Hajdú-Bihari Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

HAJDÚ-BIHARI spfein&tek? | XIX. évf, »«. raam MHMhSb Í|ÍÍ Jgjf pipi Ára: 50 fillér KfW® ÉffiMí B rrlP KNf 1962. SZEPT. 15. J|^lj|||P _JHu JEpS, .*■’ í- „<fíí $£*4 Debrecen lakosságának igénye szerint tervet készít 14 termelőszövetkezet A termelőszövetkezetek ter­melési tervének előkészítésé­ben, már az elmúlt évben is alkalmazott új módszer, igen kedvező hatású volt A terv­­készítés idejének előrehozása hatásosan segítette a termelő­szövetkezetek eredményesebb gazdálkodását. A tervezés idejének előre­hozását jól tudták hasznosíta­ni az állattenyésztésben, a haszonállattartásiban. A beru­házások korábbi megvalósítá­sával is eredményesebben szolgálták a termelést. A jó tapasztalatok alap­ján kezdik a termelőszö­vetkezetek az 1963-as esz­tendő tervelőkészítését. A még jobb eredmények ér­dekében azonban az idén korábban kezdik meg a tervkészítést. A debreceni 14 termelőszövet­kezetben már megindult a tervelőkészítési munka, a na­pokban már össze is ülnek a termelőszövetkezetek vezetői és a városi tanács mezőgazda­­sági osztályának szakemberei­vel együtt megbeszélik, egyeztetik a terveket, hogy azok a nemzetgazdasági szem­pontoknak és Debrecen ellátá­sának is minél jobban megfe­leljenek. A tervezés két szakaszban készül el. Az első rész még nem­ foglalkozik azokkal a fel­adatokkal, melyekhez szüksé­gesek a zárszámadás adatai is. A második szakasznak lesz a feladata, hogy a zárszámadás utáni helyzetnek megfelelően a hiányzó tervrészeket elké­szítse. A debreceni termelőszövet­kezetek már tájékoztatót kap­tak arról, hogy a népgazdaság szükségleteinek megfelelően a debreceni határban a fonto­sabb mezőgazdasági termé­nyekből és termékekből, mi­lyen arányú termelésre van szükség. A tervkészítés megkezdése­kor a szövetkezetek vezetői már úgy ülnek le a tárgyaló­asztalhoz, hogy tudják, az év végére hogyan alakul az állat­állomány darabszáma. A be­takarításra kerülő növények várható terméshozamáról is tudnak tájékoztatást adni. A tervezésnél a termelő­­­szövetkezetek figyelembe veszik Debrecen lakossá­gának igényeit, így első­sorban a zöldségtermesz­tésben kívánják fokozni a termelést. Különös tekintettel lesznek a primőrök termesztésére, mert a kertészkedő szövetkezetek ezen a téren még nem tettek meg mindent, hogy az igénye­ket kielégítsék. A kora tava­szi árukból, a primőrökből évek óta nincs elég a piacon. A tervezés főbb feladatai a nagyobb termésátlagok eléré­sére, a gyümölcs és szőlő tele­pítésére és az öntözés problé­máinak megoldására irányul­nak. Az öntözés megindulásá­ról a debreceni földön jó­formán csak ez évben tör­tént említésre méltó kez­deményezés. A Győzelem Termelőszövet­kezet az idén először alkalma­zott a debreceni határban esőztető öntözést, a Tócó ed­dig nem használt vizének ér­tékesítésével. A Tócó vize pedig a nyári időben napi 30 000 köbmé­ter felhasználható mennyi­séget jelent. Nagy szó ez a „száraz város­ban”. Az a fő, hogy már rá­léptek a helyes útra és ezen továbbhaladni a jövő év egyik legnagyobb feladata. Az első csőkutas öntözést a Január­­ Termelőszövetkezet kezdte meg. Százezer forintos jövede­lem a jutalma a kezdemé­nyezésnek. Van tehát példa, amit hasznosítani tehet a terv­­készítés során. Kulturális munkacsoport alakult a KISZ Debrecen városi bizottsága mellett A napokban a KISZ Debre­cen városi bizottsága mellett kulturális munkacsoport ala­kult