Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Harmincezer gyerekágy évente a Hajdúböszörményi Faipari Vállalattól Ma már az országban csak három vállalat készít gyerekágyakat, ezek egyike a Hajdúböszörményi Faipari Vállalat. A négy típusból évente mintegy 25-30 ezer gyerekágy készül, melyek eljutnak az ország minden részébe, de főleg a Tiszántúlt látják el a keresett cikkel. A vállalat természetesen nemcsak az apróságoknak készít bútort, termékeik széles választékában megtalálhatók íróasztalok, heverők, konyhabútorok. A típusok albumából nehéz lenne választani, melyik tetszik jobban. A vállalat igazgatója Zsupos Gábor. — Közel 20 éve, 1953-ban alakult a vállalat. A nagy fejlődés az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével esett egybe. A dolgozók létszáma a duplájára növekedett, s ezzel együttjárt a teljesítmény növekedése. Jelenleg három telephelyen 370-en dolgoznak. A négymilliós eredménytervet 5,3 millióra teljesítettük. Az igazgatói iroda falán oklevelek, kitüntetések sorakoznak. Ötszörösen kitüntetett vállalat, az első elismerést 1962-ben kapták, a legutóbbit 1970-ben, a városi munkaversenyben elért eredményért. Ez a telep nem nagy, ahol a gyerekágyak készülnek, itt csak ötvenen dolgoznak. Érdekes megfigyelni a munkafolyamatokat, hogyan lesznek a nagy durva tölgy- és kőrisrönkökből csinos kis ágyacskák. Így kezdődik. A motoros fűrészt csak tartani kell, dolgozik szinte magától. Legalábbis Lévai Péter kezében engedelmes jószág. A feldarabolt rönköket azután gépek hámozzák, méretre vagdalják, gyalulják. És ez már az illesztés. A pontosan, méretre leszabott elemeket össze kell rakni. Szabó Sándor keze alatt helyükre kerülnek a lécek, rudak, s már kész is a rács, mehet a festőbe. A festő a nők műhelye. Fürge asszonykezek lakk- és festékruhába öltöztetik afavázakat. Jónizs Jánosné 6 éve végzi ezt a munkát. Csomagolás után a rakárba kerülnek a gyerekágyak. Az utánpótlásra is gondol a vállalat, 14 tanulót foglalkoztatnak, ez a szám jövőre 25-re emelkedik. A szakma fogásait Lévai Imre oktatótól lesik el a tanulók. A telep nem nagy, könnyű bejárni. Itt termék is csak egyféle készül. A vállalat tervei között szerepel a három telep egy helyre való összevonása, mely majd megkönynyíti a szervezést, az anyagellátást, a termelést. Akkor már úgy lehet bemutatni az újjászületett vállalatot, ahol minden egy helyen készül. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 22. 200 000 tő piros ribizli A Debrecen városi Kertészet 400 holdas látóképi faiskolájában nagy a tavaszi forgalom. Vásárolják a gyümölcsfacsemetéket és a bogyógyümölcsűeket. Jellemző a nagy telepítési kedvre, hogy őszibarack, alma és meggy már nem is kapható. Kajszi, körte és szilva még van a faiskolában, de ebből sincs sok. Nagyon sok van piros gyökeres ribizliből. Ez holland fajta, 200 000 tő várja a vevőt. Értékesítésre csak ősszel kerül sor, akkor is csak a dunántúliak részére, mivel ezen a tájon a bokorribizlit nem kedvelik a termelők. A háztáji kertek telepítése tovább fokozódik a megyében, de főleg a Debrecen környéki kertségekben. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a kiskertekbe már eddig 400 000 forint értékű facsemetét vásároltak. A kertek szépítésére 12 000 rózsatövet adtak el, őszi ültetésre 15 000 rózsát nevelnek. Az állampolgárok jogai, kötelességei . Választási kislexikon Hogyan állapítják meg az eredményt? A szavazatok összeszámlálása után külön feladat: a választás eredményének megállapítása. A választókerület választási eredményét — a szavazatszedő bizottságoktól kapott szavazási jegyzőkönyvek alapján — a következő szervek állapítják meg. Az országgyűlési választókerület választási eredményét az országgyűlési választókerületi bizottság. A helyi tanácsi választókerületek választási eredményét pedig — választókerületenként — a városi, községi választási elnökség. Kik lehetnek jelen a választási eredmények megállapításánál ? A választókerület választási eredményének megállapításánál jelen lehetnek: az eredményt megállapító országgyűlési választókerületi bizottság tagjai, illetőleg — tanácsválasztás esetén — a városi, községi választási elnökség tagjai, valamint a beosztott irodai dolgozók, az Országos Választási Elnökség tagjai, a területileg illetékes megyei választási elnökség tagjai, a Hazafias Népfront igazolással ellátott megbízottai, a sajtó — és általában a hírközlő szervek — igazolással ellátott