Hajdú-Bihari Napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

rp TUDOMÁNY UJJ TECHNIKA Korszerű otthon — gépesített háztartás A nagy varázsló, a mérföldes lép­tekkel haladó technika behatol az élet minden területére. Nemcsak a felhők között jár a legkorszerűbb repülőgépek formájában, kering a világűrben, nemcsak a tengerfe­nékre ereszkedik le, hogy a legkor­szerűbb eszközökkel hajtson végre utazásokat, hanem eljut az ottho­nokba is, ahol a háztartás gépesíté­sével teszik könnyebbé a dolgozó emberek éledtét. Modern konyha vagy Inkább laboratórium ? Kezdjük a konyhával, amely napjainkban is már kevéssé hason­lít akár a húsz év előtti konyhák­hoz is. Sokkal inkább egy laborató­riumhoz, amelyben kuktafőzők, elektromos gépek, villany­tűzhely, kávé- és teafőzők, vesók, forróvíz­tárolók, a főzést szinte kézi erő nélkül előkészítő konyhai robotgé­pek, infravörös sugárral párolok és egyéb korszerű konyhai eszközök segítik elő a dolgozó asszonyok há­zi munkáját. A technikusok, tudó­sok újabb kísérletei alapján továb­bi újdonságok várhatók ezen a té­ren, s egyre inkább közeledünk az úgynevezett sugárkonyha felé. Ez nemcsak a percek alatti főzést, sü­tést teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az ételanyagok vitamintartal­ma és íze szinte maradéktalanul menjen át a kész ételbe. A sugárkonyha legtöbb darabja napjainkban még csak kísérleti, úgynevezett mintapéldányokban, kiállítási tárgyként szerepel, de csak rövid idő kérdése, hogy soro­zatgyártásra kerüljön, és a háztar­tásoknak olyan mindennapi darab­jává váljék, mint napjainkban a mosógép, vagy a villanyvasaló. Ugyanezt adhatjuk a gépesített otthon másik fontos kellékéről: a robotemberről. A kibernetikusok műhelyében ma már olyan ördöngősen bonyolult gépek születtek meg, melyek szin­te túlszárnyalják Capek vagy Wells fantáziáját is. Ezek közül első he­lyen említhetjük a közel harminc műveletet végző robotembert, azt a háztartási automatát, mely a mo­sogatástól a favágásig (pontosan beállítható, szabályozható mérték­ben), a csomagolástól a padlókefé­lésig a legkülönbözőbb és legbo­nyolultabb munkafolyamatokat el­végzi. A gépezetet gombnyomás­sal lehet vezérelni, más-más fázisú munkatanfolyamokhoz szabályo­zókkal átállítani. Ha a kísérleti pél­dányok után — a távoli jövőbe — áttérnek az univerzális háztartási robotemberek gyártására, valóságos gépmindenese lesz ez a korszerű háztartásnak. A kultúrgéptől a klimatóriumig Egy leningrádi kiállításon hatal­mas feltűnést keltett a kultúrgép, amely a könyvtár, a televízió, a film és a hangverseny élményeit egyesíti. Kézérintésnyi távolságra hozza a távoli városok képkiállítá­sának anyagát, felcsendíti a meleg otthon nyugalmában a koncertek puha, léleksimogató muzsikáját, a lakásba varázsolja a forró színházi esték élményeit. Folytatásos regé­nyeket közöl vetített képekben. A gép szinte csúcspontja annak, ami a rádióval kezdődött, és a televí­zióval folytatódott. Legyőzni a tá­volság mellett az időt is, kiszűri a mindennapok kultúrprogramjából a legértékesebbeket. Az ugyanab­ban az időpontban egymástól távol­eső helyeken játszódó művészi ese­ményeket kényelmes körülmények között, családi környezetben az­­ otthon meleg nyugalmában élvez­heti majd a pihenésre és szellemi felüdülésre vágyó ember. Ma még költséges, így magánház­tartásokban egyelőre nem használ­ják a klímatériumot, az úgyneve­zett „klímagépet”, de bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül sok lakásban találkozunk az ötletes szerkezettel. Egy évtizeden belül pedig olyan