Hajdú-Bihari Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

HÍREK Ma bemutató a Csokonai Színházban A Csokonai Színház ma es­te 7 órakor mutatja be Ma­gyarországon először Burg­­hard svájci író Tűzijáték cí­mű művét, mely a szerző műfaji megjelölése szerint egész estét betöltő sanzon. A Tűzijátékban alig van pró­za, a két zongorára írt ze­ne szinte kizárólagos szere­pet foglal el az előadásban. A darab rendezője Békés And­rás, a főbb szerepeket Körö­­sy Anni, Hankiss Ilona, Ha­lasi Marika, Somorjay Éva, Vésely Margit, Fesztoráczi Kató, Pásztor Erzsi, Angyal Sándor, Novák István Simor Ottó, Harkányi Endre, Ko­vács Gyula, Bán Elemér és Schäffler Zoltán alakítják. A két zongoránál közreműködik Dötsch Zoltán és Gulyás Sándor. *— Várható időjárás pén­tek estig: enyhe, felhős, pá­rás, a délkeleti megyékben helyenként ködös idő. Több helyen, elsősorban a Dunán­túlon és az északi megyék­ben kisebb eső, keleten mér­sékelt, a Dunántúlon élénk, helyenként erős déli, délnyu­gati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénteken keleten 4—8, nyu­gaton 9—14 fok között. Tá­volabbi kilátások: enyhe idő, esőkkel. (MTI.) Csütörtökön Debrecenben a hő­mérséklet maximuma 9,6, mini­muma 2,6 fok volt. Talajmentén 1,1 fokot mértek. Csapadék nem vett, a Nap 1 óra 18 percen át­­ütött. Tanácstagok fogadóórái Kiss András és Varga Fe­renc ma 2 órától 4 óráig a Kádár-dűlői általános iskolá­ban, Wágner Lászlóné 4 órá­tól 5 óráig a Honvéd utca 1. szám alatt, Megyeri Ferenc, Mészáros József 4 órától 6 óráig a Halköz 4. szám alatt, Kovács Gyuláné 6 órától 7 óráig a Szotyori úti kultúr­­otthonban, Király József, Já­­nossy Imre és Szabó László 6 órától 8 óráig a Jánosi ut­cai iskolában, Dabasi Lász­ló, Tarr Gábor 5 órától 7 óráig az Állami Szociális Otthonban tart fogadóórát. A Kormányrendelet értel­mében a gépjárműszavatossá­gi biztosítás díját egy ösz­­szegben 1960. január 31-ig kell a gépjárműtulajdonosok­nak befizetni. A késedel­­■­relkedőket két hátrány sújt­ja: a határidő után késedel­mi kamatot számítanak fel nekik, ezenfelül pedig a hát­ralékos gépjárművet a köz­lekedésrendészet a forgalom­ból kitiltja. A befizetési igazolásról szó­ló csekknyugtát mindenki hordja magával, hogy azt az ellenőrzést végző közlekedés­­rendészeti szervek felhívásá­ra be tudja mutatni. SZÍNHÁZ Ma 7-kor Tűzijáték, bemutató előadás. Ujházy-bérlet 3. Szom­baton 7-kor Tűzijáték, Thuróczy­­bérlet 3. Vasárnap 3-kor Tűzijá­ték, este fél 8-kor Fidelio, Kán­­torné-bérlet 2. Kedden 7-kor Fi­delio, Bajor-bérlet 2. Szerdán 7- kor Tűzijáték, Csortos-bérlet 2. Kamaraelőadások az Ady Endre művelődési otthon­ban: szombaton fél 8-kor Tar­­tuffe. Vasárnap 8-kor Tartuffe. Kedden fél 8-­kor A mi kis váro­sunk bemutató előadás. Szerdán fél 8-kor A mi kis városunk. Csü­törtökön fél 8-kor A mi kis váro­sunk. e­ti fii­lm A Meteor filmszínház játssza a Májusi emlékek című­­ csehszlovák-szo­vjet film*­ ________| ­ AZ ÚJ ZÉLAND-i Wel­lingtonban javaslat hangzott el, hogy történelmi műemlék­nek nyilvánítsák és állítsák helyre azokat a jégkunyhó­kat, amelyeket 50 évvel ez­előtt Scott kapitány és Ernest Shackleton építettek első dél­sarki expedíciójuk alkalmá­val. A terv értelmében idén nyáron eltávolítják a kuny­hókról a felesleges havat és jeget és vízhatlanná teszik őket. A bátor sarkkutatók által használt eszközöket ereklyeként helyezik el ezek­­ben a kunyhókban és katalo­gizálják őket. A három kuny­hó, amelyből most múzeum lesz, 1902-ben, 1908-ban és 1910-ben épült.