Néplap, 1944. december (1. évfolyam, 7-30. szám)
1944-12-01 / 7. szám
L évfolyam 7. szám Mf930 §d.és 1944 december S, péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal : I ________ __ | Előfizetési árak: Egy hóra 7*56 P Debrecen, József Mr. herceg-utca 16 | DEMOKRATIKUS NAPILAP [____________ N«g,eee,r. £- P Felhívás Debrecen népéhez! December hó 1-én délután fél 3 órakor az Arany Bika nagytermében gyűlést tartunk, hogy Debrecen népe állást foglaljon a háború mielőbbi befejezése érdekében. Erre a gyűlésre meghívjuk a város lakosságát. Dr. Révész Imre Dr. Bánáss László Dr. Vásáry István püspök prépost-plébános polgármester Dr. Herpay Gábor Dr. Bodnár János alispán egyetemi prorector Független Kisgazda Párt Szociáldemokrata Párt - Magyar Kommunista Párt vezetősége vezetősége vezetősége A „szenvedés jogán" Végigbarangoltam a fél országot, a lengyel határtól, le egészen Debrecenig. Láttam és hallottam. Láttam a romokat, hallottam a panaszokat. De nem láttam egyetlen embert, aki bevallotta volna önön bűnét, nem hallottam egyetlen beismerő szót sem. Joggal ötlik fel a kérdés : hol vannak a bűnösök, hol vannak mindazok, akik a megpróbáltatások éveiben a széthúzást, a gyűlölködést hirdették ? Mindenütt kárvallottak, sehol kártevők . . . Higgyük, hihetjük, hogy az ország katasztrófájáért mindössze az a néhány ember felelős, akiknek neveivel oly gyakran találkozunk a sajtóban és a politikai élet színterén ? Elképzelhető az, hogy a Sztójayak, Szálasik és Rajnissok maroknyi rablóbandája elég erős volt ahhoz, hogy az országot a sír szélére juttathassa ?* Hallgatjuk a kárvallottak panaszait, veszélyről, pusztulásról, végeláthatatlan szenvedéseikről és látjuk szemükben az alig titkolt gondolatot : nagy eszmékért, nemes gondolatokért, a szabadságért szenvedtünk ! Megkülönböztetést, politikai, társadalmi és gazdasági előjogokat várnak, mint megérdemelt jutalmat azoknak a megpróbáltatásoknak, melyeket a politikai brigantik önkénye mért rájuk. Millió és millió ember érez így, millió és millió ember érzi magát a szabadság igazi bajnokának. Mert szenvedett . . .* A világégés szörnyű tragédiája még korántsem ért véget és a még fel nem szabadított területeken nap-nap után teljesednek be az egyéni tragédiák. De egyre jobban közeledik a végső kibontakozás (Folytatása a 2. oldalon.) ISO km széles arcvonalon nyomul előre a vörös hadsereg a Dunántúlon Küszöbön áll Budapest délnyugati irányú bekerítése is Megsemmisítő csaták nyugaton A tegnapi nap legnagyobb hadieseménye Sztálin marsall külön napiparancsa, melyben hírül adta, hogy Tolbukin tábornagy 3. ukrajnai hadserege az együttműködő jugoszláv alakulatok segítségével a Drávától északra 150 km szélességben és 40 km mélységben áttörte a Duna jobbpartján létesített német záróvonalat ; az előnyomuló orosz csapatok jobbszárnya Mohács elfoglalása után tovább tört előre észak felé és elfoglalta Bátaszéket. Az áttört hadsereg balszárnya, amelyet Tito tábornagy csapatai is támogattak, ezalatt nyugat felé nyomult előre és elfoglalta Pécs városát. A napiparancs megemlékezik azokról a súlyos harcokról, amelyek az áttörést megelőzően a német csapatok elkeseredett ellenállása, sőt ellentámadásai folytán alakultak ki. A német hadvezetőség a végsőkig akarta védeni a Duna-vonalat, SS hadosztályokat és nagytömegű rohamlöveget vetett be a csatába, de az orosz csapatok a légierő hathatós fedezete alatt minden akadályt leküzdötték és kierőszakolták először a folyamátkelést, utána pedig a záróvonal áttörését. Tolbukin tábornagy csapatai ezután gyorsan törtek előre és a fenti három városon kívül még 330 más helységet is felszabadítottak, köztük Dénesháza, Németboly, Villány és Harkány községeket. Az áttört hadsereg jobbszárnya Bátaszék elfoglalásával 130 km-re jutott Budapesttől délnyugatra és további előnyomulása most már Budapest teljes bekerítését készítheti elő. A szovjet csapatok nagy, véres veszteséget okoztak a fasiszta csapatoknak, egy nap alatt 1500 német-magyar foglyot ejtettek és különösen Pécsett nagy hadizsákmányra tettek szert. Ezalatt Tolbukin hadseregének balszárnya Montenegróban folytatott előrenyomulása során elérte az albán határt és 30 km-re áll Szkutaritól, melyet egyidejűleg az albán felszabadító hadsereg is fenyeget. Kelet-Poroszországban a szovjet hadijelentés csak helyi harcokról számol be. Mialatt Alexander tábornagy csapatai 20 német hadosztályt kötnek le az olaszországi arcvonalon, a 100 km hosszú nyugati arcvonalon tovább folyik a német csapatok fokozatos megsemmisítése. A legdélibb szakaszon több harapófogószerű hadművelet kifejlődését látjuk. Az 1. francia hadsereg Belfort és Mühlhausen között több német egységet bekerített, ezek felmorzsolása folyamatban van. E hadsereg balszárnya Mühlhausentől 30 km-re északra, Colmar felé nyomul előre. Ezalatt az a hadseregcsoport, amely Strassburgot elfoglalta, jobbszárnyával dél felé ugyancsak Colmar irányában halad, hogy a harapófogó déli szárnyával egyesülve teljessé tegye a Vogézekben lévő 51.000 német bekerítését.E hadsereg balszárnya Strass-