Hajdú-Bihari Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

Megkezdődött az európai ifjúsági leszerelési konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Az európai békéért, biztonsá­­gért, az országok és népek együttműködéséért folyó munkálkodás azonban továb­bi erőfeszítéseket kíván mindazoktól, akik a nemzet­közi enyhülés ügyét maguké­nak vallják. Meggyőződésünk — folytatta Lázár György —, hogy a záróokmány korrekt, jószándékú végrehajtásának egyedüli járható útja az ajánlások egységes egészként való kezelése, amelynek eredményeként tovább erő­síthető kontinensünkön a bi­zalom légköre és a biztonság. Ezért reméljük — és a ma­gunk részéről arra törek­szünk —, hogy a befejező szakaszába lépett belgrádi ta­lálkozó olyan eredményekkel zárul, amelyek elősegítik a helsinki záróokmányban fog­laltak végrehajtását. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy az enyhülés katonai térre történő kiterjesztése napjainkban sürgető feladat­tá vált. Olyan kérdésekről van szó, amelyek megoldása ma már nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Hangsúlyozta: a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok számos leszerelési kezde­ményezést tettek. Kifejezte azt a reményünket, hogy ezek a javaslatok — amelyek né­peink őszinte békevágyát tükrözik — kellő figyelmet kapnak a leszerelési tárgya­lásokon, valamint az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó kor­mányközi fórumokon. A to­vábbiakban Lázár György szólt népünk pusztító hábo­rúkkal terhes történelméről. — Szocialista céljainkat az egész magyar társadalom ma­gáénak vallja, s azok megva­lósításán szoros nemzeti egy­ségben munkálkodik — mon­dotta. — Céljaink elérésének alapvető feltétele, hogy béké­ben élhessünk. A békét, az együttműködést, a leszerelést szolgáló politikánkkal a ma­gyar kommunisták és pár­­tonkívüliek, hívők és mate­rialista világnézetűek közös érdekeit, törekvéseit szolgál­juk és képviseljük.­­ A szocialista országok­kal együtt mi is kezdemé­nyezői voltunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának, aláírtuk annak záróokmá­nyát. Nemzetközi törekvése­ink tükrözik a Helsinkiben elfogadott alapelveket, végre­hajtjuk a bizalomerősítő in­tézkedéseket, fejlesztjük és erősítjük a gazdasági együtt­működést más országokkal. Szorgalmazzuk, hogy mielőbb megszűnjenek a szocialista országokat, így a bennünket is sújtó diszkriminatív gazda­sági és kereskedelmi rendel­kezések. Ismerjük, befogad­juk más népek kulturális ér­tékeit, művészetét, tudomá­nyos alkotásait és reméljük, hogy Nyugat-Európa országai hozzákezdenek a viszonosság elvét tükröző intézkedések megtételéhez ezen a terüle­ten. Minden, hozzánk jó szándékkal érkezőnek lehető­séget adunk országunk, né­pünk életének megismerésé­re. Az elmúlt évben több mint 12 millió külföldi járt hazánkban, és országunk la­kóinak mind nagyobb hánya­da — tavaly több mint egy­­harmada — látogat Európa különböző országaiba. — Kormányunk arra törek­szik, hogy aktív munkával szolgálja a kontinensünkön kibontakozott pozitív folya­matok erősítését, javítsa kap­csolatait és fejlessze együtt­működését a helsinki záróok­mányt aláíró országokkal. Számos kétoldalú egyezményt kötöttünk ennek szellemében, és több kezdeményezésünkről vannak folyamatban tárgya­lások.­­ Meggyőződésünk, hogy a béke, a biztonság, az enyhü­lés és a leszerelés jelentősé­génél, horderejénél fogva nem lehet csak az államok, a kormányok ügye. Miközben ezekről a kérdésekről fontos két- és sokoldalú tárgyalások folynak, a nemzetközi kap­csolatokra mind nagyobb ha­tást gyakorolnak a társadal­mi és politikai tömegszerve­­zetek, amelyek kifejezik a közvélemény növekvő érdek­lődését és igényét a jelentős politikai döntések kialakítá­sában való részvételre. Soha ilyen nagy mértékben nem kapcsolódtak be a közös munkába a különböző ideoló­giai és politikai orientációjú társadalmi erők, mint most, amikor a leszerelés konkrét kérdései kerülnek