Gyulai Hírlap, 1968. január-június (9. évfolyam, 1-49. szám)
1968-06-14 / 45. szám
1968. .Június 14. Nagy érdeklődés kísérte Békéscsabán a svájci szakemberek előadását és hegesztési bemutatóját A svájci Castolin Hegesztő Anyagok R. T. magyarországi hegesztési bemutató körutat szervez. Ennek keretében eddig Budapesten, Cegléden, Nyíregyházán és Debrecenben tartották meg rendezvényüket. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének közreműködésével a svájci szakemberek tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán tartottak gyártmányismertető előadást és hegesztési bemutatót. Bakó Ignác, a GTE megyei szervezetének elnöke üdvözölte a Technika Házában a megyéből érkezett mintegy száz részvevőt, majd Rodolphe Haenni, a Castolin cég vezérigazgató-helyettese és műszaki igazgatója előadásában tájékoztatót adott a részvénytársaság munkájáról és gyártmányairól. Mint elmondotta: 1906- ban alapították a lausanne-i céget, melynek jelenleg 32 gyára működik a világon, s az összes ipari fémek hegesztésére alkalmas termékeit 120 országban vásárolják és használják. Előadásában nemcsak ismertette gyártmányaikat, hanem hasznos tanácsokat is adott azok felhasználására. Az előadást filmvetítés egészítette ki, melynek keretében a részvevők megismerkedhettek a hegesztési technológiával, s láthatták A hegesztés világa című tudományos filmet is. Az ismertető után, amely Kalmár István kohómérnök tolmácsolásában hangzott el, többen szakmai kérdéseket intézték a vezérigazgatóhelyetteshez, aki ezekre is kimerítően válaszolt. Ezután a Békéscsabai Gépjavító Állomáson hegesztési bemutatót rendeztek, ahol Francis Pfister műszaki igazgatóhelyettes mutatta be a hegesztés többféle változatát. Így többek között szemtanúi lehettek az érdeklődők az alumínium-hegesztésnek, valamint egy sor elektróda és a kemény forraszok gyakorlati alkalmazásának. A tervek szerint az idén szeptemberben ismét ellátogatnak Békéscsabára a cég szakemberei. (p. P ) szonyi fürtöket utánzó sapkába bújtatta. Táskájából szemüveget vett elő, a vegyi anyaggal futtatott üveg lila és zöld színeket játszott. Karjára vette porköpenyegét, lesietett a lépcsőn. Kulcsát a portás márványasztalára dobta. Az orvos Volkswagenjét azonnal megtalálta, a vezető mellé ült. Egy ideig a városban autóztak, azután a Hármashatárhegy felé vették útjukat. Egy templom mellett tértek a szerpentinre, majd egy kis kocsma előtt álltak meg. Gömöry egy üveg Szürkebarátot rendelt és egy feketét. Azután közel húzta a széket Janóhoz és akik látták őket, azt hitték, egy nagy szerelem van közöttük kialakulóban. — Három olyan létesítményt találtam — mondta az orvos —, amelyben Wocheck doktor kísérleteket folytathat. — Hárman vagyunk, ma is! Mindegyikre jut egy. — Ketten vagyunk — helyesbítette az asszonyt Gömöry — Schirmbaum használhatatlan Berezelt és a balatoni víkendházamban húzódott meg. . — Nem úgy ismerem Schirmbaumot, hogy megijedjen az árnyékától, és most ilyen apróságra nem is adhatunk. Magának van kocsija, utazzon le Berendre. A másik kettőt ránk bízhatja. — Most már késő van. Én nem tudok holnap délelőtt Schirmbaumért lemenni. — Szükségtelen is lenne. Maga holnap lemegy Berendre, én felszedem Schirmbaumot, átadom neki a központ parancsát és egy kis ügyességgel egy nap alatt mindent kideríthetünk. — Félek Schirmbaumtól. — Vannak iratai! Vagy nem? Ahogy én önt nézem doktor úr, nem úgy fest, mint aki ilyen egyszerű feladatot sem tudna megoldani. — Iratai vannak. Csak fél. — Ne legyen rá gondja. Vigyen vissza a szállodához és maradjunk abban, hogy holnapután este tízkor ugyanitt találkozunk. Legyen biztos