nélkülözhetetlen és mindennapos cikk lesz, mint nap­jainkban a jégszekrény. K. G. „srangtontpítós ” légkalapács Az egyik legzajosabb munkaeszköz, az útburkolat bontására szolgáló légkala­pács „lecsendesítésére” világszerte kísérletek folynak. Úgy tűnik, hogy a képen látható konstrukciós megoldásokkal sikerült elviselhetőbbé tenni a kompresszor és a légkalapács okozta lármát. A kompresszor lemezborítását zajelnyelő masszával kenték be és műanyaggal borították. A motor kipuffogójának hangtompító rendsze­rét a lemezborítás kettős falú fedelében helyezték el. A levegőáram csatornákat üveggyapot szigeteléssel és habszivacsréteggel burkolták. Ezáltal elérték, hogy a kompresszor zajszintje 70 decibelt alatt van, tehá­t az általános utcai zajszintből nem emelkedik ki. A préslégkalapács „lecsendesítésénél” arra törekedtek, hogy a zajszintet első­sorban a kis frekvenciák tartományában csökkentsék. Az ilyen frekvenciájú zajok fárasztják leginkább a dolgozót és ezek a legelviselhetetlenebbek a környezet szá­mára is. A hangtompítást azzal érték el, hogy a légkalapácsba mintegy 2 kilogramm poliuretán gumit építettek be. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1975. AUGUSZTUS 9 Elektronikus kapcsolás Az elektronikus szerkezeti ele­mek sorába tartozó tirisztor — négyrétegű félvezető eszköz, amely záróirányban félvezető diódaként viselkedik, ezzel ellentétes irányban (a kapcsolóirányban) pedig kétálla­potú, kikapcsolt, vagy bekapcsolt lehet — mind fontosabb szerepet tölt be a nagy áramok és feszültsé­gek technikájában. A képen látha­tó Siemens gyártmányú, korong alakú tirisztorról kevesen gondol­nák, hogy mire képes, akár két megawatt teljesítmény kapcsolásá­ra is alkalmas! Feszültsége 2500 V, árama 800 A. Az elektronikus építőelemek las­sanként „száműzik” a szokásos mechanikus kapcsolókat, amelyek lassúbbak, gyorsabban kopnak, ívet húznak és működtetésükhöz sokkal több energiát igényelnek. fíj emlékezet-molek Nagyon leegyszerűsítve különbö­ző emlékezet-fajtákat figyelhetünk meg a természetben: a faj-emlé­­kezet például azt biztosítja, hogy a nyúlból mindig nyúl lesz; az in­dividuális emlékezet az egyedi ta­pasztalatokat tárolja; az immuno­­lógiás emlékezet sajátot különböz­teti meg az idegentől stb. A faj­­emlékezet már jól ismert, a sejt­mag fehérjéihez, az ún. DNS-hez kötött. Az immunológiás emlékezet i.e. kémiai anyagokhoz kapcsolódik. Kézenfekvő, hogy az individuális emlékezet, azaz a tapasztalatok el­­r­aktározása és előhívása is kémiai folyamatokhoz kötődött. Az indivi­duális emlékezet azonban nem azonos a faj-emlékezettel, és nem a DNS-hez, hanem a sejt egy má­sik anyagához, az ún. RNS-hez kö­tődik, ami közvetlenül a sejtek fe­hérje építésének, az irányítója. Az utóbbi időben egyre több feltevés azt erősíti, hogy a külső informá­ciók sajátos anyagi hordozója az RNS, amely tartós emlékezésként a fehérjeszintézisbe építi azt. Az utóbbi években számos kísér­let eredménye szól emellett. Az amerikai kutatók, vizsgálatai külö­nösen érdekesek e szempontból. Patkányokat arra treníroztak, hogy a fényt előnyben részesítsék, a sö­tétséggel szemben. Az ilyen patká­nyokból olyan anyagot vontak ki, amelyet normál patkányba fecs­kendezve, ezeknél is fény­kedvelő viselkedést idéz elő. Az általuk ki­vont és később mesterségesen is előállított anyag az ún. skotopho­­bin, amit az első emlékezet-mole­kulának neveztek, de a kutatók erre vonatkozó véleménye mégis megoszlik. Újabban a vizsgálatokat olyan aranyhalakkal is elvégezték, ame­lyeket arra idomítottak, hogy a zöld