Gyógyászat, 1865 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1865-06-03 / 23. szám

1) Magasabban áll a két tü­dő csu­csa, mint az első bor­dának porca, és pedig h­é­tméterrel, minek oka az, hogy a bor­dák rézsút irányban állanak hátulról s fölülről előre és lefelé, megjegyzendő nevezetesen az első bordáról, hogy annak hátsó része 5 cméterrel áll magasabban a mellsőnél, vagyis a szegy­csont markolatának felső szélénél, ezen 5 cméter pedig 2K csi­golyának (az első, második s félig a harmadik hátcsigolyának) felel meg, mit sokszor intézett vizsgálatok után állítok, s mit az 1. ábra is előtüntet, hol I* az első, 11* a második hátcsigolya, és III* a harmadiknak fele. 2) Alulról nem érnek a tüdők a bordáknak vagyis a mell­kasnak alsó széléig, hanem még a legnagyobb beleheléskor is mintegy 5 cméterrel rövid­ebbek. VI. ábrán a a a: a mellkas állja, b 1) b a, tüdőnek, a megrögzítettnek (!) alsó széle; (az ábra a bal mellkast árbázolja a felső végtagok- s a nyaknak és medencének eltávolítása után). 3) Ha az ember a megfagyasztott törzset függőleges irány­ban akkint, fűrészeli ketté, hogy a törzs 1 mellső és 1 hátsó félre (nem pedig egy jobbra s balra) váljék, akkor a rekesznek váglapját (I. ábra au uu) azon helyt látjuk legmagasabbra emel­kedettnek , hol az i­ iS áll, szándékosan ismétlem, hogy ez jobb oldalt van, és oda esik, hol a 4-ik bordaporcnak felső szélétől egy harántvonalat lehet mellybről hátra felé húzni, mig bal oldalt a kifelé eső n féle pont oda esik, hol a 4-ik bordának alsó szélétől lehet egy harántvonalat hátrafelé bocsátani. A rekesznek emez említett (ti és u) legmagasabb pontjain legrövidebb a tüdő. 4) A j­o­b­b t­ü­­d­ő, melynek mellűiről l­á­t­h­a­t­ó h­a­­tárai I. ábrán ttttt, rövidebb, de egyszersmind szé­lesebb V­a­­l­a­m­i­v­e­l a balnál; — rövidnek azért rövidebb , mert a rekesz jobb fele­­ magasabban áll egy bordaszélességgel a balnál, szélesbnek pedig azért szélesb, mert a jobb tüdő bel­­széle D* D** túl terjed (bal felé) a középhosszon. A bal tüdő, melynek mellűiről jól látható határai I. ábra t* t* t* t* t*, mellül tekintve a negyedik bordaporc táján (I. ábra: 38) igen hegyes szegletben (néha pedig a negyedik bordaközben, s akkor nem igen hegyes szegletben) bal felé vonul, s egy kö­rülbelül másfél egész két négyszög hüvelyknyi (hol csüllőképű­, hol meg csak háromszögű­) tért hagy szabadon, (I. ábra: 36, 37, 38), hol a szívburok (a szívburok fallapja) hájas és laza kötszö­­vettől fedve csaknem közvetlen látszik érinteni a mellkast, de

Next