Néplap, 1950. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1950-02-01 / 26. szám
A Kína közvéleménye nagy felzúdulással fogadta azokat a híreket, hogy Sziámban a Szonggramkormány kíméletlenül üldözi az ott élő kínaiakat. A Kínai-Szovjet Baráti Társaság Szung-Tauban működő szervezete megállapította, az a tiltakozás, amelyet Li KeKunk, helyettes külügyminiszter tett az üldözésekkel kapcsolatban, világosan és ünnepélyesen mutatja, hogy a Kínai Népköztársaság védelmébe veszi a határon túl lévő kínai polgárokat. Nankingban a munkások, a főiskolai diákok, az ifjúsági, női és kulturális szervezetek kijelentették, hogy a sziámi kormánynak haladéktalanul fel kell hagynia bűnös cselekményeivel, máskülönben viselnie kell magatartásáért a felelősséget. Kína népe nem tűri Sziámban élő honfitársainak üldözését Minden erőt a béke megvédéséért A németországi, svédországi, finnországi, norvégiai békemozgalom hívei A világméretekben egyre jobban terjedő békemozgalom újabb tömegeket mozgat meg. Franciaországban, Olaszországban hatalmas tömegtüntetésekkel, sztrájkokkal tiltakoztak , a munkások az amerikai fegyverszállítások ellen. Egyre több ország dolgozói tagadják meg a hadianyagok gyártását, kirakását. Erről az új és a történelem folyamán soha nem látott hatalmas háborúellenes mozgalomról újabb jelentések számolnak be. Oslói jelentések szerint a norvég munkások körében erősödik a mozgalom a fegyverkezés ellen. Dramen város dolgozói gyűlésükön határozati javaslatot hoztak, hogy a kormány vessen véget jelenlegi politikájának, amely a katonai kiadások nagyarányú emelését kívánja megvalósítani. A finnországi békemozgalomi hívei gyűlést tartottak Helsinkiben, amelynek fő szónoka a „Béke Finnországi Hívei” szervezetnek elnöke volt. A szónok felhívta a finn népet, hogy folytassa harcát a békéért, az új háborús gyújtogatók ellen. Míg a svéd kormány teljesen alárendelt szerepet játszik az amerikai imperializmussal szemben és annak teljes kiszolgálja, addig a Svéd Kommunista Párt fokozza harcát az agresszív politika ellen. A párt parlamenti csoportja inndítványt terjesztett elő a parlamentben és ebben sürgette, hogy Svédország szüntesse meg részvételét a háborús politika egyik eszközében, az úgynevezett Európa-tanácsban. A határozat rámutat arra, hogy a svéd nép széles tömegei felháborodással látják, hogy Svédország, mint az Európa-tanács tagja politikai társa tett a görög fasiszta diktatúrának, amely terrorral és tömeges kivégzésekkel tartja fenn uralmát. A német nép is kiveszi részét a béke védelméért folyó harcból. A Német-Szovjet Baráti Társaság február 2-án „Sztálingrádi emléknapot’’ rendez. Ezen a napon nagy felvonulások lesznek egész Németországban, amelyeken a német nép egysége és elszánt akaratának ad kifejezést, hogy soha többé nem visel háborút a Szovjetunió ellen. Véres rendőrterror az Elefántcsontparton Az elmúlt napokban véres öszszeütközésre került sor az Elefántcsontparton lévő Bouafle nevű városban, ahol a rendőrök három afrikai demokratát megöltek és sokat letartóztattak. A rendőrség gépfegyverekkel felszerelve körülkerítette Houphouet, az afrikai demokratikus tömörülés elnökének — aki egyébként francia nemzetgyűlési képviselő — házat és házkutatást tartott nála. A rendőrség hajszája az afrikai demokratikus tömörülés ellen a lakosság körében óriási felháborodást keltett. Március 31-én nyílik meg a Tavaszi Vásár, a szocializmus tere Mm mezdamagunk nagyszerű seregszemle. Március 31-én nyílik meg a Tavaszi Vásár a X. kerületi Pongrác Úti tenyészállatvásár-telepen, ahol mintegy 2000 darab válogatott szép tenyészállat kerül kiállításra. A kiállítás anyagának központjában a hároméves terv eredményei állanak. Igen jelentős helyet kaptak ötéves tervünknek haladó mezőgazdasággal kapcsolatos szektorai. Külön pavillonban láthatjuk a Magyarországon eddig meg nem honosított növények (gumi, gyapot stb.) termesztési módjait. A modern vízgazdálkodás a tiszalöki vízierőmű nagyméretű modelljével szerepel a vásáron. A kiállítás bemutatja ötéves tervünk első esztendeje gyakorlati mezőgazdasági feladatainak megoldását. Az új termelési módszereket, a szikes és savanyú talajok helyes megművelését és termékennyé tételének módját. Az idei vásár megmutatja, hogy a Szovjetunió élenjáró gazdálkodásának követésével