fényt részesítsék előnybe és a kék fénnyel megvilágított akvári­umrészt kerüljék el. 10.000 ilyen idomított halból 15 mikrogramm­­nyi anyagot izoláltak, ami a kék szín kerülését a kezeletlen halakba fecskendezve kiváltotta. E hatóa­nyag is fehérjeszerű, de kémiai szerkezetének pontosabb kiderítése és szintetizálása még hátra van A vegyület-rokonság alapján feltéte­lezik, hogy a színelkerülés-emléke­­zet első „szava” egy meghatározott aminosav-sorrend, (ahogy a gene­tikai kódé a bázis-sorrend). Az a rész, amely ezen fehérjeszerű anyagok mindegyikénél azonos, az elkerülési reakciót irányítja, míg a többi szint, világosságot, zörejt tar­talmazza, ami az állatot megtaní­totta az elkerülésére. További tü­zetes vizsgálódással — a kutatók szerint — az emlékezés-kód meg­fejthető lesz. Az eredmények és elgondolások közlése után természetesen újabb kérdések merülnek fel az emléke­zés kutatóiban. Kérdés mindenek­előtt, hogy a skotophobin csak elő­­segíti-e az emlékezés létrejöttét, avagy maga tartalmazza a sötétség elkerülésére vonatkozó emlékezet­információt. Lehet, hogy a skotopho­bin csak­ egy, a­ tanulási folya­matoknál képződő köztestermék. Emellett szól a kivont anyag vi­szonylag nagy mennyisége is, hisz az agyvelőben nincs hely a sok­féle információ-emlékezet mind­egyikének ilyen mennyisége szá­mára. Ezért is tartják ezt a fehér­jeszerű anyagot inkább az emléke­zet képződéséhez vezető katalizá­tornak, mintsem magának az emlé­kezet-molekulának. A viták min­denesetre a kérdés tisztázása felé új lendületet adnak a kutatóknak. RÖVID HÍREK A KATICABOGARAK SZÍNE Angol ökológusok kutatást foly­tatnak a kétpettyes katicabogarak színével kapcsolatban. Ezeknek a katicabogaraknak két változata is­mert: a pirosak két fekete pöttyel, illetve — ritkábban előforduló vál­tozata — fekete, kettő vagy négy piros pöttyel. A fekete katicabogarak gyakrab­ban fordulnak elő iparterületeken, mint a pirosak. Feltételezték, hogy a nagyon füstös területek összefüg­gésbe hozhatók a fekete katicabo­garak számának növekedésével. (A bőrfeketedés jelensége az ipari te­rületeken ismert néhány más ro­var esetében is, így pl. a lepkék­nél.) Az ökológusok azt állítják, hogy a füst nincs hatással a kati­cabogarak elterjedésére. Mióta a sok füst szinte elzárta a nap útját, nem könnyű a két fel­­tételezés között igazságot tenni. A kutatók úgy találták, hogy pl. Scunthorpe, Hull és Doncaster vá­rosokban (melyek a legfüstöseb­bek) kevesebb a fekete katicabo­garak aránya a piros katicaboga­rakéhoz képest. A fekete katicabogarak jobban alkalmazkodnak a kevésbé napsu­garas területekhez, mert a mele­get jobban magukba szívják, a pi­rosak pedig a napsugarak nagy ré­szét visszatükrözik. Így azokban a körzetekben, ahol a napsugárzás elég alacsony, a fekete katicabo­garak terjednek el jobban. A kati­cabogarak mozgási sebessége test­­hőmérséklettől függ, és ez a külön­leges hőfok segíti a feketéket az élelems­z érzésben. SZEMÉTTELEP A REPÜLŐTEREK MELLETT Az Amerikai Közlekedési Mi­nisztérium rendeletszerű irányel­vekkel szabályozta a repülőterek közelében létesített vagy létesülő szemétlerakóhelyeket. Az új elő­írás szerint, szemétlerakódó helyek a sugárhajtású repülőgépek által használt repülőterek és kifutók ha­tárától legalább 3 km, légcsavar hajtású gépek repülőterétől pedig 1 km távolságra létesíthetők. Amennyiben ilyen gyűjtőhelyek e távolságoknál közelebb vannak, a repülőterekhez, akkor azokat meg kell szüntetni, vagy földréteggel be kell fedni és füvesíteni. A rendelet szükségességét több tragikus