Hajdú-Bihari Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-03 / 1. szám
I P I hajdúM II I |1 fii ■ssm&BM I i V I J I I I |n MflGYBR SZOCIALISTA MUHHáSPÁRT HHJDŰ-BIHIR MEGYEI BIZOTTSÁGIIMIK HPM | A népgazdaság januárja Ami természetesen olyan lesz, amilyenre a vállalatok többségének januárja sikerül, egész egyszerűen nem lehet másmilyen. Ahhoz tehát, hogy a népgazdaság januárja jó legyen — azaz egybeessék a tervcélokkal is, a társadalmi szükségletekkel is — vállalati jó januárok tömege kell. Ez utóbbiakhoz viszont elengedhetetlen ... s itt hosszú lista következhetnék, de hiszen a termelőhelyeken jól tudják, mi minden a feltétele a folyamatos munkának, hogy a január olyan legyen, mint a többi hónap. Hosszú évek óta ugyanis nem olyan. Egészen pontosan: az iparágak, iparcsoportok tekintélyes részénél nem olyan. Előttünk 1978 hónapjainak ipari termelési adatai. A statisztika tizenkét hónap átlagából alakít ki egy mutatót, s ehhez méri a havi időszakokat. Hegyek és völgyek, olykor már-már szirtek és szakadékok váltakozása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal inkább elgondolkodtat. Hiszen elgondolkodtató, mi több, meghökkentő, hogy 1978 januárjában a tizenkét hónap átlagának mindössze 71,5 százalékát érte el a termelés a műszeriparban, 84 százalékát a gyógyszeriparban, ahogy a fafeldolgozásban, a textilruházati iparban is jócskán elmaradt az átlagtól. A szocialista ipar egésze 1978 januárjában kereken kilenc százalékkal teljesített kevesebbet, mint a havi átlag, s azért, mert iparágaink többsége akkor fújta ki magát... De csak a többség, s nem az iparágak mindegyike! Amivel kimondtuk : lehet egyenletesen, szervezetten, nagy eltérések nélkül is dolgozni. Kézenfekvő: néhány iparterülettől balgaság lenne ugyanazt várni januárban, mint májusban vagy szeptemberben. A tégla- és cserépgyártás, a sörtermelés, a mész- és cementkibocsátás például okkal kötődik az úgynevezett szezonális ingadozásokhoz. Igen ám, de másfajta tények is előttünk sorakoznak, olyanok, ahol a kényszer csikarja ki a folyamatosságot, a nagy teljesítménykülönbségek elkerülését. Így van ez a villamosenergiaiparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben, a szerves és szervetlen vegyiparban, a papírgyártásban. A kényszer megjelenési formája persze sokféle: hol a technológia, a termelőberendezések működtetésének technikai hogyanja ez a kényszer — például a folyamatos üzemű kőolajfeldolgozásban —, hol pedig a fogyasztás, felhasználás diktátuma. A lényeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyamatos, mennyiségében is nagyjából egyenletes termelés, árukibocsátás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadékok elkerülhetősége mellett, a hajrák és a sétálások időszakának váltakozásával szemben. Illenék az első munkanapokon úgy dolgozni, mint a hetvenkilencediken vagy a háromszázadikon; 1978-ban 306 munkanap volt. Az illemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen novemberben és decemberben pótolni azt, ami a januári, februári „kiengedés, leeresztés” adóssága. S ha sikerül is, a költségek, a fajlagos ráfordítások tetemes emelkedése mellett — amit vizsgálatok igazolnak — megy ez végbe, csökkentve a vállalati nyereséget éppúgy, mint a népgazdasági tiszta jövedelmet. Hallani most olyan vélekedéseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szerényebb célokat megfogalmazó, azaz — ezt sugallja