meg. A 14 tagból álló munkacsoport célja, Debrecen területén felmérni az ifjúság kulturális, művelődési helyze­tét, számba venni, hol szóra­koznak és művelődnek a fiata­lok. A felmért és rendszerezett anyag alapján munkatervet dolgoznak ki a felmerülő prob­lémák megoldására. A munkacsoport feladata a továbbiakban a KISZ alap­szervezetek rendezvényeinek irányítása, az alapszervi kul­­túrfelelősök rendszeres tovább­képzése, a József Attila olva­­sómozgalom, színjátszás, zene, irodalmi, művészeti élet rend­szeressé tétele, megfelelő szervezése. A munkacsoport ezenkívül tervbe vette még a helyes klubélet kialakítását, szellemi vetélkedők, előadások meg­szervezésével akarják a fiatal­ság nevelését elősegíteni. A megyei vadásztársulatok 13 589 éli vatinys­t an­ak el a Magyar Vadkereskedelmi Vállalatnak (Tudósítónktól) A magyar élővad iránt igen nagy az érdeklődés a külföl­diek részéről. Az élő vad­­nyúlért háromszor annyit fi­zetnek, mint a lőtt vadért. Többszörös árat fizetnek a fácánért és fogolyért is. Gaz­daságos tehát az élővad fogá­sa és ebben anyagilag érde­keltek a vadásztársaságok. Balogh József a Hajdú-Bi­har megyei vadászati felügye­lő elmondotta, hogy a megyé­ben 33 vadásztársulat műkö­dik és ebből 26 vállalta ez év­ben az élővad befogást. A megállapodás megtörtént a Magyar Vadkereskedelmi Vállalattal 18 500 élő vadnyár átvételére. A nyulakat hálóval fogják. A vállalat a megye ré­szére öt, egyenként 1500 mé­ter hosszú perlonhálót ad a vadfogáshoz. A nyulakon kívül több­­ ezer fogolymadarat és 300 élő fá­cánt is adnak át exportra. Az apróvadakat sikerrel használ­ják fel az ausztriai, svájci, nyugat-németországi, francia­­országi és az olaszországi ap­róvad állomány feljavítására. Kibővített ülést tartott a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizottsága Szeptember 13-án Debrecen­ben az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának nagy­tanácstermében mintegy 200 részvevővel kibővített ülést tartott a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizottsága. Az ülésen Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei bizottságának agit.­prop. osztályának vezetője a VIII. pártkongresszus téziseivel kap­csolatos néhány elvi problé­máról tájékoztatta a rész­vevőket. Ezután dr. Gombár József a KISZ Hajdú-Bihar megyei bi­zottságának agitációs és pro­paganda titkára tartott elő­adást: „A pártkongresszusi té­zisek visszhangja a megye fiataljainak körében” címmel, majd egyéb problémák, fel­adatok megvitatása követke­zett. ARADVÁNYPUSZTÁN A nagysikerű buzitai tanya­nap után számos helyről ér­kezett kívánság a debreceni járás tanyavilágából, hogy rendezzenek tanyanapot. A ta­nyai emberek fokozódó kultu­rális és közösségi igénye tükrö­ződik ezekben a kérésekben. Ugyanakkor jellemző az is, hogy a községi tanácsok, a tanyai pedagógusok nagy jelentősé­get tulajdonítanak e megmoz­dulásnak. A járás területén Aradvány­­pusztán rendezik meg az év második tanyanapját 1962. szeptember 16-án. Az esemé­nyekben bővelkedő nap prog­ramjából csak néhányat emlí­tünk. Reggel térzene fogadja az érkező vendégeket. A gyer­mekeket 9 órától a pedagógus szakszervezet bábjátszó együt­tese szórakoztatja. Az ünnepi nagygyűlésen dr. Tóth Istvánná a Debreceni Járási Tanács v. b. elnökhelyettese foglalkozik a tanyavilág jövőjével. Mező­­gazdasági kiállítás, divatbe­mutató, könyvárusítás, tréfás vetélkedők, kézilabda-mérkő­zés, a