a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás irányításával, hogyan kell harcolni a falu dolgozóinak jobb, békés jövőjükért. Szikra könyvek A Szikra új könyvei elősegítik dolgozó népünk elméleti színvonalának ideológiai, természettudományi és társadalomtudományi képzettségének elmélyítését. Ezek az új szikra kiadványok könnyen hozzáférhetőek a dolgozók számjára. Az olcsó árakkal gyakorlatilag elősegítjük, hogy dolgozóink végre tudják hajtani Pártunk Politikai Bizottságának október 20-i határozatát, az elméleti színvonal emeléséről. Biztosak vagyunk abban, hogy ezeket a komoly, tudományos értékű műveket a dolgozók széles tömegei fogják megvásárolni. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a könyveket, amelyek a Szikra kiadásában legutóbb megjelentek és bárki számára könnyen hozzáférhetők, bármelyik Szikra könyvkereskedésben. Kari Ksutsky: A kereszténység eredete. Történelmi tanulmány. I. Jézus személyisége. II. A római császárság társadalma. III A zsidóság. IV. A kereszténység kezdetei. 466 oldalára fűzve 16, kötve 22 forint. Sztálin a világ dolgozóinak nagy vezére. 104 oldal. Ára 2.50. A német demokratikus köztársaság. 80 oldal. Ára 2. P. F. Judit: A népi demokratikus országok útja a szocializmus felé. 52 oldal. Ára 1.50. Természettudományos kiskönyvtár legújabb számai. A. I. Oparin: Az élet eredete. 58 oldal. Ára 2.J. G. Schmidt: Darwin tanítása a természet fejlődéséről. 44 oldal. Ára 1.20. N. A. Blukat: A növény élete. 48 oldal. Ára 1.20. J. E. Gruscsenko: Micsurin tanítása az idealista biológia elleni küzdelemben. 32 oldal. Ara 1.20. G. A. Schmidt: Az ember származása. 36 oldal Ára 1.20. *960 FEBRtfW) t. IZEKtl* Ma sztrájkba lépnek a trieszti munkások Az AFP jelentése szerint Trieszt ipari munkásai február 1-én béremelési követeléseik alátámasztására sztrájkba lépnek. Csillötökön tárgyalja a szegedi törvényszék rögtemtélő tanácsa a gyilkos nyiakbanda ügyét A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: 1950 január 3-án a Szeged-Alsótanyához tartozó Lengyelkápolnán állati kegyetlenséggel meggyilkolták Kiss Imre elvtársat, újgazdát, a lengyelkápolnai MDF- szervezet volt titkárát, a Népi Bizottság tagját. Az Államvédelmi Hatóság által lefolytatott nyomozás megálapította, hogy a gyilkosságot a jugoszláv DVB, a jugoszláv titkos rendőrség ügynökei által irányított ilegális kulákszervezkedés tagjai követték el. A szervezkedés vezetői, Horváth István és Császár János lengyelkápolnai kulákok voltak akiket Pendiics Gyúra szabadkai UDB-tiszt ügynökei szerveztek be a jugoszláv kémszervezet szolgálatában és irányítottak. Horváth István és Császár János jugoszláv megbízóik utasítására kulákokból és a népi demokrácia más ellenségeiből illegális szervezetet hoztak létre a demokratikus rendszer elleni terrorcselekményekre. Horváth és a szervezkedés legtevékenyebb tagja, Bodó István titkos megbeszéléseken ismertették a kulákokkal jugoszláv megbízóiktól kapott feladatot: ártalmatlanná kell tenni a dolgozó parasztság vezetőit, akadályozni kell a termelőszövetkezetek kifejlődését. Beszámoltak arról, hogy Jugoszláviában a kulákoknak jól megy a sorsuk, visszakapják földjüket, ott üldözik a kommunistákat. A szervezkedés eredményeiről Horváth egy nála jelentkező titkos futáron keresztül beszámolt Pendzics Gyúrónak. Az elegáns szervezkedés utolsó megbeszélésén a jugoszláv futár utasítására név szerint meghatározták azokat a baloldali személyeket, írjeiket mindenképpen el kell tenni láb alól. Ennek megfelelően január 3-án Bodó István maga mellé vette Csázsár János fiát, Császár Antalt és dr.Jégh Imrét, akikkel az esti órákban meglesték az idős Kiss Imrét, összekötözték, a határba hurcolták, ahol meggyilkolták. Ezután a szervezkedésben résztvevő kulákok segítségével bujkáltak. Az Államvédelmi Hatóságnak hosszas nyomozás után sikerült elfogni a megszökött és bujkál gyilkosokat A gyilkos Bodó Lorán, Császár Antal és Ördögh Inne, valamint a gyilkosságra szervezkedő kulákbarda vezetői, Horváth István és Császár János ügyét, február 2-án, csütörtökön tárgyalja a szegedi törvényszék rögtönítéléta- Az élet kalandos története A PUSZTULÁS ÉS A HALÁL KORSZAKA AZ ÚJ ÉLET KORSZAKA 211. A kőszénkorszak őserdei világa sok tízmillió évig háborítatlanul virágzott és fejlődött, de a föld nagy változásokat érlelt