Gyógyászat, 1865 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1865-04-08 / 15. szám

ч 301 í— maim jeles munkájában: Der Tripper in allen seinen formen etc. Erlangen 1830). Még hevesen folyt az identisták és nem identisták közötti harc, midőn már az ős tiszteletes syphilis láncából egy karika ismét kiszakítva lön , és különös! ez egyszer maga egy idestista által. Hunter 1787-ben az orvosi világot a fekélyeknek külalak­­jók szerinti különbségére figyelmeztette, és csak azon fekélyt ne­vezte bujakórosnak, mely hólyagosával kezdődik, melynek karimája köralaku, szélei kemények, emelkedettek, rojtnélkü­liek , feneke kivájult szalonás, kemény. Minden egyéb a nemzőrészeken gyanús közösülés után tá­madt fekély, mely a fönn említett jeleket nem mutatja, hite sze­rint bujakóros nem volt, és más egyéb okoknak, p. egyszerű izgatásnak, vagy görvélyes, köszvényes, aranyeres, sülyös stb. vérkeverékeknek tulajdonította. Man wird mir erlauben zu bemer­ken, dass das männliche Glied, so wie jeder andere Theil des Körpers Exulcerationskrankheiten, u. z. wegen seiner laxen Struk­tur, mehr als andere Tlieile unterworfen ist: denn wenn man die­sen Theil nicht reinlich hält, so entstehen oft Excoriationen au­­demselben. Da also dieser Theil von den gewöhnlichen Krankf heiten des Körpers keine Ausnahme leidet, und daman eine je­de in diesen Theilen vorhandene Krankheit für syphilitisch anzu­sehen pflegt, so muss man über die hier vorkommenden Geschwü­re mit grosser Vorsicht sein Urtheil fällen. (Hunter 4. Theil 1. Hauptst. und ti. Th. 1. Ilauptst). Hunter követői és tanítványai, eszméjét még bővebben ez által ugyan commentálhatni vélték, hogy syphilis és pseudosy­­philis (Abernethy), vagy syphilis és syphilois (Carmichael) kö­zött különbséget állítottak föl; azonban fölfogási határozottságra nézve mesterük után jóval hátra maradtak. Mert valóban! mit jelentsen pseudosyphilis vagy syphilois? Hiszen egyedül vagy svphilist vagy nem syphilist képzelhetünk. Hogy Hunter álláspontját a bujasenyvi kórismetanban minden felöl jellegezzük, (Die beiden Unterabtheilungen (Trip­per u. Sch.), unter denen sich die ven. Krankheit äussert, rühren keineswegs von verschiedenen Giften, sondern von der Verschie­denheit der angesteckten Theile her. Hunter 1. Theil 3. Hptst.; und 1. Theil 1. Hptst. 5. Abschrift.), itt ki kell emelni, hogyiden­­tista léte dacára még minden kankót sem tartott syphiliticusnak, hanem valamint kétféle fekélyt, úgy kétféle takárt is különböz­tetett meg: egyszerű takárt, mely szerinte, mint a puha­­fekélv, egyszerű izgatásból vagy különféle crasisokbol szárma­

Next