napirend­re. A politikai, ideológiai kü­lönbségek ellenére mind töb­ben tartják ma már fontos­nak, hogy azt keressék, ami összeköti őket. Ezt példázza az európai ifjúsági leszerelé­si konferencia is. Jelentősé­gét az a szerep adja, amelyet az ifjúság korunk problémái­nak megoldásában játszik, és az a felelősség, amelyet mindannyian viselünk az if­jú generáció békés, boldog, emberi jövőjéért. Lázár György nagy taps­sal fogadott beszéde után Kovács Jenő olvasta fel a konferenciát üdvözlő neves államférfiaktól, személyisé­gektől kapott táviratokat. Sikeres munkát kívánt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra, Amadou-Mahtar M. Bow, az UNESCO főigazgatójának nevében Martha Hildebrandt főigazgató-helyettes, Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Willy Brandt, a Szocialista Inter­­nacionálé elnöke és Bernt Carlsson, a szervezet főtit­kára, Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára, Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államta­nácsának elnöke, Gustav Hu­­sák, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, köztársa­sági elnök, Urho Kekkonen finn köztársasági elnök, Olof Palme, a Svéd Szociáldemok­rata Munkáspárt elnöke, Karin Söder svéd külügymi­niszter és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára, az Államtanács elnöke. Ezt követően a konferencia megvitatta a tanácskozás ügyrendjét és napirendjét, majd megkezdődött az érde­mi munka. A plenáris ülés első felszólalója Stephan Mi­roslav, a Nemzetközi Diák­­szövetség elnöke volt. Ezután Borisz Nyikolaje­­vics Pasztuhov, a lenini Komszomol Központi Bi­zottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió ifjúsága nagy felelős­séggel tevékenykedik azért, hogy ne ismétlődhessen meg a második világháború vér­zivatara. Ugyanakkor azt is látni kell: bizonyos nyugati körök ma sem adják fel re­ményüket, hogy új, az eddi­ginél is tökéletesebb fegy­verek kidolgozásával katonai erőfölényre tesznek szert. Ezután ebédszünet követ­kezett. Az ebédszünet után az el­ső felszólaló, Ove Fich, a Szocialista Ifjúsági Nemzet­közi Szövetség (IUSY) főtit­kára, rámutatott, hogy a bé­ke csakis olyan világban va­lósulhat meg, amelyben el­tűnik az országok közötti és az országokon belüli szociá­lis különbség. Volkmar Kallenbach, az Európai Liberális és Radiká­lis Ifjúsági szövetség (EFLRY) elnöke. Örömmel nyugtázta az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közöt­ti SALT-tárgyalások ered­ményeit, s hangoztatta: olyan nemzetközi szerződésre van szükség, amely valamennyi államot eltiltana a tömeg­­pusztító fegyverek újabb és újabb típusainak kifejleszté­sétől. Az Európai Keresztényde­mokrata Ifjúsági Unió (UEJDC) elnöke, Christine Kautzine a nukleáris fegyve­rek gyártásának egyszerre történő beszüntetését java­solta. Bojcso Sterjanov, a bolgár Dimitrovi Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kiemelte az előkészítő munka alaposságát, haté­konyságát, amely a konfe­rencia sikeréhez nagymér­tékben hozzájárul. Csehszlovákiában csakúgy mint valamennyi szocialista országban a háborús propa­gandát büntetik — hangoz­tatta hozzászólásában Miros­­lav Dockal, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának el­nöke. Részletesen beszámolt arról: hazájában nagy súlyt helyeznek arra, hogy a felnö­vekvő nemzedék a népek kö­zötti barátság, az internacio­nalizmus szellemében nevel­kedjék. A késő éjszakába nyúló vi­tában minden hozzászóló egyetértett az enyhülési irányzat erősítésének szüksé­gességével. Kiemelték az ed­dig megkötött fegyverkorlá­tozási egyezményeket, az újabb tömegpusztító fegyve­rek elleni nemzetközi össze­fogás jelentőségét, s ez utób­biban az ifjúsági szervezetek tiltakozását. A helsinki záró­okmány jelentőségét méltatva több felszólaló is hangsú­­­­lyozta: a legalapvetőbb em­­­­beri jog a béke. Az eddig­i fegyverkezésre fordított ösz­­szegeknek a jövőben az élet­­színvonal javítását kell szol­gálniuk. A célok valóra vál­tásáért, a