Néplap, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-22 / 220. szám

TISZÁNTÚLI 19491X22. CSÜTÖRTÖK VI. évf. 220 Ara 60 fillér Fagyejev szovjet író levele a debreceni pedagógusokhoz A Szovjetunió pavillonja iránt­akozik a legnagyobb érdeklődés az Őszi Nemzetközi Vásáron Tito és bandája mellett az amerikai imperializmus is ott ül a vádlottak padján A kígyó fejét, amely meg akar marni bennünket, szét kell taposni — mondotta vádbeszédében Alapi Gyula népügyész A népbíróság különtanácsa szerdán folytatta Rajk László és társai bűnügyének tárgyalását. Sem a népügyésznek, sem a vád­lottak védőinek nincs indítványa a bizonyítás kiegészítésére. Elnök: Ennek következté­ben a bizonyítási eljárást befeje­zettnek nyilvánítom. Felkérem a népügyész urat vádbeszédének megtartására. (Feszült izgalom ) Ennek a pernek rendkívüli fontossága van. Túlzás nélkül állíthatom: ennek a pernek je­lentősége nemzetközi. Hiszen nemcsak olyan vádlottak felett kell ítélkezni, akik kezet emel­tek népköztársaságunk állam-­ rendjére, demokráciánk nagy vív­mányaira, hanem egyben olya­nok felett is, akik összeesküvő tevékenységük­ben, a szocializmust építő magyar dolgozó nép külföldi imperialista ellenségeinek vol­tak az eszközei, dróton rán­gatott bábui. A vádlottak padján itt nemcsak Rajk és társai ülnek, hanem külföldi gazdáik, imperialista felbuj­tóik is Belgrádban és Wash­ingtonban.­­ A vádlottak padján a ma­gyar népi demokrácia esküdt el­lenségei ülnek. Nagy Ferenc és összeesküvő társasága is es­küdt ellensége volt a magyar népi demokráciának, Mind­­szenty József is, aki szintén elvette a megérdemelt bünteté­sét. Rajk László és cinkostársai többek között abban különböz­nek a népköztársaságnak ama ellenségeitől, akikre az elmúlt évben sújtott le a demokratikus igazságszolgáltatásunk büntető keze, hogy ezek rendszerré emel­ték az álnokságot és az álcázást. Nem nyílt ellenségként támad­tak, hanem sötétben bujkálva be­furakodva népi demokráciánk vezető pártjába és köztársasági államgépezetünkbe­ fut végig a hallgatóság sorain.) Dr. Alapi Gyula nép­ügyész: A tárgyalás, amely közel egy hete folyik Itten Rajk László és összeesküvő társai bűnügyében, joggal keltett hatal­mas visszhangot dolgozó né­pünkben, külföldi barátaink és külföldi ellenségeink között egy­aránt.­­ Csúszó-mászó, alattomos kí­gyókkal állunk szemben, vesze­­delmesebb és gyűlöletreméltóbb ellenséggel, mint ededig bármikor. Népi demokráciánk eddig lelep­lezett és ártalmatlanná tett ellen­­­ségei is összejátszottak a kül­földi imperialistákkal és állami rendünk megbuktatására törtek. Rajk László és bűntársai szintén a külföldi imperialisták cselédei és szolgái voltak, de specialitá­suk, ennek a bűnpernek a sajá­tossága abban áll, hogy a kül­földi imperialisták parancsainak közvetítőiként, főügynökeik­ént, az imperializmus rohamcsapata­ként az a jugoszláv vezető klikk lép fel — Tito és bandája —, amely ma leigázza Jugoszlávia hősi népeit és bitorolja a hatal­mas Jugoszláviát. — A tárgyalás adatai alap­ján megállapíthatjuk, hogy a vádirat valamennyi állí­tása, a nyomozás valameny­­nyi adata teljes bizonyítást nyert.­­ A vádlottak és a tanuk vallo­másai, a szembesítések eredmé­nyei maradéktalanul beigazolták a vádat, megerősítették a vád­iratot. Akikben a tárgyilagos­ságnak és az elfogulatlanságnak a legkisebb maradványa van, an­nak el kell ismernie, hogy a fő­­tárgyaláson a vádlottak, vala­mint a nagyszámú tanúk vallo­másaiból, ezek sokoldalú össze­­tevéséből és a perben szereplő tárgyi bizonyítékokból teljes fény derült az igazságra. met arra, hogy Rajk és Ranko­vics titkos tárgyalásának Kele­­bián 1947 decemberében lényegé­ben ugyanaz volt a tartalma, mint Pálffy tárgyalásainak Nedelkovicscsal, a római partizánkongresszuson. Ez az egyezés azt bizonyítja, hogy egy szétágazó összeesküvésről volt szó, egy olyan galád tervről, amelynek