Gyógypedagógia, 1982 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 6. szám - Gorbunova, E. A.: Irodalmi estek a siket tanulók képzésének és fejlesztésének rendszerében
velése segítségével. Mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban attól függ olvasói tapasztalatuk, hogy hányan és hogyan olvasnak az iskolai oktatás időszakában. ,,Az olvasói tapasztalatok különböző összetétele és minősége - hangsúlyozza N. D. Moldovszkaja — fontos szerepet játszik annak a képességnek a formálásában, amely lehetővé teszi, hogy irodalmi-művészeti képekben gondolkozzék a tanuló.”2, azaz a tematikus és eszmei tartalom teljes összetettségében megértse a művészi alkotást. A tananyag megismerteti a tanulókat művészi értékekkel a klasszikus és a mai irodalommal. Ez azonban nem elegendő, hiszen ez az esetek többségében az egyes művek megtanulására korlátozódik. Ha tehát a pedagógusok nem fordítanak különös figyelmet az anyag rendszerezésére és összefoglalására, úgy nem alakul ki a tanulókban helyes képzet az író művészi egyéniségéről, műveinek társadalmi jelentőségéről, a nemzeti kultúra fejlődéséhez való hozzájárulásáról. Mindez azt sugallja, hogy a siketek iskoláiban bővíteni kell a tanulók ismereteit a klasszikus és a mai irodalomról. Ebből a célból az osztályfoglalkozások logikus folytatásaként élni kell az osztályon kívüli munka lehetőségeivel. Az osztályon kívüli munka egyik formája az irodalmi est, amely adott témában mindig a tanulók munkájának eredménye, tudásuk, alkotói képességük bizonyítéka. Gyakorlati tapasztalatokat általánosítva az irodalmi estet megelőző órán kívüli munkát, a felkészülést tekintjük át. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az estre való felkészülés sokoldalú és elég hosszantartó. Az adott esetről színes hirdetést lehet közreadni. Az előkészítő munkába minden tanuló a következőképpen kapcsolódik be: - a művek olvasása után diafilmeket és mozgófilmeket néznek meg, illusztrálják az olvasott szöveget, az olvasottakat megbeszélik, fogalmazást írnak, értékelik azt, röviden ismertetik a tartalmat; - újságokat adnak ki elbeszéléssel, rajzokkal, értékeléssel, vetélkedőkkel; — az irodalmi mű részleteit dramatizálják. Ez magában foglalja a szóbeli eszközök kiválasztását a jelenethez, jelmezek és dekorációk készítését, a próbát a legpontosabban kifejező eszközök megkeresésére; — képes szemléltető anyagot készítenek az esthez: plakátokat, táblákat. Elrendezik a technikai eszközöket. Világos tehát, hogy a tanulók olvasói készségének céltudatos fejlesztése az estre való felkészülés folyamán történik. A felkészülés serkenti az olvasott anyagnak gondolkodó és figyelő felfogását, megértését és felidézését, a felfogottak értékelését. Széles körű beszédgyakorlat alakul ki, amely hozzájárul az olvasottak elsajátításához és megszilárdításához, a különböző beszédformák fejlődéséhez. Figyelembe véve egy-egy író életrajzának és az író műveinek ismeretét, a tudás szintjét, a tanulók vonzódnak az órán kívüli olvasáshoz. Az író életének egy meghatározott szakaszáról való olvasást megfigyeléseink szerint a tanulók általában nem fogadják szívesen. Ezzel függ össze, hogy az irodalmi forrásmű ajánlása előtt elengedhetetlen a tanári magyarázat és közlés, amely felidézi a meglévő tudást és kitűzi a megismerendő feladatot, a szükséges mederbe tereli az olvasást. Amikor például el kellett olvasni Puskin száműzetését Mihajlovszkojéba, ezt megelőzte egy beszélgetés Puskinnak a líceum utáni éveiről, első művei megírásáról, a cári kormánynak és a cár embereinek a költőhöz való viszonyáról (száműzetés Mihajlovszkojéba). A megismerés iránti érdeklődés megnő, amikor a tanár elmeséli Puskin száműzetésének előtörténetét. A következő kérdések (mivel foglalkozott Puskin Mihajlovszkojéban a száműzetés idején, mi volt életében az öröm és érdekesség, mit írt ebben az időben?) meggyőzik a tanulókat arról, hogy nem sokat tudnak Puskin Mihajlovszkojéban töltött éveiről. Adott a feladat — olvasni erről az irodalmi forrásművekben, valamint elkészíteni a jegyzeteket. Az ilyen fajta feladat végrehajtása a tanulóknál bizonyos nehézséget okoz. Tudniuk kell tájékozódni a bőséges könyvanyagban, ebből szabadon kell ki-