Hajdú-Bihari Napló, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
t Anikál utcát neveztek el Debrecenben BÉKE A béke a nemzetek, az emberiség, az egyén és a közösség fejlődésének, boldogságának alapfeltétele, s kimerítő felelet a „lenni vagy nem lenni” hamleti kérdésre is. Ezek tudatában került sor a régi Szent Anna utcanévnek Béke útjára való módosítására. Valójában örök figyelmeztetés hordozója ez az utcanév, s nem véletlen, hogy a békéről éppen az „iskolák utcájá”-t nevezték el, mert ezen négy, egy általános és három középiskola (gimnázium) van. A béke és az iskola szoros kapcsolata pedig közismert. A Béke útja elődjének, a Szent Anna utcának létrejövetele a kora középkorra tehető, s több mint 600 éves múltra tekinthet vissza. Egy 1750. évi térképen még rajta van a Szent Anna utca keleti végén levő városkapu is, mely valahol a görög katolikus templom körül lehetett. A Szent Anna utca a város egyik főútvonala volt. Korábban a Varga utcától a Várad utcáig (Vörös Hadsereg útja) terjedő utcarész, a „Sánta-köz” (korábban: Szép utca) még nem tartozott a Szent Anna utcához. 1565-ben a sóraktár állandó helyéül a Szent Anna utcai kapun kívüli helyet jelölték ki. Debrecenben 1552-ig a katolikus vallás volt az uralkodó, de a kálvinizmus 1552—54 között a római katolikus egyházat teljesen kiszorította a városból. Ám a bécsi udvar politikailag megbízhatatlannak tartván a tiszta református vallású lakosságot, kierőszakolta a katolikusok visszatérését. III. Károly ugyanis csak abban az esetben volt hajlandó Debrecen szabad királyi város címmel járó kiváltságainak megerősítésére, ha a város biztosítja a katolikusok visszatérésének jogát. Így a város valósággal rákényszerült a katolikusok visszafogadására. A katolikusok legelső hírnökeként a piarista Szlopnyai Elek érkezett 1719. január 17-én Debrecenbe és a Szent Anna és Varga utca sarkán kis nádas házban 22 tanulóval iskolát nyitott. Ő lett az első igazgató, akinek egy papnövendék, Halápy Szilárd segédkezett. Szlopnyaiék végezték az elemi oktatást és iskolájukat fokozatosan fejlesztették algimnáziummá. 1777-ben látott napvilágot a Ratio Educationis, mellyel a nevelésügyet az államigazgatás részévé tették. A piarista iskola nagygimnáziummá lett, s a tanulmányi idő 7 évre bővült. A Marjtinovics-féle összeesküvés egyik vezéralakja, Szentmarjay Ferenc is a debreceni piarista iskola növendéke volt. 1811-ben tűz pusztította el az iskolát a templommal együtt. Az 1834. október 15-i földrengés és az 1838—39-es orkán ugyancsak használhatatlanná tette az iskolát, mely később, 1848—49-ben katonai kórházul szolgált. Az abszolutizmus idején a debreceni piaristák rejtegették üldözött rendtársaikat, köztük Szalóky Adolfot és Bartos Józsefet is. Az 1850-es években, amikor Benedek, hazánk helyettes fő- kormányzója meglátogatta a debreceni piarista algimnáziumot, Kardhordó Ambrus igazgatót arra akarta rábírni, hogy tiltsa el az ifjúságot magyar történelmi művek olvasásától, de eredménytelenül. 1852. július 12-én Ferenc József is látogatást tett a gimnáziumban. 1901. június 2-án írták alá a főgimnáziummá alakulás szerződését. A Steigmüller által tervezett főgimnáziumi épületet 1903. szeptember 3-án adták át használatra. 1919. január 17-én ünnepelte a Calasanzi Szent Józsefről elnevezett Kegyesrendi Római Katolikus Főgimnázium fennállásának 200 éves évfordulóját. Ady Lajos tankerületi főigazgató szerint az 1919— 20-as tanévben „néhány diákot nem vettek vissza a főgimnáziumba, kommunista vádak alapján”. A Calasanzi Főgimnázium az 1848: XXXIII. tc. értelmében 1948. június 30- án az állam tulajdonába került, s Atádi Kálmán lett az első igazgató. 