Debreceni Népi Együt­tes műsora, filmvetítés, tánc­­mulatság, s más szórakozási lehetőségek járulnak hozzá ahhoz, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Befejezés előtt áll a püspökladányi rendelőintézet Az elmúlt esztendők alatt nagyot fejlődött a megye egész­ségügyi hálózata. Számos olyan létesítménnyel gazdagodott, amelyről évekkel ezelőtt ál­modni sem mentünk. Ha csak egy járásiban vizsgáljuk meg az egészségügy fejlődését azt tapasztaljuk, hogy igen sokat­­haladtunk előre. Sok olyan egészségügyi intézménnyel ta­lálkoztunk e járás területén is, amely a dolgozók jobb egész­ségügyi ellátását szolgálja. Ez év tavaszán kezdte meg pél­dául működését az új gyógy­szertárral egy épületben elhe­lyezett három munkahelyes orvosi rendelő. Ez — nyugodtan mond­hatjuk — az ország egyik legkorsze­rűbb körzeti orvosi szintű ren­delője. Sajnos, hogy a környe­zete még mindig rendezetlen. Ez az orvosi rendelő­­ minden­esetre a betegellátás megja­­vulását is eredményezi majd. A püspökladányi járás kü­lönben az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem terén egyike a megye legjobb járásainak. A járásiban két szülőotthon működik: egyik Püspökla­dányban 24 ággyal, a másik Nádudvaron 9 ággyal. Hét kör­zeti szülésznő, községenként egy-egy anya- és csecsemő-ta­nácsadó, 6 állandó és 3 idény­bölcsőde biztosítja az ellátást. 1963-ban Sárrétudvariban új bölcsőde épül, Szerep és Bihar­­nagybajom községekben pedig megfelelő ingatlan felújításá­val létesítenek újabb bölcső­dét. Az intézeti szülések száma már évek óta 90 százalék körül van. A járásban, mint megyeszer­­te az utóbbi évben nagyot nőtt a biztosítottak száma. Ez a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével függ össze. Nagy fel­adatokat ró ez a körülmény a járás egészségügyi szerveire, a tanács v. b. egészségügyi osz­tályától kezdve az egészségügyi felelősökig bezárólag. Nem­csak a megnövekedett beteg­­forgalom ellátása, hanem a ki­terjedt egészségvédelem, a be­tegségek megelőzése elleni harc is nagy feladatokat ró az ille­tékes szervekre. A járási tanács v. b. egész­ségügyi osztálya a mezőgazda­­sági osztállyal karöltve a ta­vasz folyamán megszervezte a termelőszövetkezetekben a he­ti egy-két napra függetlenített egészségügyi és munkavédelmi felelősök hálózatát. A járás ter­melőszövetkezeteinek 75 száza­lékában függetlenített egészségügyi felelősöket állítottak be, a többi helyen pedig olyan dolgozókat, akik­nek elfoglaltságuk ezt megen­gedi. Az egészségügyi felelő­sök­­közül tizenketten vettek részt a megyei KÖJÁL által szervezett tanfolyamon. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekben, állami gaz­daságokban, körzeti orvosok elsősegélynyújtó tanfolyamo­kat tartottak, 228 dolgozó nyert kiképzést. A termelőszövetke­zetekben az első félévben az üzemi balesetek száma csök­kent. Ezen a téren azonban még igen sok a tennivaló. Mert a termelőszövetkezetekben az egészségügyi ellátás, a higiénia még elmarad a gazdasági hely­zetüktől. Nagy feladatot ró ez minden egészségüggyel fog­lalkozó intézményre és ma­gára a termelőszövetkezetekre is. Az élelmezésegészségügy te­rén az első félévben a járási egészségügyi osztály 73 élelmi­­szermintát vett. Ebből 12 esett kifogás alá. Az a hiányosság a járásiban, hogy a kereskede­lemiben dolgozók szűrővizsgá­latai hiányosak. A kereske­delmi szervek nem tartják be a fennálló­­rendeletet, amely sze­rint nem lehet munkába