Gyula és Vidéke, 1921. január-június (1. évfolyam, 1-73. szám)
1921-05-08 / 52. szám
I* évfolyam* 52* szám* Előfizetési ár: Negyed évre 50 K. Egyes szám ára vasárnap 2 K., hétköznap 1 K. Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér soronként 5 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Bélautca 9 szám. Telefon 134 sz. Megjelenik kedden, pénteken és vasárnap reggel. Hol a béke? Négy esztendei vér- és erőpazarlás után a kifáradt központi hatalmak egy alattomosan előkészitett belső senyvedés gyöngítő hatása alatt abbahagyták a harcot s rábízták magukat Wilson-ra. Emlékszünk még Wilson hires pontjaira, melyek a népek önrendelkezési jogát, a világbékét, a megbocsátás politikáját ígérték s csábitó szirénhangjával kiénekelte még mindig elég erős karunkból a fegyvert. Mi hittünk Wilson őszinteségében és erejében. Keserűen csalódtunk. Két és fél esztendeje annak, hogy a volt Monarchia csapatai a piavei frontnál eldobták fegyvereiket s Linder kijelentette, hogy nem akar többé katonát látni. Egymásután omlott össze a török, bolgár, osztrák-magyar és német hadsereg. Az antant az ölébe pottyant hadi szerencse előnyeit az utolsókig igyekezett kihasználni, ami sikerült is neki. Semmit sem mulasztott el, amit megszégyenítésünkre, kizsákmányolásunkra, tönkretételünkre elkövethetett. Wilson, a világ jóltevője, a legyőzött népek reménysége kámforrá vált. Hiába próbáltunk mi, akik jóhiszeműségünk áldozatai lettünk, akik ha nem bízunk Wilson ígéretében, máig is szilárdan védhetnénk önerőnkből határainkat, kopogtatni a megértés, az igazság kapuján. Párisban csak hóhérokra, a gyűlöltségtől elvakult gall kakasokra találtunk. A magyar békedelegáció tagjait, — egy Apponyit, egy Telekit — mint a veszett kutyát, vagy kártékony fenevadat, szuronyok között a külvilágtól elzárva szállították Párisba s úgy tartották a tárgyalás egész ideje alatt. De mit beszélünk tárgyalásról? A mi hitvány ellenségeink besúgása alapján néhány párisi ur szivarfüst és feketekávé mellett lediktálta a gépíró kisasszonyának a magyar békeszerződést s azt nekünk tudomásul kellett venni. Punktum: így békeszerződik az antant. És mi történik ? A volt központi hatalmak népei itt állunk kiszolgáltatva hóhéraink kénye kedvének — s béke még nincs, még a temető békéje sem. Mi akiket a közös balsors az ellenség martalékává dobott, megértéssel, részvéttel nézzük egymás baját, szivünk titokban összedobban s lassankint Ára 2 K* Vasárnap, 1921* május 8* egy láthatatlan lánc fonódik, mely leírhatatlan erővel összekapcsol bennünket. Ugyanakkor az antant győztes hatalmasságai kiábrándultan, fojtott dühhel és hangos szemrehányással kelnek fel a tanácskozó asztaltól, mert a halottrablás méreteiben nem tudnak megegyezni. Politikai hullámok. Budapest, május 7. Gróf Apponyi Albert nagy beszéde következtében, — a miniszterelnök gróf Bethlen István régi eszméje — az egységes párt, újból kísért. Neves és hangadó politikusok a pártok háta megett megbeszéléseket folytatnak a képviselőkkel. A kisgazdapártban a hangulat nagyon nyomott. Ennek oka a kisgazdapárti főispánok, így legutóbb a tolna megyei főispán elmozdítása. A párt kimondta, — s ezt a belügyminiszter tudomására is hozta, — hogyha az eset megismétlődne, ennek konzekvenciáját magára nézve föltétlenül le fogja vonni. Nemzetgyűlésből, Budapest, május 7. A nemzetgyűlés mai ülését Botlik alelnök féltizenegy órakor nyitotta meg. cAndaházi Kasnya Béla örömmel hallotta gróf Apponyi határozott, erős, kifejező hangját. Megállapítja, hogyha ő vagy bárki más hozzá hasonló képviselő