a veszélyes okoskodás — teljesítése könnyebb, egyszerűbb, mint a korábbi feladatoké volt. Amit akár el is hihetnek, ha vállalnánk a régi cipőben járást, a százalékok mechanikus összevetését, hiszen igaz, az ipari termelés négy-, az építési-szerelési teljesítmény egyszázalékos növekedése 1979-ben kisebb emelkedőnek látszik, mint amit megtettünk 1978-ban. Végzetes hiba lenne, ha a termelőhelyek a puszta százalékok latolgatásával jelölnék ki lépteik ritmusát. A mennyiség szerényebb tömege a minőség- és hatékonyságjavítás feladatainak árnyékában állhat csupán, s nem a fő helyen! Pontosan a célok átsorolása az, ami megköveteli az ésszerű tempót, az araszolgatás és a rohanás száműzését a műhelyekből. Amihez gondolkodás- és szemléletmódunk sokféle elemét is újra kell rangsorolni, észrevenni: az idő alapvető termelési tényező! A szocialista ipar 1978 januárjában, egy munkanapra vetítve 1,9 milliárd forintot kitevő árut értékesített, októberben viszont 2,8 milliárdnak megfelelőt. Nem arról van szó, hogy mindenáron és mindenütt sikerhónapot csináljanak a januárból, hiszen ahol baj van a gazdaságossággal, ott nem okvetlen a nagy árutömeg a megfelelő bizonyítvány a közösség igyekezetéről. Arról van szó, hogy az évet átfogó feladatok időarányos részét januárban kell végrehajtani, s nem júniusban vagy decemberben. Arról van szó, hogy minden munkanapnak megvan a jelentősége, szerepe, súlya, azoknak a januári napoknak is, melyeket némely helyen úgy töltenek, na lássuk, mit csinálunk — majd februárban. Az év január másodikán kezdődött, minden munkahelyen, minden foglalkoztatottnak. Ennyi az egész. Ez az ,,ennyi” azonban meghatározója lehet annak, milyen lesz munkánk közege, a munkavégzők közérzete október táján, s milyen lesz a népgazdaság decembere, mindannyiunk esztendei mérlege. Veress Tamás fl derecskére 4) községi pártbizottság ülése Kedden délelőtt ülésezett az MSZMP Derecske nagyközségi Bizottsága. Az ülésen részt vett Kálmán Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Miskolczi János, a berettyóújfalui járási pártbizottság első titkára. A testület ezen az ülésen személyi kérdésekkel foglalkozott Eddig végzett munkájának és érdemeinek elismerése mellett, más fontos funkcióba kerülés miatt a pártbizottság felmentette titkári funkciójából Tóth Lászlót, a nagyközségi pártbizottság titkárát. Derecske nagyközségi pártbizottságának tagjává, a pártbizottság titkárává Gyönyörű Lajost választották meg, aki ezt megelőzően a közelmúltban megszűnt járási pártbizottság első titkára volt. Az alig két napja megkezdődött 1979-es esztendőnek máris megvan az első szenzációja: Európára szinte egyik napról a másikra szokatlanul zord időjárás köszöntött. Az „évszázad hidege” elsőször az északi országokat érte el, aztán fokozatosan uralkodóvá vált a „vén” kontinensen. Hazánkat jó ideig elkerülte a nem mindennapi zimankó, ám újévi köszöntőül hozzánk is bekopogtatott — Nyugat-Magyarországon azonnal tartós ittlétre berendezkedve. A rádió híradásaiból mindnyájan tudjuk, hogy a legsúlyosabb helyzet Baranya megyében van, jelentős károkat okozott a hó- és szélvihar. Hajdú-Bihar megyét a hidegfront az év első napjának késő délutánján érte el. A Kossuth Lajos Tudományegyetem meteorológiai állomásán 16 óra 25 perckor észlelték, hogy a szél nyugati irányról északkeletire fordult, és 30—35 kilométeres sebességű volt. Az éjszaka folyamán már 50—60 