Hadi és más nevezetes történetek, 5. kötet (1791)
•30 (6) ^ Egy Lttbehi szegény Legénynek, úgy megütötte volt a’ lapos guta az erszénnyét , hogy kéntelen vélt nyomorúltt a’ Parókáshoz menni, ’s el adni valami kevés pénzért a’ maga haját. Midőn vissza felé andalgott volna a’ haj’ orrával, éppen a’ Lotteriás előtt talál el menni. Nosza az a’ gondolat származik benne, hogy jó volna több pánzetskére szert tenni. Nem sokáránnyá veti magában a’ dolgot, hanem ki adja kiz ő néhány garaskáját a’ markából, ’s bé nyúl jó reménység alatt a’ szerentse - fazekába. — Mit nyere veszökös ? Nagy fittyre — egy füstit. — Sokan meg nevetik ezt az esetet, még olyanok is, a’ kik, ha körül néznék magokat, mássait találnak magokban is , más tekintetben, e’ pél, dának! Gróf Mercy- Arganteau, Aug. 20-kán érkezett vissza Londonból Brüsszelbe. Míg a’ Svéd Király, azon hányta vetette az eszét Német Országban , hogy’ segíttsen a’ Frantzia Királyon , az alatt oda haza tanátsot tartott ellene a’ Svéd Nemesség , mely még most is nehezen ízen védi a’ Polgári Rendnek ez által a’ Király által tett felemeltetését. Még eddig nem volt a’ mostani Török Tsászárnak semmi magzatja, mellyért nagyon is mozgóit a’Nép, hanem a’ múlt Julie-kén közönségessé tétette, a’ szokás szerént egy Templomban, hogy két Felesége vagyon teréhben, ’s ugyan akkor gazdag alamisnát is osztogattatott, és sok könyörgéseket tétetett, említett Feleségeinek szerentsésszülésekért. Küldjük az Ország - Gyűlések Historiájának F f farkusát. Keli frécsben, Szeptembernek 20 dik napján, 4791-dik esztendőben.