Hajdú-Bihari Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
Az ENSZ-közgyűlés elítélte a portugál gyarmatosítókat New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés kedd esti ülésén 99 szavazattal 2 ellenében (Spanyolország és a Dél-afrikai Köztársaság) egy tartózkodással (Franciaország) jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely élesen elítéli az angolai nép ellen alkalmazott portugál megtorló intézkedéseket és fegyveres akciókat, valamint a lisszaboni kormánynak azt az eljárását, hogy nem hajlandó elismerni az angolai nép önrendelkezési jogát és függetlenségét. Megállapítja a határozat, hogy a portugál kormánynak ez az eljárása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A határozat többek között követeli az angolai politikai foglyok szabadon bocsátását s szabadon választott politikai képviseleti szervek alakítását abból a célból, hogy átadják a hatalmat Angola népének. A határozatba foglalt javaslatot az ázsiai és afrikai országok terjesztették elő. A gyarmattartó hatalmaknak előzőleg különféle mesterkedéssel sikerült töröltetni a javaslatból azt a fontos rendelkezést, amely külön bizottság alakítását indítványozta. Az angolai nép függetlenségének előmozdítására. Mint a TASZSZ megállapítja, a gyarmatosítóknak úgy látszik egyáltalán nem tetszik a függetlenség szó. A szigorú szankciókat ajánló lengyel—bolgár határozati javaslatot a közgyűlés elvetette. A közgyűlést ezután — magyar idő szerint kedden éjfél után elnapolták anélkül, hogy kitűzték volna legközelebbi ülésének idejét. Mint nyugati hírügynökségek jelentik Sir Patrick Dean angol ENSZ-fődelegátus, a Biztonsági Tanács januári elnöke Stevenson amerikai küldöttel, a tanács februári elnökével egyetértésben február elsejére (magyar idő szerint 21 órára) összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy megtárgyalja a kasmiri kérdéssel kapcsolatos indiai—pakisztáni viszályt. Emlékezetes, hogy a Biztonsági Tanács legutóbb 1957 decemberében foglalkozott a kasmiri kérdéssel. A gyámsági bizottság keddi ülésén Paul Henri Spaak belga külügyminiszter ismertette kormánya nézetét Ruanda Urundi helyzetéről. Kérte, hogy a bizottság ismerje el az ENSZ felügyelete alatt szeptemberben tartott választások eredményeit, amely szerint Ruanda népe köztársasági kormányforma mellett, Urundi választópolgárai pedig a királyság mellett foglaltak állást. A vitában még mintegy 30 küldött szólal fel és előreláthatólag csak a jövő héten kerül sor szavazásra. A Punta del Este-i értekezlet érzékeny csapást mért az USA tekintélyére Punta del Este (MTI) Az amerikai külügyminiszterek értekezlete Punta del Estében két nappal az eredetileg kitűzött határidő után és öt napja folyó alkudozásokat követően kedden este megkezdte a szavazást a benyújtott határozati javaslatokról. Mint az AP tudósítója írja, az Egyesült Államok küldöttsége végül feladta a harcot, hogy keresztülhajszolja a közös fellépés egyhangú elfogadását Kuba ellen és úgy döntött, hogy“ megelégszik a határozati javaslatra adott szavazatok kétharmados többségével, bár ez kifejezésre juttatja az amerikai országok Washingtonban sokat hangoztatott „egységének” felbomlását. Az AP tudósítója beszámolójában hangoztatja, hogy bár az amerikai küldöttség még a lehetetlent is megkísérelte, a legnagyobb és legjelentősebb amerikai országok nyíltan ellentétbe kerültek Washingtonnal. Az értekezlet kedden tehát lényegében azért ült össze, hogy az Egyesült Államok ez alkalommal fáradságosan öszszetákolt szavazógépezetével elfogadtasson egy olyan kompromisszumot, amely sokkal enyhébb, mint amire a haladéktalan és szigorú megtorlást követelő Washington törekedett és amelynek legfontosabb pontját a legjelentősebb amerikai országok még így sem szavazták meg. A gyakorlati intézkedésnek szánt határozat kimondja, hogy az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa, valamint más szervei és szervezetei késedelem nélkül tegyék meg a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Punta del Este (MTI) Az amerikai külügyminiszterek értekezlete kedden este megkezdte a szavazást a benyújtott határozati javaslatokról és egész sor határozatot fogadott el. Hat jelentős ország tartózkodott a szavazástól Részletesebb hírügynökségi jelentések alapján megállapítható, hogy elsőnek azt a határozatijavaslatot bocsátották szavazásra, amely — az Egyesült Államok kormányának ösztönzésére — Kuba kizárását indítványozta az Amerikai Államok Szervezetéből. Ezt az elvi határozati javaslatot, mint egészt tizennégy ország szavazta meg (Panama, Paraguay, Nicaragua, Honduras, Salvador, Peru, Kolumbia, Costarica, Venezuela, Haiti, Guatemala, Dominika, az Egyesült Államok és Uruguay.) Ellene szavazott a Kubai Köztársaság. Tartózkodott a szavazástól Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó. A szavazástól tartózkodó hat — legjelentősebb — latin-amerikai ország lakossága együttesen mintegy 140 millió és két és félszerese a kizárás mellett szavazó tizenhárom latin-amerikai ország együttes lakosságának. Miután a javaslatot részben elfogadták, annak ugyancsak elvi jellegű indoklását bocsátották szavazásra. Az indoklás kimondja, hogy a „marxista—leninista elvek hirdetése összeegyeztethetetlen az amerikaközi rendszer elveivel és célkitűzéseivel”. Ezt az elvi indoklást tizenhét küldöttség hagyta jóvá. Ellene szavazott Kuba, tartózkodott a szavazástól Brazília, Mexikó és Ecuador. Ezután sor került a határozati javaslat négy operatív jellegű cikkelyének szavazásra bocsátására, majd az értekezlet további hét határozati javaslat fölött szavazott. A szavazást követően felszólalt Dorticos elnök, a kubai küldöttség vezetője, az ülés egyetlen szónoka. Dorticos felszólalása „Előre tudtuk, hogy ennek az értekezletnek összehívására a Kubával ellenséges szellemben került sor. Ami azonban itt történt, nem lesz befolyással a kubai forradalomra. Ezért nem Kuba hagyja el vesztesként a tárgyalótermet. Akár tagja Kuba az Amerikai Államok Szervezetének, akár nem, megnyerjük a csatát” — mondotta. Dorticos ezután figyelmeztette a jelenlévő küldöttségeket, tévedés lenne azt hinni, hogy ez az értekezlet dönti el a nyugati félteke sorsát. „Amerika sorsa népeinek kezében van” — állapította meg. A kedden hozott határozattal foglalkozva Dorticos felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtásának következtében az Amerikai Államok Szervezete nem lesz többé regionális szervezet, hanem az Egyesült Államok imperialista kormányát kiszolgáló tömbbé válik. „Nem kétséges — mondotta —, hogy a szocialista rendszer, a földreform, a tömegek műveltségének fejlődése összeférhetetlen a nagybirtokok és monopóliumok rendszerével. Mégsem lehet megváltoztatni Amerika földrajzát és ezért a szocialista Kuba továbbra is része lesz az amerikai szárazföldnek” — fejezte be felszólalását Dorticos. Ismeretes, hogy a szervezet alapokmánya nem ad módot a kizárásra. A keddi ülés alatt több külügyminiszter nyilatkozott, hogy megindokolja az egyes javaslatokkal kapcsolatos ár lapontját. Bush amerikai külügyminiszter úgy igyekezett feltüntetni a határozatokat , amelyek nyilvánvalóan megtépázták az Egyesült Államok „tekintélyét” és szertefoszlatták a Kuba-ellenes „egységfrontról” imperialista körüikben elterjedt illúziókat — mintha azok megszavazásával a külügyminiszterek teljesítették volna feladatukat. Dorticos sajtóértekezlete Dorticos kubai elnök többek közt hangsúlyozta, hogy az amerikai külügyminiszterek értekezlete nagy erkölcsi és politikai vereség az Egyesült Államok számára. Az Egyesült Államoknak — hangoztatta — nem sikerült elérnie a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megszakítását Kubával, sem egy újabb Kuba-ellenes agresszió egyhangú támogatását, jóllehet, Kuba nyíltan hitet tett a marxizmus—leninizmus mellett. Még ennél is nagyobb jelentősége van annak a ténynek, hogy az Egyesült Államok — magát is beleszámítva — mindössze tizennégy szavazatot tudott biztosítani Kubával szemben — mondotta. A kubai elnök befejezésül rámutatott, hogy az értekezlet az amerikai imperializmus vereségét eredményezte és regionális szervezetből politikai-katonai tömbbé fokozta le az Amerikai Államok Szervezetét. ryváczaur 2. oldal — 1962. február 1. NAPLÓ Az OAS sorra kirabolja az algériai bankokat Párizs (MTI) Az OAS banditái szerdán öt bankrablást követtek el Algériában és összesen 450 000 új frankot zsákmányoltak. A rablók sehol sem találtak ellenállásra és a tetteseknek mind az öt esetben nyoma veszett. A múlt hét folyamán is több bankot fosztottak ki a fegyveres ultrák. Szovjet segítség Jugoszláviának Hruscsov távirata Titóhoz Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány figyelembe véve a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között kialakult hagyományos barátságot, határozatot hozott, amelynek értelmében segítséget nyújt a januárban Jugoszláviában lezajlott földrengés károsultjainak. Ennek értelmében a Szovjetunió tízezer tonna cementet, ötezer köbméter faanyagot, valamint gyógyszereket küld Jugoszláviának. Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke Tito jugoszláv elnöknek küldött táviratában a Szovjetunió népe, kormánya és saját maga nevében őszinte részvétét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a földrengés emberéleteket követelt áldozatul és anyagi károkat okozott. Salinger tavasszal a Szovjetunióba utazik Washington. (Reuter) Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke kedden este közölte újságírókkal, hogy Adzsubejnek, az Izvesztyija főszerkesztőjének meghívására április végén vagy május elején a Szovjetunióba látogat. ELHALASZTOTTÁK GLENN ŰRREPÜLÉSÉT Cape Canaveral (AP) Az Amerikai Országos Űrhajózási hivatal jelentése szerint „technikai zavaraik*’ miatt február 13-ra, keddre halasztották Glenn alezredes tervezett űrrepülését. Mint ismeretes, az első amerikai űrhajósjelölt felbocsátását az elmúlt hónapokban már több ízben elhalasztották. Legutóbb január 27-én, szombaton kellett volna a kísérletet végrehajtani, de az a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elmaradt. Megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldött-közgyűlése Szerdán délelőtt az építők Rózsa Ferenc művelődési házának kamaratermében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldött-közgyűlése. A tanácskozáson megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője. Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának helyettes vezetője. Naményi Géza, a kormány tájékoztatási hivatalának vezetője. Terényi László, a nyomdász szakszervezet főtitkára. Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke mondott megnyitó beszédet. Hálás szavakkal emlékezett meg arról a hathatós eszmei és gyakorlati segítsége ről, amit a párt és más illetékes szervek nyújtanak a magyar sajtónak, s amely segítség birtokában a magyar újságírók egyre jobban szolgálják országunk és népünk gazdasági, szellemi és erkölcsi megújhodásának, a szocializmus építésének nagy és magasztos ügyét. — Ha munkánkról, feladatainkról beszélünk — folytatta — nem feledkezhetünk meg az első magyar kommunista újságról, a Vörös Újságról, amelynek egyszerű sajtóterméknél jóval nagyobb jelentősége volt az első világháború utáni forradalmi időszakban. A lap mögött ott állott Kun Bélával az élen a párt akkori, nagyszerű forradalmárokból álló központi bizottsága és a fiatal kommunisták harcos gárdája. Éppen az a tény, hogy a Vörös Újság volt az első kommunista újság Magyarországon és zászlaja volt a proletárforradalomnak 1919-ben, teszi indokolttá, hogy ennek a ragyogó kommunista újságnak a születésnapja legyen a jövőben a magyar sajtó napja. Ezután Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben megállapította, hogy a szövetség legutóbbi közgyűlése óta a sajtó munkásai is becsülettel helytálltak, s arra törekedtek, hogy hazánk, népünk érdekeinek megfelelően, a párt útmutatásai alapján sajtónk betöltse a kollektív szervező, propagandista és agitátor szerepét. — Fejlődő, művelődő népünk mind nagyobb igényességgel tekint a sajtóra — mondotta ezután — s ez arra kötelezi a lelkiismeretes újságírót, hogy tovább tanuljon, fáradhatatlanul gyarapítsa ismereteit és szüntelenül keresse, miképpen tudná alkotóképességét politikai és szakmai munkájában még jobban érvényesíteni. Ennek elősegítésére szervezte meg az újságíró szövetség a munkáját és ennek szolgálatába állította teljes apparátusát. A továbbiakban ismertette a MUOSZ oktatási tevékenységét, a szövetség egyre mélyülő és terebélyesedő baráti kapcsolatait a szocialista tábor újságírószövetségeivel. A szövetség részt vett a különböző nemzetközi újságírószervezetek munkájában, képviselteti magát azok kongreszszusain, nemzetközi konferenciáin. Ilyen irányú tevékenységének elismerését jelenti a nemzetközi újságíró szervezet végrehajtó bizottságának nemrég megtartott havannai ülésén hozott megtisztelő határozata is, amely szerint a szervezet ez év szeptemberében Budapesten rendezi meg ötödik kongresszusát. Ezután a magyar sajtó előtt álló legfontosabb feladatokat ismertette a beszámoló. A magyar sajtónak az elmúlt esztendőkben elért fejlődése, az újságírószövetség tevékenységének gazdagodása megannyi