Hajdú-Bihari Napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

rp TUDOMÁNY UJJ TECHNIKA Korszerű otthon — gépesített háztartás A nagy varázsló, a mérföldes léptekkel haladó technika behatol az élet minden területére. Nemcsak a felhők között jár a legkorszerűbb repülőgépek formájában, kering a világűrben, nemcsak a tengerfenékre ereszkedik le, hogy a legkorszerűbb eszközökkel hajtson végre utazásokat, hanem eljut az otthonokba is, ahol a háztartás gépesítésével teszik könnyebbé a dolgozó emberek éledtét. Modern konyha vagy Inkább laboratórium ? Kezdjük a konyhával, amely napjainkban is már kevéssé hasonlít akár a húsz év előtti konyhákhoz is. Sokkal inkább egy laboratóriumhoz, amelyben kuktafőzők, elektromos gépek, villanytűzhely, kávé- és teafőzők, vesók, forróvíztárolók, a főzést szinte kézi erő nélkül előkészítő konyhai robotgépek, infravörös sugárral párolok és egyéb korszerű konyhai eszközök segítik elő a dolgozó asszonyok házi munkáját. A technikusok, tudósok újabb kísérletei alapján további újdonságok várhatók ezen a téren, s egyre inkább közeledünk az úgynevezett sugárkonyha felé. Ez nemcsak a percek alatti főzést, sütést teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az ételanyagok vitamintartalma és íze szinte maradéktalanul menjen át a kész ételbe. A sugárkonyha legtöbb darabja napjainkban még csak kísérleti, úgynevezett mintapéldányokban, kiállítási tárgyként szerepel, de csak rövid idő kérdése, hogy sorozatgyártásra kerüljön, és a háztartásoknak olyan mindennapi darabjává váljék, mint napjainkban a mosógép, vagy a villanyvasaló. Ugyanezt adhatjuk a gépesített otthon másik fontos kellékéről: a robotemberről. A kibernetikusok műhelyében ma már olyan ördöngősen bonyolult gépek születtek meg, melyek szinte túlszárnyalják Capek vagy Wells fantáziáját is. Ezek közül első helyen említhetjük a közel harminc műveletet végző robotembert, azt a háztartási automatát, mely a mosogatástól a favágásig (pontosan beállítható, szabályozható mértékben), a csomagolástól a padlókefélésig a legkülönbözőbb és legbonyolultabb munkafolyamatokat elvégzi. A gépezetet gombnyomással lehet vezérelni, más-más fázisú munkatanfolyamokhoz szabályozókkal átállítani. Ha a kísérleti példányok után — a távoli jövőbe — áttérnek az univerzális háztartási robotemberek gyártására, valóságos gépmindenese lesz ez a korszerű háztartásnak. A kultúrgéptől a klimatóriumig Egy leningrádi kiállításon hatalmas feltűnést keltett a kultúrgép, amely a könyvtár, a televízió, a film és a hangverseny élményeit egyesíti. Kézérintésnyi távolságra hozza a távoli városok képkiállításának anyagát, felcsendíti a meleg otthon nyugalmában a koncertek puha, léleksimogató muzsikáját, a lakásba varázsolja a forró színházi esték élményeit. Folytatásos regényeket közöl vetített képekben. A gép szinte csúcspontja annak, ami a rádióval kezdődött, és a televízióval folytatódott. Legyőzni a távolság mellett az időt is, kiszűri a mindennapok kultúrprogramjából a legértékesebbeket. Az ugyanabban az időpontban egymástól távoleső helyeken játszódó művészi eseményeket kényelmes körülmények között, családi környezetben az otthon meleg nyugalmában élvezheti majd a pihenésre és szellemi felüdülésre vágyó ember. Ma még költséges, így magánháztartásokban egyelőre nem használják a klímatériumot, az úgynevezett „klímagépet”, de bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül sok lakásban találkozunk az ötletes szerkezettel. Egy évtizeden belül pedig olyan