megbízottai. Ez a szabály is azt szolgálja, hogy — éppen úgy, mint a szavazásnál — a választás eredményének megálla- pításánál is zavartalanul, minden befolyástól mentesen végezhessék a választási szervek felelősségteljes munkájukat,ben és pótnévjegyzékben szereplő összes választópolgárnak több mint a fele szavazzon. Ha ez a feltétel teljesült, az érvényes szavazatok abszolút többsége a döntő. Megválasztott képviselő, illetőleg helyi tanácstag az, aki az összes érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Ha nincs megválasztott képviselő, tanácstag, akkor pótválasztást kell tartani. Ezt a választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Milyen szerv állapítja meg a választás eredményét ? A városi és a községi tanácsválasztás eredményét a városi, illetőleg a községi, vagyis a helyi választási elnökség állapítja meg. Ehhez a — választókerületenként — készített választási jegyzőkönyveket veszi alapul. A helyi választási elnökség a helyi tanácsválasztás végeredményéről összesítő választási jegyzőkönyvet készít. Mikor adják át a megbízóleveleket ? A megbízólevelet (mandátumot) a megválasztott országgyűlési képviselőnek az országgyűlési választókerületi bizottság, a megválasztott helyi tanácstagnak pedig a városi, illetőleg a községi választási elnökség adja ki, mégpedig a választások országos eredményének közzétételét követő néhány napon belül. Hogyan választják a megyei tanácsot ? A megyei tanácsok tagjait a megye területén működő városi, valamint községi tanácsok választják. Erre a választásra a helyi tanácsok tagjainak általános választását követő 30 napon belül, rendszerint a helyi tanácsok első, alakuló ülésén kerül sor. Ez az új rendelkezés — amellyel a választási törvényt az országgyűlés 1970 őszén módosította — a megyei tanácsok választásánál bevezette a közvetett választást: a választópolgárok közvetlenül a helyi tanácsokat választják meg, és a helyi tanácsok választják a megyei tanácsot. A helyi tanácsok önállóságának és felelősségének növekedése, önkormányzati jellegük erősítése is indokolta, hogy a megyei tanácstagokat ne az állampolgárok válaszszák választókerületenként, hanem maguk a helyi tanácsok mint képviseleti testületek. A megyei tanácstag tehátnem csupán egy választókerület, hanem az őt megválasztó helyi tanácsot és magát a várost, községet képviseli. Fokozódik a helyi tanácsok felelőssége is, mert maguk hozzák létre saját felettes képviseleti szervüket. Mikor tekinthető megválasztottnak a jelölt? Az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a helyi választási elnökség a választási jegyzőkönyv lezárása előtt megállapítja: kit választottak meg képviselőnek, helyi tanácstagnak. A törvény több rendelkezéssel is biztosítja, hogy képviselő, tanácsiak csak az lehessen, aki a választópolgárok többségének bizalmát élvezi. Ahhoz tehát, hogy a jelöltet megválasztott képviselőnek, helyi tanácstagnak lehessen tekinteni, először is az kell, hogy a névjegyzék Ki lehet megyei tanácstag ? A megyei tanács tagjává meg lehet választani a helyi tanácsok tagjait és más választójogosult állampolgárokat. A választási törvény hangsúlyozza azt a követelményt, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része a helyi tanácstagok közül kerüljön ki. Mindazok a fontos célok ugyanis, amelyek a fővárosi és a megyei tanács tagjainak közvetett választását indokolják, csak akkor valósíthatók meg, ha a megyei tanácsokba túlnyomórészt a megye területén levő városi és községi tanácsok tagjai kerülnek. Ezenkívül az is lényeges hogy a megyei tanácsba — viszonylag kisebb számban — olyan személyeket is megválasszanak, akik nem helyi tanácstagok de felelős munkakörüknél, nagy szakképzettségüknél stb. fogva a megyei tanácsban hasznos tevékenységükre nagy szükség van. Két év múlva ismét választunk Az idei választásokon az országgyűlési képviselőket ismét négy évre, viszont a helyi tanácsok tagjait csak kétéves időtartamra választjuk meg. Két év múlva ismét sor kerül tanácstagi választásokra. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a jövőben a tanácsok és az országgyűlés működési ciklusa ne fedje egymást, hanem kétéves időköz legyen az országgyűlési és a tanácsi választások között. Ugyancsak új vonása az idei választásoknak, hogy most először nem választunk járási tanácsokat, mert a februárban az országgyűlés által megalkotott új tanácstörvény előírása szerint a járási tanácsok mint választott testületek megszűnnek, s a járások közigazgatási tennivalóit a jövőben járási tanácsi hivatalok látják el. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------J ivaros - ker JelöltJa Portrék Hajdúnánásról Hajdúnánás is fejlődik: épül, szépül, gyarapodik. Épülnek a modern, új bérházak, új ipari létesítmények, üzemelnek, bővülnek a régiek. S ebben a gyarapodásban nagy-nagy részük van a tanácstagoknak, akik napi munkájuk, mindennapos teendőik mellett még pluszban vállalják, hogy a fontos döntéseknél képviselik körzetük lakóit, előrébb lendítik lakhelyük sorsát. Két tanácstagjelöltet mutatunk be: mindkettő hajdúnánási, mindkettő lelkes odaadással készül arra a munkára, amelyiket megválasztásuk esetén végezniük kell majd. A középiskolai kollégiumban Bag,di István igazgatóval ismerkedem meg. Irodájában, íróasztala mellett ül, olvasásban zavarom meg. — Tanul? — Lehet tanulásnak is nevezni: egy kiadványt olvasok módszertani kérdésekről. — A tanácstagságról szóljon. — 1953 óta vagyok tanácstag, s most ismét jelöltek. Hogy szívesen vállaltam-e? Őszintén: igen. Nánásinak érzem most már magam, szeretem az itt élő embereket, úgy érzem, ők is engem, s olyan emberekért tenni, akik bizalmukkal megtisztelnek, akik engem jelölnek e fontos posztra — szerintem szíves kötelesség. — És hogyan lett nánási? — Debrecenben laktam, ott voltam tanfelügyelő. Megkértek, vállaljam el egy évre a kollégium igazgatását. Valamivel több lett: huszonegy esztendeje vagyok nánási kollégiumigazgató. S külön jó érzés, hogy idekerültem után három évvel már tanácstagnak választottak. — A napi munkája? — Mondanom sem kell, bőven van. Egy háromszázhárom gyermekes apának van mit tennie ... Mert a kollégiumban százötven diák lakik, másik százötven tanulószobásmenzás, s három saját gyermek. — Hány órát dolgozik naponta? — Éjjel-nappal a kollégiumban vagyok. Tehát sok a munkája Bagdi Istvánnak. S e sok munka mellett is szívesen vállalja a tanácstagságot. Érzem, nagyon szeretheti a várost, az embereket, hogy ennyi munka mellett még csak nem is szülőhelyén vállalja a gondok képviselését. — Igaz, hogy nem vagyok nánási, azonban a gyermekeim már itt születtek, ők már tősgyökeres hajdúnánásiak. Én pedig boldogan, jó szívvel igyekszem alakítani, gondozni azt a várost, amely hazája, otthona, élete a gyermekeimnek. Kedves, közvetlen fiatalasszony Gál Istvánné, a Textilfeldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemegységének dolgozója. Amikor elmondom, hogy írni szeretnék róla, kislányosan elpirul, és ugyancsak csodálkozik : — Rólam írni? Nahát, de furcsa, még sohasem akartak írni rólam ... De mostanában velem annyi minden új és váratlan dolog történik ... — Ennél sokkal jelentősebb esemény történt a közelmúltban, igaz? — A tanácstagi jelölésre gondol, ugye? — kérdez vissza, és máris szívesen beszél róla. — Nagyon nagy meglepetés volt számomra, hogy tanácstagnak jelöltek. Örülök, és drukkolok, hogy vajon megválasztanak-e. A gyűlésen és azóta is, annyi mindent megismertem a körzet gondjaiból, a megoldásra váró feladatokból, hogy szeretnék dolgozni, tenni azért, hogy mielőbb jobb, könnyebb legyen ott az emberek élete. Például nincs elegendő kút, az embereknek télen-nyáron, esőben, fagyban, sárban messziről kell cipelni a vízzel teli vödröket. Aztán a villanyvilágítással is bajok vannak, és még más több, jogos panaszt elmondtak az emberek. — Egyhangúlag választották meg? — Igen, pedig tartottam, különösen az idősebbektől, hogy majd úgy gondolják, fiatal vagyok erre a megbízatásra. De nem így történt. Igaz, sokan ismernek, mert tíz éve is elmúlt, hogy itt lakunk Nánáson, meg a vállalattól is ott volt számos munkatársam, akik szintén jól ismernek. Talán ennek köszönhetem az egyhangú jelölést. Gál Istvánné másodszor választ életében. Eddig még minden választás nagy dolog, új dolog volt számára. Az első, mert akkor lett igazán felnőtté, választóvá, a második pedig, hogy maga is választott lehet. A vállalatnál sok társadalmi munkát vállal magára Gál Istvánné, s évek óta KISZ-titkár. — Mit szólt a család a jelöléshez? — A szüleim is és a férjem is örültek, csak azon aggódtak, hogy vajon el tudom-e látni majd ezt a nagy feladatot. Én úgy gondolom, ha megválasztanak, meg fogok majd birkózni a rám váró tennivalókkal, mert én szeretek az embereknek segíteni, szeretek gondok, problémák megoldása után járni. Juhász J. Román D. KOLLÉGIUM IGAZGATÓJA A GYÁRI MUNKÁSNŐ