Guzsalyas, 1993 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1993-01-01 / 1-2. szám

GUZSALYAS — Népművészeti és kézműves folyóirat JANUÁR . Az ó rómaiak március 1 -vel kezdék az évet. Krisz­tus előtt 153-ban azonban január 1-re, majd a ke­resztény korban január 6-ra, aztán a IV. század kö­zepén dec. 25-re tették át az újév kezdetét. A folyto­nos kísérletezésnek 1691 -ben XI. Innocentius pápa vetett véget, aki véglegesen január 1 -ét jelölte ki a polgári év kezdetéül, az egyházi újév kezdőnapja vi­szont advent első napja lett. Ez az oka az újévi szo­kások advent első napjától március 1 -ig való szét­terjedésének. A mi újévi szokásaink az itt már ké­szen kapottaknak ősi gazdasági évnegyedkezdő szo­kásainkkal való összekeveredései. Az évkezdet minden népnél bizonyos szimbolikus, elválasztó, szerencsevarázsló és gonoszűző cselekvéssel jár. Désen például az éjféli óraütés előtt kezükbe pénzt szorítva asztalra vagy székre állnak s az utolsó óraü­téssel a földre ugranak, így pénzzel a kezükben ug­rottak át az újévbe. A Nyárád mentén az ó-évet szimbolizáló szalmabábot ásnak el a ligények: ez a téltemetés . A Somló vidékén egy suhanc egy gör­nyedt hátú öregembert végigkorbácsol az utcán; a suhanc az új­, az öreg az ó-év képviselője; ez a télki­­­verés. Ugyanilyen jelképes elválasztó szokás az ó-év kiharangozása s az újévnek énekkel való üdvözlése; a harangot a legények húzzák, a templom köré gyűlt közönség pedig előbb óév búcsúztató, majd újév üd­vözlő éneket mond. Mint minden évnegyedkezdő nap, ez gonoszjáró nap is. Ezért számtalan módját gyakorolják az év más napjairól is ismert állati és növényi termést biztosító gonoszűzésnek. Ez a célja a pásztorok, a béresek, a legények és a sihederek kongózásának, nyáj­fordításnak, szűzgulyahaj­­tásnak, meg a mindenféle zajongással járó dévésko­­dásnak, amiyen például Szolnok-Dobokában a ka­pu leszedése, az udvarokban talált gazdasági eszkö­zöknek a piacra való összehordása, másutt az álar­cos meneteknek, zenés felvonulásoknak, sőt a kán­­tálásnak és köszöntésnek is. Ez utóbbi reggel megis­métlődik, de most már nemcsak a gyerekek, hanem a legények is sorra veszik a lányos házakat, a gazdák pedig a jó ismerősöket, hogy jókívánságaikat egy kis evés-ivás között elmondják. Különösen kedvező ez az este az egészség-, a szép­ség-, a szerencse-, a termés és állathasznosító vará­zsolásoknak, ezért szokásos a gyümölcsfa fenyege­tés, ezért mennek a lányok a forrásra aranyos vizet meríteni. A siker érdekében tiltott és szabott cse­lekvéseknek és jóslásoknak alapja az „ómen princi­pii” kezdet varázslás, kezdet jóslás: ki mit csinál, ki­vel, vagy mivel mi történik elsőnek az újév napján, azt fogja tenni, az történik vele az egész esztendő­ben. Ezért aztán kiadást és eladást tiltó­ és asszonyi bon­tómunkát tiltó nap, erre vonatkoznak az első láto­gatóhoz , vagy szembejövőhöz fűződő újévi hiedel­mek s ezért az első „irányított” szerencsés nap. Az étkezés is szigorúan szabott. Ez az oka az egész na­pot jellemző jókedvnek, vidámságnak, bőséges evés-ivásnak, ajándékosztogatásnak, amely utóbbi­nak érdekes emléke a Mátyás király korától kasté­­lyos uradalmainknak csaknem máig élő szokása, a „szirénázás”, a belső cselédek, alkalmazottak és bérlők, foglalkozásuk szerszámaival felvonulva, üd­­vözlik urukat és foglalkozásuknak megfelelő aján­dékot kapnak. Az újév jóslásai is jórészt az első­höz kapcsolódó történések szimbolikus következtetései a szeren­csére, termésre, egészségre, halálra, de főleg a leány férjhezmenetelére. Ez utóbbiak közül csak az álta­lánosan ismertekre hivatkozunk: ólomöntés, galus­kafőzés, almahéjdobás, szöszrázás, papírcsillagvá­­gás, papucsdobás, kerítéskaró-olvasás, disznóólrú­gás és a böjtölés utáni álomból jóslás varászló szoká­sára. Az újév előestélyén tehát eltemetik az elmúlt esz­tendőt, különböző varázslásokkal pedig szerencse­­hozóvá igyekeznek tenni a jövő esztendőt, s tudni igyekeznek a jövő évi sorsot. Január 2. Makár időjárásával szeptembernek s derült idejével a bő gyümölcs termésnek rámutató napja. Január 3. Jézus nevenapja Éppúgy mint születésének éjjelén az állatok meg­szólalnak. Január 6. Vízkereszt, vagy Háromkirályok A karácsonyi ünnepkör zárónapja s vele kezdődik a farsang. Ahol van, még egyszer meggyújtják a kará­csonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édessé­geket, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskák tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még vígan f­olyik a lakmározás és vendégeskedés, es­ti harangszó után pedig a kántálás, a csillag vagy a 3

Next