benne, Schirmbaum velem lesz. — Nem értem a központot... Először jön Schirmbaum, hogy ő a parancsnok. Aztán jön maga, és parancsokat osztogat. — Más nem jön — mondta Jana. — Mert vagy megszerezzük a tudóst, vagy mind a hárman felsorakozunk az akasztófa alá. De legyen nyugodt: ha bármelyikünk lebukik, mindhárman megrendelhetjük a szemfedőnket. Az orvos megvonta a vállát és ezzel beleegyezését is adta... Jana másnap délelőtt tíz óra tájt ült be a fehér Mercedesbe. Már a szállodai szobában tájékozódott arról, hogy merre is kell majd haladnia. Könnyen megtalálta tehát a Balaton felé vezető utat. Miközben a fehér kocsi kilencven-száz kilométeres sebességgel vágtatott, Jana arra gondolt, kár, hogy az ő szakmájában a rendes évi szabadság ismeretlen fogalom. Jól el tudta volna képzelni, hogy független, szabad és nyugodt emberként ringatózik végig ezen a hosszú úton és aztán megérkezik majd az üdülőbe, fürdik és a Balatonon úszkál, napozik. Arra gondolt, milyen szép lenne az út, ha nem tudná, hogy állandó életveszély leselkedik rá, hogy elég egyetlen hibás lépés, egy elrontott mondat, egy elhamarkodott cselekedet, és a hibáért, amit vétett, az életével fizet. (Folytatjuk) 5 Mensáros László előadói estje Zene és költészet címmel nyári bérletsorozatot hirdetett a Megyei Művelődési Ház Békéscsaba város jubileuma alkalmából. Az öt előadásból álló nyári program első rendezvényén, június 16-án, vasárnap este 19.30 órakor Mensáros László tart előadói estet a művelődési ház nagytermében. Szélesedik a versenymozgalom, 115 szocialista brigád az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekben Az elmúlt évben igen jó eredményeket értek el a szövetkezetek. Szélesedett a szocialista brigádmozgalom. Tavaly összesen 212 kollektíva küzdött a Szocialista brigád címért 1358 taggal, és 115 brigád nyerte el. A Kiváló Egység címet 210 bolt, vendéglátóipari egység kapta meg. Ezenkívül 328 dolgozót tüntettek ki Kiváló Dolgozó oklevéllel, illetve jelvénnyel. A munkaverseny eredménye megmutatkozott a forgalmon is. A kiskereskedelmi, vendéglátóipari, a zöldség-, gyümölcs- és egyéb felvásárlási egységekkel, valamint a szolgáltatási tevékenységgel együtt az 1967. évi összforgalom csaknem elérte a 2500 millió forintot. A megnövekedett forgalomnak megfelelően fejlesztették a bolthálózatot is. Az 1966-ban meglevő 827 bolt helyett 1967-ben 888 bolt elégítette ki az igényeket, örvendetes, hogy csökkentették az italboltok számát, ugyanakkor több korszerű cukrászdát, éttermet, falatozót létesítettek. A régi egységek felújításával, újak építésével az idén tovább fejlesztik a bolthálózatot. Jelenleg folyamatban van Orosházán egy ruházati áruház, Békésen jármű- és műszaki, valamint kultúrcikkbolt, Mezőberényben ABC-áruház, Szarvason lakberendezési, valamint könyvesbolt és zöldségbolt építése. esszéljünk azokról, akik döntenek... Interjú Major Tamással Azt hisszük, nem túlzünk, ha Major Tamást az ország egyik legelfoglaltabb emberének nevezzük. Népszerű színész, akivel gyakran találkozunk színpadon, filmen, a tévé képernyőjén; a Nemzeti Színház főrendezője, s mint országgyűlési képviselő tevékeny részese közéletünknek is. Ezekben a hetekben különösen gyakran láthatjuk őt a televízióban a Ki mit tud zsűrijének elnöki posztján. Ez utóbbi tisztségéhez kapcsolódik beszélgetésünk témája. Mint minden bírálóbizottságnak, a Ki mit tud zsűrijének is az a feladata, hogy igent, illetve nemet mondjon, tehát döntéseket hozzon. Kérhetjük-e arra önt, hogy zsűrielnöki tapasztalatait összevesse néhány olyan kérdéssel, amelyek gazdasági és politikai életünkre vonatkoztathatók? — Nagyon szívesen