Hajdú-Bihari Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-27 / 98. szám
hajdú-bihari Világ. ^AaUtCAfal, ttföjtiulieUl!J/f XVTL évf, 98. szám flPfnN JBjjflE IjjÉjjjjn jfils SSk Ára 5° fillér jPfl JHH W 1960. április 27. EggBj5g jflgBglj bBSEmI Négyszáz személyes új szociális otthon épül Debrecenben A Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága kedden délelőtt foglalkozott az egészségügyi osztály szociálpolitikai tevékenységével. Részletes tájékoztató jelentés tárta fel a szociális otthonok, a munkábahelyezés, a segélyezés problémáit. Alaposan foglalkoztak a Kishegyesi úton levő szociális otthon problémáival. Az épületek jó része már 250 esztendős és a kívánalmaknak megfelelően sokáig már nem használhatók. Fekete József, a szociálpolitikai csoport vezetője ismertette a végrehajtó bizottság előtt azokat a terveket, amelyekről legutóbb tárgyaltak az Egészségügyi Minisztériumban. Elmondotta, hogy szükséges egy új, négyszáz személyes szociális otthon építése. Elkészítették már a beruházási programot, amelyet a minisztérium tervfőosztálya átvizsgált és az egészségügyi miniszter is elfogadott. Ez a terv azt jelenti, hogy 18 millió 300 ezer forintos költséggel kerül majd megvalósításra Debrecenben az új szociális otthon építése, a Kishegyesi úti szociális otthon területén. A második ötéves terv során valósul meg ez az építkezés. A tervezés igen jelentős költségét megtakarítják. Egy bizottság már megszemlélte Budapesten, az Üllői úton létesült modern, nagy munkásszállót. Ennek a tervét átadják és kevés módosítással így épül meg a debreceni új szociális otthon. A jelenlegi szociális otthon területén újabb időben épült létesítmények is vannak, amelyeket továbbra is lehet használni. Ezzel együtt több mint ötszáz személyt tudnak majd elhelyezni a Kishegyesi úti szociális otthonban. A városi tanács végrehajtó bizottsága részéről Gál István elnökhelyettes vezetésével tárgyalták meg az új otthon építésének problémáit az Egészségügy Minisztériumban és helyszíni szemle után fogadták el azt a tervet, melynek alapján majd megépül a Kisherpesi úti új otthon. Az otthonban jelenleg a legkielégítőbb módon foglalkoznak az ápoltakkal. Az otthonnak 15 holdas kertészeti telepe van, évente 200 sertést is hizlalnak. Mindez nagyban segíti az otthon lakóinak élelmezését. A kertben a még munkára képes ápoltak tevékenykednek, de a kertészeti munkán kívül cipész, borbély, asztalos, kovács, szabó és kőműves szakmunkások irányítása mellett segédkeznek az ápoltak. Az nem vitás, hogy a régi épületeket javításokkal tovább fenntartani nem érdemes. Egyetlen helyes megoldás az, amit a minisztérium is helyesel, a régi épületek lebontása után megépíteni a 400 személyes, modern és az egészségügyi követelményeknek minden szempontból megfelelő új szociális otthont. A Hátészdi Máras segitőd-e Debrecen zöldségellátásának javításában? YYYYYYYYYYYYYYVYYYyYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVVYYYYYYVYYYYYYYVYYYVYYYYYYYYYYYVYYYYYVYYtt Hírt adtunk már arról, hogy a Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsági ülésén többen szóvá tették, hogy rendet kell végre teremteni ennek a nagyvárosnak a zöldségellátásában, mert évek óta mindig zavar tapasztalható. Az idén is a kora tavaszi zöldségfélékért sorba kellett állni és nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is baj volt. Felmerült az a javaslat, hogy a városi kertészetnek kellene fokozottabb módon részt venni a zöldségtermelésben. Ez a vállalat példamutatóan végzi feladatát. Ismeretes, hogy a szélhordta, homokbuckás Diószegi útféli területen is virágzó gyümölcskultúrát teremtett, s 50 holdnál is nagyobb területen