Hajdú-Bihari Napló, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

A magyar mezőgazdaság fejlődésének útja­ ­­­ (Folytatás az 1. oldalról) a mezőgazdasági fejlesztési ha­tározat sorsáról. Mindkét ha­tározat jó határozat volt. Mégis mivel a végrehajtás során a határozatban a meg­szabott alapvető feltételeket nem biztosították, s a végre­hajtás során megfelelő ellen­őrzést sem az MDP vezetői, sem a kormány nem gyako­roltak; a megvalósítás jelen­tős részben elsikkadt, papíron maradt­ szövetkezetekbe. Ez az alap­elv ma is változatlanul he­lyes. A jövőben — éppen az eredményesebb szocialista át­szervezés érd­ekében — falusi munkánkban a gyakorlatban sokkal komolyabban kell ven­nünk a fokozatosságot. Ahol a meglevő mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kibővítésé­re, vagy újjáalakítására meg­van az objektív és szubjektív feltétel, ott azok szervezését minden erővel támogatni kell. Ahol nincsenek meg ezek a feltételek, ott az alacsonyabb típusú szövetkezetek alakulá­sát kell elősegíteni. S nem kell visszariadni attól sem, ha esetleg egy-egy község pa­­rasztlakóinak többsége, vagy egésze most ezekbe az alacso­nyabb típusú szövetkezetekbe lép be. Az egyszerűbb szövetkezeti formák, így a termelőcsopor­­tok, szakcsoportok és egyéb termelési társulások legfőbb célja legyen a közös nagyüze­mi termelési elem­ek fejlesz­tése-Fehér Lajos hangoztatta, hogy az a hatalmas technikai bázis, amellyel a gépállomá­sok rendelkeznek, felbecsülhe­tetlen erő és „emelő” a párt, a munkásosztály kezében a mezőgazdaság szocialista át­alakításának munkájában. A mezőgazdaság szocialista átalakításának eredményessé­­gét elsősorban a következő fő tényezők szabják meg: 1. A meglevő nagyüzemek­nek fölényt kell kiharcolniuk a kisárutermelés felett, az árutermelés, az önköltség, a jövedelmezőség és az életszín­vonal tekintetében. 2■ A termelőszövetkezeti gazdaságok megteremtésére, megszilárdítására rendelke­zésre bocsátott állami eszkö­zök tervszerűen fokozódó mennyisége. 3. A parasztság saját eszkö­zeinek mennyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem meg­teremtésére szolgálnak. Ebbe beletartozik az egyszerű szö­vetkezeti formák elterjedése s ezen belül a szövetkezeti akkumuláció mértéke. 4. A párt, az állam és egyéb szervek által végzett felvilá­gosító, nevelő és alkotó mun­ka, a parasztság szövetkezeti közszellemben való nevelése. A mi jó munkánktól is függ és elsősorban ettől függ, hogy hosszabb, vagy­­ rövidebb idő alatt hajtjuk-e végre a falu szocialista átalakítását. Új termelőszövetkezetek létrehozását a mezőgazdaság szocialista átszervezését olyan ütemben lehet és kell véghez­­vinnünk, ahogyan a korszerű nagyüzemű gazdálkodásra való áttérés e négy alapvető feltételét menetközben lépés­ről lépésre megteremtjük. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséért " A két nagy fontosságú me­zőgazdasági határozat részle­ges megvalósításából azt a tanulságot kell levonnunk, a jövőre nézve, hogy a pártnak és a kormánynak sokkal szi­gorúbban kell ellenőriznie az új, ezután meghozandó mező­­gazdaságfejlesztési határozat végrehajtását. A párt a lakosság életszín­vonalának, az ipari nyers­­anyagbázis, és a mezőgazda­­sági export növelésének érde­kében azt tartja helyesnek, ha a falu szocialista átalakí­tásának szem előtt tartása és­­egyidejű megvalósítása mellett a forradalmi munkás-paraszt kormány a jövőben is a mező­­gazdasági termelés fokozot­tabb fejlesztését tekinti egyik központi feladatnak. A mezőgazdasági termelés