Hajdú-Bihari Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

HÍREK — Várható időjárás szom­bat estig : Hűvös idő. Felhő­átvonulások, többfelé kisebb eső, mérsékelt, később meg­élénkülő észak-északnyugatira forduló szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet szombaton 18—21, délkeleten 20—23 fok között. Távolabbi kilátások : Hűvös, szeles idő, futó esőkkel. MTI Pénteken Debrecenben a hő­mérséklet maximuma 24,2, mini­muma 7,4 fok volt. Talajmentén 3,8 fokot mértek. Csapadék nem volt, a Nap 12 óra 2 percen át sütött. A LOTTO NYERŐSZÁMAI 10,28, 30, 59, 83 A jutalomsorsolásban a 32. játékhét szelvényei vesznek részt. — A Kossuth gyakorló ál­talános iskola és gimnázium­ban az ünnepélyes tanévnyitó szeptember 1-én reggel 9 óra­kor lesz. — A Péchy Mihály Építő­ipari Technikum tanévnyi­tó ünnepélyét szeptember 1-én, délelőtt 9 órakor tartja. — A Tóth Árpád Fiúgimná­zium tanévnyitó ünnepsége szeptember 1-én, reggel 9 óra­kor lesz a gimnázium udva­rán. Tanácstagok fogadóórái Bálint István 5 órától 7 óráig a Rákóczi utca 50. szám alatt, Kis Kálmánné 5 órától 7 óráig a Hámán Kató utca 19. szám alatt, Katonka Sándor, Kes­keny Károly és Cser István 5 órától 7 óráig a Budai Nagy Antal utcai úttörő­ iskolában, holnap Sz. Nagy János, Ola­jos Zsigmond és Szarka Sán­dor 9 órától 11 óráig a Sarló utca 2. szám alatt. Barna Ka­talin, Földi Béla és Helmeczi Sándor 5 órától 7 óráig a Pa­csirta utcai iskolában, Kocsis Imréné és Nagy Imre 6 órá­tól 7 óráig a Kossuth utcai is­kolában. Borbély Endre 5 órá-­­tól 6 óráig a Vargakerzi párt­­szervezetben, Széchenyi utca 63. szám alatt, Ábrahám Imre délután 5 órától 6 óráig a Sza­bó Kálmán utca 1—7. szám alatti általános iskolában, Da­­róczi Sándor 4 órától 6 óráig a Szabó Kálmán utcai 1—7. szám alatt, Tóth Imre 6 órá­tól 8 óráig a Simonffy utcai általános iskolában. Kovács Gábor 2 órától 4 óráig az An­­tal-féle tanyában. — Letartóztattak egy szatírt. A debreceni rendőrkapitány­ság előzetes letartóztatásba helyezte Komádi József 69 éves debreceni, Kender utca 15. szám alatti lakost, aki 6— 8 éves kislányokkal erő­szakoskodott. A Debreceni MHS Vadász társaság augusztus 30-án, vasár­nap az Irodaházban 8 órai kez­dettel évi rendes közgyűlést tart. Kérjük a vadásztagjainkat, hogy pontosan jelenjenek meg. Vere­ tőség. (x) — Élet és testi épség veszé­lyeztetése miatt bűnügyi el­járás indult Tóth Péter tisza­­szederkényi lakos ellen, aki túl ittas állapotban vezette motorkerékpárját, Józsa és Hajdúböszörmény között az árokba borult. Emellett vezetői jogosítványát is bevonják.­­ Zenepedagógus Zeneiskolába beiratások zongora, hegedű, fú­vós és pengetős hangszerek, ze­nei előképző, zeneóvoda tansza­kokra, szeptember 1-től Arany János utca 2. sz. alatt, a régi növendékek tanáraiknál jelent­kezzenek. Szolfézs beosztás 4-én és 5-én. (x) — India lakossága 415 mil­lió. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint India lakossága jelenleg 415 millió. — Postás kultúrház balettiskolá­jába Bethlen utca 3. sz., beirat­kozás szeptember 1-én, 2-án és 3-án de. 9-11 és du. 4-6. Tanit: Molnárné. Maresch Lilly balett­oktató. (x) 5 «TAPLÓ 1959. AUG. 29. SZOMBAT 4 HAJDÚ-BIHARI M A 1® la - p sf* ff -jj-s* f'g Szegi. 