Guzsalyas, 1993 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1993-01-01 / 1-2. szám
GUZSALYAS — Népművészeti és kézműves folyóirat JANUÁR . Az ó rómaiak március 1 -vel kezdék az évet. Krisztus előtt 153-ban azonban január 1-re, majd a keresztény korban január 6-ra, aztán a IV. század közepén dec. 25-re tették át az újév kezdetét. A folytonos kísérletezésnek 1691 -ben XI. Innocentius pápa vetett véget, aki véglegesen január 1 -ét jelölte ki a polgári év kezdetéül, az egyházi újév kezdőnapja viszont advent első napja lett. Ez az oka az újévi szokások advent első napjától március 1 -ig való szétterjedésének. A mi újévi szokásaink az itt már készen kapottaknak ősi gazdasági évnegyedkezdő szokásainkkal való összekeveredései. Az évkezdet minden népnél bizonyos szimbolikus, elválasztó, szerencsevarázsló és gonoszűző cselekvéssel jár. Désen például az éjféli óraütés előtt kezükbe pénzt szorítva asztalra vagy székre állnak s az utolsó óraütéssel a földre ugranak, így pénzzel a kezükben ugrottak át az újévbe. A Nyárád mentén az ó-évet szimbolizáló szalmabábot ásnak el a ligények: ez a téltemetés . A Somló vidékén egy suhanc egy görnyedt hátú öregembert végigkorbácsol az utcán; a suhanc az új, az öreg az ó-év képviselője; ez a télkiverés. Ugyanilyen jelképes elválasztó szokás az ó-év kiharangozása s az újévnek énekkel való üdvözlése; a harangot a legények húzzák, a templom köré gyűlt közönség pedig előbb óév búcsúztató, majd újév üdvözlő éneket mond. Mint minden évnegyedkezdő nap, ez gonoszjáró nap is. Ezért számtalan módját gyakorolják az év más napjairól is ismert állati és növényi termést biztosító gonoszűzésnek. Ez a célja a pásztorok, a béresek, a legények és a sihederek kongózásának, nyájfordításnak, szűzgulyahajtásnak, meg a mindenféle zajongással járó dévéskodásnak, amiyen például Szolnok-Dobokában a kapu leszedése, az udvarokban talált gazdasági eszközöknek a piacra való összehordása, másutt az álarcos meneteknek, zenés felvonulásoknak, sőt a kántálásnak és köszöntésnek is. Ez utóbbi reggel megismétlődik, de most már nemcsak a gyerekek, hanem a legények is sorra veszik a lányos házakat, a gazdák pedig a jó ismerősöket, hogy jókívánságaikat egy kis evés-ivás között elmondják. Különösen kedvező ez az este az egészség-, a szépség-, a szerencse-, a termés és állathasznosító varázsolásoknak, ezért szokásos a gyümölcsfa fenyegetés, ezért mennek a lányok a forrásra aranyos vizet meríteni. A siker érdekében tiltott és szabott cselekvéseknek és jóslásoknak alapja az „ómen principii” kezdet varázslás, kezdet jóslás: ki mit csinál, kivel, vagy mivel mi történik elsőnek az újév napján, azt fogja tenni, az történik vele az egész esztendőben. Ezért aztán kiadást és eladást tiltó és asszonyi bontómunkát tiltó nap, erre vonatkoznak az első látogatóhoz , vagy szembejövőhöz fűződő újévi hiedelmek s ezért az első „irányított” szerencsés nap. Az étkezés is szigorúan szabott. Ez az oka az egész napot jellemző jókedvnek, vidámságnak, bőséges evés-ivásnak, ajándékosztogatásnak, amely utóbbinak érdekes emléke a Mátyás király korától kastélyos uradalmainknak csaknem máig élő szokása, a „szirénázás”, a belső cselédek, alkalmazottak és bérlők, foglalkozásuk szerszámaival felvonulva, üdvözlik urukat és foglalkozásuknak megfelelő ajándékot kapnak. Az újév jóslásai is jórészt az elsőhöz kapcsolódó történések szimbolikus következtetései a szerencsére, termésre, egészségre, halálra, de főleg a leány férjhezmenetelére. Ez utóbbiak közül csak az általánosan ismertekre hivatkozunk: ólomöntés, galuskafőzés, almahéjdobás, szöszrázás, papírcsillagvágás, papucsdobás, kerítéskaró-olvasás, disznóólrúgás és a böjtölés utáni álomból jóslás varászló szokására. Az újév előestélyén tehát eltemetik az elmúlt esztendőt, különböző varázslásokkal pedig szerencsehozóvá igyekeznek tenni a jövő esztendőt, s tudni igyekeznek a jövő évi sorsot. Január 2. Makár időjárásával szeptembernek s derült idejével a bő gyümölcs termésnek rámutató napja. Január 3. Jézus nevenapja Éppúgy mint születésének éjjelén az állatok megszólalnak. Január 6. Vízkereszt, vagy Háromkirályok A karácsonyi ünnepkör zárónapja s vele kezdődik a farsang. Ahol van, még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességeket, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskák tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még vígan folyik a lakmározás és vendégeskedés, esti harangszó után pedig a kántálás, a csillag vagy a 3