háború elleni pro­pagandáért­­ az ifjúsági szervezetek az eddiginél jobb, szorosabb együttműködéssel még többet tehetnek. Több konkrét javaslat is el­hangzott, amelyek az általá­nos enyhülés és biztonság megvalósítását szolgálják. Az európai ifjúsági leszere­lési konferencia szombaton délelőtt plenáris üléssel foly­tatja munkáját. (MTI) F HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1978. JANUÁR 21. Folytatódtak a magyar-JNDK kormányfői tárgyalások Pénteken az Országházban Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke találkozójá­val folytatódtak a magyar— INDK tárgyalások. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Rácz Pál külügyi államtitkár, va­lamint Muhammed Szaleh Mutija, a JNDK külügymi­nisztere. Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke pénteken két fővárosi mú­zeumba látogatott el. Részt vett a látogatáson Házi Ven­cel külügyminiszter-helyet­tes is. A M­DK kormányfője a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Esti Béla fő­igazgató kalauzolásával — megtekintette a magyarorszá­gi munkásmozgalom történe­te állandó kiállítást, a Ma­gyar Nemzeti Galériában pe­dig — ahol Éri Istvánné fő­igazgató-helyettes fogadta­­ a XIX. századi magyar festé­szeti kiállítást és a Rippl-Ró­­nai emlékiállítást. Ali Nasszer Mohamed megtekintette a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes elő­adását az együttes székházá­ban. Részt vettek az előadá­son a M­DK kormányfője kíséretének tagjai is. A műsor megkezdése előtt Szigeti Pál, az együttes igazgatója köszöntötte a ven­dégeket. (MTI) Az amerikai külügyminiszter Egyiptomban Pénteken délelőtt megérke­zett Kairóba Cyrus Vance. Az amerikai külügyminisztert egyiptomi kollégája, Moha­med Ibrahim Kamel üdvözöl­te a repülőtéren. Egyikük sem nyilatkozott a sajtónak. A két külügyminiszter heli­kopteren Szadat elnök Kairó­tól néhány kilométernyire északra levő rezidenciájára repült. A program szerint megbe­szélésük után Szadat és Vance sajtóértekezletet tartott, majd együtt ebédelt. Az amerikai külügyminiszter még délután továbbutazott Törökországba. Jeruzsálemben Cyrus Vance-t Mose Dajan külügy­miniszter búcsúztatta. ROMA: Firenzében pénte­ken géppisztollyal agyonlőt­tek egy 27 éves rendőrt, egy másikat pedig megsebesítet­tek. A két rendőr egy ellopott kis tehergépkocsit akart el­lenőrizni, amikor az ismeret­lenek — feltételezhetően ter­roristák — tüzet nyitottak rá­juk. Teherszállító űrhajó a világűrben MOSZKVA Egy pillanatra sem szüne­tel a Szal­jut—6 űrállomás le­hetőségeinek kihasználása a szovjet űrkutatási program­ban. Úton van az űrállomás felé a világ első teherszállító űrhajója. A Progressz—1 el­nevezésű űrhajót pénteken bocsátották fel a Szovjetunió­ban, és már rátért a­­kiszá­mított közbeeső pályára. A teherszállító űrhajó, amely lényegében azonos a szovjet űrhajók eddig fel­használt típusával, a Szojuz­zal, de belsejét másként ala­kították ki, utánpótlást visz Jurij Romanyenkónak és Georgij Grecskónak, akik most fejezik be hatodik he­tüket az űrállomáson. Az utánpótlásban mindenekelőtt hajtóanyag van a szükséges berendezések működtetésé­hez, de más felszerelési tár­gyak is. Komoly mérnöki fel­adatot jelent a teher elhelye­zése: nemcsak a különböző stabilitási és dinamikai szem­pontokat kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a két űrhajós minden nehézség nélkül tudja kirakni az érke­zett szállítmányt. A Progressz—1 teherszál­lító űrhajó a pályakorrek­ciók után ahhoz hasonlóan közelíti meg az űrállomást ahogyan azt a Szojuz—26 tet­te: a „hátsó bejárat” felől, és automatikusan kapcsolódik össze azzal. Az összekapcso­lási folyamat lényegében ha­sonló ahhoz, ahogy az embert szállító űrhajók dokkolnak: a folyamat irányítását a földi irányító központ, valamint az űrhajó automatikus berende­zései, elektronikus számító­gépe, irányító berendezés végzi, a végső szakaszban pe­dig az űrhajó az irányítórúd vezetésével kapcsolódik össze