Gyulai Hírlap, 1970. július-december (11. évfolyam, 51-101. szám)
1970-08-07 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1910. AUGUSZTUS 7., Ara: 80 fillér fentek !l békés megyei népújság gyulai kiadása XI. ÉVFOLYAM, 61.SZÁM Nyolc és fél holdon új telepet létesít a Gyulai Építőipari Vállalat Hétfőn délután a városi tanácsháza dísztermében ünnepi termelési tanácskozásra jöttek össze a Gyulai Építőipari Vállalat dolgozói. Ezen adták át a „Március 21” nevet viselő, Szabó Péter vezetése alatt álló kubikosbrigádnak a zöldkoszorús szocialista cím elnyerésével járói jelvényt, okleveleit és a 3000 forint pénzjutalmat. Az értekezleten Rapport István építésvezető tájékoztatta a vállalat dolgozóit az első félév eredményeiről és a második félév feladatairól.A továbbiakban Szabadfalvi László, a vállalat új igazgatója az elkövetkező éves feladatokról adott tájékoztatót. Bevezetőben arról beszélt, hogy az első félévben a tavalyihoz viszonyítva jelentős eredményeket mutathatnak fel annak ellenére, hogy az árvíz elleni védekezésben valamennyien részt vettek és ez másfél milliós termeléskiesést vont maga után. Az év első hat hónapjában 9 millió árbevételt értek el a tavalyi 5 millióval szemben, nyereség pedig az akkori 338 ezerről 524 ezerre emelkedett. Közölte, a vállalat célul tűzte ki az éves terv 10 százalékos túlteljesítését, ezzel ők is hozzájárulhatnak a nemzeti jövedelem kért növeléséhez. Ez azt jelenti, hogy az idén 22 milliós árbevételt kell elérniük. A jövő évet illetően elmondotta az igazgató, hogy az év közepére be kell fejezni a 3 szintes, 12 lakásos OTP-székház építését és a 64 ágyas garzonházat, amelyre a szerződést éppen a tanácskozás napján kötötték meg. Ez a két építkezés 9 millióba kerül. Ezenkívül még az idén hozzálátnak az AFIT szervizállomás építéséhez 15 millió és az AFIT-üdülő építéséhez, 8 millió összeggel. A garzonszállót 1972-ben üzemeltetni kívánják az érdekeltek. Tárgyal a vállalat vezetősége az új nyomda felépítéséről 1972- es kezdéssel, a harisnyagyár bővítésénél pedig 4 szintes műhely, üzemcsarnok és irodák építéséről a Megyeház utcai fronton, az ott levő két földszintes ház helyén. A további tervek között szerepel 150 fős kollégium építése a gimnázium és a zeneiskola között, ezt a 8—10 milliós építkezést is a jövő évben kell elkezdeni. A vállalat előtt hatalmas feladatok megoldása csak komoly fejlesztéssel érhető el. Ennek tudatában jelentkeztek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Közgazdasági Főosztályának pályázati felhívására. A beadott fejlesztési tervüket, ha csökkentve is, de elfogadta a minisztérium és ennek eredményeként öt és fél milliós beruházáshoz jutnak. Ebből két és fél millió állami támogatás, hárommillió pedig hitel. A fejlesztéshez elsőnek a városi tanács járult hozzá egymillióval, azonkívül nyolc és fél holdas telket adományozott erre a célra az új ipartelepen, a vízgépészet területe mögötti részen. A nagyarányú fejlesztés célja, hogy 1973-tól kezdődően évente új technológiai eljárással 100 lakást tudjon kivitelezni a vállalat. Óriási fejlesztésien kell tehát keresztülmennie a vállalatnak, hogy eleget tehessen a negyedik 5 éves terv beruházási programja megvalósításának. Itt vetődik fel a munkaerő kérdése is. A vezetőség álláspontja, hogy 1973-ra az összlétszám több mint 70 százalékának szakmunkásnak kell lennie. A vállalat segítségére sietett a szakmunkásképző, amikor megkötötték a megállapodást évi 35 