1 Kezdődnek a falusi dolgozók IX. szpartakiádjának küzdelmei Megjelent az Országos Ifjú­sági Sportbizottság elnökségé­nek, a falusi dolgozók IX. spartakiádjának versenykiírá­sa az 1959—60. évre. A ver­senykiírás alkalmat ad a falu­si dolgozók széles rétegeinek a sportolásra, újabb sport­ágakra is kiterjesztették a ipariak­­ád-küzdelmeket. Nyolc sportágban — aszta­litenisz, atlétika, kerékpár, kispályás kézilabda, röplabda, sakk, tek­e — vetélkedhetnek a sportolók a község, a járás, a megye és az ország legjobb falusi sportolója, illetve sport­csapata címért. A küzdelmeket több sportágban már szeptem­ber 1-én meg lehet kezdeni. Asztaliteniszben és sakkban a községi versenyeket 1959. október 1-től január 17-ig, a járási döntőt január 18-tól február 14-i­g, a megyeit feb­ruár 15-től március 13-ig, az országos döntőt pedig április 1­3-ig Budapesten bonyolítják le. Atlétika, kerékpár, teke és torna sportágakban a községi (körzeti) versenyek I. forduló­ját 1959. szeptember—novem­ber 1-ig, a 2. fordulót 1960. április 15-től június 5-ig, a já­rási döntőt június 5-től július 3-ig, a megyeit július 3-tól 31-ig, az országos döntőt pe­­augusztus 18-tól 20-ig bonyolí­tanak le Egerben. Kispályás kézilabdában és röplabdában a járási döntő­ket körmérkőzés formájában, két fordulóban bonyolítják le, 1959. szeptember 1-től novem­ber 15-ig, illetve 1960. április 15-től július 3-ig. A megyei döntőre július 3-tól 24-ig ke­rül sor. E két sportágban te­rületi döntők is lesznek, Haj­­dú-Bihar, Borsod és Szabolcs- Szatmár legjobb csapatai Bor­sod rendezésében július 24—31 közt küzdenek az országos döntőbe jutásért, melyet 1960. augusztus 18—20-ig bonyolíta­nak le Egerben. A KISZ-bizottságok mellett alakult rendező bizottságok a TST-kel együttműködve, az illető sportszövetségek bevoná­sával kezdjenek erőteljes szer­vező munkához. Érjük el, hogy Hajdú-Biharban az idei 9500 főnél jóval többen vegyenek részt falusi fiataljaink a küz­delmekben, a megyénk érjen el az országos döntőkön is olyan vagy még szebb ered­ményt, mint 1959-ben. Ma délután az egyetemi sporttelepen: DEAC Miskolci Bányász Az ötödik forduló mérkő­zéseire kerül sor e héten a labdarúgó NB III-ban. Ennek során ma délután 4 órai kezdettel a DEAC pályán játsz­­szák le a DEAC—Miskolci Bányász találkozót. A DEAC elleni óvás ügyében hozott ih­atároz­at szerint a DEAC-nak egyetlen pontja sincs s ezért is nagy szüksége van az együttesnek a mind .­találkozó megnyerésére, amely nehezen érhető el az elmúlt heti telje­sítménye alapján. Hacsak... A DEAC—Miskolci Bányász találkozó előtt fél 3 órai kez­dtettel bonyolítják le a D. Postás—DVSC II. megyei bajnoki mérkőzést. Ugyancsak ma délután játsszák le Miskolcon az MTE—Putnok és a Nyíregy­házi SZSE—D. Klím­sci * mér­kőzésit. ” - Moziműsor VÍG : fél 1, 6 és negyed 9 óra­kor : Rosemari. Szélesvásznú nyugatnémet film. Csak 18 éven felülieknek. Előtte artistaműsor. APOLLO : de. negyed 10, negyed 12 és fél 2 órakor : Rosemarie. Szélesvásznú nyugatnémet film. Csak 18 éven felülieknek ! Előtte artistaműsor. Du. háromnegyed 4, 6 és negyed 9 órakor : Mi ket­ten egyedül. METEOR : 3, fél 6 és fél 8 órakor : Még sötét a hajnal. IFJÚSÁGI : de: fél 10, fél 12 és háromnegyed 2, du. 4, 6 és negyed 9 órakor : Apák iskolája. ME­TEOR KERT : este 7 órakor : Mi ketten egyedül.. PETŐFI KERT : ese fél 8 órakor : Bum a katona. STADION KERT : este háromne­gyed 8 órakor : Még sötét a haj­nal. ÁRPÁD (Csapókert, Jánosi u.) 7 órakor : A nagy Caruso. BOCSKAI (Csapók­art, Sámsoni út) 7 órakor : A tarkák ügye. OLYMPIA (Vámospércsi út) fél 6 és fél 8 órakor : A kis hazug. MÓRICZ ZSIGMOND (Nagy Sán­­dor-telep) fél 8 órakor: A nagy Caruso. Vasárnapi matiné műsorok : VÍG : de. 11 órakor : A hamis le­vél.