bizonyítéka annak, hogy politikai és társadalmi életünkben mindinkább meghonosodnak pártunk VII. kongresszusának útmutatásai. E nagyszerű, felemelő célért vívott harcban az újságíróknak is megtisztelő szerepük volt és lesz a jövőben is — mondotta befejezésül Siklósi Norbert. A beszámolót vita követte. Felszólalt Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét, s Kádár János elvtárs személyes jókívánságait tolmácsolta a küldöttközgyűlésnek. A tanácskozást csütörtökön délelőtt folytatják. (MTI) Átadták Tóth Lacinak a San Francisco-i és a stratfordi filmfesztvál díjait Szerdán a filmművész-klubban ülést tartott az ifjúsági filmbizottság. Ranódy László Kossuth-díjas filmrendező megnyitója után Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára átnyújtotta A légy jó mindhalálig gyermek-főszereplőjének, a hajdúszoboszlói Tóth Lacinak a San Franciscó-i és a stratfordi filmfesztivál díjait. Ezután Győri Gábor, az ifjúsági filmbizottság titkára számolt be az elmúlt hónapokban végzett munkáról. Bejelentette, hogy márciusban az eddigieknél lényegesen szélesebb körű statisztikai adatgyűjtés kezdődik a statisztikai hivatal közreműködésével az ifjúság és a film kapcsolatáról. Győri Gábor a továbbiakban elmondotta, hogy az ifjúsági filmbizottság kezdeményezésére február elejétől az ország három egyetemének bölcsészkarán és négy pedagógiai főiskolán úgynevezett speciálkollégiumok indulnak filmesztétikából. A következő lépés : szervezett tan esztétikai képzést nyújtani hazánk 13 tanítóképzője növendékeinek. Az ifjúsági filmbizottság ezután megvitatta az 1962-es munkaterveit. (MTI) GÁBRIEL PÉRI - Emlékezés a francia nép mártírjára Hatvan éve született — 1902. február 2-án — a francia ellenállás hőse, a nép mártírja. Gabriel Péri ifjú kora óta kommunista volt, egyik szervezője és ragyogó szavú népszerűsítője annak a népfront-politikának, amely kommunisták és nem kommunisták millióit vezette a fasizmus elleni nemzeti harc zászlaja alá. Cikkeivel új, valóban és mélyen modern stílust igyekezett megteremteni a népek sorsáért felelősséget érző kommunista közírásban. ismerte és ismertette a jó ügyért vívott harc nehézségeit, de hitt a szép, boldog emberi jövőben, a „daloló holnapokban’*. Hitt, hinni tudott akkor is, amikor a Gestapo elfogta és amikor rá és kilencvenkilenc társára a kivégző osztag puskái meredtek. Több mint húsz éve, hogy — 1941. december 15-én — a fasiszták kivégezték Gabriel Périt. Emléke azonban ott él utolsó üzenetében: — „Azért haltam meg, hogy Franciaország e* jen” — ott ragyog Aragon gyönyörű balladájában, s tanyát vert, kimozdíthatatla* nul, a francia nép és a haladó világközvélemény szívében* Péri emléke, műve, mártiriuma is erőt ad a francia munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, hogy végül is győzelmesen vívják meg mostani, nehéz harcukat a hatalomra törő fasizmus hadával. A francia népet fenyegető Sátán tábornok és társai „németül” beszélnek, mint Péri gyilkosai. Franciáknak mondják magukat, de ők is a franciák halálos ellenségei. És az ellenük folyó harcban segíti őket a nagy német író, Thomas Mann szava is, amelyet —* 1954-ben — éppen egy Périről és társairól írott könyv bevezetőjében mondott ki az Európa vigyázz szerzője. „Még sohasem bukott meg egy eszme, amelyért tiszta szívvel küzdöttek, szenvedtek, haltak meg”. J ■rin Kennedy üzenete az amerikai kongresszushoz a mezőgazdaság problémáiról Washington (Reuter—AFP) Kennedy amerikai elnök szerdán üzenetet intézett a kongresszushoz az amerikai mezőgazdaság problémáiról. Az elnök felhívja a figyelmet arra, hogy — véleménye szerint — az amerikai mezőgazdaság túl sok élelmiszert és rostnövényt termel és túl nagy földterületet vesz igénybe. Kennedy hangsúlyozza, hogy az elkövetkező húszéves időszakban mintegy húszmillió hektárral kell csökkenteni a mezőgazdasági termőterületeket. Az elnöki üzenet leszögezi : a kormánynak az a célja, hogy „megerősítse a mezőgazdasági termelés ellenőrzését, véget vessen a szükségleteket meghaladó termelésnek”. Kennedy szerint jelenleg kilenc milliárd dollár értékű mezőgazdasági termékféleséget őriznek a kormány raktáraiban, s csupán a megőrzés évi költsége kereken egymilliárd dollár. Kennedy ígéretet tett, hogy a termékfelesleget fel fogja használni „a szegénység és az éhség elleni küzdelemre” s hosszasan dicsérte az „élelmiszer a békéért” elnevezésű segélyprogramot