­­ Tánctanfolyam kezdődik ja­nuár 30-án a KPVDSZ kultúrott­­honban, Gambrinus átjáró. A legújabb táncok tanítása is (lip­­si, csa csa­csa). Tánctanár : Garai Gizi. MH. 145 (x) Moziműsor VÍG : fél 4, 6 és negyed 9 óra­kor : A csodálatos malom. Uj, színes, finn—szovjet szélesvásznú film. APOLLO : de. negyed 10, ne­gyed 12 és fél 2 órakor : A csodá­latos malom. Uj, színes, széles­vásznú finn—szovjet film. Du. há­romnegyed 4, 6 és negyed 9 óra­kor : 12 dühös ember. METEOR : 3, fél 6 és fél 8 órakor : Májusi emlékek. IFJÚSÁGI: de: fél 10, fél 12 és háromnegyed 2, du. 4, 6 és negyed 9 órakor : Csodagyerekek. KLINIKA : 5 és 7 órakor : 12 dü­hös ember. BOCSKAI (Csapókert, Sámsoni út) 6 órakor : Láthatat­lan kötelék. ÁRPÁD (Csapókert, Jánosi u.) 6 órakor : Egy szép lány férjet keres. Csak 18 éven felülieknek ! OLÁH GÁBOR (Tég­láskert) fél 7 órakor : Vörös tinta. MÓRICZ ZSIGMOND (Nagy Sán­­dor-telep) 7 órakor : Játék és álom. Városi moziszolgálat: Tamácskórház (Bartók Béla út) 7 órakor : Szegény gazdagok. Nyu­­las-telep 6 órakor : Szegény gaz­dagok. Szanatórium : Három asz­­szony. József Attila-telep 6 óra­kor : Egy nap a bíróságon. Anyakönyvi hírek Születések : Farkas András. Haj­dúszoboszló (iker) ; János és La­jos ; Tőkés Márton. Derecske : Pi­roska ; Nagy József, Józsa : Sán­dor ; Szendrei József, Tiszacsege : József ; Molnár Károly, Ebes : Csaba ; Fancsali Lajos, Hatvan utca 29. : Szabolcs ; Tillmann Jó­zsef, Józsa : Ibolya ; Lovász Ist­ván, Mikepércsi út 42. : Nóra ; Hosszú Gyula, Nagyiéta : Gyula ; Eszenyi János, Kunhalom utca 36.: János ; Madai István, Hajdúsám­­son­­ István ; Panlovich László, Széchenyi utca 44. : Cecilia ; Mol­­dován István, Nagyiéta : János. Halálozások : Balogh Gáborné, Kovács József utca 15. ; Erdős Gyuláné, Gohér utca 27. ; Hajdú Ferenc, Oláh Károly utca 47. ; Ta­kács Kálmánná, Simonyi út 16. ; Simonffy Pál, Vörösmarty utca 24. ; Milotai Mária, Pacsirta utca 29. ; Székelyhídi Mihály, Sámsoni­­ út 71. „Az a fő, hogy az életet ki­forgassuk sarkaiból, minden egyéb fölösleges” — 1903-ban, az első orosz forradalom elő­estéjén hangzottak el Anton Pavlovics Csehovnak e harc­ba hívó szavai, s most, ami­kor a száz esztendővel ezelőtt született nagy orosz elbeszé­lőnek és drá­maköltő­­ne­k emléke előtt tisz­telgünk, talán legmél­­tóbb módja az emlé­kezésnek, hogy magát az alkotóművészt szó­laltattuk meg, egyik legnagyszerűbb gondo­latát, írói és emberi hitvallás­át idéztük. Kiforgatni az életet sarkaiból, leleplezni a cári Oroszország sötét és szörnyű életvalósá­gát — ez volt Csehov írói munkásságának célja. Minden írói tö­rekvésének foglalata: küzdelem a maradiság, a tespedés, a tudatlan­ság ellen, harc „az új, fényes életért”, az em­ber valóban vidám, valóban szabad hol­napjáért. Ettől a küz­delemtől, az emberi méltóságért vívott harctól kapta működé­sének minden ihletét; ez tette képessé arra, hogy a Popedonoszcev­­korban, a cári reak­ció durva, cinikus diadalának átmeneti korszakában meg­hozza az orosz szatírairodalom — Gogol, Szaltikov-Scsedrin — dicső hagyományaink új­jászületését ; ez tette képes­sé arra, hogy a századforduló társadalmi fellendülésének korában az önkényuralom el­len tiltakozó gyűlölet erőinek lelki mozgósítója legyen. „Hatalmas dolog az, amit ön kis elbeszéléseiben véghez visz — írja Gorkij Csehov­nak a 90-es években. — „Utá­latot kelt az emberekben e már félig halott élet iránt Valóban, ezek a „kis elbeszé­lések” fedték fel az emberi­ség legszörnyűbb ellenségei­nek, a zsarnokságnak, a rab­szolgaságnak, a