mondta volna el azt a határozott hangú erőtől duzzadó beszédet, úgy destruktívnak bélyegezték volna. Beszéde további során kiemeli a nemzetgyűlés határozatlan magatartását. Törvényeket hoz, melyek végrehajthatlanok. A botbüntetést is féléve behozták, de biráink igen helyesen nem alkalmazzák. A Beniczky-ügy fejleményei. Budapest, május 7. Legitimista körökben elkeseredett a hangulat Albrecht főherceg ellen, amiért nem jelent meg a mentelmi bizottság előtt. Ugyanis Albrecht főherceg tudott volna részletes felvilágosításokkal szolgálni a tekintetben, hogy mi volt annak indító oka, hogy Szmrecsányi és Beniczky Szombathelyre IV. Károly után igyekeztek s így ezek az okok a nyilvánosság előtt is ismertekké váltak volna. Beniczky elhatározta, hogy följelentést tesz Nádassy ellen hivatalos hatalommal való visszaélés ellen, hogy a bírósági tárgyaláson, a közönség előtt is tisztázódjon ez a kényes kérdés. A gyulai vár romjai között** Mutassatok csak egy rögöt, Egy porszemet a sok között, Melyet hazánk területén A honfi vér nem öntözött! Oh! hullt a vér mindenfelé, Síkon, hegyen, erdőn, mezőn, • S a szertehulló cseppektől E drága föld szentelve jön. Ki tudja melyik ősanyánk Az, aki csókra hívogat, Ha áhitat csókolni készt Az áldott, termő hantokat? Szentelt a rög s az omladék E vár falán kivül s belül, Mohos kövén dicső napok És gyász-idők emléke ül. Mózesnek égő bokraként Tekintjük várunk romjait. Szabadság! a te istened Oldatja meg saruinkat itt. Te néked áldozunk, tiéd Ha kell karunk, ha kell eszünk, S ne félj, annál ki érted halt, Alábbvalók mi sem leszünk. cDomonkos János. + A Magyar Néprajzi Társaság gyulai kirándulása emlékére. Gyula város 1921* költségvetése* Gyula város ezidei költségelőirányzata teljesen elkészült, a tanács a múlt hét folyamán részletesen letárgyalta s egyben elrendelte folyó hó 7-től számított 15 napra a városi számvevőség hivatalos helyiségében közszemlére való kitételét. Bővebb ismertetést helyszűke miatt nincs módunkban nyújtani, kizárólag csak arra szorítkozunk, hogy a költségvetést nagy vonásaiban ismertessük olvasóinkkal. Az előirányzat szerint a város bevételei a jövedelmi források egyes csoportjai szerint: 1. Adóhátralékokból 20.000 K. 2. Szántó és egyéb földek bérletéből 1,796.563 K. 3. Épületek bérletéből 39.519 K. 4. Községi jogok utáni jövedelmekből 857.950 K. 5. Tőkepénzek jövedelméből 112.017 K. 6. Különfélékből 3,426.345 K. 7. Átfutó jövedelmekből 34.000 K. Összesen 6,286.394 korona. A bevételi résznek egyik igen tekintélyes összegű tétele 2,472.301 K, a város ingatlanainak eladásából származik, mely összeg teljes egészében a város adósságainak kifizetésére, illetőleg törlesztésére lesz fordítva. A szükséglethez mért kiadások csoportonkint a következők: 1. Állami és egyéb adókra 92.635 K. 2. Személyi járandóságokra: a) Tisztviselők, napidíjasok és szolgaszemélyzet fizetésére, lakpénzére és családi pótlékára 244.496 K. b) Szolgaszemélyzet ruházatára 497.655 K. 3. Irodai szükségletekre 778.730 K. 4. Városi épületek és tűzoltószerek fentartására 784.000 K. 5. Gazdasági kiadásokra 1,210.300 K. 6. Közszükségletekre 519.504 K. 7. Közoktatásügyi kiadásokra 307.884 K. 8. Szegényügy és jótékonyságra 375.613 K. 9. Adósságok törlesztésére 1,701.223 K. 10. Különfélékre 1,787.782 K. 11. Átfutó kiadásokra 232.900 K. Összesen: 8,532.722 K. Mutatkozik fedezetlen hiány 2,246.328 K, melynek fedezésére a jelenlegi 1.735.530 K adóalapot véve 130 százalék pótadó szükséges. A költségvetés ismertetésére annak közgyűlési tárgyalása alkalmával érdemileg visszatérünk.