­­ Az elveszett kismalac. APOLLÓ : de. 9 és 11 órakor : A 101-es sas. METEOR : de. 10 óra­kor : A holt tárna titka. IFJÚSÁ­GI : de. 9 és 11 órakor : A holt tárna titka. — Az aranyhala. Városi moziszolgálat: SZOTYORI-TELEP 7 órakor : A boldogság vasárnap jön. FŰTŐ­HÖZ 7 órakor : A hajdúk esküje. HOMOKKERT 7 órakor : Zavaro­san folynak a vizek. Csak 18 éven felülieknek ! BÉKE KERTMOZI (Széchenyi u.) 7 órakor : Tenger­parti találkozás. Anyakönyvi hírek Születések : Lakatos György, Tegez utca 135., József; Pór Imre, Jánosi utca 16., Éva; Varga György Derecske, Irén ; Fülöp János, Liszt Ferenc uca 2., Ilo­na ; Lukács József Kismarja,­ Jó­zsef ; Gulyás Mihály Hajdúdorog, Teréz ; Pisák János Polgár, And­rás ; Tóh Jen, Hajó uca 20., Ta­más ; Kálmán János Hajdúböször­mény, János. Gozmány György­­ ■■ aug. 27—31-ig esténként az I ■ Aranybikában ■ 'perettrészleteket énekel . SPORTHÍREK D.Postás—D. Előre területi baj­noki teke­ mérkőzést bonyolíta­nak le ma délután 3 órai kezdet­tel az Előre-pályán. A DMTK megszüntette férfi kézilabda-csapatát. A játékosok valamennyien a D. Előréhez kérték átigazolásukat. Hangadó a megyei bajnokság­ban. Vasárnap délelőtt fél 10-kor az Előre-pályán játsszák le a DMTK—BUSE labdarúgó-mérkő­­zést. A városi pályán 16:30-kor D. Vörös Meteor-Derecske me­gyei bajnoki mérkőzést rendez­nek. A D. Vörös Meteor NB I-es sakkcsapata készül a bajnoki idényre. Vasárnap délelőtt 9 órá­tól barátságos mérkőzést játszik Debrecen válogatottjával az Arany János utca 2. szám alatti Belváros II. parthelyiségben. Munkásokat keresnek A Hajdúszováti Földművesszö­vetkezet egy szakképzett vas-, vegyesszakmában, egy élelmi­szerszakmában jártas boltkezelőt keres. Belépés azonnal. Jelentkez­ni lehet a fenti földművesszövet­kezet igazgatóságánál. Útiköltsé­get nem térítünk. Cipész szakmunkásokat javító munkára alkalmaz a Minőségi Ci­pő- és Szőrmeipari Vállalat, Kos­suth utca 7-11. szám. Azonnali belépéssel felvételre­ keresünk felvásárlási üzemágveze-­­tőt legalább 3 éves szakmai gya­korlattal rendelkezőt, továbbá legalább 10 éves gyakorlattal ren­­­delkező textilszakasz, textilszak­­üzlet vezetésére. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezni lehet szemé-­ lyesen a Hajdúhadházi Földmű-’­vesszövetkezetnél, Hajdúhadház, Mester u. 26. sz. alatt. Víz-, gázszerelő és szerelő se-­ gédmu­nkásokat, kőműveseket és­ építőipari segédmunkásokat fel-­­­veszünk. Hajdú-Bihar megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, Debre­cen Simonffy u. 34—36. sz. Jószággondozásra felveszek ke­rékpározni tudó 15—16 éves fiút, eseteleg idősebb embert. Kölcsey utca 3. * 5406 Gyümölcsszedőket felvesz a Debreceni Kertészek Jelentke­zés Városház u. 1., L­em. 117. szoba. MH. A pallagi tangazdaság anyag­­könyvelőt keres azonnali belépés­re. Jelentkezés csak levélben. Fel­tétel : Mezőgazdasági szakos ké­pesített könyvelő, legalább ötéves szakmai gyakorlat. MH. Mérlegképes főkönyvelőt keres a Debreceni­­Pékkemence Ktsz. Debrecen, Simonffy utca 13. sz. Emlékezés Debrecen régi orvosaira A Tudományos Akadémia orvostörténeti bizottsága e hó 28- és 29-én tartja Debre­cenben második vándorgyűlé­sét az ország minden részéből jelentkező orvosok részvételé­vel. Ez alkalomból Debrecen régi orvostörténetének kevés­bé