tanuló beiskolázására, azokban a szakmákban, amelyekben a vállalatnak szüksége van a szakmunkásokra. A műszaki irányításban is saját erőből kísérlik meg az újabb erők biztosítását. Ennek a célnak az elérésére a jövő évtől kezdve részben közép-, részben felsőfokú képzésre is iskoláznak be nappali vagy esti tagozatokra. Még az idén 29 millió forintot fordít a vízügyi igazgatóság a megrongálódott töltések helyreállítására Július M-ig tartott az átáramlott víz visszaeresztése a Fehér- Körösbe, utána lezárták és helyreállították a Fehér-Körös átvágásait. Nagy György árvízvédelmi főmérnöknek ezek a szavai nehéz időszak lezárását jelentik. De nem a végét a munkálatoknak. Lassan már feledésbe merülnek azok a június közepén elterjedt hírek, amelyek a kisjenői gátszakadásról érkeztek hozzánk. A Fekete-Körös azokban a napokban tetőzött Sarkad alatt, az ötven méterenként felállított oszlopokon 100-as villanyégők ontották a fényt és nyújtottak segítséget a védelemben. Ezekben a napokban, pontosan június 18-án következett be az a helyzet, hogy az áramló víz már elérte a régi lokalizációs töltés koronáját s ha gátszakadás következik be, ez pontosan a halastóval szemben történik, az igazgatóság szakembereinek helyzetismerete szerint. Ez pedig magával hozta volna a halastó teljes pusztulását. Ezért aztán június 18-án, rettenetesen viharos éjszakán, a régi lokalizációs gátat két helyen, június 23-án pedig újabb két helyen átrobbantották. A romániai helyzet szerint 80 millió köbméter vízzel kellett számolni, amiből 50 millió el is jutott az 1967-ben létesített új lokalizációs töltésig. Ennek a hatalmas víztömegnek a visszaeresztése a Fehérkörösbe június 23-án kezdődött el és július 14-ig tartott a kotrókkal létesített nyíláson keresztül. Ebbe besegített a Gelvácsi, majd a Litkai főcsatorna is. A várt vízmennyiségből az elmaradt 30 millió köbméter részben a romániai zsilipeken, szivattyútelepeken ment le, de a kedvező időjárás miatt sok víz el is párolgott. Nálunk ekkor összesen 1737 kataszttrális hold terület került víz alá, ennek nagy része erdő, amiben kevesebb kár keletkezhetett. A gátakban keletkezett károk felszámolása a talajtani vizsgálatokkal párhuzamosan elkezdődött. Erre a célra az igazgatóság a mostani évre 29 millió forintos keretet kapott. Ebből jelentős összeget fordítanak a Fekete-Körösre, Körösladány környékén a Sebesre, a békési és a gyomai belsőségre. Ezen belül 3,7 milliót kell még az idén szanálásokra, kisajátításokra felhasználni. Békésen, Körösladánynál, Köröstarcsán és Gyomán ugyanis házak épültek a töltések közvetlen közelében és az ezekhez tartozó kertek több helyen lenyúlnak egészen a gátig Ezeken a helyeken a töltések tövében 20 méteres sávot ki kell sajátítani, árvízvédelmi célokból. A gátak helyreállítására vonatkozó terveken most dolgoznak a vízügyi igazgatóság műszaki szakemberei. A rendelkezések szerint a legveszélyesebb szakaszokat októberig helyre kell állítani, jövőre az erősítési munkálatok maradnak. Ma kezdődik az I. Amatőrfilm Fesztivál Több hónapi lelkes előkészítő munka után ma délután 3 órakor a zeneiskola hangversenytermében ünnepélyes keretek között nyitja meg az I. Alföldi Amatőrfilm Fesztivált Székely Jánosné, a varasd tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Ezt a fesztivált egy évvel ezelőtt Szolnokon tervezték megrendezni, de arra egyetlen jelentkező sem akadt, annál örvendetesebb volt, hogy a gyulaira több mint hetven