1948. július 20-án a gimnázium az Állami Révai Miklós Gimnázium nevet kapta, majd az 1950—51-es tanévben a Csokonai Vitéz Mihály nevet vette fel. 1956. július 1-én nyílt meg és 1956 szeptemberében kezdte meg a tanítást a nagy létszámú Csokonai Gimnáziumból kiszakadt Tóth Árpád Fiúgimnázium. Ideiglenesen az anyaiskolában működött Csapó István vezetésével. 23 főnyi tanári testület 310 tanulóval 11 osztályban dolgozott. 1958 őszén épülethez jutottak a szemben levő megszűnő Tanítóképző helyén. 110 leány is megkezdte tanulmányait ebben az élvonalba került gimnáziumban. A Csokonai Gimnázium melletti katolikus elemi iskolából lett az államosítás után az Ady Endre nevét viselő általános iskola. A Csokonai Gimnáziummal szemben van a Svetits Római Katolikus Gimnázium. A leánynevelő intézet létrehozását Svetits Mátyásné adománya tette lehetővé, 1896-ban nyílt meg. Az első évben a felsőbb leányiskola I—III. osztálya, 1897-ben 4 osztályos elemi iskola kezdte meg működését. 1898-ban a felsőbb leányiskola tanítóképzővé lett. 1901—1902-ben nyílt meg a polgári leányiskola, 1909-ben pedig az 1 éves női kereskedelmi szaktanfolyam, melyet 1920-ban 3 éves nőipariskola váltott fel. 1926-ban 8 osztályú leánylíceum is lett a Svetits Intézetben. Az államosítás után itt állami gimnázium és állami tanítóképző is működött, ma az épület egyik részében Római Katolikus Leánygimnázium funkcionál. A Csokonai Gimnázium szomszédságában levő Szent Anna plébániatemplom alapkövét 1721-ben rakták le, de felépítésére csak 1745-ben került sor. Carlone tervezte a barokk templomot. Kezdetben torony még nem volt, a harangokat a mellette levő fatoronyban helyezték el. Mai 2 tornyát 1834-ben építették fel. A templom kriptájába temették a kegyesrendi szerzeteseket. Ketzer István volt az első plébános, aki a katolikusok számára temetőhelyet is kért a város kapuin kívül. Az Ady Endre Általános Iskola mellett levő plébánián keresztelték meg 1848. december 16-án Petőfi Zoltánt. A Béke útjának a Varga utcától a Vörös Hadsereg útjáig terjedő szakaszát (régi Sántaköz) 1927-ben kiszélesítették, s belőle nyitották a Jászai Mari utcát. (Kalenda Lóránt műszaki tanácsos 1947-ben elkészítette Debrecen új rendezési tervét!) A Szent Anna utca (Béke útja) lakosai túlnyomó többségben katolikusok voltak, azért hívták a városnak ezt a részét „katolikus negyed”-nek. Ma már a Béke úton emelt hatalmas épületek változtattak a régi utca eredeti jellegén. Dr. Nyakas László 12 HAJDÜ-BIHARI NAPfcO - «79 JUSTUS M. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK ELÖOLIMPIA Moszkvában augusztusban össz-szövetségi spartakiádot rendeznek a jövő évi olimpiára épített létesítményekben. A nagy érdeklődéssel várt előolimpia alkalmából és egyben a moszkvai olimpia népszerűsítésére a Magyar Posta július 31-én hét bélyegből álló sorozatot ad ki. Az egyes címletek az előző küzdelmekre emlékeztetnek, egy-egy jellegzetes épülettel idézik fel az 1952 óta lezajlott olimpiákat. 40 fillér: Helsinki, városháza, — 60 fillér: Róma, Kolosszeum, — 1 Ft: Tokió, Asakusa, — 2 Ft: Mexikó, Katedrális, — 3 Ft: München, Miasszonyunk temploma, — 4 Ft: Montreal, városrészlet, — 5 Ft: Moszkva. Lomonoszov Egyetem a Misa mackóval. Az egyes bélyegeken megtaláljuk a rendező országok zászlaját és a moszkvai olimpia jelvényét. Az új kiadványt Widerkomm Ervin grafikusművész tervrajza alapján négy színben, ofszetnyomással állítja elő az Állami Nyomda 488 300 fogazott és 14 900 vágott példányban. ÉRME ÉS BÉLYEG A numszfilatélia azokat fogja össze, akik a fémpénzek és a bélyegek kapcsolatát keresik. Az utóbbi még 140 esztendős sincs, így mint fiatalabb, tisztelettel mutatja be az évezredes éremkincseket. Postánk most készül az éremgyűjtők