fellendítésének kulcskérdése, a belterjes gazdálkodás kialakí­tása, a termelési kultúra növe­lése. A belterjesség fogalmát nálunk elég széles körben helytelenül értelmezik. Jó néhányszor mindjárt a tete­­­­f­énél akarják kezdeni, s mint­­ e tavalyi ősz elején megtar­tott Petőfi-kori vitában is, a , belterjes mezőgazdaságot azo­nosítják a ,kert-Magyaror­­szággal”. Ennek a hamis illú­ziókat keltő jelszónak a kiá­llása nemcsak arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet az iparosításról, hanem a belter­jes mezőgazdaság megterem­tésének igazi feladatairól is. Hasonlóképpen helytelen a belterjesség azonosítása a munkaintenzitás növelésé­vel, — mondotta a továbbiak­ban. Beszélt ezután a kormány­intézkedésekről, amelyek a gazdálkodási biztonság, a ter­melő kedv növelését céloz­zák. Ezután arról beszélt, hogy az állam nem veszi számba a tervgazdálkodást megvalósító gazdaságpolitikájában az ér­téktörvény követelményeit. A begyűjtés megszűnésével, a szabad árak rendszerében a múlthoz képest még jobban megnőtt az állam piacszabá­lyozó szerepének jelentősége. Fontos ez mindenekelőtt első­sorban a munkásosztály szem­pontjából, melynek ellátását nem lehet kitenni a vakon ható piaci ösztönössé­gnek. De érdeke a parasztságnak is, mint eladónak, mert nincs kitéve a nagyfokú áringado­zás pusztító hatásának, amely a kapitalizmusban nagyon sokszor tönkreteszi egész évi fáradozásának gyümölcsét. Ezután foglalkozott az egyéni parasztság fejlődési lehetőségeivel és megcáfolta a helytelen nézeteket. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének főbb irányelvei A mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése csak a nagyüzemi földművelésre való fokozatos áttérés alapján valósulhat meg. Vannak, akik szerint a me­zőgazdaságban a szocialista fejlődésnek a szövetkezeti úton kívül van más, „nem szövetkezeti”, útja is. E revi­­­­zionista nézetek közül való I/E Nagy Imrének az a felfogása, amelyet Farkas Mihály 1953­­ őszén újra felelevenített: „A­­ kulák-kapitalista gazdaság­­ kivételével a szövetkezeti és a nem szövetkezeti szektor is demokratikus úton fejlődik a szocializmus felé, azzal a kü­­­­lönbséggel, hogy a szövetke­zeti szektor gyorsabban, a nem szövetkezeti szektor pe­­­­dig lassabban fejlődik ebben az irányban”­ Ez más szavak­kal azt jelenti, hogy az egyéni kis- és középarasztok a nem­szövetkezeti ütem is eljuthat-­­ nak, „belenőhetnek” a szocia-­­ lizmusba­ Ettől már csak egy­­ lépést jelent Nagy Imrének­­.az „elaboratum”-ban kifejtett­­ másik állítása, hogy a kis- és a középparaszt gazdaságok fej­­­­­esztését „ki kell egészíteni” a '^szövetkezeti termelés hathatós ■ fejlesztésével, más szóval: A­­ termelőszövetkezetek szerve­­­­zését másod-harmadrangú fel­­­,­adattá degradálja a mezőgaz­­­­da­ságban.­­ Magyarországon a termelő­­­­szövetkezeti mozgalom az el­őérte nagy sikerek mellett két­­ ízben ment át komoly, nagy megrázkódtatáson. 1953 őszén több mint százezer tag lépett ki a termelőszövetkezetekből. 1­ 956 végén feloszlott a terme­­ttőszövetkezeteknek több mint fia fele. A kilépettek jelentős része középparaszt. A kilépé­­­­sek­­ részben külső okokra ve­zethetők vissza. 1953-ban­­ Nagy Imre egyoldalú, pateti- tikus­ parlamenti beszéde lovat­­­adott a szövetkezetellenes­­ elemeknek, a szövetkezeten­­ belül és kívül egyaránt. 