hazugságnak nyomorúságos, nevetséges mi­voltát ; de egyben azt is hir­dették, hogy ezek az ellensé­gek legyőzhetők, éppen azért, mert­­ nyomorúságosak, ne­vetségesek ! Marxnak egy igen mélyértelmű gondolata úgy hangzik, hogy az emberiség „nevetése” egyben búcsúzás a számára gyűlöletes múlttól, az élet elavult formáitól. A „csehovi nevetés” valóban ilyen búcsúzás, fiatalos, örömteli búcsúzás a régi élet­től, a Pristibej eveik posvány­­világától. De Csehov nemcsak „neve­tő sírásója” a földbirtokosok, burzsoák és csinovnyikok Oroszországának, mindannak, ami „már elöreged­­t­­, idejét múlta”, hanem prófétai ihle­te­ttségű viharmadara az új orszn­­k, ahol — nvn. írja — „gyönyörű házak lesznek, csodás kertek, ritka szépségű szökőkutak és kitűnő embe­rek. Csehov nevetésében a magasra szárnyaló gorkiji vi­har mr.dár új világot iden kiáltása csendül fel : „Ó, bár minél előbb beköszöntem az új, fényes élet, amikor majd egyenesen és bátran szemébe nézhet az ember a sorsának, mikor majd feljogosítva érzi magát, hogy vidám, szabad le­gyen ! Ez az élet előbb-utóbb be fog következni...” — írja. Csehov nem volt tudatos orradalmár, a proletariátus­ai, a jövendőt magában hor­­dozó fiatal osztállyal nem volt kapcsolata, de a nagy reális­akat jellemző életlátásával, kifinomult társadalmi érzéké­vel megsejtette, hogy jönnie vol­ a forradalmi viharnak. Sztanyiszlavszkij így emlékezik meg Csehov­­ról: „A múlt század végének és a jelen szá­zad elejénk szépirodal­mában ő volt az elsők egyike, aki már akkor megérezte, hogy a for­radalom elkerülhetet­len, mikor az még csak csírájában volt.” Az igazság pátosza vezette el a néphez. „Mennyi nagyszerű erő, csodálatos tehetség és energia van az orosz népben!” — írja 1902-ben. Ahogy hinni tudott az új életben, úgy hinni tudott a nép­ben is. S míg kegyetlen szatírájával a nép el­nyomói ellen támadt, meleg együttérzéssel, szeretettel írt az egysze­rű emberekről, a „meg­­alázottakról és megszo­­morítottakról”, az élet minden tragikumán és komikumán felülemel­kedő hősiességükről, lelkükben kiolthatatlan lánggal égő vágyaikról. Ez az együttérzés ihlette al­kotásainak vérbeli demokra­tizmusát, amely oly magasra emelte fel a „kisembereket”, amely az egyszerű emberek sötéten reménytelen életén is keresztülcsillogtatja jellemük mély sajátosságait, visszafoj­tott, rejtett erejüket és szép­ségeiket Ezekben az egyszerű emberekben hitt Csehov. Hit­te, hogy ez a nép — épp úgy mint ragyogó optimista mű­vének, a Cseresznyéskertek fiatal hősei — „új kertet fog ültetni”, meg fogja teremteni a szabad emberek új világát. Csehov nem érhette meg ennek az új világnak a meg­születését, nem vehetett részt az új világ felépítésében, amelynek óriási lendületét megérezte. De számunkra nem halt meg, hiszen a jövőnek, nekünk élt és dolgozott. Pálffy István CSEHOV születésének 100. évfordulójára Dagasztjuk a sarat Püspök­ladányban. 'i| Hiába van az utca kikövezve, ez a jó vendég­marasztaló püspökladányi sár majd levesz a lábunkról A helybeliek azonban fel sem veszik a dolgot. Szinte irigy­kedve nézzük, hogy a gumi­csizmákban vagy még a vas­tag gumitalpú cipőben is mi­lyen fürgén járnak-kelnek. A Lenin Termelőszövetkezet iro­dájába tartunk Baranyai Imre elvtárs nyomában. Valaki ugyanis azt mondta, hogy ott megy éppen a másik oldalon és a tsz felé tart. Na de mire az ember átkászálódik a szé­les (és nagyon ragacsosan sá­ros) ladányi főutcán, akkorá­ra már szem elől téveszti a párttitkárt. (Mint később ki­derült, nem is ő volt a