kilométeres széllökést is mértek. A hőmérők elsején délután még plusz 8-9 Celsius-fokot mutattak, ám néhány óra leforgása alatt ez mínusz 8 fokra változott. Dr. Justyák János tanszékvezető egyetemi tanár, az egyetem meteorológiai állomásának vezetője a január 2-i időjárási helyzetről elmondta, hogy mínusz 14 fokos hidegre ébredtünk, a szél viszont reggelre gyengült. A havazás alig valamivel 6 óra után indult meg, ami valamelyest enyhítette a hideget. A 2-án elkezdődött havazás fokozott munkára készteti a Köztisztasági Szolgát (Folytatás a 2. oldalon) Emberpróbáló hideg Kelet-Magyarországon még nincs veszély A debreceni Nagyállomás előtt hóeltakarító gép dolgozik A Debreceni Köztisztasági Vállalat szívesen alkalmazna rendkívüli hómunkásokat (Fotó: Kalmár) MAI SZÁMUNK tartalmából: LOSONCZI PÁL ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE (3. oldal) MIÉRT NEM MŰKÖDIK A PARABOLA? (4. oldal) KÖNYVSZEMLE (5. oldal) Mai lapszámunkhoz Ingyen falinaptárt adunk) Termelőszövetkezeti vezetők továbbképzése Az elmúlt esztendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően az új esztendő első munkanapján megkezdődött a Hajdú-Bihar megyei Termelőszövetkezeti Szövetség által szervezett továbbképző tanfolyam a debreceni tszüdülőben. A kéthetes program ebben az esztendőben a munkahelyi közösségek vezetőinek a tanácskozásával indult kedden délelőtt. Tóth Imréné, a tsz-szövetség osztályvezetője üdvözölte a szövetkezetekből érkezett munkahelyi vezetőket, majd dr. Orbán Sándor, a szövetség jogi és önkormányzati osztályának vezetője tartott előadást. A munkahelyi közösségek a termelőszövetkezeti önkormányzat legfiatalabb hajtásai, 1978-ban választották meg őket. A munkahelyi közösségek vezetőinek kétnapos tanfolyama után a megye tsz-eiben működő nőbizottságok elnökei, a versenybizottságok elnökei, a munkavédelmi és egészségügyi felelősök, a főállattenyésztők vesznek részt Debrecenben továbbképzésen az 1979-es esztendő első két hetében. Feloszlott a KISZ derecskei járási bizottsága Az 1979. január 1-től érvényes közigazgatási átszervezés miatt az MSZMP Politikai Bizottsága, a megyei pártbizottság és a KISZ megyei bizottsága határozatai alapján kedden délelőtti ülésével feloszlott a derecskei járási KISZ-bizottság. Az ülésen Koncz Sándor, a bizottság titkára elnökölt. Részt vett a tanácskozáson Kálmán Mihály, a megyei pártpártbizottság osztályvezetője, Miskolczi János, a berettyóújfalui járási pártbizottság első titkára, valamint Szombati Béla, a megyei KISZ-bizottság titkára is. Koncz Sándor titkár előterjesztésében a járási KISZ- bizottság összegezte az utolsó KISZ-választások óta eltelt egy év alatt végzett munkát, Szombati Béla megyei titkár pedig ismertette a megyei KISZ-bizottság értékelését. December 30-i feloszlása előtt a derecskei járási pártbizottság is értékelte a KISZ járási bizottságának munkáját. Ezt az értékelést Gyönyörű Lajos, a járási pártbizottság volt első titkára ismertette. Az értékelések megállapították, hogy a működését most beszüntető járási KISZ-bizottság betöltötte hivatását, feladatainak eleget tett, eredményesen mozgósította a járás ifjúságát a párt és a KISZ határozatainak végrehajtására. A KISZ-bizottság ülésével a KISZ járási pénzügyi ellenőrző bizottsága is beszüntette működését. A vasúti váltók ilyenkor folyamatos és gyors karbantartást igényelnek A Volán 6. számú Vállalatánál is győzik a munkát