köszöntésére, Svájcban rendezendő találkozójukra ötértékű sorozatot tervezünk középkori, nemesfémből vert pénzek bemutatásával. Jól sikerült az ókori érméket bemutató görög sorozat. Jelenleg használatos pénzek ritkábban kerülnek bélyegre, ezekből könnyű a bélyeget és a rajta ábrázolt érmét együtt az albumba helyezni. A holland páka 25 c névértékű aprópénz képével serkent takarékosságra. Málta a decimális pénzrendszer bevezetésekor a lakosságnak bélyegeken is bemutatta az új érmék képét. Előfordul az is, hogy bélyegek és érmek azonos indok alapján jelennek meg, legutóbb Görögország köszöntötte így postájának 150 éves jubileu-mát. Bélyegkincsek képét ritkán látjuk nemes fémekbe ütve, ilyen készül a marit- reali olimpia alkalmából Ka-nada sorozatáról. Távolabb-ról e témakörbe sorolhatók a fémfóliára nyomtatott bélyegek is. Az 1955-ben kiadott alumínium bélyegünk az elsők közé tartozik, azóta számos arany vagy aranyozott lapra nyomott kiadvány is napvilágot látott. DETEKTÍVEK Miben hasonlítanak a nyomozók és a filatelisták ? A bűnüldöző és a gyűjtő szen-vedély egyaránt éles szemet, gondolkodó elmét kíván és itt is, ott is gyakorta kerül kézbe a nagyító. Ez utóbbit, mint közösen használt fegyvert mutatja be új sorozatán San Marino. A krimik öt detektívhősét, fantázia szülte nyomozó zseniket helyeztek nagyító alá öt bélyegen. Az első címleten Maigret felügyelő, Georges Simenon hőse látható. Arcvonásai ugyan nem egyeznek meg a tv-nézők által ismert arcképpel, de regényhőst mindenki saját képzelete alapján formálhat meg. A többi címleten Perry Mason (80 líra), Nero Wolfe (150 líra), Ellery Queen, és a befejező értéken, akit először kellett volna említeni: Sherlock Holmes. Alakja Canon Doyle regényében 1887-ben látott napvilágot. Népszerűsége teremtette meg a bűnügyi regények mai napig is sűrűn jelentkező és újabbnálújabb nyomozó figurákat teremtő műfaját. A regénybeli detektívek 1972- ben Nicaragua 12 bélyegből álló sorozatán szerepeltek, ez az INTERPOL (a nemzetközi rendőri szervezet) 50 éves fennállása alkalmából jelent meg. San Marino valószínűleg innen válogatott, mert a most bélyegre került öt figura ott már szerepelt. Az arcképek eltérnek és ott nem nagyító mögül figyelnek, hanem könyv lapjai közül lépnek elő a mesterdetektívek. A híres sebész beviharzott a műtőbe, futtában rángatta kezére a kesztyűt. — Szike! Már nekikészült, hogy felnyissa a beteg hasüregét — az utolsó pillanatban azonban megtorpant. — Idehallgasson — kérdezte a műtősnőtől —, mit is kell eltávolítanunk? — Sajnos — felelte a műtősnő — én nem tudom pontosan, főorvos úr, de úgy rémlik, hogy valami ,,-él”-re végződő dolgot. — ,,Él”-re? Konkrétabban, kedvesem!... Vakbél? Végbél? — Nem, doktor úr, inkább ,,-r”-re végződik! — Gyomor? Tumor? Orr?... Nem hiszem, hogy a beteg örülne az ilyen radikális beavatkozásnak... Kár!... Tudja mit? Telefonálok a feleségemnek, ő talán emlékszik rá, hiszen rendszerint elmondom neki, hogy milyen feladatok várnak rám.. . A sebész tárcsázott. — Idehallgass, drágám, nem emlékszel véletlenül, hogy melyik szervét kell eltávolítanom ennek a betegnek? Olyan bajuszos fiatalember, dús, kajla bajusza van... — Fogalmam sincs. — Tudod, egészen kiment a fejemből... de lehet, hogy valami ,,r"-re végződő dolog. — Akkor kar. Biztosan kar. — Alighanem igazad van, drágám. Annál inkább, mert ebből kettő van, és nem lesz nagy baj, ha. .. — Igen, drágám, de ne felejtsd el a legfontosabbat: sajtot kell venned. Ma nálunk ebédel Federico, és ő imádja a sajtot. Nem felejted el? — Milyet vegyek? — Akármilyet. Különben, ha friss Camembert van, akkor inkább azt vegyél. — De hiszen Federico ki nem állhatja! Mindig rosszul lesz