Hadtörténelmi Közlemények, 33. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 1986)

2. szám - Kölzemények - Hermann Róbert: Kossuth és Perczel nézeteltérése 1849 januárjában . – 1986. 313. p.

levén tapasztalta a népnek nagy levertségét. Kéri Kossuthot, menne ki és bátorítsa. — Végre híre van Perczel Mór valami levelének, melyről bizonyosabbat kíván tudni."21 Kossuth válaszában közölte, hogy a magyar sereg Tokajban van, majd a nép körében végzendő agitáció fontosságáról szólt. Az utolsó pontra válaszolva ,,Perczel hazafiságát dicsérte, de mégis elmondta, hogy levélben állana, mikép a képviselők a katonák nélkül ne merjenek alkudozni, mert a katonák életeiket adják oda a hazáért. Reményli, nem fog kelleni ezen levelet a ház előtt felolvasni."22 Hunfalvy ez utóbbira utalva még rezignáltan megjegyzi naplójában :„Seregeink nincsenek többé kezünkben , tőlünk maholnap inkább kell félteni az országot, mint az ellenségtől."23 De hát mit is tartalmazott ez a nevezetes levél? S hogyan lehetséges az, hogy az OHB elnökét éppen az a tábornok hozza kényelmetlen helyzetbe az országgyűlé­sen a békepárti ellenzék előtt, aki híres volt radikális nézeteiről? Mi volt e levél további szerepe, s hogyan lett Kossuth úrrá az általa okozott nehézségeken ? S végül : Miképpen normalizálódott Kossuth és Perczel viszonya az ezt követő napokban? E kérdésekre szeretnék egy-egy lehetséges választ adni a továbbiakban. Perczel a december 30-i vereséget követően két jelentést is küldött Kossuthnak: egyet december 31-én, egyet pedig január 1-én.24 Ez utóbbiban, miután beszámol a móri csatában elszenvedett veszteségeiről, kifejti a főváros feladásának lehetséges következményeit. Véleménye szerint „Budapest feladása az ország elvesztése. Senki sem fog többé engedelmeskedni az onnét eltávozottaknak. A hadsereg pedig fel fog oszlani." S hogy itt konkrétan a Görgei vezette feldunai hadseregre gondolt, azt mutatja a következő mondat: „Ezen hadsereg, mellyben nagyobb volt a rendet­lenség, miként tegnap estre tapasztalom, mint az én megvert csapataimban". Ezért javasolja a magyar csapatok Budapesten való összpontosítását s a „kissé jó védelem mellett" általa „be nem vehetőnek" ítélt főváros „élethalálra védelmét."25 Perczes nem ír semmit az országgyűlési küldöttségről ; lehetséges, hogy ekkor még nem tudott róla. Csány László aznapi jelentésében már arról ír, hogy a követküldés hírének elterjedése „rosszabb hatású egy csatavesztésnél", az elkövetkező napokból pedig több olyan tudósítást ismerünk, amely megerősíti a Csány által írottakat. E tudósí­tások különösen a feldunai hadsereg tisztikarának és a közvéleménynek az elége­detlenségéről számolnak be. Perczel ilyen irányú kitöréseiről azonban nem szól­nak.26 Január 2-án a magyar hadsereg Pesten tartózkodó vezetői haditanácsot tartottak, amelyen a főváros védelméről, illetve a további teendőkről határoztak. Perczel ellenezte a főváros harc nélküli feladását, ugyanakkor azt indítványozta, hogy „minden vezérnek kormánybiztosnak kell lenni" a saját seregében, ez a javaslat pedig tovább növelte volna a hadtestparancsnokok önállóságát.27 Görgei haditerve ellen azonban nem volt érdemi ellenvetése, s a feljegyzések szerint a móri csatáról is hallgatott. A haditanács döntése értelmében a főváros kiürítése alatt annak védel­mét az újjászervezett Perczel-hadtestnek kellett ellátnia. Perczel lett a főváros hadi főparancsnoka, ezt másnap felragaszokon tudatta a nagyközönséggel.28 Perczel hadteste január 4-ről 5-re virradó éjjel kiürítette Budát, 5-én délelőtt pedig el­hagyta Pestet is. A kiürítés nem sikerült tökéletesen ; Perczel megfeledkezett arról 2.1 Hunfalvy: i.h. 22 Uo. 23 Uo. 24 KLÖM XIII. 939—40. o.; és Perczel — Kossuth 1849. jan. 1. KLÖM XIV. 15—16. o. 25 KLÖM XIV. 15—16. o. 26 Csány id. szavai: KLÖM XIV. 19. o. L. még a 2. jegyzetet. 27 Csány — Perczel 1849. jan. 11. OL. H. 103. Csány László iratai 15. cs. 315—16. f. ; A haditanácsra : Barta István: Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 2. sz. és Borús József Dem­binski fővezérsége és a kápolnai csata. Bp., 1975. 47—48. o. 28 Borús: i. m. 48—49. o. ; Mátray Gábor naplója. OSZK Kézirattár, Qart, Hung. 626. 8. f. — 317 —

Next