nélkülözhetetlen és mindennapos cikk lesz, mint napjainkban a jégszekrény. K. G. „srangtontpítós ” légkalapács Az egyik legzajosabb munkaeszköz, az útburkolat bontására szolgáló légkalapács „lecsendesítésére” világszerte kísérletek folynak. Úgy tűnik, hogy a képen látható konstrukciós megoldásokkal sikerült elviselhetőbbé tenni a kompresszor és a légkalapács okozta lármát. A kompresszor lemezborítását zajelnyelő masszával kenték be és műanyaggal borították. A motor kipuffogójának hangtompító rendszerét a lemezborítás kettős falú fedelében helyezték el. A levegőáram csatornákat üveggyapot szigeteléssel és habszivacsréteggel burkolták. Ezáltal elérték, hogy a kompresszor zajszintje 70 decibelt alatt van, tehát az általános utcai zajszintből nem emelkedik ki. A préslégkalapács „lecsendesítésénél” arra törekedtek, hogy a zajszintet elsősorban a kis frekvenciák tartományában csökkentsék. Az ilyen frekvenciájú zajok fárasztják leginkább a dolgozót és ezek a legelviselhetetlenebbek a környezet számára is. A hangtompítást azzal érték el, hogy a légkalapácsba mintegy 2 kilogramm poliuretán gumit építettek be. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1975. AUGUSZTUS 9 Elektronikus kapcsolás Az elektronikus szerkezeti elemek sorába tartozó tirisztor — négyrétegű félvezető eszköz, amely záróirányban félvezető diódaként viselkedik, ezzel ellentétes irányban (a kapcsolóirányban) pedig kétállapotú, kikapcsolt, vagy bekapcsolt lehet — mind fontosabb szerepet tölt be a nagy áramok és feszültségek technikájában. A képen látható Siemens gyártmányú, korong alakú tirisztorról kevesen gondolnák, hogy mire képes, akár két megawatt teljesítmény kapcsolására is alkalmas! Feszültsége 2500 V, árama 800 A. Az elektronikus építőelemek lassanként „száműzik” a szokásos mechanikus kapcsolókat, amelyek lassúbbak, gyorsabban kopnak, ívet húznak és működtetésükhöz sokkal több energiát igényelnek. fíj emlékezet-molek Nagyon leegyszerűsítve különböző emlékezet-fajtákat figyelhetünk meg a természetben: a faj-emlékezet például azt biztosítja, hogy a nyúlból mindig nyúl lesz; az individuális emlékezet az egyedi tapasztalatokat tárolja; az immunológiás emlékezet sajátot különbözteti meg az idegentől stb. A fajemlékezet már jól ismert, a sejtmag fehérjéihez, az ún. DNS-hez kötött. Az immunológiás emlékezet i.e. kémiai anyagokhoz kapcsolódik. Kézenfekvő, hogy az individuális emlékezet, azaz a tapasztalatok elraktározása és előhívása is kémiai folyamatokhoz kötődött. Az individuális emlékezet azonban nem azonos a faj-emlékezettel, és nem a DNS-hez, hanem a sejt egy másik anyagához, az ún. RNS-hez kötődik, ami közvetlenül a sejtek fehérje építésének, az irányítója. Az utóbbi időben egyre több feltevés azt erősíti, hogy a külső információk sajátos anyagi hordozója az RNS, amely tartós emlékezésként a fehérjeszintézisbe építi azt. Az utóbbi években számos kísérlet eredménye szól emellett. Az amerikai kutatók, vizsgálatai különösen érdekesek e szempontból. Patkányokat arra treníroztak, hogy a fényt előnyben részesítsék, a sötétséggel szemben. Az ilyen patkányokból olyan anyagot vontak ki, amelyet normál patkányba fecskendezve, ezeknél is fénykedvelő viselkedést idéz elő. Az általuk kivont és később mesterségesen is előállított anyag az ún. skotophobin, amit az első emlékezet-molekulának neveztek, de a kutatók erre vonatkozó véleménye mégis megoszlik. Újabban a vizsgálatokat olyan aranyhalakkal is elvégezték, amelyeket arra idomítottak, hogy a zöld