telepített szőlőt. Miért ne fokozhatná tevékenységét a zöldségtermesztésben, a város jobb ellátása érdekében is. A Kertészeti Vállalat jelenleg mintegy 100 holdon termel zöldségfélét. Amit termel, azt szerződéssel lekötötte a MÉK-nek. A MÉK pedig természetszerűleg az országos ellátás számára is szállítja az árut és így fordul elő, hogy a Debrecenben termelt zöldségfélét más területeken, más városokban értékesítik. Szükséges tehát, hogy a helyi fogyasztás számára több zöldséget termeljenek Debrecenben. A kertészet a MÉK-kel kötött szerződés értelmében 15 holdról ad át hagymát, 10 holdról zöldbabot, 10 holdról uborkát, 15 holdról káposztát, közel 10 holdról paradicsomot és paprikát, no meg más zöldségfélét. Felvetődik a kérdés, tudna-e a Kertészeti Vállalat még több zöldséget termelni és azt közvetlenül árusítani üzleteiben vagy piaci sátraiba. A körülmények ismeretében mondjuk, hogy a Kertészeti Vállalat tudna többet termelni és ezzel jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a város zöldségellátása. Elegendő zöldségtermesztésre alkalmas területtel rendelkezik a kertészet, de ahhoz, hogy többet tudjon termelni, jelentős beruházásokra van szüksége. Elsősorban új melegágvak felszerelésére és legalább két nagy teljesítményű kút fúrására. . Jelenleg mintegy 400 000 palántát nevelnek a Böszörményi úti telep melegágyaiban. Szükségmegoldásként ideiglenes hajtatóházakkal is dolgoznak, de a célnak ez is megfelelő. Abban az esetben, ha a vállalat megfelelő beruházási összeghez jut, úgyszólván megkétszerezheti a zöldségtermesztést. Tekintve azt, hogy ez a vállalat elegendő szakemberrel rendelkezik, kifogástalan minőségű áruval tudnák gazdagítani a debreceni piacot. Jávor Nándor elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is kívánatosnak tartja — mint ezt a bizottsági ülésen is bejelentette —, hogy a kertészet fokozottabban foglalkozzon a zöldségtermesztéssel. A jelenleg alkalmazott 16 kertészeti tanulói létszámot, ha kell, háromszorozzák meg, mert az elkövetkező években igen nagy szükség lesz a konyhakertészethez, gyümölcskertészethez értő szakemberekre. Valóban helyes ez az elgondolás, mert annak, hogy a város körüli területeken az úgynevezett zöldövezet, me■ ■ ■ iyet annyiszor hangoztattak, de nem alakult még most sem ki, egyik alapvető gátlója az, hogy nincs elegendő kertészethez értő szakmunkás. Azok pedig, akik mindig csak tengerit, búzát és burgonyát termeltek, idegenkednek a konyhakerti növények termesztésétől, mivel nemigen értenek hozzá. Megvan tehát minden lehetőség ahhoz, hogy a kertészet úttörő, példamutató munkát végezzen a zöldövezet tényleges megvalósítása terén. Mutassa be, hogyan kell kiváló minőségű árut termelni a piacra. Nem lesz egyedül ebben a munkában, mert ez évben már a Dimitrov Termelőszövetkezet a konyhakertészkedésre kiválóan alkalmas területen, a szoboszlói országút mentén már igen jelentős mennyiségű konyhakerti növényt termel. Ahhoz azonban, hogy jövőre ne jelentkezhessen ismét zavar a zöldségellátásban, már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket úgy a szakmunkásképzés, mint a Kertészeti Vállalat szükséges beruházásainak lehetővé tételével. (bem) Korszerűsítik a MÁV Igazgatóság kultúrtermét A debreceni vasútigazgatóság központjában dolgozóknak elég sok bosszúságot okozott, hogy rendezvények alkalmából sokan az udvaron rekedtek, mert a kis terembe kevesen fértek be. Emellett levegőtlen is volt a kultúrterem. Nemrégiben hozzákezdtek, hogy segítsenek ezen a helyzeten. Nyolcvanezer forintos költséggel korszerűsítik a helyiséget, gyűlés- és klubteremmé alakítják át, televízióval, könyvtárral, rádióval szerelik fel és