amatőrfilmet neveztek be. Az előzsürizésre beküldött 64 alkotás közül huszonhatot fogadtak el, ezek kerülnek vetítésre a fesztivál alkalmával. Külön örvendetes jelenség, hogy az első alföldi filmes találkozó iránt olyan nagy az érdeklődés nemcsak az alkotók, hanem a családtagok körében is, hogy a rendezőség képtelen volt a szállásigények kielégítésére, az Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségének legmesszebbmenő támogatása mellett is. A hét közepétől kezdve ugyanis annyira elfoglalt minden szálláshely, hogy még az INTURIST rendszeresen érkező vendégeit is kénytelenek voltak átvinni Békéscsabára. A megnyitót követően 13 filmet vetítenek az előzsüri által elfogadott alkotásokból. Szombaton reggel 9 órakor folytatják a versenyfilmek vetítését. Este 7 órakor ugyancsak a zeneiskolában rendezik a gálaestet, amelyen bemutatják az eddigi fesztiválgyőztes filmeket, kihirdetik az I. Alföldi fesztivál eredményeit, kiosztják a verseny díjait és bemutatják a díjnyertes filmeket. A gálaestet vacsora követi a Park-étteremben. Vasárnap délelőtt a zsűri, amelyben helyet foglal Bán Róbert filmrendező, dr. Loór Ferenc hangmérnök, kandidátus, Csányi Miklós filmrendező, a tv ifjúsági osztályának vezetője, Vörös Éva filmesztéta, a Filmtudományi Intézet munkatársa, Buglya Sándor, az Amatőrfilm Szövetség főtitkára, Papp István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója és Havasi István, városi népművelési felügyelő, konzultációt tart a fesztiválon bemutatott filmekről és az első alföldi fesztivál rendezéséről. Átáll a gázfűtésre a két termelőszövetkezet és a vasipari ktsz öntödéje Kedden délután Mészár József, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese fogadta a DÉGÁZ szegedi igazgatóságának képviselőjét, akivel a gyulai mezőgazdasági üzemek, azonkívül a vasipari ktsz és a gépjavító állomás gáztüzelésre való átállásáról tárgyalt. Részt vett a megbeszélésen Hack András műszaki főelőadó, a Köröstáj részéről Laszti Pál elnök, Fodor Lajos főkönyvelő és Morombós Mihály főagronómus, a Munkácsy Tsz-t ugyancsak a főkönyvelő képviselte, úgyszintén a vasipari ktsz-t is. A tárgyalások teljes eredménnyel zárultak, mert a gépjavító kivételével a másik három határozottan állást foglalt a gázhasznosítás mellett. A következő lépés most az, hogy a DÉGÁZ napokon belül elvégezteti a gazdaságossági számításokat, azt közli az érdekeltekkel, akik megterveztetik a gázbekötést. Amint a tervek rendelkezésre állanak, a DÉGÁZ elkezdi a munkálatokat. Tartalékos hadkötelesek figyelem! Mint ismeretes, a városi, járási kiegészítő megszűnt. Gyulán megyei kiegészítő parancsnokság főtisztje, Sütő József őrnagy, minden hétfőn és szombaton 8-től 12-ig fogadónapot tart a járási tanácsházán, a II. emelet 52-es számú szobában. Értesíti a tartalékos hadköteleseket, hogy az életkörülményeikben bekövetkezett minden változással forduljanak a járásban a községek megbízottaihoz, gyulai viszonylatban pedig az üzemi megbízottakhoz, akik rendelkeznek a megfelelő nyomtatványokkal. l«iiHiniiiinliuiiiNluiimiiiuiuiuiinuuimiimiuniiiiiuiiiiiiuuuinii így látja Gyulát a képzőművész A gyógyüdülőben a második csoporttal két hétig városunkban tartózkodott Mohácsi Répás Ferenc, a SZOT kiváló művésze. Már az első napokban alkotásra ihlette mindaz, amit a városban látott. A rajzok tömege került ki keze alól, amellett, hogy sokat gondolkozott a város jövőjéről is, amit szinte mesébe illőnek képzel el..«