Hajdú-Bihari Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! rf101i XXXVII. ÉVFOLYAM 13. SZÁM­ÁRA: 1,20 FORINT 1980. I. 17.. '­­ CSÜTÖRTÖK II MAGYAR SZOCIALISTAMUHKÓSPÁRTHISJDY-BIMAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LIPID Gyermekünk érdeke Országos méretű a köz­lekedési népnevelés. Las­san már soknak is talál­juk, holott ezekben a na­pokban nem lehet eleget beszélni róla. Az az igaz­ság: feledékenyek va­gyunk, szórakozottak va­gyunk, figyelmünk köny­­nyen más irányba tere­lődik. A jobbik esetben. Nem egyszer előáll ugyanis az a helyzet, hogy saját felelőtlensé­günknek vagyunk az ál­dozatai. Példákkal il­lusztrálva : az utcákon, utakon — pláne azokon, amelyeken nyilvánvaló a gondatlanság — elég egy rossz mozdulat, s kész a baleset. De szándékunk­tól függetlenül is ki va­gyunk, ki lehetünk téve a körülmények szeszé­lyének. Egy rejtett fel­fagyás, egy síkosra csiszolt tükörfelület, s máris a mentőben, a baleseti sebészeten ta­lálhatjuk magunkat , hogy mindez nemcsak el­képzelés, azt a napi sta­tisztika bizonyítja. Rán­dulás, ficam, sőt törés is olykor-olykor, s ez min­denképpen az időjárási tényezőkkel van össze­függésben. Ne vegyük hát mo­­lesztálásnak, okoskodás­nak, ha újból és újból felhívják a figyelmet a veszélyhelyzetekre. A mi érdekünkben teszik, s ha hallgatunk a szóra, javunkat szolgálja. Mert éppen a téli napokkal, hetekkel összefüggésben vannak tragikusabb pil­lanatok is. S nemcsak az országúti közlekedésben, nemcsak a gépjárművek viszonylatában. Sajnos — s főleg ott, ahol folyók, tavak, nagyobb felületű vizek találhatók — köny­­nyen ismétlődnek az úgynevezett gyermekbal­esetek. Hogy miből? A víz még nincs eléggé be­fagyva, a jég még nem vastagodott meg a kellő mértékben, felülete tö­rékeny, nem bírja el a rája nehezedő súlyt. A gyermek — s főleg a kisgyermek — nem ér­zékeny eléggé a veszély­­helyzetekre. Nincs még kellő tapasztalata, hiány­zik még belőle a gya­korlaton alapuló általá­nosítás. Ezért kell résen lennünk, ezért kell fel­készítenünk őket minden várható fordulatra. A bajt ugyanis legjobb el­kerülni, mintsem utóla­gos szemrehányások kö­zepette vádolni magun­kat. A télnek persze meg­van a maga szépsége, a maga varázsa. Élni kell vele, hasznosítani kell saját érdekünkben. A gyermek számára meg egyenesen olyan lehető­ségeket kínál, ami a test s a lélek számára is egyaránt felüdülés. Sport, szórakozás, jó levegő, testedzés, s ez mind-mind az egészség s a jövő érde­kében alapoz. De, épp ez az alapozás teszi elen­gedhetetlenné a szerve­zettséget, a gondos előké­szítést, a felügyeletet. Mert a tél örömei akkor lesznek tiszta és felhőt­len örömök, ha tündök­­letét nem fakítja, nem homályosítja el semmi­lyen árnyék. Milliós felajánlások A Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat ebben az esztendőben több mint 280 millió forintos termelési érték elérését tűzte ki célul. Az év elején a szocialista brigádok és a munkaversenyben részt vevő kollektívák újabb fel­ajánlásokat tettek a kongresszusi munkaverseny kereté­ben. Vállalták, hogy a készletgazdálkodás javítása érdekében a késztermékek forgási idejét 8,6 napról 6 napra csökkentik. A tervező szakemberek az elfekvő készletek feldolgozására alkalmas modelleket készítenek, ehhez a piackutatók vevőt keresnek, ily módon 3,5 