megvalósításához több oldalról fogtak hozzá, olyan tervről, amelyért a vádlottak kül­földi megbízóik utasítása szerint éveken át cselekményeiket ösz­­szeegyeztetve dolgoztak. — Meg kell állapítanom, hogy pl. Rajk és Brankov lényegében teljesen egyezően adják elő Titoék úgynevezett stratégiai tervét, a népi demokráciák belső bomlasztásáról, a Szov­jetunióval v­aló szembefordí­­tásukról és az áruló jugo­szláv vezetők szerepéről eb­ben a perben. A nüanszbeli, a részleteket illető kérdések erre vonatkozóan Rajk és Brankov vallomásában éppen azt bizonyítják, hogy Brankov is, Rajk is egymástól függetle­nül értesültek ezekről a tervek­ről és saját élményeik alapján adják elő ezeket. A lényeg mégis megegyezik. Mindkettőjük vallo­másából kitűnik, hogy a Tito­­klikk célj­i a Tájékoztató Iroda ismeretes határozatai előtt ugyanazok voltak, mint a hatá­rozat után. Csak a módszerek és eszközök változtak a Tájékoztató Irodának Titoékat leleplező hatá­rozata után. Pálffy a saját kap­csolatain Lozits és Zsokalj jugoszláv ezredeseken keresztül ugyanazokat az utasításokat kapta, mint amilyeneket Rajk kapott közvetlenül vagy közvet­ve Rankovicstól. Ha Pálffy és Rajk vallomásában voltak lé­nyegtelen eltérések, a részleteket illetően — így pl. a tervezett puccs időpontjára vonatkozóan — ezek az eltérések azt mutat­ják,­ hogy Rajk és Pálffy is azt mondották itt a főtárgyaláson, amit egymástól függetlenül tud­tak meg a maguk saját jugo­szláv kapcsolatuk révén.­­— A tárgyaláson, tisztelt nép­bíróság, nemcsak a vádiratban foglalt vádak igazolódtak be tel­jes mértékben, hanem új, fontos tények is napvilágra kerültek, amelyek sem a nyomozás során, sem a vádiratban nem merültek fel, így pl. új volt Brankov val­lomásában, hogy Titoék bomlasztó aknamun­kájukat az imperialista kém­­szervezetekkel karöltve nem­csak valamennyi népi demo­kratikus országban folytat­ták, hanem olyan kapitalista országokban is, amelyekben erős munkásmozgalom van, széles tömegbefolyással ren­delkező kommunista pártok vannak. Rajk és bandája az imperialisták dróton rángatott ügynökei Tit­oék az egész világon komiministaellenes aknamunkát folytatnak.­ ­ Ebben az összefüggésben nemcsak azt kell kiemelnem, hogy a vádlottak teljesen szaba­don védekezhettek és védekez­tek, hanem azt is, hogy ugyan­annak az eseménynek az egyes vádlottak és a tanúk különböző oldalait, más-más részleteit egy­mástól függetlenül világították meg , hogy a bíróság által meg­ejtett szembesítések tisztázták azokat az árnyalatbeli eltérése­ket is, amelyek egyes részletkér­désekben a vádlottak vallomásai­ban itt-ott előfordultak. Éppen ezáltal kaptunk világos képet ennek a hitvány bűnszövetkezet­nek a galád munkájáról, éppen ez tette lehetővé nem utolsó sor­ban, hogy a főtárgyalódon a való tényállás az igazságnak megfele­lően a maga teljességében kibon­takozzék. — Hadd hívjam fel a népbíró­ság figyelmét arra, hogy pl. Rankovics és Rajk hírhedt paksi találkozójáról 1948 októbe­rében öten is vallanak, így dr. Klein Antalon, dr. T­a­r­i­s­z­­n­y­á­s Györgyin, Rajkon kívül Pálffy és Brankov is. De külön­böző részleteket világítanak meg, olyanokat, amelyekről csak egyi­kük tudhatott és meg kell álla­pítani, hogy még sincs ellent­mondás közöttük sem időben, sem tényben és éppen ezek a kü­lönböző oldalról megvilágított részletek és egyezésük bizonyít­ják azt is, hogy a színtiszta igaz­ságról van szó. — Hadd hívjam fel a figyel­ Beigazolódott, hogy Rajk több mint egy évtizeden át szállította az áldozatokat a Horthy-rendőrségnek . Út volt még Brankov val­lomásában az a leleplezés is, hogy a fegyveres puccs megvaló­sítása, a magyar demokrácia vezető államférfiéinak meggyil­kolása után alakítandó új kor­mányban Titoék B­án Antalnak is szerepet szántak. Ezt eddig nem tudtuk, csak a tárgyaláson vallotta be Brankov, aki egyben leleplezte Bán Antalnak és az amerikai-jugoszláv uralkodó kö­röknek igazi kapcsolatait. Kide­rült, hogy Bán Antalt is azért akarták Titoék bevenni az új magyar kormányba, mert régi jugoszláv rendőrkém volt, akit ilyen módon ugyanúgy, mint a többieket, Rajkot, R­o­b Antont kézben tartottak.