Hajdú-Bihari Napló, 1973. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-17 / 269. szám
ŐRIZZÜK HÍVEN KÖLTÉSZETÉNEK IDŐTÁLLÓ ÉRTÉKEIT EMLÉKÜNNEPSÉGEK CSOKONAI SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN A Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, emlékezések legkiemelkedőbb rendezvényeire november 16-án és 17-én került sor Debrecenben. Pénteken délelőtt a városi tanács nagy tanácstermében Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, a Csokonai-emlékbizottság elnökének vezetésével ülést tartott a Csokonaiemlékbizottság. Az emlékbizottság ülésén megjelent Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács elnöke, Simon István Kossuth-díjas költő. Az emlékbizottság tagjait és a meghívott vendégeket Kállai Gyula üdvözölte, majd elmondotta, hogy az emlékbizottság 1973 áprilisában Budapesten tartotta alakuló ülését, amelyen széles körű vita után megtervezték a Csokonai-évforduló méltó megünneplését. Létrehozták az emlékbizottság ügyvezető elnökségét, amelynek feladatkörébe utalták a szervező munkát. Április óta sok idő telt el, s az emlékbizottság, elsősorban az ügyvezető elnökség ezalatt igen sokat dolgozott. Kállai Gyula köszönetét fejezte ki az ügyvezető elnökségnek, egyben megkérte Orosi Lászlót, az ügyvezető elnökség titkárát, hogyszámoljon be az április óta végzett munkáról. Onosi László beszámolója elején ismertette az emlékbizottság tevékenységének, programtervező munkájának vezérelveit, majd részletesen beszámolt a Csokonai-emlékbizottság és az ügyvezető elnökség hathónapos tevékenységéről. Ismertette azokat a rendezvényeket, megemlékezéseket, amelyeket Debrecenben szerveztek, majd hasonló részletességgel szólt a főváros és más megyék legjelentősebb kezdeményezéseiről. Elmondotta, hogy a különböző helyeken és időben megtartott rendezvények túlnyomó többségükben megfeleltek az emlékbizottság által támasztott magas követelményeknek, egyszóval a Csokonai-emlékbizottság hívó szava országszerte visszhangra talált. Megemlítette a budapesti, a Somogy, a Komárom megyei nagyobb rendezvényeket, végül felsorolta azokat a jelentősebb emlékműsorokat, irodalmi esteket, szavalóversenyeket, kiállításokat, vetélkedőket, melyek az ország különböző helyein zajlottak le. „Meggyőződésünk — mondotta Ónosi László —, hogy az 1973-as Csokonai-évforduló ünnepi megemlékezés-sorozatának a végén nyugodtan mondhatjuk majd, hogy a költő születésének 200. évfordulóját úgy ünnepeltük meg, hogy az ország közelebb került Csokonai költészetéhez, emberi, művészi világához. A szocialista Magyarország emlékezett arra a költőre, aki kifejezőbbé, gazdagabbá tette a nyelvünket, de előre is lendítette nemzeti, társadalmi fejlődésünket. Az emlékesteken pedig Csokonai szólt hozzánk.” A beszámolóhoz Barta János akadémikus, az ügyvezető elnökség elnöke szólt hozzá. Úgy véli, hogy az ünnepségeket nem méretezték túl, a hangsúly nem a látványosságra, hanem a műre, a költőre, az emberre esett. A különböző kiadványok, rendezvények, tanácskozások Csokonai tudományos megismerését előrevitték, de a rendezvények nem húzódtak a szaktudomány fellegvárába, a széles tömegekre igyekeztek hatni. Csokonait az emlékbizottság és az ügyvezető elnökség nem helyi, hanem országos jellegű költőként kívánta megünnepelni, s Barta professzor szerint ez a törekvés is sikerült. Ezután Kállai Gyula kérte az emlékbizottságot, hogy vegye tudomásul Önosi László beszámolóját és Barta János hozzászólását, és javasolta, hogy az ügyvezető elnökség 1974. január 15-ig készítse el a Csokonai -évforduló ünnepségeinek értékelését, és küldje meg az emlékbizottság tagjainak. A bizottság a jelentés kézhezvétele után egy utolsó ülésen értékelni fogja az ünnepségsorozatot. A javaslatot a bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták. Kállai Gyula ezután az ülést bezárta. , Délelőtt fél 11-kor emléktáblát avattak a Csokonai Színház falán. Avatóbeszédet Taar Ferenc, a színház igazgatója mondott. Utalt arra, hogy a debreceni színház Tóth Árpád és Oláh Gábor javaslatára 1915-ben vette fel Csokonai nevét. A névváltozás programadás volt, mintegy megszabta a színház feladatait: legyen a néptömegek jó értelemben vett szolgálója, művelője. A felszabadulás előtt ezt a célt Horváth Árpád igyekezett a legkövetkezetesebben megvalósítani, de ennek a nagy feladatnak minden feltétele és megtisztelő kötelessége csak a felszabadulás után érkezett el. E gondolatok kíséretében leplezte le a színház falán elhelyezett emléktáblát, amelyet a Magyar Írók Szövetsége nevében Fábián Zoltán és Mocsár Gábor írók koszorúztak meg elsőnek, majd koszorút helyeztek el a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Csokonai Színház, aHazafias Népfront"megyei és városi Bizottsága, a Kossuth Lajos Tudományegyetem képviselői. Délelőtt háromnegyed 11-kor koszorúzási megemlékezést tartottak a Kálvin téri Csokonai-szobornál, Izsó Miklós híres alkotásánál. Az ünnepséget a Maróthi Kórus vezette be hangulatos Csokonai-dallal, vezényelt Czövek Lajos karnagy. Ezután Kovács Kálmán irodalomtörténész, az Alföld főszerkesztője idézte meg Csokonai Vitéz Mihály nagyszerű alakját, a kiváló költőt, a gondolkodót, a nyelvújítót, a színes egyéniségű, élni vágyó, a felvilágosodás szellemében gondolkodó embert. A szobornál a Csokonaiemlékbizottság képviseletében Kállai Gyula, Barta János és dr. Szilágyi Gábor helyezte el a megemlékezés és a tisztelet koszorúját. A Magyar Írók Szövetsége képviseletében Szabó Magda írónő és Bihari Sándor költő koszorúzott. Koszorút helyeztek el a szobornál a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a KISZ megyei és városi bizott--, sága, a debreceni írócsoport, az Alföld szerkesztősége, a TIT irodalmi szakosztálya és a Kossuth Lajos Tudományegyetem képviselői. Negyed 12-kor koszorúzási ünnepséget tartottak Csokonai Vitéz Mihály síremlékénél is, a Hatvan utcai temetőben. Sárközi Zoltán, a Csokonai Színház művésze A tihanyi echóhoz című verset szavalta el, majd Czine Mihály irodalomtörténész méltatta az ünnepelt költő elhivatottságát, humanista, a társadalmi haladást szolgáló személyiségét. A síremléken a Csokonai-emlékbizottság nevében koszorút helyezett el Kállai Gyula, Barta János, dr. Szilágyi Gábor, a Magyar Írók Szövetsége képviseletében Czine Mihály és Simon István. Elhelyezték a síremléken a megemlékezés és tisztelet koszorúját a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a KISZ megyei és városi bizottsága, a debreceni írócsoport, az Alföld szerkesztősége, a Csokonai Színház, a Csokonai Gimnázium, a 109. sz. Csokonai Vitéz Mihály Szakmunkásképző Intézet és a közművelődési intézmények képviselői. A délelőtt folyamán megkoszorúzták Csokonai Vitéz Mihály Hatvan utcai szülőházát, Darabos utcai lakóhelyét és a Református Kollégium falán található domborművét is. Este 7 órakor került sor a jubileumi rendezvénysorozat kiemelkedő eseményére, a díszünnepségre a Csokonai Színházban. A díszünnepségen megnyitó beszédet Kállai Gyula mondott. (Folytatás a 2. oldalon) Kállai Gyula megnyitja a Csokonai-emlékbizottság ülését Emléktáblát avattak a Csokonai Színház falán. Taar Ferenc mondott beszédet Barta János, Kállai Gyula és dr. Szilágyi megkoszorúzza Csokonai Kálvin téri szobrát Gábor Koszorúzási ünnepséget rendeztek Csokonai sírjánál A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA / (4. oldal) ^ Mai számunkban: Visszatért • a tenyésztési kedv Gondolunk egyet és tele a kanna (3. oldal) Új ÁFOR-telep épül Ebes határában Asszonyom, ön mit csinál?