HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 22. ÉVFOLYAM (1976)

1976 / 2-3. sz. - KRÓNIKA - TARNÓI LÁSZLÓ: A Nemzetközi Lenau Társaság tudományos konferenciája a Lengyel Népköztársaságban

tartották a történelmi realitásokat. Az ülésszak résztvevőinek tanulságos élményt nyúj­tott a lilienfeldi nagyszabású kiállítás, amely e kor történeti és kultúrtörténeti emlékeit mutatta be, igen gazdag anyagot tárva a látogatók elé. Újabb városok meglátogatása után (Korneuburg), Gutensteinben került sor a záróvitára, amely összegezte a különböző előadásokban elhangzott véleményeket, mérle­get vont az eredményekről. A szerény keretek között lebonyolított, mindazonáltal vál­tozatos program méltóképpen folytatta a Társaság eddigi hagyományait, de egyben az újabb erőgyűjtés szükségességére is figyelmeztetett. WÉBER ANTAL A Nemzetközi Lenau Társaság tudományos konferenciája a Lengyel Népköztársaságban A Nemzetközi Lenau Társaságnak a lengyelországi Trzebieszowicében tartott kon­ferenciáját (1976. okt. 3 — 8.) a Lengyel Tudományos Akadémia Modern Filológiai Bizott­sága rendezte. A tudományos tanácskozás témaköre: Lengyel motívumok a német nyelvű irodalomban (17­50—1850) elsősorban a rendező ország germanistáinak összehasonlító irodalomtörténeti kutatási profiljából következett. Tematikus keretei ugyanakkor alkal­mat teremtettek az Európa különböző országaiból meghívott szakembereknek arra is, hogy a német irodalomtörténet egy évszázados fejlődésének tendenciáit és azok időbeli és tartalmi határait e sajátosan új szempontok alapján értékeljék. Sőt a lengyel—német irodalmi kapcsolatok és recepció példáinak segítségével tisztázódhattak — adott esetben közelebb is kerülhettek egymáshoz — az irodalomtörténeti kölcsönhatások rendkívül bonyolult érvényesülésének általános problémakörében ma még gyakran eltérő álláspon­tok is. Az értekezleten a Lengyel Tudományos Akadémián kívül valamennyi lengyelor­szági egyetem német tanszéke képviseltette magát, közöttük a legnagyobb részvétellel, az előkészítésben, a szervezésben és a tudományos tanácskozás lebonyolításában fáradha­tatlan wroclawi germanisták. A külföldi irodalomtörténészek közül a legtöbben a német nyelvterületről érkeztek, az NDK-ból (Halle, Berlin, Weimar, Lipcse), az NSZI­-ból (Bonn, Lüneburg, Majna,Frankfurt, Esslingen) és Ausztriából (Grác, Bécs). Rajtuk kívül, jóllehet kisebb számban, bolgár, jugoszláv, szovjet, dán és magyar (Berczik Á., Csapláros I., Hopp L., Tarnói L.) szakemberek vettek részt a konferencián. A konferenciát G. Kozielek (Wroclaw) és M. Szyrocki (Wroclaw) előadásai nyi­tották meg, amelyeknek témája (A XVIII. század végi Lengyelország a német irodalom­ban és publicisztikában, A Miczkiewicz-recepció Németországban, 1828 — 55.) és a kuta­tási eredményekből leszűrt mondanivalója az értekezlet szorosan értelmezett témakörén belül alapvetően fontos szempontokat ragadott meg. Az azokat követő élénk vita, majd O. Borst (Esslingen) Az 1830/31-es lengyel forradalom a délnémet irodalomban és sajtóban c. előadása után világosan körülh­atárolhatóvá vált az a tétel, amely szerint a német irodalomban megfogalmazódó nézetek a lengyelekről (vagy akár a lengyel irodalom német recepciója) időben és földrajzilag akkor és ott kap pozitív töltést, amikor és ahol a németek nagyobb szabadsággal (beleértve a sajtószabadságot is) rendelkeznek, másrészt az is, hogy a francia forradalom alatti és utáni ideológiai bizonytalanság a lengyelek megítélésében is kifejeződik, ill. azon keresztül is mérhető (pl. Goethe vagy Leume esetében). A konferencia anyagából a fentieken kívül kiemeljük H. Ischreytnek (Lüneburg) filológiai pontosság és kutatásmódszertani szempontból jelentős munkáját a német Kra­sicki-recepcióról, H.-G. Wernernek (Halle) a német romantika hagyományosan szűkre szabott koncepcióját időben és tartalmilag egyaránt tágító előadását Bettina von Aruim­ról, továbbá E. Klin (Torun) gondolatébresztő, ugyanakkor vitára késztető tételeit a modern komparatisztikáról s azoknak a német—lengyel kölcsönhatások kutatásában való alkalmazásáról. A négytagú magyar delegáció is igen aktívan vett részt a konferencián. Csapláros István A Lengyelek iránti lelkesedés magyar visszhangja a romantika korában, Berczik Árpád pedig Lengyel elemek a magyar folyóiratokban címen tartott igen színvonalas, töb­bek között a német és a magyar recepció összefüggéseit elemző előadást. A viták során a G. Koztelek nyitó előadásához hozzászóló Hopp L. a német nyelvű közvetítésnek a magyar­országi lengyel­ recepcióban betöltött rendkívül nagy szerepét hangsúlyozta. Tarnói L.

Next