bővítik. A munkálatok rövidesen befejeződnek. Német turisták készülnek a megyébe Hétfőn délelőtt repülőgépen Debrecenbe érkezett a Keletnémet Utazási Iroda egyik referense, Hanemann Erika,hogy tájékozódjon a helyszínen a turistákat érdeklő látnivalókról. Nagy Zoltán, az IBUSZ debreceni irodájának vezetője, valamint az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, dr. Tunyogi János fogadták a vendéget, aki pénteken délután már a Hortotbágyra utazott, hogy megszemlélje az ősi csárdát, s mindazt a látnivalót, ami majd az ide érkező német turisták szemében vonzóvá teszi ezt a tájat. Hanemann Erika, ma kedden Debrecen nevezetességeivel ismerkedik meg. Ez évben a német turisták a vidéki városokat is megtekintik. A német turista csoportok közül több jön majd Debrecenbe, . .. ORSZÁGOS POLITECHNIKAI ANKÉT KEZDŐDÖTT A TEGNAP Tegnap mintegy 300 pedagógus részvételével — az ország minden területéről — országos politechnikai ankét kezdődött Debrecenben. A tanácskozásra a Tóth Árpád gimnázium tornatermében került sor kedden délelőtt kilenc órakor, amelyen megjelent Biri András, az MSZMP Debrecen városi végrehajtó bizottságának tagja. Az ankétot a Hajdú-Bihar megye és Debrecen Városi Tanács v. b. művelődési osztályai rendezték, az általános gimnáziumok heti öt plusz egy napos időbeosztással dolgozó középiskolák tapasztalataiból. A tanácskozás délelőtt kilenc órakor kezdődött, amelyen megnyitó beszédet mondott Ördögh László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. A megnyitó után dr. Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztályának helyettes vezetője tartott előadást A politechnikai képzés és az általános gimnáziumok célja címen. Előadása elején foglalkozott az öt plusz egyes oktatást megelőző gyakorlati képzés régebbi formáival. Az országban — mondotta többek között — először a budapesti Bolyai, a debreceni Fazekas, a miskolci Kilián és a szegedi Radnóti gimnáziumokban kezdték meg a gyakorlati oktatást. Az 1950-es évek elején középiskoláinkban ez az oktatási forma akkor szinte forradalmi tett volt és a szülők részéről nem egyszer ellenállást váltott ki. Az akkor elhangzott kifogások nagyobbrészt ismeretesek, s ehhez, most visszapillantva talán azt kell még hozzátennünk, hogy abban az időben a gyakorlati oktatás feltételei sajnos objektíve sem voltak adva. A nehézségek azonban ezeket a kísérletező iskolákat nem riasztották el a kitűzött céltól, s az ő munkájuk eredményeképpen, illetve tapasztalataikat már tovább is fejlesztve, a szentesi gimnáziumban a gyakorlati oktatás a tételes tanrendbe is bekerült. Ezzel a kísérletezés mintegy jogot is nyert arra, hogy iskoláink áttérjenek a mai értelemben vett politechnikai képzésre, oktatásra. Ennek eredménye, hogy ma már közel kétszáz iskola hatszáz osztályában folyik öt plusz egyes oktatás, s a gimnáziumi tanulók 24 százaléka gyakorlati munkán vesz részt az iskolai tanítás mellett. Ezzel a tempóval lassan elérjük, hogy az öt plusz egyes oktatás, a politechnikai képzés nem kísérletezés többé, hanem törvényszerű iskolai forma. A továbbiakban Fekete József a politechnikai oktatás mai helyzetével foglalkozott. Utalt arra, hogy az előbb elmondottak mellett, a politechnikai képzés ma már társadalmi mozgalom is. Pedagógusaink szívében, agyában szinte polgárjogot nyert, de örömmel kell megállapítanunk, hogy pártunk és a helyi pártszervezetek mindenféle szempontból támogatják az öt plusz egyes oktatási formát. Ennek köszönhető, hogy ez az oktatási forma nemcsak formájában, de tartalmában is mind jobb lesz, mind nagyobb eredményekről tanúskodik. Fekete József elvtárs, ezzel kapcsolatban ismertette azokat az eredményeket, amelyet