Hadtörténelmi Közlemények, 16. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1969)
3. szám - Tanulmányok - Godó Ágnes: A XV. 'Petőfi Sándor' népfelszabadító rohamdandár harctevékenységének története. (1945. január 1. – március 31.) – 1969. 3. sz. 464–503. p.
Ukrán Front déli szárnyát a budapesti hadművelet sikere és Nagykanizsa körzetében levő ellenséges erők támadásának elhárítása érdekében. A XII. jugoszláv hadtest csapatai feladatukat becsülettel teljesítették. 1945. január közepéig közvetlenül, ezután pedig közvetve biztosították a szovjet csapatok hátát az ellenséges csapástól olyan időszakban, amikor Hitler a nyugati arcvonalról, sőt Berlin térségéből is csapatokat vont el magyarországi helyzetének megszilárdításához. Ez a körülmény, továbbá a szovjet csapatok helyzete hazánkban, a nyitott drávai arcvonalszakasz veszélyessége határozták meg a jugoszláv hadosztályok tevékenységének és a szovjet—jugoszláv katonai együttműködés jelentőségét a magyarországi felszabadító hadműveletek ezen időszakában. A 16. jugoszláv hadosztályt a magyarországi harcokba november 29-én kapcsolódott be, állományában az 1., a 2. és a 4. vajdasági dandárokkal. Mindhárom alakulat alárendeltségében egy-egy magyar zászlóalj is volt, amelyek 1944 novemberében jöttek létre a Bácskában. Az itt élő magyar nemzetiség legjobbjai a horthysta megszállás ideje alatt már 1941-től részt vettek az ellenállási mozgalomban. Önálló magyar partizánalakulat létrehozására azonban csak 1943—44-ben nyílt lehetőség, így a Bácskában élő nemzetiségek antifasisztái általában a különböző szerb, horvát, szlavón osztagokhoz csatlakoztak. A Vajdaság felszabadulása után kezdődött meg az itt élő magyarok között a toborzás, illetve a mozgósítás. A felszabadult szegedi internálótáborból hazakerült két magyar kommunista, Cservenák Imre és Pál, a honvédségtől megszökött volt spanyol önkéntes Varga István november első felében hatásos felvilágosító munkát végeztek. A magyarok önkéntes jelentkezése, a vajdasági főparancsnok november 5-i utasítása, amelyben elrendelte Bánát, Bácska és Baranya területén a 17—30 év közötti férfiak mozgósítását, meghozta eredményét: rövid idő alatt közel 1200 magyar — közte sok nő — gyűlt össze, többségük Bačka Topolján. Kosta Nadj utasítására a magyar zászlóalj politikai biztosául kinevezett Jantovič Rudolf is elindult Bačka Topoljára. Mire megérkezett, már megalakult az I. „Petőfi Sándor" zászlóalj. A november 23-án létrejött I. „Petőfi Sándor" zászlóalj parancsnokául Varga Istvánt, a politikai biztosául Lőrik Istvánt nevezték ki.7 A zászlóalj a főparancsnok közvetlen alárendeltségébe került.8 Feladatul kapta a toborzás folytatását. A magyarok nemzetiszínű zászlóval, magyar dalokat énekelve járták be a környező falvakat és így hívták soraikba a fasiszták ellen harcolni akaró embereket. A megszállás évei alatt a magyar fasisz- 2 JHL. NOR. 211. doboz, 9. csomó, 8. kat. 3 A XII. jugoszláv hadtest 1945. január közepéig védte a Dráva északi partja mentén húzódó kra. 120 km-es arcvonalszakaszt. Az 1. Bolgár Hadsereg csapatai január első hetében léptek magyar területre és január 10—21. között váltották fel a Dél-Magyarországon védő szovjet és jugoszláv erőket. (Vojnoistoricseszki Arhiv Bulgarska Narodna Armija — a Bolgár Néphadsereg Hadtörténelmi Levéltára, [a továbbiakban BHL.] 15. doboz, 1. csomó, 5. irat, 82. lap.) 4 A 16. jugoszláv hadosztály parancsnoka 1943 júliusától, a hadosztály átszervezésétől 1945. februárig Danilo Lekic tábornok, 1945. január 1-től Marko Kamenjár-Peričin ezredes. (JHL. NOR. 293. doboz, 1. csomó, 1. irat.) 5 JHL. NOR. 216. doboz, 1. csomó, 55. irat. 6 A Vajdasági főparancsnok már november 20-án kinevezte Joutovic Rudolfot a 16. hadosztály kórházának addigi politikai biztosát az alakuló magyar zászlóalj megbízott politikai biztosának. (JHL. NOR. 951/A. doboz, 3. csomó, 18/2. sz. távmondat.) 7 JHL. NOR. 211. doboz, 8. csomó, 54. irat. 8 JHL. NOR. 955. doboz, 4. csomó, 7/4. sz. bejegyzés a 16. hadosztály távmondati naplójában. 3 Hadtörténelmi közlemények — 465 —