ismert részleteivel érde­kes megismerkedni. A város tanácsa már a XVI. század kö­zeptétől kezdve figyelmet for­dított a lakosság egészségügyé­re és a fennmaradt iratok szerint szerette volna a bete­gek gondozását az 1586-ban megalakult seborvosok, illet­ve borbélyok és köpülyözők céhtársulatának tagjain kívül egyetemet végzett orvosokra bízni. Voltak ugyan a város­ban a XVII. században kül­földi egyetemeken képzett or­vosok, de ezeket a tudósokat a papi és tanári pálya annyi­ra elfoglalta, hogy orvosi gya­korlatot csak igen szűk kör­ben folytathattak. Praktizáló, csak emberek gyógyítását vál­laló diplomás orvosok igen gyéren jelentkeztek, hogy Deb­recenben letelepedjenek, pe­dig a város megkönnyítette működésüket azzal is, hogy közköltségen már régebben a kornak megfelelő gyógyszer­tárat rendezett be és fejlesz­tette. Csak 1715-ben került első­nek az egészségügy élére tisz­ti orvos, Fáber Fülöp szemé­lyében, akinek a magisztrátus 100 forint évi tiszteletdíjat fo­lyósított munkásságáért. A haladó korral járó orvoskép­zés egyre több diplomás or­vosnak nyújtott alkalmat gya­korlata megteremtésére. Deb­recen városa is választhatott közülük alkalmas embert, a második tiszti orvosi állás be­töltésére. Ez a pozsonyi Segner János András volt, aki azon­ban nem sokáig működött Debrecenben, mert a jénai egyetemre hívták meg tanár­nak. A debreceniek fájlalták távozását, mert a fiatal or­vostudóst nagyon megszeret­ték. Ez időben működött or­vosként a kollégium híres fi­zika professzora, Hatvani Ist­ván is, aki érdemes munkás­ságát Kálvin tér­ házánál foly­tatta. A következő évek során szá­mos kitűnő orvos telepedett le a városban. Az orvostudo­mány hírességei között volt Szentgyörgyi József doktor, aki a Cegléd utcai (ma Kos­suth utca) és Weszprémy Ist­ván, aki a Várad utcai ott­honában folytatott széleskörű orvosi praxist. XVIII. század végén és a XIX. század elején Debrecen orvoskara mind jobban bő­vült.­­Egyre több diplomás fia­tal orvos telepedett le a vá­rosban, amelynek egészség­ügyén történt gondos őrködé­sük ellenére sem tudák az or­szágot pusztító járványos be­tegségek fellépését meggátol­ni, de tudásukkal, lelkiisme­retes működésükkel sok ember életét mentették meg. Szent­györgyi József az 1831. évi ko­leravész során maga is majd­nem elpusztult a betegségben, csak kiváló kartársai segítsé­gével, hosszú idő múlva állott ismét talpra. Szentgyörgyi or­vosi és tudományos munkás­ságának fennmaradt írásbeli dokumentumait a második vi­lágháború kitöréséig unokája, Szentgyörgyi Lajos őrizte hű­ségesen, Nap utca 6.sz. alatti lakásán. Több láda kéziratot 1944-ben az Országos Levél­tárban helyezett letétbe. A bombatámadások során az épületnek azt a részét gyúj­tólövedék érte, s az összes lá­dák az iratokkal elpusztultak. Szentgyörgyi Lajos, aki más­fél évvel ezelőtt halt meg, e sorok írójával közölte, hogy nagyapja levéltárából mind­össze néhány családi vonatko­zású iratot másolt le, s az bir­tokában maradt. Ugyancsak kiváló tudomá­nyos munkásságot folytatott Debrecenben az 1788. évben letelepedett Weszprémy István orvos és természettudós, filo­zófus, aki főként a betegsé­gek immunizációja terén fej­tett ki tudományos munkás­ságot. Az egyetemes orvostu­dorok mellett sok sebészorvos választotta állandó működése helyéül Debrecent 1787-ben Batta János és Szemerjai Ist­ván, Vajda Dániel nyitottak orvosi rendelőt s az egyre szaporodó