fényt részesítsék előnybe és a kék fénnyel megvilágított akváriumrészt kerüljék el. 10.000 ilyen idomított halból 15 mikrogrammnyi anyagot izoláltak, ami a kék szín kerülését a kezeletlen halakba fecskendezve kiváltotta. E hatóanyag is fehérjeszerű, de kémiai szerkezetének pontosabb kiderítése és szintetizálása még hátra van A vegyület-rokonság alapján feltételezik, hogy a színelkerülés-emlékezet első „szava” egy meghatározott aminosav-sorrend, (ahogy a genetikai kódé a bázis-sorrend). Az a rész, amely ezen fehérjeszerű anyagok mindegyikénél azonos, az elkerülési reakciót irányítja, míg a többi szint, világosságot, zörejt tartalmazza, ami az állatot megtanította az elkerülésére. További tüzetes vizsgálódással — a kutatók szerint — az emlékezés-kód megfejthető lesz. Az eredmények és elgondolások közlése után természetesen újabb kérdések merülnek fel az emlékezés kutatóiban. Kérdés mindenekelőtt, hogy a skotophobin csak elősegíti-e az emlékezés létrejöttét, avagy maga tartalmazza a sötétség elkerülésére vonatkozó emlékezetinformációt. Lehet, hogy a skotophobin csak egy, a tanulási folyamatoknál képződő köztestermék. Emellett szól a kivont anyag viszonylag nagy mennyisége is, hisz az agyvelőben nincs hely a sokféle információ-emlékezet mindegyikének ilyen mennyisége számára. Ezért is tartják ezt a fehérjeszerű anyagot inkább az emlékezet képződéséhez vezető katalizátornak, mintsem magának az emlékezet-molekulának. A viták mindenesetre a kérdés tisztázása felé új lendületet adnak a kutatóknak. RÖVID HÍREK A KATICABOGARAK SZÍNE Angol ökológusok kutatást folytatnak a kétpettyes katicabogarak színével kapcsolatban. Ezeknek a katicabogaraknak két változata ismert: a pirosak két fekete pöttyel, illetve — ritkábban előforduló változata — fekete, kettő vagy négy piros pöttyel. A fekete katicabogarak gyakrabban fordulnak elő iparterületeken, mint a pirosak. Feltételezték, hogy a nagyon füstös területek összefüggésbe hozhatók a fekete katicabogarak számának növekedésével. (A bőrfeketedés jelensége az ipari területeken ismert néhány más rovar esetében is, így pl. a lepkéknél.) Az ökológusok azt állítják, hogy a füst nincs hatással a katicabogarak elterjedésére. Mióta a sok füst szinte elzárta a nap útját, nem könnyű a két feltételezés között igazságot tenni. A kutatók úgy találták, hogy pl. Scunthorpe, Hull és Doncaster városokban (melyek a legfüstösebbek) kevesebb a fekete katicabogarak aránya a piros katicabogarakéhoz képest. A fekete katicabogarak jobban alkalmazkodnak a kevésbé napsugaras területekhez, mert a meleget jobban magukba szívják, a pirosak pedig a napsugarak nagy részét visszatükrözik. Így azokban a körzetekben, ahol a napsugárzás elég alacsony, a fekete katicabogarak terjednek el jobban. A katicabogarak mozgási sebessége testhőmérséklettől függ, és ez a különleges hőfok segíti a feketéket az élelemsz érzésben. SZEMÉTTELEP A REPÜLŐTEREK MELLETT Az Amerikai Közlekedési Minisztérium rendeletszerű irányelvekkel szabályozta a repülőterek közelében létesített vagy létesülő szemétlerakóhelyeket. Az új előírás szerint, szemétlerakódó helyek a sugárhajtású repülőgépek által használt repülőterek és kifutók határától legalább 3 km, légcsavar hajtású gépek repülőterétől pedig 1 km távolságra létesíthetők. Amennyiben ilyen gyűjtőhelyek e távolságoknál közelebb vannak, a repülőterekhez, akkor azokat meg kell szüntetni, vagy földréteggel be kell fedni és füvesíteni. A rendelet szükségességét több tragikus baleset