meg. A szilur-korszakban képződött hegyek lassan lehordódtak és helyükben lassanként síkságok képződtek. A földkéreg egyensúlya így megbomlott. A karbon-korszak végén, különösen a déli féltekén hatalmas hegyképződés zajlott le. Ez a hegység Ausztráliát öszekötötte Indiával és Afrikával. Minden bizonnyal Dél- Amerika is közvetlen és szárazföldi összeköttetésben volt a déli nagy földrésszel ebben az időben. Csupán az a vitás, hogy ebben az időben még nem szakadt-e el Afrika partjairól vagy egy szárazföldi híd kötötte-e össze. Ha megnézzük a térképet Amerika észak és dél, amint van, majdnem pontosan beleillik az európai-afrikai szárazföld partvonalába. Tehát innen szakadhatott le... Ez azonban feltételezése annak, hogy a szárazföldek vándoroltak, mint a jégtáblák a tenger mai felszínén ... Elég az hozzá, hogy a hatalmas déli hegyképződéssel egyidőben megváltozott a szárazföldek klímája, időjárása is. A déli féltekére ráborult a hó és a jég. Hosszú ideig tartó jégkorszak következett be. Természetesen a jeget nem bírták ki a kőszénkorszak őserdei, amelyek melegben fejlődtek ki. Elpusztultak. Helyükbe pedig új, hideget jobban álló fajok keletkeztek A hidegben természetesen elpusztultak a kőszénkor kétéltű állatai is. Azonban az északi féltekén is nagy változások történtek ebben a korszakban. A déli hatalmas jéglerakódások igen nagy tömegű vizet vontak el a légkörből, ezért az északi féltekén egyre jobban kiszáradtak és végül eltűntek a mocsarak. A kőszénkorszak hatalmas növényvilágát így északon a szárazság pusztította el. Pusztulás korszaka volt tehát a sorrendben következő földtörténeti korszak a perm-korszak. Természetesen a jég az északi féltekén is előrehatolt a sarkoktól az egyenlítő felé. Tehát az élet két ellensége jelent meg egyszerre a földön: a hideg és a szárazság. Nagy megpróbáltatásnak tették ki a szárazföldi életet. A növényeknek és az első szárazföldi állatoknak alkalmazkodniok kellett a szárazsághoz és részben a hideghez, ha nem akartak elpusztulni. Szerencsére a jégrétegek nem voltak állandók. Ausztráliában legalább tíz egymásután következő eljegesedést tartunk számon, amelyeket minden esetben melegebb korszakok váltottak fel. A változás tehát nem volt egyenletes, de természetesen hirtelen sem volt. Emberi élet mértékével mérve pedig szinte észrevehetetlen lehetett, mert hiszen az időjárás lényegesen csak pár százezer év alatt változott meg. Tehát a növényeknek és az állatoknak bőven maradt idejük, hogy lassú alkalmazkodással felkészüljenek az elkövetkezendő rossz időkre. A perm-időszakból az eljegesedések maradványait pontosan ismerjük, de sokkal kevésbé ismerhetjük meg a kövületekből az akkori növényeket, mert a szárazság egyáltalában nem kedvező a növényi maradványok megőrzéséhez. Azonban a megmaradt növényi kövületekből is megállapíthatjuk, hogy a növények pusztulása korántsem volt teljes még az időnként jéggel bontott vidékeken sem. Glossopteris nevű növényt Afrikában, Ausztráliában csaknem mindenütt megtaláljuk a gleccserek maradványai között. (Gleccer, jégár, ami a hegyekből a hlgyekbe csúszik le.) De az állatok is alkalmazkodtak az új követelményekhez. Ebben a korszakban már fetűnnek az élet színpadán az első hüllők, amelyek már nem kétéltűek. Vígan és jól megélnek a szárazon is, alkalmazkodtak a szárazföldi élethez. A hüllők már kiküszöbölték fejlődésükből az ebihal állapotot. (Tudjuk, hogy a béka nem mindjárt a petéből ,tojásból búvik ki, hanem előbb halformájú állat lesz belőle és ez csak később ölti magára a béka jellegzetes formáit.) Nos a hüllők már egyenesen tojásból bújnak ki. A szárazföldi állatok újabb nagy felfedezése a tojás, akkor alakult ki. A kétéltűek még petéket raknak le. Ezek a peték csak a vízben kelhetnek életre. Tehát az állat még szorosan a vízhez van kötve. A hüllők elszakadását a víztől éppen a tojás felfedezése és megalkotása tette lehetővé. A tojás megnagyobbodott pete, amely ugyanazt jelenti a szárazföldi állattok részére, mint a mag a növények részére. Ezzel elszakadt az utolsó láncszem, amely az állatokat még mindig a vízhez kötötte. A tojás kifejlődésével egyidőben azonban a tojás belső megtermékenyítéséről is kellett gondoskodnia Ekkor fejlődött ki a megtermékenyítő cső és mert kevesebb tojást tojhatnak az állatok, ami szülői gondoskodás is. PL-&.