válaszolok ilyen kérdésekre — bólint —, annál is inkább, mivel a gazdaságirányítás reformját csak úgy lehet sikeresen végrehajtani, ha az igent — és a nemet mondók, tehát a döntések meghozói jól végzik munkájukat. Nyilvánvalóan adódik az összehasonlítás, hiszen ami a Ki mit tud-ban játékos formák között zajlik, az gazdasági életünkben már komoly következményekkel járó formában jelentkezik. — Tehát a döntésekhez mindenekelőtt bátorság kell? — Elsősorban szakértelem. Egy artista produkcióját én csak megfelelő szakvélemény segítségével tudom megítélni. — Nincsenek a tehetségnek valamiféle általános megnyilvánulásai? — Természetesen vannak, s miután a mi fejlődő társadalmunknak óriási szüksége van a tehetséges emberekre, ezért érdemes ezeket a jeleket jól megfigyelni. — Ön hogyan határozza meg a „tehetséges ember" fogalmát? — Az egy olyan adottság, amelynek segítségével valaki képes arra, hogy saját magát egy szépen szóló hangszerré változtassa. Ez egy egészen általános meghatározás, hiszen ahogy egy zenekarban sokféle hangszer van, ugyanúgy az élet nagy zenekarában is... Áll tehát az a tehetséges színészre, mérnökre vagy esztergályosra egyaránt. — De hogyan lehet ezt felismerni? — Sokféle tulajdonságot kell keresni. Vajon minden esetben kellően válogat-e a sokféle megoldási mód között? Rendelkezike a felfedezés képességével? Fiatal tud-e maradni? S ráadásul még jó tanúnak is kell lennie. — Ezt a két utóbbi követelményt meghatározná bővebben? — Nos, ami a fiatalság titkát illeti: valaki abban a világban válik öreggé, amikor feladja a harcot, hogy lépést tartson a haladással. Ez független a kortól. Az igazi tehetség örökifjú marad. A ,jó tanú” követelmény alatt én valamiféle riporteri tulajdonságot érzek. Úgy figyeljen meg mindent, mintha másnap egy bíróságon kellene beszámolnia az eseményekről, akkor pedig nem lehet azt mondani, hogy „nem emlékszem, kérem...” Aki nem figyel jól, az nem tanulhat saját és mások tapasztalataiból, tehát nem is fejlődhet. — Az ön véleménye szerint beszélhetünk „meg nem értett zsenikről”, elsikkadt tehetségekről? — Az igazi tehetséghez hozzátartozik a konok erőszak is, az akarat, hogy megérett képességeit érvényesíteni tudja. Természetesen egyes korszakok történelmi körülményei jelenthetnek visszahúzó erőt, de véleményem szerint az igazi tehetség előbbutóbb érvényesül. — Az egyénnek, de a társadalomnak sem mindegy ez az „előbb vagy utóbb’’. Beszéljünk tehát azokról, akiknek a segítségadás a feladatuk. Azokról tehát, akik döntenek. Már említettem a szakértelem szükségességét. A másik alapvető feltétel viszont világnézeti kérdés. A mi elméletünk és a módszerünk is a dialektika. Mi ez? Én a kétely világnézetének nevezném, hiszen mi a világ megváltoztatását tűztük ki célul, hát hogyne lenne kötelességünk a legjobb megoldások keresése, a tapasztalatok, tehát az elmélet és a valóság viszonyának értékelése — Igaz az, hogy tehetséget csak tehetség ismerhet fel? — Ez feltétlenül igaz. — Ön korábban azt mondta, hogy mindent meg kell figyelni. Személy szerint Ön mi újat tanult a Ki mit tud zsűrijében? — Megint csak ráébredtem arra, hogy milyen sok tehetséges fiatal van nálunk. Ezt sohasem szabad elfelejteni, ennek nagyonnagyon kell örülni, hiszen Magyarország nagy Ki mit tudjon is rengeteg a tennivaló. Benedek B. István Péntek Erkel Ferenc emlékezete hetvenöt esztendeje távozott el az élők sorából a magyar zenetörténet legragyogóbb tehetségeinek egyike, Erkel Ferenc, első jelentős operáink alkotója, a kiváló karmester és zongoraművész, az önmagára ébredő, eszmélni kezdő magyar nemzeti zenekultúra sokoldalú és fáradhatatlan