sebészd­ok­torok mindjobban háttérbe szorítot­ták a borbély céhtársaság tag­jait. A városi tanács újból sza­bályozta tevékenységüket, s mindinkább az egyetemeken képzett sebészorvosok fel­ügyelete alá vonta munkáju­kat. Kisebb műtéteket is csak sebészorvos jelenlétében végezhettek. A XIX. század első évtize­deiben Debrecenben már na­gyobb számmal telepedtek le diplomás orvosok, így Radecz­­ki József doktor, 1806-ban lett városi, Zsebők József dr. pedig tiszti orvos. A debrece­ni orvosok névsorában sokat emlegetett egyéniségek voltak Zilahi Sámuel, Szemerjai Ko­­vách Dániel, Juhász Mihály és Lápossy Lajos is. A pesti és a bécsi egyetemen szer­zett diplomákkal ékesített ki­tűnő orvosa volt a városnak Bacsó Bálint dr., akinek Hat­van utcai rendelőjét a „réz­táblája” így ismertette: „Ba­csó Bálint, a Chirurgia és Me­dicina doktora. Minden orvo­si művészségek Mestere, több Tudós Társaságok tagja, N. Szabolcs vármegye t. b. fiziku­sa.” Bacsó Bálint mint okleveles gyógyszerészmester saját pa­tikával is rendelkezett. A 43- as szabadságharc idején a deb­­receni orvosok száma már te­­­­kintélyes volt, akik közül szá­mosan folytatták a harctere­ken is hivatásukat. Ez időben a debreceni orvosok sorába tartoztak: Kmetty Pál, Kain Albert, Thegre Imre tiszti or­vosok, továbá dr. Lonovich, Újházi József (Újházi Ede hí­res színművész atyja), dr. Lebbe dr. Nebukk, dr. Lukács, dr. Petőcz, dr Lippai, dr. Lunzvá­­ry, dr. Reichmann és dr. Bern­­herrer Németországból letele­pedett orvosok, Szántai József országos nevű archeológus, dr. Gross Lajos stb. rendelő egye­temi orvostudorok. Meg kell még emlékeznünk arról is, hogy a debreceni or­vosok sorát gyarapította a század elején Sándorfi József, Bihar megye főorvosa is, aki az irodalomnak és a művé­szetnek volt lelkes pártfogó­ja, mint ilyen a debreceni nagyváradi színészet megte­remtője. Korának jeles tüdő­­gyógyásza hetenkint járt Debrecenbe, legkedvesebb ba­rátjának, Csokonai Mihálynak kezelése céljából. Sándorfi ko­moly tudását és szakvélemé­nyét az erőszakosan megin­dított váncsodi rituális per­ben (1824) a pesti egyetem or­voskara is elfogadta, mely alapja lett az ügyben hozott felmentő ítéletnek. A múlt század utolsó évti­zedeiben igen képzett és nép­szerű orvosai voltak Debre­cennek. Kenézy Gyula (későb­bi egyetemi professzor), Uj­­falusi József a közkórház igaz­gatója, Szántay Károly tisz­ti orvos, Legányi Gyula, Sár­vári Gyula, Tihanyi József, Propper Alajos, Tüdős Károly városi és Losonczy Álmos megyei főorvos, Csikós Sándor, Pallai Lajos, akik igazi fák­lyavivői voltak a gyógyítás terén Debrecenben a haladás­nak. A debreceni orvostörténet adatainak alapos és részletes feldolgozása dicséretre méltó vállalkozást jelentene. Hátha még az Országos Levéltárban heverő nagy iratkötegek anya­gát is kutatás tárgyává ten­nék. Balassa Sándor ■ «■ ! A művelt Nyugat már sok­szor a fejünkhöz vágta, hogy mi le vagyunk maradva egy talicska felvilágosodással, mert még egy tisztességes vet­kőzőszámunk sincs, ez a mez­telen igazság. Meg hogy úgy látszik, itt az emberek fából vannak, nézzük meg a fran­ciákat, azoknál megy ám nagyban a vetkőzés. Hát ami igaz, az igaz. Mert hogy mi fából volnánk, az még vitatható, de itt vannak a fák, melyek ugyan tagadha­tatlanul fából vannak, és saj­nos mégis minden évben be­mutatnak egy nagy őszi vet­kőzőszámot. Ami pedig a franciákat illeti, határozottan egyet kell értenem