Gyógyszerészi Közlöny, 1920 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1920-01-11 / 1. szám
A GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY szükségletének ellátása lehetetlenné lesz, s egyes fontos, de nagyon magas árú gyógyszerek a gyógyszertári forgalomból teljesen eltűnnek. Konkrét javaslatunk a helyzet orvoslására ez. Méltóztassék felhívni az Országos Közegészségi Tanácsot, hogy addig, míg a mai rendkívüli viszonyok következményeképpen a gyógyszerek óriási árfluktuációja meg nem szűnik, a Tanács osztrák mintára, legalább is havonként revideálja a fontosabb hivatalos gyógyszerek áttételeit. E pár óra alatt elvégezhető munkálatát januártól kezdődőleg minden hó 20-án rövid úton terjessze fel a Miniszter úrhoz. Nagyméltóságod pedig szíveskedjék akkér rendelkezni, hogy a napi kereskedelmi áraknak megfelelő árváltozások, a kebelbeli kellő ellenőrzés és jóváhagyás után, legkésőbb e hónap 25-ik napjáig, a következő hónap első napjától kezdődő hatállyal, a Budapesti Közlönyben közzététessenek. Amidőn még kérjük Nagyméltóságodat, hogy a gyógyszerkészítési munkadíjak megfelelő felemelését sürgősen elrendelni méltóztassék, jogos és méltányos kívánalmainkat azzal ajánljuk jóindulatába, hogy egy munkájából élő szorgalmas társadalmi osztályt sürgős intézkedésével a végpusztulástól megóvni kegyeskedjék. A Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület és a Budapesti Gyógyszerész Testület vezetői együttes értekezletének határozatából, mély tisztelettel Budapest, 1919. december 23. Karlovszkij Getsza, a Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület id. titkára. Dr. Tauffer Gábor, a Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület ügyvezető alelnöke. SZAfIU GYEK. Az alkalmazott gyógyszerészek betegségi biztosítása. írta : Sivó Jusztin, a gyógyszerészi nyugdíjintézet titkára. Fordulóponthoz értünk: választanunk kell a minden eshetőséggel szemben biztosított jövő és az elhagyatottság réme közt. A segédgyógyszerészi kar szabad elhatározásától függ immár, hogy a sors visszásságával szemben védekezzék, avagy szégyenletes nemtörődömséggel jövőjét, boldogulását a véletlenre bízza. A Gyógyszerészek Betegápoló Egyesülete november hó 30-án megtartott rendkívüli közgyűlése az intézmény újjászervezését szankcionálta. Az új alapszabályokat elfogadta és 1920. január hó 1-ével új alapon, a modern kornak megfelelő ingyenes betegsegélyezés veszi kezdetét. Az egyesületnek circa 150.000 korona vagyona mellett önérthetőleg küzdenünk kell a kezdet nehézségeivel és egyelőre szerény igényekkel; egy jobb jövő biztos tudatában, némi önmegtagadással minden egyéni érdeket a kari érdeknek alá kell rendelni. Tekintettel azonban arra, hogy rövid néhány év szorgos munkájával, kellő támogatás mellett a kitűzött czélhoz vezető út nagyobbik felét megjárjuk, tekintetbe véve továbbá azt, hogy a segédgyógyszerészi kar összességének érdeke egyben egyéni érdeket is jelent: kizártnak tarthatjuk, hogy bárki is tagadni merje az újjászervezett intézmény fenntartásának és fejlesztésének szükségességét. Változott élet- és kereseti viszonyokkal kell számolnunk és leszögeznünk azt, hogy a mostani lázas munka mellett az egyén csakis az összesség keretében tud helyzetén javítani. Az egyén él, küzd és boldogul, amíg erővel, egészséggel győzi, ámde amint bajba jut, többnyire közönnyel találkozik, mert manapság teljesen leköt mindenkit a saját ügye és baja. Így hát kellő előrelátással az önsegélyhez kell és szabad folyamodni, ami viszont csakis teljes összetartás útján vezet czélra.