igazolja. A közelmúltban lezuhant egy sugárhajtású repülőgép tömve utasokkal a bostoni légikikötő felett, mert a hajtóművet a beszívot madarak teljesen eltömítették. . Az idézett rendelet is több mint húsz olyan esetet sorol fel, amikor polgári, vagy katonai repülőgép a beszívott madarak tömege miatt kényszerleszállást végzett. A szemétlerakó helyek ugyanis tömegesen vonzzák a madarakat, és így megnövekszik a „madárütközés” veszélye. A repülőterek közelében a nagy zaj miatt a földterület ára viszonylag alacsony, ezért vannak itt a szemétlerakó helyek. Az említett légügyi hatóság, bár közvetlenül nem rendelkezhet a szemétlerakó helyek kijelölésében, közvetve azonban lehetősége van arra, hogy különböző támogatások megvonásával kényszerítse a vállalatokat a fenti rendelet betartására. A „TEJBETEGSÉG” TITKA A fejlődő országok népességének mintegy 70 százaléka tejallergiában szenved, állapították meg a dán kutatók. Pedig éppen e területek lakói számára lenne fontos a viszonylag olcsó és porított formában is jól hozzáférhető tejfehérje minél nagyobb mennyiségben való fogyasztása (annál is inkább mivel a tejfehérje csupán harmadannyiba kerül, mint a húsfehérje.) A vizsgálatok tanúsága szerint a „tejbetegek” szervezetéből hiányzik a laktáz nevű enzim, amely a tejcukrot bontja le. (A tehéntejben literenként 4,5 dekagramm tejcukor található; néhány állat — pl. a rozmár, a fóka — teje mentes a tejcukortól.) Akinek a belében nem termelődik laktáz, azok szervezetében a tejcukor nem szívódik fel, így egyrészt hasmenést okozhat, másrészt a bélben levő mikroorganizmusok hatására erjedésnek indulhat, ami további súlyos következményekkel jár. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a laktáz hiánya egyfajta genetikai jellegzetesség A „tejbetegek” számára csupán egy megoldás marad: olyan tejtermékeket kell fogyasztaniuk, amelyekben készítésükkor a tejcukor elerjed, de a nagy biológiai értékű fehérjék és zsírok megmaradnak bennük. Mindamellett az Egészségügyi Világszervezet szakértői olyan, fehérjékben és kalóriában gazdag, könnyen emészthető és olcsó tápanyagok összeállításán is fáradoznak, amely jól pótolhatja a tejet és a tejtermékeket. II szellemi képesség diagnózisa A világ sok tudósa fáradozik azon, hogy behatoljon a természet legbonyolultabb alkotásának, az emberi agynak a rejtelmeibe. Több kutatócsoport tevékenysége annak megállapítására irányul, hogy milyen intellektussal és munkaképességgel rendelkeznek azok az emberek, akik a számítógépek tervezésével foglalkoznak. Az általuk létrehozott kibernetikai rendszerek majdani „intelligenciája"’ ugyanis nagyrészt az ő szellemi képességeiktől függ. Az egyik szovjet laboratóriumban a konstruktőröket egy karosszékbe ültetik, felerősítik rájuk az érzékelőket, és adattovábbító egységeket, majd hozzáfognak a kísérlethez. A vetítővásznon különböző számok jelennek meg, amelyeket négyzetre kell emelni és szóban közölni az eredményeket. A számok egyre gyorsabban követik egymást, a kísérleti személy egyre nehezebben tudja megoldani a feladatokat, mind gyakrabban követ el hibákat. Agya megfeszítetten dolgozik és a bioelektromos jelek egész özönét bocsátja ki. A bonyolult és pontos berendezések megszűrik a jeleket, kiválasztják közülük a lényegeseket és azokat mágnesszalagon, papírcsíkon rögzítik. A kapott adatokat matematikai módszerek segítségével dolgozzák fel, majd megállapítják, hogy milyen volt a kísérleti személy agyműködésének állapota a megfeszített szellemi munka közepette.