szervezője. Családjában több muzsikus is akadt, édesapja, a németgyulai iskola tanítója oltotta 1810-ben született fiába, Ferencbe a muzsika szeretetét, s az atyai házban kapta első leckéit is a zene tudományából. Tízéves korában már kitűnően orgonáit, és nemegyszer édesapját is helyettesítette. Erkel Ferenc művészi magatartásának kialakulásában három város kultúrájának és hagyományainak volt döntő hatása. Pozsonyban, ahol középiskolás diák volt, ismerkedett meg az európai zene eredményeivel. Kolozsvárott, ahol a fiatal muzsikus zongoratanárként kezdte meg pályafutását, ébredt rá arra, hogy életét a magyar zene felvirágoztatására kell szentelnie Pest-Budán, csaknem hat évtizedes munkásságának színhelyén érett nagy művésszé, korszakos zeneszerzővé, karmesterré és pedagógussá. 1834-ben hatalmas sikerrel mutatkozott be a főváros közönségének a Nemzeti Kaszinóban rendezett zongoraestjén. Egy évre rá, a Magyar Színjátszó Társaság karmestere lett. Itt kezdődött meg több mint félévszázados kapcsolata a magyar operajátszással. Avatott zenei vezetőt talált személyében az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház. Erkel minden erejét megfeszítve dolgozott a sajátosan magyar operarepertoár és játékstílus kimunkálásán. Szinte szimbolikus, hogy éppen első operájának bemutatóján, 1840. augusztus 8-án, vette fel színháza a Nemzeti Színház nevet. Erkel Ferenc ismerte korát, amelyben élt, megértette, hogy a valóban magyar zeneművészet sorsa egybeforrt a szabadság és a haladás eszméivel. Annak a közönségnek írta operáit, amely szenvedélyesen követelte a szabadságot, a demokratikus emberi jogok biztosítását. Az 1844-ben bemutatott Hunyadi Lászlóban tágas zenei formákat tölt meg a reformkor tipikus hangszeres zenéje, a verbunkos. Népies muzsika ilyen magas művészi foglalatban nálunk korábban nem hangzott el. A mű ismert kórusa a korszak mozgósító tömegdala volt, forradalmi harcra szólította a tömegeket. A szabadságharc bukása hosszú hallgatást jelentett Erkel életében. Az 1861-ben bemutatott Bánk bán keserűbb a korábbi színpadi műveknél. Szintézis ez a mű Erkel alkotásai között, a magyar hangvételt magasrendű eszközökkel kapcsolja a kortárs olasz és francia opera eredményeihez. A Bánk bán sikerét a zeneszerző Erkel többé nem tudta megismételni. Ifjúkorának forradalmi eszményei elhalványultak a kiegyezés utáni magyar társadalomban. Wagner elszánt hívei túlságosan konzervatívnak, mások nagyon is merésznek tartották zenéjét. A puritán magyar hang tábora az idegen hatásokat vetette a szemére. Megbecsülésben volt része ugyan, de ez már inkább a nemzet nagy emberének szólt, mint az élő és hatékony alkotónak. Megbecsülés nemcsak zeneszerzői munkásságát övezte. 1853-ban, a Nemzeti Színház együtteséből ő alapította meg első hivatásos zenekarunkat, a Budapesti Filharmóniai Társaságot. 1867-ben az akkor alakult Országos Dalárdaegyesület — az első magyar kórusszövetség — országos karnagyává választja. 1875-ben igazgatója és zongoratanára lesz a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémiának. ..Életfogytig’ főzeneigazgatója a Nemzeti Színháznak, majd az Operaháznak. Utoljára 1890- ben, 80. születésnapján lépett nyilvánosság elé, a tiszteletére rendezett hangversenyen vezényelt és zongorázott, s három évre rá, anélkül, hogy megérte volna életművének méltó elismerését, meghalt. Ívesen tudják és sohasem emlegetik, hogy már Erkel Ferenc elindult azon az úton, amelyen a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet... — mondotta róla egykor Kodály Zoltán. Ma már azonban sokan tudják ezt, közkincs Erkel Ferenc munkássága. Breuer János