1956-­­ ban pedig a külső, erőszakos­­ ellenforradalmi támadás kö­vetkeztében nagyon sok olyan­­ termelőszövetkezet is felosz­lik o­tt, amely megfelelő gazda­gsági alappal bírt. De ha külső fokok mellett a nagyarányú­­ kilépésnek belső okai is vol­­t­­ak, elsősorban saját hibáink következtében. E hibák főleg abból eredn­ek, hogy abban az időben főként arra töreked­tünk, számbelileg minél több termelőszövetkezetet szer­vezzünk be, és nem arra, hogy a meglevő termelőszövetkeze­tek példamutatók legyenek, továbbá eléggé szűkmarkú volt az állami támogatás, s ezt a támogatást nem mindig a leg­megfelelőbb módon és helyen használtuk fel. Ezután az állami gazdasá­gok kiépítéséről és megerő­södéséről beszélt, majd han­goztatta: Mindez azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom nehéz idők és viharok ellenére is kitéphetetlen gyö­keret eresztett a magyar falu­ban! Ahhoz, hogy a dolgozó pa­rasztság helyeselje és támo­gassa a falu szocialista átszer­vezését, mindenekelőtt az kell, hogy okuljunk a múlt­beli tapasztalatokon, vessük el ami rossz volt, viszont tart­sunk meg mindent és fejlesz­­szü­k tovább ami jó volt. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében termelőszövet­kezeteink szocialista nagy­üzemi jellegének erősítésében és a szocialista átalakítás munkájában hatalmas erőfor­rás és segítség részünkre a Szovjetunió immár több évti­zede felépült szocialista me­zőgazdaságának, valamint a népi demokratikus országok szocialista építőmunkájának gazdag tapasztalata is. Külö­nösen behatóan kell tanulmá­nyoznunk azokat az 1953 óta alkalmazott, átgondolt intéz­kedéseket, amelyekkel az SZKP és a szovjet kormány a mezőgazdasági termelés pél­dátlan nagyarányú növelését mindössze néhány év alatt el­érte. Ezután arról a főbb feltéte­lekről szólott, amelyek rendel­kezésre állnak, hogy a terme­lőszövetkezetek a parasztok számára kézzel foghatóan be­bizonyíthassák a szocialista földművelés előnyeit. A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útját — hangoztatta — a jövőben is változatlanul a mezőgazdasági termelőszövetkezetek képezik, mint a termelőszövetkezeti gazdálkodás legfejletteb for­mái. A legnagyobb mérvű ál­lami támogatást ezentúl is en­­­­nek a szövetkezeti formának kell biztosítani.­­ Az MDP Központi Vezető­sége annak idején a III. típu­­­­sú termelőszövetkezetek mel­lett azért vett irányt az át­meneti formákra, hogy meg­könnyítse a dolgozó parasz­toknak a belépését a termelő­ Szénporostégla­i szükségletét­­ MOST SZEREZZE BE. Előjegyzéseket júniusi­g­­ szállításra elfogad reggel­i 7-től délután fé 5-ig Sz*n­. 1 porostágla­ égető Ktsz. Deb­r­­recén, Határ út 1—3. —----------------------------1­ mm..... Minden faluban erős, szilárd pártszervezet alakú jön ki Ahhoz, hogy a munkás-pa­raszt szövetség erősödjék, a mezőgazdasági termelést emel­ni tudjuk, és sikerrel folytas­suk a falu szocialista átépíté­sét: a falusi pártszervezetek megerősítésére, a párt falusi munkájának megjavítására van szükség. Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy minden fa­luban erős, szilárd pártszer­vezetek alakuljanak ki- Az ál­lami gazdaságokban, a terme­lőszövetkezetekben, a gépállo­másokon, ahol a párttagság létszáma megengedi, teremt­sünk önálló pártszervezetet- Ahol azonban kevés a párttag, nem célszerű önálló üzemi pártszervezet alakításának erőltetése. Nagy gondot kell fordítani a pártépí­tésre, a párttagság megfelelő összetételére. Min­denekelőtt a legfejletteb ter­melőszövetkezeti tagokat, az ipari és a mezőgazdasági mun­kásokat és félproletárokat kell bevonni a pártba. Ők képe­zik a falusi pártszervezet ge­rincét. De fel kell venni a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, az EPOSZ legöntudato­­sabb tagjait is. Az elmúlt években az egyéni parasztság közötti nem kielégítő tömeg­­befolyásnak egyik oka az volt, hogy elenyészően kevés kisparaszti és középparaszti párttagunk volt. Ahogy eddig is, úgy a jö­vőben is a pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell élére állniuk a mezőgazdaság fel­lendítésére és a szocialista át­alakításért folyó harcban. Ezután falusi pártszerveze­­­tek célszerűbb munkamódsze­reinek kialakításáról beszélt. A falusi pártszervezetek ak­kor tudnak jól politizálni a tömegek között, ha a párt és a kormány általános politiká­ját le tudják fordítani a helyi nyelvre, ha kialakítják a he­lyi politikát. A párt politikáját a széles pártonkívüli dolgozó tömegek között a tanácsok és tömeg­szervezetek segítségével kell megvalósítani. Falusi pártszervezeteink harcoljanak azért, hogy a párttagok és pártonkívüli dol­gozók között jó viszony ala­kuljon ki. Harcoljanak azért, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság baráti szö­vetsége napról napra erősöd­jék, és hogy e szövetség erejé­re támaszkodva a belterjes­ség útján fellendíthessük a mezőgazdaságot, s lépésről lé­pésre sikerre vigyük a falu szocialista átalakításának nagy ügyét. " NEMZETKÖZI SZEMLE A másik út Találkozók és tárgyalások A Szovjetunió lankadatlan békeharca a napnál világo­sabb békeakarata a legfelső tanács üzenete után újabb ha­talmas megnyilvánulásban mutatkozott meg :a világ ag­gódó és reménykedő emberei előtt Hruscsovnak, a New York Times főszerkesztőjével folytatott beszélgetésében. Kristálytiszta és világos az, amit a nagyhatalmai­ közötti kapcsolatokban fennálló fe­szültség levezetésére javasol a szovjet államférfi. A proble­matikus kérdéseket meg lehet vizsgálni a nagyhatalmak kormányfőinek értekezleten. Egy ilyen találkozón tisztázni kellene az európai biztonság biztosításának valamennyi kérdését, aminek rendezése a katonai tömbök megszünteté­sére és a normális európai helyzet megteremtésére kell, hogy vezessen. A Szovjetunió álláspontjá­nak helyességét felismerte az egész békeszerető világ. Meg­értéssel és reménykedő vára­kozással néznek a népek mil­liói a hruscsovi elgondolás nyomán feltáruló lehetőségek elé. Nemcsak a szocialista ál­lamok, népi demokráciák saj­tója, hanem a nyugati világ lapjainak jelentős része is örömmel üdvözli Hruscsov ki­jelentéseit. A francia Aurore nyíltan leszögezi: Az ameri­kai politikusok, katonai veze­tők, iparmágnások meggyő­ződhettek róla, hogy elkerül­hetetlenek a tárgyalások a tö­megpusztító fegyverek szinte monopolisztikus tulajdonosai között. A Szovjetunió békeakarata, útján rendezni a vitás kérdé­seket, elhárítani az emberi­ségre leselkedő veszélyt, ki­egyenlíteni a fennálló ellen­téteiket. Ez az egyik út, amint Hruscsov kijelentette. Az ideológiai kérdésekben mutat­kozó eltéréseknek nem sza­bad akadályozniuk a Szovjet­unió és az Egyesült Államok normális diplomáciai, kultu­rális, gazdasági és más kap­csolatainak fejlődését. Meg le­het és meg kell egyezni. Ezt kívánja, óhajtja, várja és kö­veteli a békés jövőért aggódó emberiség-Ugyanakkor a másik út em­berei, az imperialista hatalmi körök az uszályukba kapasz­kodó üzletmágnások, akiknek gazdagon jövedelmez a népek idegtánca, az állandósított re­mély a legfelső tanács üzene­tében és újabban Hruscsov kijelentéseiben nyilvánult meg. Az emberiség óhaját fe­jezi ki, az újabb minden eddi­ginél pusztítóbb fegyverek­kel megvívásra kerülő háború által megsemmisüléssel fenye­getett egyszerű emberek mil­lióinak elemi erővel feltörő