az ország területén az öt plusz egyes időbeosztással dolgozó iskolák ebben az évben máris elértek. Ezek az eredmények — mondotta — semmivel sem rosszabbak, mint a hatnapos időbeosztással tanuló osztályok eredményei. Ezeknek az eredményeknek köszönhető, hogy a politechnikai képzés, mint oktatási forma, nevelési viszonylatban is megbecsülést vívott ki magának. A problémákat érintve elmondotta az előadó hogy a politechnikai képzés módszertanáról, didaktikájáról és egyéb kérdésekről lehet talán vitatkozni, abban azonban már semmi kétség nincs, hogy ez az új oktatási forma már ebben az évben is nagy eredményeket hozott és pozitíve zárult. Erkölcsi és nevelési tekintetben pedig azt kell elmondanunk, hogy a politechnikai képzés vitathatatlanul a legjobb nevelési forma és legjobb módszere az új ember kikovácsolásának. A nagy tetszéssel fogadott előadás után az ankét részvevői üzemlátogatásra indultak. Három csoportban tekintették meg a ruhagyárban, a Mezőgazdasági Akadémián és a kefe- és műanyaggyárban dolgozó politechnikai osztályok gyakorlati munkáját. A ruhagyárban Jurcsák Lászlóné, a Csokonai gimnázium I/H. osztályfőnöke ismertette a gyakorlati osztály eddigi munkáját és az üzemben végzett tevékenységüket. A ruhagyárban dolgozó diákok — mondotta — hetenként egyszer, kedden, üzemi gyakorlaton vesznek részt. Az ott töltött időből 4 óra gyakorlati, 2 óra pedig elméleti foglalkozás. Az eddigiekben elsajátították a szabás-varrás legalapvetőbb mozzanatait, az egyszerű gépek kezelését, az elméleti órákon pedig megismerkedtek ennek az iparágnak különböző szakmai eljárásaival. A politechnikai ankét részvevői a tájékoztatás után végigjárták az üzemeket és megtekintették az egyes szalagokban dolgozó gimnáziumi tanulókat. Az ankét részvevőinek másik csoportja a Mezőgazdasági Akadémia tangazdaságába látogatott el, ahol a Csokonai gimnázium I/A. osztálya teljesített üzemi gyakorlatot. Az ott folyó munkáról dr. Kovács Gyula egyetemi adjunktus tájékoztatta a megjelenteket, majd az iskola tanulói gyakorlatilag is bemutatták a szelektorozást, a takarmánykeverést és más fontos mezőgazdasági munkákat is. Az ankét részvevőinek harmadik csoportja a kefe- és műanyaggyárba látogatott el és ott nézték végig a politechnikai oktatás gyakorlati megvalósulását. Az országos politechnikai ankét részvevői délután a Tóth Árpád és a Csokonai gimnáziumban elhelyezett politechnikai kiállítást nézték végig, majd megtekintették a debreceni központi politechnikai műhelyt, este közösül vettek részt a Csokonai Színházban Darvas József : Kormos ég című drámájának előadásán. A politechnikai ankét ma, az iskolai gyakorlati foglalkozások és kiállítások megtekintésével folytatódik, ezt követően pedig a látottak alapján vitára került sor. Dr. Benczédi József, a Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztály vezetőjének irányítása mellett. Délután a vita tovább folytatódik, majd este előadás lesz a kamaraszínházban, ahol Max Frisch: És a holtak újra énekelnek című színdarabját tekintik meg a Fazekas Mihály gimnázium KISZ színjátszó csoportjának előadásában. Április 28-án, csütörtökön a Hortobágyra és Berettyóújfaluba látogatnak el az ankét részvevői, ahol megtekintik a mezőgazdasági üzemeket, illetve a gyermekvárost. .... Dr. Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztályvezető helyettese előadását tartja az országos politechnikai ankéton Gyakorlati órán a ruhagyárban. Szakácsi Ildikó, a Csokonai gimnázium I. osztályos tanulója Varga Regina ruhagyári munkásnő mellett dolgozik a varion üzemben A politechnikai kiállítás anyagából: a Csokonai gimnázium porcelánfestő szakkörének mintadarabjai