távolról megmutatott bőrkabátos, kucsmás férfi.) Egyébként azért kerestük Baranyai elvtársat, a püspök­ladányi községi pártbizottság titkárát, mert beszélni sze­rettünk volna vele a község művelődési, kulturális problé­máiról — különös figyelemmel arra az igen kellemes tényre, hogy Püspökladány termelő­szövetkezeti község lett. Mielőtt azonban vele talál­koztunk volna, felkerestük Kállay Géza elvtársat, a já­rási tanács v. b. népművelés­ügyi felügyelőjét, Pápay Sán­dor elvtársat, aki amellett, hogy a fiúiskola igazgatója egyben a TIT járási elnöke is. Velük beszéltünk a püspökla­dányi kulturális problémák­ról, a megnőtt gondokról. Az iskola felé menet meg­álltunk a kultúrház előtt, ahol nagy tábla hirdette, hogy melyik napon mi látha­tó a televízió műsorán. — Igen — mondja Kállay Géza —, van több televízió a faluban és rengeteg rádió. Hetenként kiírják a műsort, és sokan járnak el esténként televíziót nézni a kultúrott­­honba. — Mostanában egyébként már annyi különböző program van, hogy el is határoztuk : heten­ként meghirdetjük a hirdető­­táblán, hangszórón, sőt arról is szó van, hogy esetleg le­­stencilezve szétküldjük. Néz­zük csak például a csütörtöki napot. Ekkor vannak a szak­köri foglalkozások, a szabó­varró tanfolyamok. Ekkor van a citera együttes és a ze­nekar próbája — ez utóbbi az igen aktív, mindenütt jelen­való, tevékeny Csenki Imre (az idősebb) vezetésével. Csü­törtökön tartják a Csodakari­kás című darab próbáját is. A darabot szombaton és va­sárnap mutatják be. Az elő­adást a Hazafias Népfront ol­vasóköre rendezi. Na de térjünk vissza a csü­törtöki napra. Ekkor van elő­adás a járási könyvtárban és ekkor indul el három terme­lőszövetkezetben : a Lenin­ben, a Május 1-ben és a Pető­fiben a téli iskola. Püspökladány nemrégiben lett szövetkezeti község. Nem véletlenül és nem is vá­ratlanul. Hosszú és egészséges érlelődés eredménye a nagy­község szocialista átalakulá­sa. A dolgozó parasztságot ér­vekkel, helyes és igen világos érvekkel meggyőzték a szocia­lista út helyességéről. A következő lépés a gazda­ságok megszilárdításának na­gyon fontos gazdasági felada­ta mellett a „kisüzemi gondol­kodás” teljes átalakítása „nagyüzemivé”, vagyis kultu­rált parasztság nevelése. A nagyüzemi termelésre való teljes áttérés és az ezzel járó fejlődés nagyobb kultu­rális igényt vált ki az embe­rekből s ennek a kielégítése, a dolgozók politikai, kulturá­lis és szakmai nevelésének nagy munkája várja most a politikai és társadalmi szer­veket. Itt van például az említett téli iskola. Hetenként tartanak előadást , polititik­ai, kulturális, ismeret­terjesztő és szakmai kérdések­kel foglalkoznak. Tartanak a politikai előadások mellett biológiai, történelmi előadáso­kat, ezenkívül szó lesz a ter­melőszövetkezeti tagokat ér­deklő aktuális problémákról­­ (munkaegység, a termelékeny­ség növelésére alkalmazott hasznos munkamódszerek sttc.). De foglalkoznak helyes­írással, számtannal stb. Ter­mészetesen a politikai, világ­nézeti nevelésre fektetik a legfőbb súlyt. Az első előadást a napokban tartották a vallás kialakulásáról. A téli iskolán kívül — a járásban is — elő­adásokat rendeznek jogi kér­désekről. Szerepen hétfőn mintegy 180 ember hallgatta meg az előadót. A kultúrotthonban jelenleg művelődési tanfolyam folyik, hetenként 5 alkalom­mal. Ebből három alkalom­mal tánctanfolyam van, két­szer pedig egy-egy órás elő­adás hangzik el a helyes vi­selkedésről, valamint külön­böző, főleg a fiatalságot, de a szülőket is érdeklő kérdések­ről például