békevágyát. szük­ség, az esztelen fegyver­kezési hajsza, riadtan kapkod­nak a szovjet békeoffenzíva egyre nagyobb sikerét tapasz­talva és igyekeznek eltorzítani Hruscsov kijelentéseinek ér­telmét. Egyes amerikai lapok azt állítják, hogy a Szovjet­unió éket akar verni az Egye­sült Államok és a többi nyu­gati hatalom közé. Ugyanak­kor egy sereg lap megjegyzi, hogy Anglia és Franciaország pozícióit nem a Szovjetunió, hanem atlanti szövetségesük ingatta meg. „Valóban — írja a Combat — az a külpolitika, amelyet Foster Dulles hirdet és folytat, elkerülhetetlenül szövetségeseink meggyengülé­sére vezet, Nyugat-Német­­országot kivéve.” Nen fejezték ki a mélységes aggodalmat az emberek az egész emberiség ellen irányu­ló azon borzalmas fenyegeté­sek felett, amelyet a tömeg­­pusztító fegyverek felhalmo­zása jelent. A tokiói angol nagykövetség előtt japán csoportok tüntet­tek az angol hidrogénbomba­­f kísérletek ellen., , Megmozdul a világ a pusztulással fenyegetett emberiség egyre élesebbet­, mind szélesebb körben feltört­ hullámokban fejezi ki tiltakoz­­zását az atomgyilkosok poli­­­tikája, a leszerelés kérdését­ odázgató imperialista köröké ellen. A kísérleti robban­tó-íj­sok, amelyek halálos rádium-­­ kisugárzást idéztek elő, ma is önmagában véve felmérhete­tt­len következményű veszély­t­ jelentenek- Az atomfegyver-é­kezési hajsza pedig nem csök-.A­kenti, hanem fokozza a nem­zetközi feszültséget- A W* megőrzése megköveteli tíz atomfegyverekkel való kísér­letezés betiltását. Ennek lehe­tősége megvan, amint azt Zo­rin, a Szovjetunió küldötte az ENSZ leszerelési albizottságá­ban ismételten megvilágítot­ta. E kérdés megoldása elől nem lehet többé kitérni. Nap­ról napra erősödik az a moz­galom, amely világszerte gya­korlati intézkedéseket követel az atomháború vesztyének megszüntetésére. Joggal hivat­kozott a szovjet küldött arra,­­ hogy a Szovjetunió már jelen­tősen hozzájárult a leszerelési megállapodás mielőbbi kidol­gozásához. Most a nyugati ha­talmaikon, elsősorban is Egyesült Államokon a sor. HÍREK — Várható időjárás. Felhős idő, kevesebb eső. Mérsékelt északi—északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. —­ Várható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 17—20 fok között. Közlemény A csehszlovák nagykövet­ség kereskedelmi osztályán 1957. május 20-án mezőgazda­­sági gépek, személygépkocsik, motorkerékpárok és kerékpá­rok kiállítása nyílt meg. A ki­állítást jelenleg szakemberek és külkereskedelmi vállalatok látogathatják. A nyilvánosság részére a kiállítás későbbi időpontban nyílik meg. Erről külön értesítést adunk. Csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztálya — A legeltetési bizottság a Hortobágyon levő juhok nyí­­ratási határidejét — tekintet­tel a kedvezőtlen időjárásra — május 30-ig meghosszabbítot­ta­ Felhívja az érdekeltek fi­gyelmét, hogy a fenti határ­időre a juhokat nyírassák meg, mert ellenkező esetben a bizottság nyíratja és a gyap­jút értékesíti­. Utcai filmvetítés. A pos­tás kultúrotthon előtt szomba­ton nagy sikerű utcai filmve­títést tartottak. Mintegy 500— 600 főnyi közönség nézte vé­gig az érdekes filmet. Ezentúl minden héten szombaton utcai filmvetítést tartanak.­­ A Baromfi fel­dolgozó Válla­lat KÉSZ ifjúsági a Vígkedvű Mi­hály utcari általános leányiskola rész­ére vasárnap kulturá­liss mű­sort rendezett, amelynek bevé­telét az iskola úttörőinek nyár­ tátpanéziájára ajánlotta fel. A kriik­umális műsort hatalmas néző­sereg nézte végiig, mely szimro­­mailan művésziségéval megérde­melve araitak négy sokért.