azzal, hogy a vetkőző mezőnyben ők vetkőznek az élen. Ha az al­gériai háború hatalmas kiadá­sait tekintjük, azt hiszem nem kétséges, hogy a franciák Afri­kában történelmük egyik leg­nagyobb vetkőzőszámát pro­­du­kálják. Mindezen történelmi gon­dolatokra egy rendkívüli ese­mény inspirált engem tegnap délután. Ugyanis egy ragyogó nőt vetkőztettek a szemem láttára, úgyszólván a nyílt ut­cán. A nő valósággal üdvözült mosollyal tűrte, hogy egy öre­gedő fakk­ lerángassa róla könnyű imprimé ruháját. Ez­után a még könnyebb, majd a legkönnyebb műfajhoz tartozó ruhadarabok következtek. Mi­kor a hölgy már teljesen mez­telen volt, azonnal felismer­tem a nagy történelmi pilla­natot, hogy ez volta­képpen a vetkőzőszámok hazai főpró­bájának tekinthető. Éreztem, hogy szemem láttára dől el a vetkőzőszámok sorsa miná­­lunk. Izgatottan figyelem hát az öntevékeny hölgy mifelénk szokatlan produkciójának in­gyenes közönségét, hogyan fo­gadják a nyilvános vetkőzés első honi szakmai bemutató­ját? A nőkről nem beszélek, mert ők korra és családi ál­lapotra való tekintet nélkül OOOOOOChOOOOOOOOOOOOOCH­ OC-OOO ^KIO O-C ooopocooooo hivatalból fel voltak háborod­va. De aztán jöttek idősebb és fiatalabb házaspárok, akik szintén fel voltak háborodva. — Fúj, micsoda disznóság, a nyílt utcán! — mondta egy jól öltözött férfi és eltessékelt onnan egy terhes anyát, hogy ez nem gyereknek való lát­vány. A közerkölcs megóvásá­ra összeverődött tömeg helyes­lően morajlott. Megfigyeltem közöttük több hivatásos igás­­kocsist, akik vérvörös ábrá­­zattal káromkodtak és egy közismert aktfestőt, aki ijed­ten sompolygott a másik ol­­dalra, nehogy áldozatául es­sen a puritán közhangulat­­iak. Végül aztán egy vérmes zsaposnak fejébe szaladt a vér, kijelentette, hogy ő hat gyerek becsületes apja, mi jo­gon rongálják itt az ő erköl­cseit — egy arra haladó vala­ki befogta a mellette haladó valaki szemét és ráordított az öregedő fakk­ra, hogy két percet ad felöltöztetni a höl­gyet,­­különben itt csont­cson­ton nem marad. A fakir, aki épp akkor tű­zött a kifogásolt hölgy hasára egy cédulát, jobbnak látta visszavonulni és rádobott a nőre egy férfi mikádót, meg egy torontáli szőnyeget. A hölgy mindezt szoborszerű ar­cának egyetlen rezzenése nél­kül vette tudomásul, ami nem okozott neki különösebb ne­hézséget, tekintve, hogy pa­­pírmaséból volt, mint kirakat­baba teljesített egyhangú szol­gálatot egy divatüzlet kiraka­tában. Én pedig mindebből levon­va a tanulságot, felmértem a vetkőzőszámok hazai kilátá­sait. Tessék nekem elhinni, siralmasak! Mert ha már egy papírmasé nő nyilvános vétkezéséből ek­kora méltatlankodást kapunk, mi lenne, ha egy hús-vér nő vetkőzne ugyanígy? Persze, ez a papírmasé elmé­let csak papírforma, és itt is előfordulhat az X. Azonban így globálisan leszögezhetjük: Nálunk más előtt vetkőzni egyelőre még papírmasé végé­­nek se tanácsos, valódi höl­gyeknek meg pláne. Legfeljebb kivételes esetben — négyszemközt. Hiába, szégyellős nemzet vagyunk... FÜLÖP GY.: Három cirkuszi elefántnak sikerült Hannibál nyomdokaiba lépni Grenoble (Reuter) Mint már jelentettük, Hannibál egykori útját követő expedí­ció a kidőlt Jumbo elefánt helyett legutóbb három társa, Tony, Menata és Cora „köz­reműködésével” indult útnak. A kísérlet végre sikerült és pénteken az expedíció maga mögött hagyta a kritikus út­szakaszt, a Clapier-hágót, s megérkezett Franciaországba. (MTI.)

Next