baleset igazolja. A közel­múltban lezuhant egy sugárhajtá­sú repülőgép tömve utasokkal a bostoni légikikötő felett, mert a hajtóművet a beszívot madarak teljesen eltömítették. . Az idézett rendelet is több mint húsz olyan esetet sorol fel, amikor polgári, vagy katonai repülőgép a beszívott madarak tömege miatt kényszerle­szállást végzett. A szemétlerakó helyek ugyanis tömegesen vonzzák a madarakat, és így megnövekszik a „madárütközés” veszélye. A repülőterek közelében a nagy zaj miatt a földterület ára viszony­lag alacsony, ezért vannak itt a szemétlerakó helyek. Az említett légügyi hatóság, bár közvetlenül nem rendelkezhet a szemétlerakó helyek kijelölésében, közvetve azonban lehetősége van arra, hogy különböző támogatások megvoná­sával kényszerítse a vállalatokat a fenti rendelet betartására. A „TEJBETEGSÉG” TITKA A fejlődő országok népességének mintegy 70 százaléka tejallergiában szenved, állapították meg a dán ku­tatók. Pedig éppen e területek lakói számára lenne fontos a viszonylag olcsó és porított formában is jól hoz­záférhető tejfehérje minél nagyobb mennyiségben való fogyasztása (an­nál is inkább mivel a tejfehérje csupán harmadannyiba kerül, mint a húsfehérje.) A vizsgálatok tanúsága szerint a „tejbetegek” szervezetéből hiány­zik a laktáz nevű enzim, amely a tejcukrot bontja le. (A tehéntejben literenként 4,5 dekagramm tejcu­kor található; néhány állat — pl. a rozmár, a fóka — teje mentes a tejcukortól.) Akinek a belében nem termelődik laktáz, azok szervezeté­ben a tejcukor nem szívódik fel, így egyrészt hasmenést okozhat, másrészt a bélben levő mikroorga­nizmusok hatására erjedésnek in­dulhat, ami további súlyos követ­kezményekkel jár. A kutatók való­színűnek tartják, hogy a laktáz hi­ánya egyfajta genetikai jellegzetes­ség A „tejbetegek” számára csu­pán egy megoldás marad: olyan tejtermékeket kell fogyasztaniuk, amelyekben készítésükkor a tejcu­kor elerjed, de a nagy biológiai ér­tékű fehérjék és zsírok megmarad­nak bennük. Mindamellett az Egészségügyi Világszervezet szak­értői olyan, fehérjékben és kaló­riában gazdag, könnyen emészthe­tő és olcsó tápanyagok összeállítá­sán is fáradoznak, amely jól pó­tolhatja a tejet és a tejtermékeket. II szellemi képesség diagnózisa A világ sok tudósa fáradozik azon, hogy behatoljon a természet legbonyolultabb alkotásának, az emberi agynak a rejtelmeibe. Több kutatócsoport tevékenysége annak megállapítására irányul, hogy mi­lyen intellektussal és munkaképes­séggel rendelkeznek azok az embe­rek, akik a számítógépek tervezésé­vel foglalkoznak. Az általuk létre­hozott kibernetikai rendszerek maj­dani „intelligenciája"’ ugyanis nagy­részt az ő szellemi képességeiktől függ. Az egyik szovjet laboratóriumban a konstruktőröket egy karosszékbe ültetik, felerősítik rájuk az érzéke­lőket, és adattovábbító egységeket, majd hozzáfognak a kísérlethez. A vetítővásznon különböző számok jelennek meg, amelyeket négyzetre kell emelni és szóban közölni az eredményeket. A számok egyre gyorsabban követik egymást, a kí­sérleti személy egyre nehezebben tudja megoldani a feladatokat, mind gyakrabban követ el hibákat. Agya megfeszítetten dolgozik és a bioelektromos jelek egész özönét bocsátja ki. A bonyolult és pontos berendezések megszűrik a jeleket, kiválasztják közülük a lényegeseket és azokat mágnesszalagon, papír­csíkon rögzítik. A kapott adatokat matematikai módszerek segítségével dolgozzák fel, majd megállapítják, hogy mi­lyen volt a kísérleti személy agy­működésének állapota a megfeszí­tett szellemi munka közepette.

Next