Hadtörténelmi Közlemények, 131. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2018)
2018 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dávid Zsolt - Miklós Tamás: Bocz Géza hadnagy naplója Budapest ostromáról és a kitörésről, 1945. január 1. - március 28.
Bocz Géza hadnagy naplója Budapest ostromáról és a kitörésről A Duna-parton visszanéztem az égő Pestre. Sírni tudtam volna. De még erőm sem volt hozzá. Legyengültem s éreztem, igen lázas lehetek. Éjfél táján értünk a Krisztina körútra. Budapest, 1945. január 19. Megbetegedtem. Orvosunk lefektetett, 39-40°-os lázam volt. Igen megfáztam. Reggel jött a hírvivő és jelentette, Pestet teljesen feladták, az összes hidat felrobbantották. Őrnagy úrék harcálláspontjukat a Bán utcába helyezték. Hasenbein zászlóalja most a Szent Imre herceg utcában 107 volt. Szinte megborzadva gondoltam vissza Pestre. Harcoltam és fáradtam. És a fáradtságomat nem is sajnálom. Megtettem becsülettel az én munkámat. Nyugodtan fekszem ágyban, miként nyugodtan merek menyasszonyom szeme közé nézni, mert egyetlen egyszer sem csaltam meg őt és nem is fogom. Budapest, 1945. január 28. Kitört rajtam az influenza. Állandóan lázam volt. Úgy köhögtem, hogy éjjel folyamán semmit sem aludtam. Ma mégis felkeltem és legényemmel bevonultam Bán utcába Hajdú őrnagy úrhoz. Bizony alig álltam a lábamon. Legyengültem, lefogytam erősen. Útközben benéztem a még megmaradt 38-as ezredirodába. Itt találkoztam Sámson főhadnaggyal és Palócz századossal.108 Ekkor tudtam meg, hogy Szilágyi százados megsebesült, mikor én a Hungária körúton vártam rá. Karlövést kapott. Könnyű sebesülése lett. Megkínáltak ebéddel. Lóhússal élünk már, nincsen más állatunk. Őrnagy úrnál jó helyen vagyok. Egy szobában lakom Őrnagy úrral és Kálmánnal. Esténként éjjel egy, sőt 2 óráig is elkártyázgatunk. Pasziánszozunk és kivetjük, vajon kikerülünk-e ebből a gyűrűből vagy sem. Már nem hiszünk a felmentésben, pedig megindult Budára a felmentő hadsereg. Alig van egy-két emberünk a vonalban. Tiszt csak Komár Andor csendőr hadnagy van. Összekötő tiszt lettem a csoport és a 12. hadosztály között. Esténként én jártam gépkocsival a hadosztályhoz referálni és parancsokért. Megindult a nagy kitüntetések adományozása. Tömegesen kapták a lovagkeresztet és egyéb látható kitüntetéseket. Kálmán is lovagkeresztet kapott.109 Hindy vezérezredes 110 Pilisszentkeresztig jutottak. Január 12-én az OKH Hitler parancsára leállította a két támadást és elrendelte Budapest délnyugati alá felmentését (déli megoldás). A január 18-án a Balaton és a Velencei-tó között megindított Konrad 3 hadművelet volt a legeredményesebb. Bár a német csapatok Dunapentelénél és Abonynál kijutottak a Dunához, kettévágva ezzel a 3. Ukrán Front erőit, de a fővároshoz való áttörés déli irányból sem sikerült. Január 26-án Lovasberény térségéből a német páncélosok bal szárnyán szovjet páncélos támadás bontakozott ki, amellyel nyilvánvalóvá vált a felmentési kísérletek kudarca. Lexikon 1997. 55-56. o. 107 Ma: Villányi út, XI. kerület. 108 Palócz György (Budapest, 1912. június 7. - ?) százados. 1944. szeptember 10-étől a 12. tartalék hadosztály gyalogsági parancsnokához beosztott segédtiszt, 1944 decemberétől pedig a 38. gyalogezred 1. segédtisztje. 1945. február 12-én szovjet hadifogságba esett, a kitörés másnapján jelentkezett az első szovjet egység parancsnokságán a Lánchíd utca 2. sz. alatt. A hadifogságból 1947. október 1-jén tért vissza Budapestre. HM HIM KI 302/19. sz. tiszti okmánygyűjtő. 105 Mátis Kálmán 1945. november 5-én kitöltött nyilatkozata szerint 1945. január 21-én kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kardokkal a hadiszalagon kitüntetést. HM HIM KI 65 430. sz. tiszti okmánygyűjtő. 110 Hindy Iván, vitéz kishindi (Budapest, 1890. június 28. - Budapest, 1946. augusztus 29.) vezérezredes. 1944. október 16-ától a magyar I. hadtest parancsnoka. November 1-jén altábornaggyá léptették elő. December 6-án Budapest területén „magyar vonatkozásban teljhatalommal” ruházták fel. 1945. február 1-jén soron kívül vezérezredessé léptették elő. 1945. február 12-én szovjet hadifogságba esett. 1946 júniusában a budapesti Népbíróság halálbüntetésre ítélte, amelyet augusztus 29-én végre is hajtottak. Szakály 2001. 136-137. o.