Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-19 / 38. szám

Nyolcadik évfolyam 1868. ЯШ'.' S*. Pest, September 19 GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak S^KÖZLÖNYEI.^© Szerkesztő-tulajdonos : Poor Im­re tr. Tartalom: Kórodai tapasztalatok a vida-táncrol (Folyt.). — A gyermek­ágyi láz kórtani, kórismei és gyógytani szempontból (Folyt.). — Lapszemle. A kereszmirigy rendellenessége. A zsirédeny alkalmazása a nőgyógyászatban. Paraffin­­kenőcsök. — T­á­r­c­a. A m. orvosok és természetvizsgálók egri , XIII. nagygyűlésé­nek zárü­lése. Készülődés Fiumébajo­i— Különféle. KÓROZAI TAPASZTALATOK A VIDA-TÁNCRÓL. STEINER tanár után közli KÖVÉR GÁBOR. (Folytatás). Vida-tánc eseteim közül 42-t részint maradandó, részint pe­dig csak futólagos eredménynyel gyógykezeltem. 32 gyermeknél a betegség csak egyszer mutatkozott s több heti tartam után nyom nélkül elenyészett. 10 gyermeknél határozatlan időben beköszöntő visszaesést észleltem. E 42 eset oki értelmezésénél az idegközpontok magatartását nem lehetett tanulmányozni s igy irányadóul csak korábbi 10 ese­tem szolgált és pedig­ azon kórjelek figyelembevételével, melyek eseteimnél közös jelleg gyanánt mutatkoztak. Ha a bonckés alá jutott esetekből a meggyógyított és javult vnda-tánci kórfolya­matra következtetést vonunk (mi szerintem jogosult), akkor a chorea közvetlen okát e 42 esetben is az idegköz­pontok, név szerint a gerincagy táplálkozási rend­zavara, fokozott izgalmi állapota képviseli. Ugyan­azon tünetek észlelése a betegágynál mindig azonos kórbonci okokra utal. Azon mozgási rendezetlenség, melyet mi a chorea minor fogalmával összekötünk, kiindulási és sarkpontját ta­pasztalatom szerint mindig a gerincvelő körében találja. Azonban érzékenyen csalódnánk, ha e gerincagyi izgalmat minden esetben egy és ugyanazon okra akarnék visszavezetni, mivel az utóbbi igen különböző természetű lehet. Ha figyelembe veszszük azon kétségbevonhatlan tényt, hogy a vida-táncesetek többsége gyöngéd testalkatú, gyorsan felnőtt.

Next