tőle. — Éppen az a jó, legalább eggyel több beteged lesz. Az asszony letette a kagylót, a híres sebész pedig visszament a műtőbe. — Nos, kiderített valamit? — rontott rá a tanársegéd. — Az égvilágon semmit. — Nekem már dereng: ez valami ,,-emá"-ra végződő dolog lehet, nem ,,-r”-re... — mondta a tanársegéd. — ,,Omá”-ra? Talán szarkóma? Vagy szimptóma? Vagy apoióma...? — Nekem ugyan egy kutya — felelte közömbösen a tanársegéd. — Az ön betege, nem az enyém. A sebész komoran végigmérte a pácienst. — Egyelőre mindenesetre lenyisszantom a bajuszát —jelentette ki. — Telefonáljunk haza a lakására — kapott észbe a műtősnő. — Talán a hozzátartozói tudják. — Nagyszerű ötlet! — kiáltott fel a sebész és megint a telefonhoz indult. — Senora Ramirez? Itt Lopez doktor beszél. Nem, semmi különös nem történt. Csak kérdezni szeretnék valamit: nem emlékszik véletlenül, hogy mit kell kioperálni a kedves férjéből? — Nem tudom, úgy rémlik, valami ,,itisz" végű nyavalya lehet. — Egy pillanat, mindjárt elsorolom mindazt, amire így kapásból emlékszem: appendicitisz, nefritisz, kolitisz... — Nem, nem, egészen más. — Akkor mit parancsol, hogy kinyisszantsak belőle? — Amit óhajt, én nem ártom bele magam a férjem ügyeibe! Amire a híres sebész visszatért a műtőbe, a beteg már felocsúdott, mert az altató hatása véget ért. — Ezt a tésztát! Még a saját felesége sem tudott értelmes választ adni. — Az én feleségem csupán azt tudja — avatkozott bele a beszélgetésbe az operáció szenvedő alanya —, amiből haszna van. A legönzőbb teremtés a világon. Képzeljék el, amikor a fogpasztát használja, mindig a tubus közepét nyomja meg, bár tudja, hogy ezt mennyire utálom! Hiszen a tubust alulról kell nyomni. Mit szólnak hozzá? — Szörnyű! — kiáltott fel a tanársegéd. Ekkor a sebész félbeszakította a beteget: — Apropó, nem emlékszik véletlenül, hogy mijét kell kiszednem? — Semmit, az isten szerelmére, semmit! Én nem beteg vagyok, hanem a villanyszerelő, és a biztosítékot megjavítani jöttem, ez a nőszemély pedig — a balszerencsés páciens a műtősnőre mutatott — rámvetette magát, az orrom alá dugott valamit, és akkor egyszerre csak elnyomott az álom. .. De hol is van az az átkozott biztosíték?! Gellért György fordítása ANTONIO DE LARA: «4 nagy műtét Két újság egy rejtvény (4) VÍZSZINTES: 1. Gyógyfürdő. 13. Feltételes kötőszó. 15. Ilyen a kék ég, ha derűs az idő. 16. Hargitay, Verrasztó „munkahelye”. 17. Kocsis használja. 19. Mező visszafelé. 20. ... Sándor, mai magyar költő. 21. Határrag. 22. Román női név. 23. Fogoly az ellenség táborában. 25. Nicsak! 27. Kecs. 28. örmény helységbeli. 31. Kerít valahonnan, visszafelé. 33. A bor és az ittrium vegyjele. 34. Tiltószó. 35. Így „beszél” a béka. 37. Viszsza: Neves művésznő vezetékneve (... Ilona). 39. P. E. D. -R. 40. Itt volt kastélya Bocskainak és Bethlennek is! 42. Ide a tetejére. 44. Római fürdőhelye. 45. ... Kati, színművésznő. 46. Zokog. 47. Ali Baba jelszavának eleje? 49. A spandaui börtön utolsó foglya. 50. ... Béla műfordító. 52. Izike! 53. Képes. Sport. 54. Vörös segély. 55. Az erő mértékegysége. 58. Skálahang. 59. La ... (főváros). 60. Vastag fákat. 64. Harapá. 65. A görög mitológia örökifjú istennőivel. 68. Csatangol. 70. Zérus. 71. Tervszerű megelőző karbantartás. 73. ... duplázva súlyos betegség (vitaminhiány). 74. K. T. 75. Jane ... (Charlotte Brontë regénye). 77. Vihar. 78. Lásd függ. 6. 80. Mázol. 81. Francia folyó. 83. Narancsszelet. 85. Vasúti csomópont. 86. Operában sok hangzik el! AUTOMATUZSÁLEMEK. A közelmúltban Sopronban a színház előtti téren rendezték meg a II. veterán autós rallyt. A mintegy negyven hazai, illetve csehszlovákiai öreg jármű ügyességi pályán mérte össze tudását