Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)

1968-08-02 / 59. szám

TILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Önállóan, felelősséggel A fenti két szóval lehetne a leginkább jellemezni a nem­régen megkezdődött vállalati értekezleteket: az első félévet záró műszaki konferenciákat és termelési tanácskozásokat, ame­lyek sorsdöntő jelentőségűek egy-egy kollektíva életében. Igen, önállóan és felelősség­gel veszik számba az első fél­év eredményeit, jó és kevésbé jó tapasztalatait. Azt, hogyan teljesítették a maguk készítette munkaprogramot, amelybe most már nemigen szólt bele se­­hol sem a felügyeleti szerv, mivel január elsejével meg­szűnt a tervutasításos rendszer, így hát bűnbaknak sem lehet odaállítani — mint régebben előfordult —, ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. A vállalati önállóságnak éppen az az egyik leglényege­sebb eleme, hogy most a dön­tés is, és a végrehajtás is egy helyre került. Ezért is növe­kedett ezeknek a tanácskozá­soknak a jelentősége és szere­pe, mivel most már mindenütt valóban maguk és maguknak bírálják el az első hat hónap munkáját és határozzák meg a következő időszak feladatait. Amint az eddigi tanácskozá­sok tanúsítják: az önállóságot nemcsak jognak, hanem min­denekelőtt kötelességnek és fe­lelősségnek is tekintik. Ez elsősorban a tanácskozásokra készült beszámolók­­ gondossá­gán, alaposságán érződik. Fő­ként azon, hogy a korábbi, gya­kori általánosításokkal ellentét­ben immár mind több a terme­lési és gazdálkodási elemzés, s magyarázatok, mentegetődzések helyett inkább a megoldások módját és hogyanját tartalmaz­zák. Erénye az is az értékelé­seknek, hogy mindjobban át­­meg áthatja a közgazdasági szem­lélet. Magyarázata egyszerű: ma már enélkül elképzelhetet­len az eredményes termelés és gazdálkodás éppúgy, mint a piac igényeinek megnyugtató és rugalmas kielégítése. De er­re ösztönzi a vállalatokat és gyárakat a nyereségérdekeltség rendszere is. Mindez azonban csak puszta lehetőség marad ott, ahol nem lesz mit elosz­tani. Érthető hát, hogy most ezzel is jobban politizálnak a válla­latoknál. Régebben ugyanis va­lamiféle túlzott óvatosságból nem szívesen nyilatkoztak ar­ról, hogy az első félévben mennyi nyereséget sikerült el­érni, mert úgy gondolták: mi lesz akkor, ha a második fél­év elviszi? Most megmondják. És jól teszik, mert az a helyes, ha mindenki tudja mi az igaz­ság. Elvégre ez még nem te­kinthető készpénznek, csak ak­kor lesz az, ha megmarad, vagy ha tovább növekszik. Márpedig ezt a pluszt minden­ki szeretné. Ha pedig így van, akkor nemcsak ismerni kell a való helyzetet, hanem úgy is kell dolgozni és gazdálkodni, hogy lehessen is nyereséget osztani. Ehhez megvan már az új gaz­daságirányítási rendszer adta nagyobb lehetőség. S ez nem más, minthogy önállóan, fele­lősséggel lehet és szükséges is munkálkodni a saját tervek végrehajtásáért. Ennek sikere pedig jórészt a mostani sors­döntő tanácskozásokon is mú­lik- P* P« Fejlesztik a gyulai téglagyárat A műszaki terv még az idén elkészül A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyulai téglagyárában a következő években jelentős fejlesztésre kerül sor. Az idényjelleg megszüntetéséért műszárító épül, a kemencénél áttérnek a földgáztüzelésre, és a nehéz fizikai munkát (berakást, ki­hordást) teljesen gépesítik. A fejlesztést az indokolja, hogy 12 évvel ezelőtt új kör­kemencét, présházat építet­tek, a gyár területi elhelyez­kedése megfelelő, és az évek során jó törzsgárda kovácso­­lódott össze. A fejlesztés műszaki terve a III. negyedév végére ké­szül el, megvalósítását a vál­lalat saját beruházási alapjá­ból oldja meg. Új szivattyútelep létesül Gyulán Az Országos Vízügyi Hivatal soron kívüli beruházási hitelt biz­tosított a Fekete- és Fehér-Körös közötti terület belvízrendezési munkáinak megkezdésére. Ennek alapján a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a Fehér-Körös jobb partján, a gyulai közúti híd fe­lett létrehozza a Gyula II. szi­vattyútelepet. A munka zökke­nőmentes végrehajtására ütem­tervet készített, amely meghatá­rozza a technológiai sorrendet, a szükséges anyagmennyiséget, a szakmunkáslétszámot és a gép­igényt. Az igazgatóság a munkát úgy szervezi meg, hogy a fel­építmény ez év végéig elkészül­jön és a gépek beszerelése a jö­vő év elején lehetővé váljék. Vasárnap este könnyűzenei hangverseny a szabadtéri színpadon Az Erkel Művelődési Ház veze­tősége az Országos Rendező Irodá­val kötött szerződés alapján a sláger­sztárok másik élcsoportját hívta meg az augusztus 4-én, vasárnap este a szabadtéri szín­padon sorra kerülő második könnyűzenei hangversenyre. A Halló, itt Balaton című műsor­ban, a televízió rendezésében most folyó táncdalfesztiválon