HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 22. ÉVFOLYAM (1976)
1976 / 2-3. sz. - KRÓNIKA - TARNÓI LÁSZLÓ: A Nemzetközi Lenau Társaság tudományos konferenciája a Lengyel Népköztársaságban
tartották a történelmi realitásokat. Az ülésszak résztvevőinek tanulságos élményt nyújtott a lilienfeldi nagyszabású kiállítás, amely e kor történeti és kultúrtörténeti emlékeit mutatta be, igen gazdag anyagot tárva a látogatók elé. Újabb városok meglátogatása után (Korneuburg), Gutensteinben került sor a záróvitára, amely összegezte a különböző előadásokban elhangzott véleményeket, mérleget vont az eredményekről. A szerény keretek között lebonyolított, mindazonáltal változatos program méltóképpen folytatta a Társaság eddigi hagyományait, de egyben az újabb erőgyűjtés szükségességére is figyelmeztetett. WÉBER ANTAL A Nemzetközi Lenau Társaság tudományos konferenciája a Lengyel Népköztársaságban A Nemzetközi Lenau Társaságnak a lengyelországi Trzebieszowicében tartott konferenciáját (1976. okt. 3 — 8.) a Lengyel Tudományos Akadémia Modern Filológiai Bizottsága rendezte. A tudományos tanácskozás témaköre: Lengyel motívumok a német nyelvű irodalomban (1750—1850) elsősorban a rendező ország germanistáinak összehasonlító irodalomtörténeti kutatási profiljából következett. Tematikus keretei ugyanakkor alkalmat teremtettek az Európa különböző országaiból meghívott szakembereknek arra is, hogy a német irodalomtörténet egy évszázados fejlődésének tendenciáit és azok időbeli és tartalmi határait e sajátosan új szempontok alapján értékeljék. Sőt a lengyel—német irodalmi kapcsolatok és recepció példáinak segítségével tisztázódhattak — adott esetben közelebb is kerülhettek egymáshoz — az irodalomtörténeti kölcsönhatások rendkívül bonyolult érvényesülésének általános problémakörében ma még gyakran eltérő álláspontok is. Az értekezleten a Lengyel Tudományos Akadémián kívül valamennyi lengyelországi egyetem német tanszéke képviseltette magát, közöttük a legnagyobb részvétellel, az előkészítésben, a szervezésben és a tudományos tanácskozás lebonyolításában fáradhatatlan wroclawi germanisták. A külföldi irodalomtörténészek közül a legtöbben a német nyelvterületről érkeztek, az NDK-ból (Halle, Berlin, Weimar, Lipcse), az NSZI-ból (Bonn, Lüneburg, Majna,Frankfurt, Esslingen) és Ausztriából (Grác, Bécs). Rajtuk kívül, jóllehet kisebb számban, bolgár, jugoszláv, szovjet, dán és magyar (Berczik Á., Csapláros I., Hopp L., Tarnói L.) szakemberek vettek részt a konferencián. A konferenciát G. Kozielek (Wroclaw) és M. Szyrocki (Wroclaw) előadásai nyitották meg, amelyeknek témája (A XVIII. század végi Lengyelország a német irodalomban és publicisztikában, A Miczkiewicz-recepció Németországban, 1828 — 55.) és a kutatási eredményekből leszűrt mondanivalója az értekezlet szorosan értelmezett témakörén belül alapvetően fontos szempontokat ragadott meg. Az azokat követő élénk vita, majd O. Borst (Esslingen) Az 1830/31-es lengyel forradalom a délnémet irodalomban és sajtóban c. előadása után világosan körülhatárolhatóvá vált az a tétel, amely szerint a német irodalomban megfogalmazódó nézetek a lengyelekről (vagy akár a lengyel irodalom német recepciója) időben és földrajzilag akkor és ott kap pozitív töltést, amikor és ahol a németek nagyobb szabadsággal (beleértve a sajtószabadságot is) rendelkeznek, másrészt az is, hogy a francia forradalom alatti és utáni ideológiai bizonytalanság a lengyelek megítélésében is kifejeződik, ill. azon keresztül is mérhető (pl. Goethe vagy Leume esetében). A konferencia anyagából a fentieken kívül kiemeljük H. Ischreytnek (Lüneburg) filológiai pontosság és kutatásmódszertani szempontból jelentős munkáját a német Krasicki-recepcióról, H.-G. Wernernek (Halle) a német romantika hagyományosan szűkre szabott koncepcióját időben és tartalmilag egyaránt tágító előadását Bettina von Aruimról, továbbá E. Klin (Torun) gondolatébresztő, ugyanakkor vitára késztető tételeit a modern komparatisztikáról s azoknak a német—lengyel kölcsönhatások kutatásában való alkalmazásáról. A négytagú magyar delegáció is igen aktívan vett részt a konferencián. Csapláros István A Lengyelek iránti lelkesedés magyar visszhangja a romantika korában, Berczik Árpád pedig Lengyel elemek a magyar folyóiratokban címen tartott igen színvonalas, többek között a német és a magyar recepció összefüggéseit elemző előadást. A viták során a G. Koztelek nyitó előadásához hozzászóló Hopp L. a német nyelvű közvetítésnek a magyarországi lengyel recepcióban betöltött rendkívül nagy szerepét hangsúlyozta. Tarnói L.