a fiúk és lányok problémáiról, egészségü­gyi kérdésekről, külön a szülők részére is. Baranyai elvtárs, akivel mégis csak volt alkalmunk beszélni, elmondta, hogy a legnagyobb termelőszövetke­zetben, a Leninben külön he­lyiséget rendeznek be a fia­talság számára. Itt, mintegy 150—200 fiatal van, s ezek számára a kul­turális és sport­­lehetőségeket a szövetkezeten belül biztosíta­ni tudják. A kulturális és sportprogram most készül. Készítésébe be­­vonta a pártszervezet és a KISZ a pedagógusokat és az ijúsági vezetőket Püspökladányban általában élénk a kulturális élet. Igen skszor tartanak irodalmi es­­teket, az elmúlt esztendőben a község képzőművészeinek kiállítást is rendeznek. Ez évben ismét több kiál­lítást terveznek. Tavasszal kerül sor a helytörténeti, az egészségügyi kiállításra és a püspökladányi képzőművé­szek tárlatára. Mindenki, akivel beszéltünk azt hangoztatta, hogy az em­berek nagyon erősen érdek­lődnek a politikai, ismeretter­jesztő és a kulturális kérdések iránt, nagy az igény minderre. Ezt a megnövekedett igényt okosa­n és hasznosan kell ki­elégíteni olyan módon, hogy az igény még egyre magasabb­ra nőjön. Ellentmondás látszik ebben, holott éppen ez jelenti az általános műveltség mind magasabb fokra való emelke­dését Hazafelé menet a sarat da­gasztva gondolkoztunk, hogy mennyi feladat, mennyi szép és nagy tettekre ösztönző fel­adat vár megoldásra most a falvainkban. Akik kint jól dolgoznak, nagy lépéssel vi­hetik előre a szocializmus ügyét nemcsak anyagi vonat­kozásban, hanem az emberek gondolkodásában is, bár e kettő elválaszthatatlanul ösz­­szetartozik és nagy hatással van egymásra. (K. E.) EGY NAP 'lllllllllllMm­mi*.. Pttspikicsdánf acsn F Tattázás A Magyar Nemzet január 24-i számában olvastuk a sportegyvelegben, Portré az M­TK intézőjéről című írás­ban : „... Bakos Antalnak hívják. Miután­­ megszületett, kék-fehér pólyában látta meg a napvilágot.” Ehhez csak­­ annyi a hozzáfűznivalónk,­­hogy az illető bizonyára már­­ akkor meglátta a napvilágot, amikor megszületett. Miért várt volna olyan sokáig még­­ utána is ? Vagy addig nem­­volt hajlandó kinyitn­i a sze­nn­ét, míg rá nem adták azt­­ a kék-fehér Pólyát ? Az Ország Világ adta hírül január 27-i számában : „Bri­gitte Bardot világra hozta a század bébijét — így nevezi a francia sajtó a 23 éves film­csillag babáját, Nicolast. Nem panaszkodhatunk, hogy eddig nem olvashattunk eleget a francia filmsztárról, B. B-ről, és abban is bizonyosak lehe­­­­tünk, hogy Bé Bé bébije to­vábbi sorsáról is értesülhe­tünk majd. Nem szép ugyan tőlünk, mégis megjegyezzük, hogy B. B. — az eddigi tu­dósítások szerint (lásd: Világ­­ Ifjúsága 1959 július) — 1934-ben született, tehát 26 éves. Mindenesetre most már kezdjük érteni, miért marad­nak örökké fiatalok egyes­­ filmsztárok... . Ezt írja Dalos László a­­ Film Színház Muzsika január­­ 22-i számában (27. oldal):­­ „Egyik nap cikket olvasok Az­­utolsó part filmről, amelyet­­ egyszerre húsz világvárosban­­ mutattak be”. Ugyanezen lap 16. oldalán ez áll: A napisajtó­­ már hírül adta azt a rendkívü­­lii eseményt, hogy egy ameri-­ikai filmnek Moszkvában, Pá-­­rizsban, Londonban, Rómá­iban, Washingtonban s a vi­l­ág még tizenkét metropolisá­iban egy időben (december 118-án) volt a bemutatója.” Az­­ Élet és Irodalom január 22-i­­ száma már megelégszik az IUSA-val és 10 fővárossal.­­ És eszünkbe jutott a követ­­­­kező tréfás mondás : A négy ’■ apostol a következő három:­­ Péter és Pál. c.­­ FIGYELŐ ­APLÓ, 1910. JAN. 19., PÉNTEK

Next