Gyógyszerészi Közlöny, 1919 (35. évfolyam, 13-18. szám)
1919-10-15 / 13. szám
_____________________GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY_______________ 167 A forradalom előtti gyógyszerészet kari képviseletei útján különösen három irányban igyekezett a magyar gyógyszerészetet szilárdan megalapozni. A kiképzési rendszernek teljes kiépítése, a gyógyszerészeknek a közegészségügyi szolgálatba való bevonása s a gyógyszerészi hivatásnak a kereskedelemtől való szigorú elválasztása voltak politikájának főpillérei. A múltban nekünk ez nem sikerült, utunkat állta némely professzor vaskalapossága és bürokrata féltékenysége; ők ellenben a hatalomnak részesei voltak s így rövid időre mindebből valamit meg tudtak valósítani. Ez volt egyszersmind az örökségnek egyetlen része, a mit se demoralizálni, se elpusztítani nem tudtak. A lidércz kimúlt és mi fáradtan, elmélkedve ülünk a hátrahagyott romok felett. Lélekben meggyötörve, vagyonilag a tönk szélén keresünk vigaszt egy jobb jövőben. A közelmúltban átélt szenvedéseink adjanak erőt ahhoz, hogy mindazt, amiért a múltban csak nagyon lanyhán szálltunk síkra, most egy feltámadó, tisztultabb világban, kemény elhatározással és törhetlen akarattal valósítsuk meg. Ebben az értelemben köszöntöm a mi kedves és hű barátunkat, a «Gyógyszerészi Közlöny»-t, mely újra köztünk van és velünk lesz, hogy bennünket szeretettel, bölcs mérséklettel és körültekintéssel kisérjen utainkon. Szemle. * Üdvözöljük olvasóinkat a félesztendős kényszerű szünet után, amely lapunk megjelenését fennállásának harmincötödik évében erőszakosan megszakította. Hogy mit élt át ez idő alatt a magyar gyógyszerészet, azt kartársainknak csak egy része tudja; vannak számosan a távolabb lakók közül, akiknek még ma sincs tudomásuk azon károk, szenvedések és borzalmak felől, amelyeknek a bolsevista uralom alatt a gyógyszerészek többé-kevésbbé részesei voltak. A krónikás feladata lesz az erre vonatkozó adatok összegyűjtése és örökös tanulság czéljából a szaksajtó hasábjain való megörökítése. Máris bírjuk Korizsánszky Ottó és Réthelyi József kartársaink ígéretét, hogy meg fogják írni élményeiket és tapasztalataikat. Az előbbi mint a Központi Gyógyszerüzemnek, majd pedig a népbiztosság gyógyszerészeti főosztályának helyettes vezetője, közelről látta azt a boszorkány-konyhát, amelyből a gyógyszertárak «szoczializálásának» idétlen, vagyonpusztító eszméje kikerült; az utóbbinak pedig testületi titkári minőségében, a szakszervezet vezetői felől vannak értékes tapasztalatai. Rengeteg sok minden történt az alatt a félév alatt, amíg szünetelni kényszerültünk. Igyekezni fogunk apránként mindazt megörökíteni és pótolni lapunk hasábjain. Sajnos, a nyomasztó gazdasági és közlekedési viszonyok, valamint a nyomdai árak hihetetlen arányokban való emelkedése miatt újévig csak havonként kétszer van módunkban lapunkat megjelentetni. Örömmel jelentjük egyben, hogy a Budapesti Gyógyszerész Testület vezetősége bizalmával megtisztelve, lapunkat a Testület hivatalos lapjának jellegével ruházta fel. Mély köszönettel fogadjuk e kitüntető megbízatást, amely újabb ösztönzésül szolgál hivatásunk lankadatlan és minden melléktekintettel ment, becsületes teljesítésére.