az űrállomással. Visszaútját szintén automatikus berende­zésekkel lehet szabályozni. A Progressz-kísérlet lénye­ge mindenekelőtt abban áll, hogy ezzel a módszerrel rendszeresen lehet kapcsola­tot tartani a Föld és az űrál­lomás között anélkül, hogy a végső soron korlátozott mé­retű teret az űrhajósok szál­lítására kellene igénybe ven­ni, illetve olyan berendezések elhelyezésére, amelyek nél­külözhetetlenek az ember űr­utazásához, de nincs rájuk szükség akkor, amikor csak terhet juttatnak a Világűrbe. Elmaradnak az immár meg­szokott külső jegyek is: nin­csenek kajütablakok és egyéb olyan berendezések, amelyek a személyes megfi­gyeléshez lennének szüksége­sek. Mint German Tyitov, a vi­lág második űrhajósa, aki a bajkonuri űrrepülőtéren je­len volt a Progressz 21 indí­tásánál, a moszkvai rádió tu­dósítójának elmondotta, a te­herszállító űrhajó útját mindvégig a Földről irányít­ják, és az pontosan ugyan­olyan folyamatot jelent a föl­di központnak, mint a sze­mélyszállító űrhajók követé­se és irányítása. A Progressz—1 a fellövés után ráállt a kiszámított pá­lyára. Ez az első szakaszban eltér még az űrállomás pá­lyájától, közbeeső útvonalnak számít. A szükséges mérések és korrekciók után kezdi meg majd a Progressz a kö­zeledést a Szaljut—6 űrállo­máshoz. (MTI) Sarlós István látogatása a MÉM-ben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára pénteken látogatást tett a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumban, ahol Romány Pál miniszter és Borbély Gábor, az V. kerüle­ti Pártbizottság első­ titkára fogadta. Sarlós István kísére­tében volt Gittner László, a Budapesti Pártbizottság osz­tályvezetője. Romány Pál tájékoztatást adott a mezőgazdaság 1978. évi feladatairól, és a minisz­térium munkájáról. Ezután Sarlós István felkereste a MÉM Mérnök- és Vezetőto­vábbképző Intézetét, ahol Szűcs Kálmán főigazgató fo­gadta, és tájékoztatást adott az intézet munkájáról. Délután Sarlós István részt vett és felszólalt a MÉM gaz­daságpolitikai aktívaülésén. (MTI) RÖVIDEN PEKING. A hivatalos lá­togatáson tartózkodó Ray­mond Barre francia minisz­terelnök pénteken találkozott és megbeszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, az ál­lamtanács (kormány) elnök­­helyettesével. A látogatás­­ programjának keretében­­ Barre és felesége pénteken felkereste az elhunyt Mao el­nök mauzóleumát. KARACHI. Egy légikalóz­­ pénteken hatalmába kerítette a pakisztáni légitársaság Sak­­kurból Karachiba közlekedő­­ járatát. A Fokker típusú re­­­­pülőgép jelenleg Karachi re­pülőterén vesztegel — fedél­zetén 32 tússzal. Négy utast — valószínűleg nőket és gye­rekeket — a géprabló szaba­don engedett. BUDAPEST. Pénteken a Farkasréti temetőben vettek végső búcsút Nagyajtay Te­réz, Kossuth-díjas érdemes művésztől, a Nemzeti Színház jelmeztervezőjétől pályatár­sai, tanítványai, tisztelői és családjának tagjai. Koszorúk­kal övezett ravatalánál a Nemzeti Színház igazgatósága és társulata nevében Major Tamás kétszeres Kossuth-dí­­jas kiváló művész mondott búcsúztatót. BUDAPEST. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Bülent Ece­­vitet, a Török Köztársaság újonnan kinevezett miniszter­­elnökét, WASHINGTON. Az Egye­sült Államok, Nagy-Britan­­nia, Franciaország, az NSZK és Olaszország külügyminisz­ter-helyettesei péntektől Washingtonban megbeszélé­seket kezdenek — az etió­­piai—szomáli viszályról, az Afrika szarván kialakult helyzetről. VARSÓ: A szejm elnöksé­ge január 26-ára hívta össze a lengyel parlament ülését, amelynek napirendjén töb­bek között szerepel az állam­tanács beszámolója a taná­csok munkájáról, továbbá je­lentés a munkaügyi törvény­­könyv előírásainak végrehaj­­tásáróL BONN. A nyugatnémet par­lament pénteken egyhanngú szavazással ratifikálta az eu­rópai tanács által megszöve­gezett terrorizmus-ellenes megállapodást. Ausztria és Svédország után az NSZK a harmadik nyugat-európai ál­lam, amely csatlakozott a nemzetközi jellegű szerződés­hez.

Next