­­ A Kodály Zoltán Zene­­művészeti Szakiskola május 25-én este 7 órai kezdettel tartja második nyilvános nö­vendék koncertjét az intézet nagytermében. Jegyek a pénz­tárnál kaphatók. — Zongoraest. Uray Magda, a Kodály Zoltán Zeneiművé­szeti Szakiskola tanára 23-án, csütörtökön este 7 órai kez­dettel tartja önálló zongora­estjét az intézet nagytermé­ben. Jegyek válthatók a Fil­harmónia jegyirodájában és a Zeneművészeti Szakiskola könyvtárában. — Fogadóórák: Tóth Gábor II- kerületi tanács vb- tagja 22-én, szerdán reggel 8-tól délután 4-ig fogadónapot tart. Vigh József megyei tanács vb. elnökhelyettes 22-én, szerdán reggel 9-től 12 óráig fogadó­órát tart. — A debreceni központ pa­­dagógus pártalapszü­ zeti 21-én, kedden délután 5 óra­kor taggyűlést tart a Csokonai Gimnázium dísztermében, Bé­ke útja 17. szám. — Súlyos állapotban szállí­tották a kórházba a mentők dr. Pauk Lászlóné, Wesselé-­é­nyi utca 99­ szám alatti la­­­­kost. Az egyedül élő idő asz­­szony öngyilkossági szándék­kal nagyobb menyiségű alta­tót vett be.­­ „Az államosított ház­ingatlanok mentesítésével kapcsolatos kérdések" címen rendkívül érdekes és aktuális előadást tart május 22-én, szerdán délután 6 órakor a Társadalom- és Természettu­dományi Társulat termében (Arany János u. 1/b dr. Stam­mer József jogügyi előadó. Az előadáson a Társulat tagjain kívül érdeklődők is részt ve- ,­hetnek. /. Tiltakozások törnek fel egyre hatalmasabb erővel azok felé, akik az emberiséget érdekeivel ellentétes útra akarják kényszeríteni. Meg­mutatkozott ez a Karácsony­szigeti hidrogénbomba-rob­­bantás után. Az angol közvé­leményben széles körben vál­tott ki felháborodást ez a kí­sérlet. Az angol békebizottság hangsúlyozta: A lehető leg­több aláírást k­el szerezni a békebizottság kérvényéhez, hogy megértessük az angol kormánnyal a nép érzéseit. Egy londoni anya a hír halla­tára ezt táviratozta a minisz­terelnöknek: „Az Isten bo­csásson meg önnek, de mi anyák nem bocsáthatunk meg soha.” Tiltakozó nagygyűlése­ Rendőrségi hírek A rendőrség szervei elfog­ták és őrizetbe vették Varga György veréb-dűlői lakost, aki­­ sorozatos szélhámosságot kö­­­vetett el. Varga ugyanis nem-­ létező szenet kínált eladásra­ és ezért 10—15 forintos előle­geket vett fel. Az eddigi nyo­­­­mozás szerint, a szélhámos öt­­ embert károsított­­ meg. Mivel­ feltételezhető, hogy Varga még több helyen is megfor­­í­dult, a rendőrség kéri, hogy a további esetleges károsul­tak is jelenkezzenek Kossuth utca 20. szám alatt­­*­ A Széchenyi utca 18. számú ház lakói már több ízben fel­figyeltek arra, hogy az ud­varban lakó Illés Ilona é­s Rózsa Imréné, férfiak társasá­gában szórakoznak. Az eset azért is gyanús volt, mert mind Illés, mind lakótársnőja feltűnően költekeztek. A meg­indult nyomozás most fényt derített kettőjük üzelmeire. Kiderült, hogy Illés Ilona la­kását találkahelynek rendezte be.­­ A rendőrség mindkettőjü­ket őrizetbe vette.­­’1 /»\ Az utóbbi napokban ismét sok besurranó tolvajlás tör­tént Debrecenben. Egy ilye­n eset alkalmával, Lakatos Ho­na és társa, Erzsébet, Gaval­lér Margit Torockó utcai la­kását fosztották ki, ahonnan 1400 forint értékű ruhaneműt­ loptak el. A rendőrség rövid nyomozás után mindkét ci­gánylányt elfogta, így a lopott holmik egy része is megtérült­ . Bár a besurranó tolvajok nagy része megkerül, azért az elővigyázatosság sem árt.­­ A lakosság, különöse­n a ké­­regetőket és a cigányasszonyo­kat kísérje figyelemmel, mi­vel a foszogatók leg­több­ja közülük kerül ki-

Next