­­ Rajk vallomása alapján bi­zonyos fokig megvilágításra ke­rült Titoék egész politikája a háború befejezése óta, sőt a há­ború befejezése előtti időben is. Rajk a tárgyaláson elmondotta, Rankovicscsal folytatott kele­­biai tárgyalása alapján, hogy az amerikai-jugoszláv veze­tők már közvetlenül a há­ború befejezése­­ után, sőt már a háború alatt is szov­jetellenes politikát folytat­tak, hogy Jugoszláviának azonban kezdetben csupán a tartalék sze­repét szánták ebben a szovjet­ellenes hadjáratban és a nyílt szovjetellenes politika útjára csak akkor tértek rá, amikor a szocialista erők a népi demokrá­ciákban csapást­ csapásra mértek a reakció erőire és nem lehetett többé a reakció hatalomrajutá­­sá­ra számítani ezekben az orszá­gokban.­­ Hogy ez a magántárgyalá­son felmerült új mozzanat meg­felel a valóságnak, azt maguk a tények bizonyítják, Titoék egész politikája. Rajk vallomása a paksi találkozóról és arról, hogy Rankovics mit mondott a demo­kratikus Görögország elszigete­léséről, megfullasztásáról, töké­letesen egybevág azzal, ami az­óta történt Titoék és a görög monarchofasiszták egységfront­jában a görög szabadságharco­sok ellen. , — Rajk vallomása a paksi ta­lálkozó egyes részleteiről, meg­magyarázza a görög monarcho­fasiszták és a Tito-féle jugoszláv fasiszták közös készülődését a kis Albán Népköztársaság füg­getlensége ellen, Albánia felosz­tására és — ahogy azt Ranko­vics Pakson mondotta — beke­belezésére. — Ismétlem, tisztelt népbíró­ság, hogy a főtárgyaláson el­hangzott vallomások teljes egész­ben beigazolták a vádakat. Rajk Lászlóról beigazolódott, hogy 1931 óta rendőrkém és provoká­tor, aki saját szavai szerint fo­lyamatosan tájékoztatta Horthy rendőrségét és hajtotta végre Hetényi, Sombor-Schweinitzer és Hain Péter utasításait. Beigazo­lódott róla, hogy a Horthy-rendszer alatt több mint egy évtizeden át szállí­totta az áldozatokat a rend­őrségnek, árulta el a föld alatt küzdő forradalmi mun­kásmozgalmat. Rajk közönséges kém, minden aljasságra kész bandita . Provokátor volt a kommu­nista diákok sorai között, rendőr­kézre juttatta társait, provoká­tor volt az építőmunkások kö­zött. Beigazolódott, hogy provo­kátor volt Spanyolországban és hogy gazdáit szolgálta a francia internálótáborokban is. Beigazo­lódott, hogy nemcsak a magyar rendőrségnek szolgált, hanem is­mét saját szavai szerint — „ter­mészetesen” vállaltam a szolgá­latot a francia kémszervezeti Deuxième Bureau számára is. Beigazolódott róla, hogy Hain Péter révén kapcsolatba került a Gestapoval, majd a német fasiz­mus bukása után a Gestapo örö­kébe lépő amerikai kémszerve­zet ügynökévé lesz, amellyel már a francia internálótáborban kap­csolatba került, Field, az Of­fice of Strategic Services, az OSS nevű amerikai kémszervezet egyik svájci vezetője révén. Be­igazolódott, hogy Rajk már 1945-ben tudato­san azzal tért haza, hogy az amerikai kémszervezetnek fog szolgálatot teljesíteni. Ezzel az üzenettel küldte provo­­kátor társát, Soltét Sombo­­­Schweinitzerhez, akiről tudta, hogy Németország amerikai zó­nájában tartózkodik és az ame­rikai kémszervezet szolgálatában áll. A felszabadulás után a Kom­munista Párt soraiban rendsze­resen szolgálta az amerikai kém­­szervezetet. Kovács alezredes és Himmler Márton közvetí­tett hozzá az amerikai imperia­listák utasításait, a Kommunista Párt bomlasztásáról, a jobboldali erők titkos támogatásáról. 1946­­ban Rajkot — mint ahogy ő maga mondotta — átteszik a jugoszláv vonalra, jugoszláv ügynökké válik a nélkül, hogy megszűnne amerikai ügynök len­ni. 1947 nyarán Abbáziában, 1947 decemberében Kelebián, 1948 októberében Pakson Ranko-

Next