állíta­ni a kereskedelmi dolgozót a szűrővizsgálatok elvégzése előtt. Az egészségügyi szervek már csak a meglevő hiányos­ságot tudják konstatálni. S így előfordulhat, hogy beteg em­ber, ha rövid időre is, beke­rülhet a kereskedelembe. Fel­tétlenül szükség lenne az egész­ségügyi és a kereskedelmi szervek munkájának jobb ös­­­szehangolására. Az egészségvédelem érdeké­ben a járásban felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és rendszeresen tar­tanak. Az év elején három köz­ségben rendezte meg a Mező­­gazdasági dolgozók egészségvé­delme című kiállítást a járási vöröskereszt. A püspökladányi járás mint előbb említettük az élenjárók­­ között van. Közegészségügy, el­látottság területén. A hiányos­ságok mint máshol is abból fa­kadnak, hogy a dolgozók meg­növekedett egészségügyi igé­nyeit nem tudják még a kívánt fokon kielégíteni. Megnőtt a biztosítottak számával együtt az igény a kulturált ellátásra is. Ezen a téren is sokat fejlő­dött a járás, különösen sokat jelent majd a püspökladányi most készülő rendelőintézet megnyitása. A 17 munkahelyes rendelőintézet befejezés előtt áll. Berendezé­se is rövidesen elkészül, és szal felszerelésének nagy részét már leszállították. A rendelő­­intézet teljes kifejlődésekor 76—80 szakorvosi órával és ennek mégés feleiben egyéb sze­mélyzettel lesz ellátva. Sze­mélyzete kis részben mér az idén megkezdi működését. Az orvosi létszámból 1 nőgyógyász, 1 laboratórium vezető orvos már biztosítva van. Nagyon sokat segít majd az egészség­­ügyi ellátáson a rendelőinté­zet működése. Nemcsak a püs­pökladányi lakosok, hanem a járásból mindenfelől elvégez­tethetik itt a szakvizsgálatokat az arra rászorult betegek. Igen sok eredményt sorolhat­nánk fel, s még igen sok meg­oldandó feladat van. De bizo­nyos, hogy a fejlődés útján ha­ladunk ezen a téren is és nap mint nap lépünk egyet előre az egészségügy terén is szerte a megyében és így a püspökladá­nyi járásban is. ÚJ ISKOLÁK HAJDÚ-BIHARBAN A közeli napokban avatják fel Nyíracsádon az új hattan­termes iskolát. Az iskolát 1961 őszéin kezdték építeni, s eb­ben a tanévben már meg is kezdődött benne a tanítás. A hat tanterem mellett egy előadóterem, egy úttörő- és egy tanulószoba, három szertár segíti a korszerű oktató-nevelő munkát (Gelencsér Jenő felvétele) Évről évre új iskolák épülnek Hajdú-Biharban. Az idén szeptember 3-án megindult a ta­nítás a debreceni Nagy­ Sándor-telepen az új 8 tantermes iskolában, amely gondnoki la­kással, fizikai előadóval, tornateremmel van ellátva Képzőművészeti szakkörök kiállítása A műkedvelő képzőművésze­ti szakkörök munkáját mu­tatja be az a kiállítás, ame­lyet a debreceni és Hajdú- Bihar megyei népművelési ta­nácsadó rendez a Déri Mú­zeumban. A tárlaton szerepel­nek a megye és Debrecen kép­zőművészeti szakköri tagjai­nak legjobb munkái. A kiállí­tást szeptember 16-án délelőtt 11 órakor a múzeum kiállító termében Kurucz Albert a me­gyei tanács v. b. művelődés­­ügyi osztályának helyettes ve­zetője nyitja meg. NAPLÓ I­­ Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Pallás Imre Szerkesztőség: Debrecen, Tóthfalusi tér 10. Telefon : 21-40 Kiadja a Napló Lapkiadó Vállalat Debrecen, Vörös Hadsereg útja IS* Felelős kiadó: Balogh Endréné Telefon: 30­01 Terjeszti a Magyar Posta előfizetési díj egy hóra: 11 fornt Előfizethető a helyi postahivata­loknál és kézbesítőknél Szabadság Lapnyomda Debrecen L Felelős vezető: Bazsó László

Next