Gyógyászat, 1865 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1865-06-03 / 23. szám
1) Magasabban áll a két tüdő csucsa, mint az első bordának porca, és pedig hétméterrel, minek oka az, hogy a bordák rézsút irányban állanak hátulról s fölülről előre és lefelé, megjegyzendő nevezetesen az első bordáról, hogy annak hátsó része 5 cméterrel áll magasabban a mellsőnél, vagyis a szegycsont markolatának felső szélénél, ezen 5 cméter pedig 2K csigolyának (az első, második s félig a harmadik hátcsigolyának) felel meg, mit sokszor intézett vizsgálatok után állítok, s mit az 1. ábra is előtüntet, hol I* az első, 11* a második hátcsigolya, és III* a harmadiknak fele. 2) Alulról nem érnek a tüdők a bordáknak vagyis a mellkasnak alsó széléig, hanem még a legnagyobb beleheléskor is mintegy 5 cméterrel rövidebbek. VI. ábrán a a a: a mellkas állja, b 1) b a, tüdőnek, a megrögzítettnek (!) alsó széle; (az ábra a bal mellkast árbázolja a felső végtagok- s a nyaknak és medencének eltávolítása után). 3) Ha az ember a megfagyasztott törzset függőleges irányban akkint, fűrészeli ketté, hogy a törzs 1 mellső és 1 hátsó félre (nem pedig egy jobbra s balra) váljék, akkor a rekesznek váglapját (I. ábra au uu) azon helyt látjuk legmagasabbra emelkedettnek , hol az i iS áll, szándékosan ismétlem, hogy ez jobb oldalt van, és oda esik, hol a 4-ik bordaporcnak felső szélétől egy harántvonalat lehet mellybről hátra felé húzni, mig bal oldalt a kifelé eső n féle pont oda esik, hol a 4-ik bordának alsó szélétől lehet egy harántvonalat hátrafelé bocsátani. A rekesznek emez említett (ti és u) legmagasabb pontjain legrövidebb a tüdő. 4) A jobb tüdő, melynek mellűiről látható határai I. ábrán ttttt, rövidebb, de egyszersmind szélesebb Valamivel a balnál; — rövidnek azért rövidebb , mert a rekesz jobb fele magasabban áll egy bordaszélességgel a balnál, szélesbnek pedig azért szélesb, mert a jobb tüdő belszéle D* D** túl terjed (bal felé) a középhosszon. A bal tüdő, melynek mellűiről jól látható határai I. ábra t* t* t* t* t*, mellül tekintve a negyedik bordaporc táján (I. ábra: 38) igen hegyes szegletben (néha pedig a negyedik bordaközben, s akkor nem igen hegyes szegletben) bal felé vonul, s egy körülbelül másfél egész két négyszög hüvelyknyi (hol csüllőképű, hol meg csak háromszögű) tért hagy szabadon, (I. ábra: 36, 37, 38), hol a szívburok (a szívburok fallapja) hájas és laza kötszövettől fedve csaknem közvetlen látszik érinteni a mellkast, de