si­kerrel szerepelt énekesek közül fellépnek: Zalatnay Sarolta, Aradszky László, Koós János, va­lamint Fenyvesi Gabi, Szécsi Pál és Késmárki Mária. A humort Brachfeld Siegfried konferálása és a Hofi Géza helyett beugró Szegedi Molnár Géza parodista­­számai biztosítják. A tánczen­ekarok közül az Ex­­press­ zenekar működik közre. Ez az együttes az utóbbi időben vált népszerűvé és a televízió tánc­dalfesztiválján is sikerrel szere­pelt i­tt­ Ara *0 fillér Hétszeresére növelik a tejporgyártást Tervek 1969—70-ben Tájékoztatás szerint a Tejipa­ri Tröszt egy dán céggel tár­gyalást folytatott évi 220—250 vagonos tejporgyár létrehozására, melynek helyéül Gyulát jelöl­ték ki, így a jelenlegi tejpor­gyártás hétszeresére nő majd. Ezzel együtt felszerelnek két automata (francia gyártmányú) vajgyártó gépsort, amelyen­­ a mostani 40 helyett naponta 60 mázsa vajat tudnak előál­lítani. A terv készül, megvalósítá­sára — mintegy 80—90 millió forint költséggel — 1969—70- ben kerül sor. Az előmunkála­tokat a jövő év elején kezdik el. A nagyarányú fejles­zést az indokolja, hogy Békés megyé­ben a tejtermelés az országos átlagot jóval meghaladja. Kijev — Moszkva — Leningrád IBUSZ-utazások külföldre az eredménye, hogy nemcsak Közép- és Kelet-Európába, ha­nem Finnországba, Bulgáriába, sőt az Egyesült Arab Köztársa­ságba is többen eljutottak Gyu­láról. A Balkánon különösen a Fekete-tenger híres román für­dőhelye, Mamaia iránt mutatko­zik érdeklődés. Máris többen je­lentkeztek arra a szeptemberi IBUSZ-utazásra, amelyen Ma­maiába és Isztambulba lehet el­jutni. Augusztus 16-án Románia és Bulgária tengerpartjára indul­nak üdülésre. Igen szép élményt nyújt az erdélyi körutazás is. Sokak érdeklődése a Szovjet­unió nevezetességeinek a megte­kintésére irányul. Lehetőség van erre a Kijev—Leningrád—Tallin —Helsinki vagy a Kijev— Moszkva—Riga—Leningrád út­vonalon kialakított program sze­rint.­­Szocsiba is el lehet jutni. Többen jelentkeztek a Lipcsei Vásárra és az Erfurti Világkiál­lításra szervezett IBUSZ-utazás­­ra, és a Prága—Berlin, illetve a Szász-Svájc szépségeit kínáló tú­rára. Autóbuszon könnyen és gyorsan elérhető a jugoszláviai tengerpart csodálatos gyöngysze­me, Dubrovnik. A legnépszerűbb autóbusztúrá­nak az útvonala Gyula—Grác— Bécs volt, amit terven felül is többször kellett megszervezni. Kettő helyett négy alkalommal indulnak a gyulaiak a Kassa— Poprád—Zakopáne — Krakkó — Rozsnyó autóbusztúrán is. az A TIT által a természettudo­mányi előadóteremben rendezett földrajzi és idegenforgalmi sza­badegyetem látogatottsága és népszerűsége arra enged követ­keztetni, hogy a gyulaiakat ér­dekli az országon kívüli turisz­tikai és üdülési lehetőség. Ennek Búzából 19, árpából 18 és fél mázsa holdankénti átlagtermés Kimagasló eredmények a Gyulai Állami Gazdaságban A Gyulai Állami Gazdaság az idén növénytermesztésben és ál­lattenyésztésben egyaránt maga­sabb terméshozamok elérését tűz­te célul. Az eredmény máris biz­tató. A holdankénti átlagtermés búzából 19, árpából pedig 18 és fél mázsa, ami két-két mázsával több a tervezettnél. Kitűnő a bú­za minősége, aminek jelentős ré­szét fémzárolják és így a gazdas­­ság mintegy félmillió forint többletbevételhez jut. Zöldborsóból a kedvezőtlen időjárás ellenére is 10 mázsa volt az átlagtermés. A kukorica, amely jól előkészített talajba­ került és teljesen gépi erővel munkálták meg, rendkívül szépen fejlődik. A jugoszláv SK—1-es, SK—6-os és más magyar hibrid állta a nagy hőséget és előzetes becslések sze­rint a holdankénti átlagtermés májusi már Zsoltra átszámítva várhatóan a 40 mázsát is eléri. Ugyancsak igen jó a silókukorica, amiből 180—200 mázsás átlagra van kilátás, s így a szarvasmarha­­állománynak biztosítva lesz a nedvdús takarmány. A lucerna sem kevesebb a tervezettnél. Cu­korrépából­­— bár a tavaszi fa­gyok miatt másodszor kellett vet­ni —­ holdanként 300 mázsánál magasabb átlagtermést várnak. Nagy a fejlődés az álllatitenyész­­tésben is. Tavaly fejezték be 15 millió forintos költséggel a szarvasmarha-telep (istállók, tej­­ház st­b.) építését, ami most érez­teti a hatását kellő takarm­ány­­készlet áll rendelkezésre. A tehe­nek átlagos tejhozama félév alatt havonta, a tervhez képest, tíz li­terrel nőtt. A hízó marha havi át­­lagsúly-növekedése a tervezett 28 helyett 34 kiló. Igen nagy a juhállomány. A gaz­daság pecsenyebárányt szállít a franciáknak, olaszoknak, görö­göknek. A juhtenyésztésből csak­nem egymillió forint bevételre számítanak, ami kétszerese a ta­valyinak. A gazdaság eredménye jól meg­alapozott, remény van arra, hogy néhány év után most ismét­ az elsők közé kerül. Mélyszántás cukorrépa alá. A búsa tisztítása, mérése fémzároláshoz. (Fotó: Esztergályi

Next