millió forinttal csökkentik a vál­lalat készleteit. Az alapanyagok forgási idejének 47 napról 45 napra való csökkentésével újabb 3 millió forinttal kevesebb készletet tartanak raktáron. Az anyaggal való takarékoskodást úgy is javítják, hogy 3 százalékkal a bázishoz viszonyított — csökkentett felhasználással dolgoznak, s ez 5,7 millió fo­­­rintot jelent. Az 1980. évi vállalati terv 3 százalékos túl­teljesítésére tettek vállalást a szocialista brigádok és ez 8,5 millió forintos termelésiérték-többletet jelent. Ezen belül az exportot 13 százalékkal szeretnék növelni. A termékek minőségi színvonalának javítása érdekében vállalták, hogy exportra csak olyan termékeket küldenek, amelyek kifogástalan minőségűek, s igyekeznek arra töre­kedni, hogy minőségi kifogás munkahibából ne legyen. Az MSZMP XII. kongresszusának tiszteletére az üzemegységek között házi versenyt hirdettek, a verseny legjobbjait anyagi, erkölcsi elismerésben részesítik. Az energiával való takarékoskodás érdekében a Hajdú- Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat brigádjai vállalták, hogy a nappali és a csúcsidei energiavételezés kiegyensúlyo­zásával a fajlagos üzemi költség nem növekszik ebben az esztendőben. DH-munkarendszer a kereskedelemben Három esztendeje kezdő­dött a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál a Dolgozz hibát­lanul munkarendszer beveze­tése. Kezdetben a szocialista brigádok tettek vállalásokat, ezt egészítette ki az iparban tapasztaltak alkalmazásával a vállalati DH-bizottság prog­ramja. A múlt év elején a propa­ganda és előkészítő szakcso­port egyeztette a munkaköri leírásokat, egyúttal fölszá­molták a párhuzamos mun­kaköri feladatokat. Kidolgoz­ták a bolti ellenőrzés új rend­szerét, melynek egy része a boltvezetők munkaköri leírá­sába is bekerült. Módosítot­ták az iratkezelési ügyrendet, és néhány h­atféle selejtezési idejét csökkentették. Téma­­vizsgálatokat folytattak, me­lyek során ellenőrizték és ér­tékelték a korszerű kereske­delmi gépek kapacitásának kihasználását. Az áruforgalmi szakcsoport a rendelés tervszerűségének megteremtése érdekében elő­re nyomtatott megrendelő­lapokat készíttetett. Az áru­rendelések teljesítését heten­te több boltnál rendszeresen ellenőrizték, szükség esetén megyén kívüli beszerzésre is törekedtek. Az értékesítés javítása érdekében módosí­tották a vállalat kiskereske­delmi egységeinek nyitva tar­tási rendjét. A készlet- és eszközgaz­dálkodási szakcsoport a háló­zati egységek készleteit ne­gyedévenként elemezte. Vizs­gálták a profilnak megfele­lő készlettartást, az elfekvő áruk értékesítésének lehető­ségeit, az eszközök és beren­dezések kapacitásának ki­használtságát. A bolti egysé­gek tatarozását úgy végezték el, hogy éves szinten húsz nappal több ideig tarthassa­nak nyitva az üzletek. A munkaerő-gazdálkodási szakcsoport havonta huszon­öt boltban rendszeresen vizs­gálta a bolti munkaszerve­zést, a szakmai képesítéssel rendelkező dolgozók arányá­nak alakulását, és szükség szerint munkaerő-átcsoporto­sításra tettek javaslatot. AZ IKARUS Karosszéria- és Járműgyárban 1980-ban tizenháromezer-hatszáz autóbusz gyártását tervezik. Az idei esztendő termelési feladatai mellett a legfontosabb törekvésük, hogy az igényekkel lépést tartva új jármű­típusokat fejlesszenek ki. A KÖRÜLMÉNYEKHEZ IGAZODVA AZ ÖLTŐL A KILOWATTIG (3. oldal) EGY EMBER A KÖZÉPKORBÓL (BŰNÜGYI REGÉNY) HAMIS DOLLÁROK A TERMOSZBAN MIÉRT FÜSTÖLÖG A FÜSTÖLÉS? (4. oldal) A LABDARÚGÓ NB II SORSOLÁSA (7. oldal) MI SZÁMUNK TA­RTALMÁBÓL: KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY A résztvevők négy megyéből érkeztek (Fotó: Iklódy) ­ A népfrontmozgalom idei feladatairól ■■mmmMmmmmHQHHmiHi^HHmmHHmmMBmHi tanácskoztak Debrecenben Január 16-án, szerdán, a Hajdú-Bihar megyei Tanács tanácskozó termében a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa a függetlenített politikai munkatársak részvételével tájértekezletet tartott. A négy megyéből — Békés, Bor­sod, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar — érkező poli­tikai munkatársakat, vala­mint Kálmán Mihályt, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőjét dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront Hajdú-Bi­har megyei Bizottságának tit­kára köszöntötte. Vitaindító előadást dr. Ko­vács Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketa­nács főtitkára tartott. Elő­adásának témája a népfront­mozgalom 1980. évi munka­­programja volt. 1980-ban felszabadulásunk 35. évében ül össze a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, ez az esemény a Hazafias Népfront-mozga­lomra is megtisztelő, nagy kö­telességet hárít. Ugyancsak az idén esedékesek az ország­­gyűlési képviselői és tanács­tagi választások. Ezek kap­csán a lakosság nagy tömegeit­­ kell mozgósítani, ugyanakkor cél, hogy gazdagodjon a la­kosság és a tanácsok, a ta­nácstagok, a képviselők és választóik kapcsolata, tovább javuljon a népfronttestületek és a tanácsok együttműködé­se. A népfrontmozgalom alap­vető feladata a párt és a kor­mány gazdaságpolitikai cél­kitűzései megvalósításának társadalmi támogatása, a közoktatás és a közművelődés társadalmi segítése. A lakó­helyi népfrontmozgalmi mun­ka legfőbb célja a szocialista társadalom erkölcsi, politi­kai, cselekvési egységének szüntelen erősítése, a szocia­lista demokrácia bővítése, a települések közéletének fej­lesztése. A munkaprogram s az an­nak ismeretében kibontako­zott vita összegzéseként az is megállapítható, hogy politi­kai ismeretterjesztésünknek — melyet nagymértékben se­gíthet a népfrontmozgalom — a továbbiakban is hozzá kell járulnia a nemzeti egy­ség erősítéséhez, a szocialis­ta gondolkodás és életmód formálásához, az interna­cionalista gondolkodás elmé­lyítéséhez. Dr. Kovács Béla tar­totta az értekezlet vitain­dítóját A taglétszám az év végére eléri a 92 ezret A Hajdú-Bihar megyei takarékszövetkezetek 1979. évi munkájáról, 1980. évi terveiről A Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő takarékszövet­kezetek mind szervezetileg,­­ mind pénzügyileg tovább­­ erősödtek 1979-ben. A tag­­­­létszám a múlt év végére elérte a 88 ezret. A betét­­állomány egy év alatt — a mérsékeltebb fejlődés elle­nére is — további 38—40 millió forinttal növekedett. A termelési kölcsönállo-­­ mány az utóbbi három év­­ átlagában 20 százalékkal ha­ladta meg a korábbi évek összegét. A takarékszövet­­­­kezetek a tapasztalatok sze­rint jól hasznosítják köl­­­­csönalapjukat is. A kihaszná­lás foka 98—99 százalékos. Ez jobb az országos átlagnál. 1979-ben bővültek a pénz­ügyi szolgáltatások is, első­sorban az Állami Biztosító­val kötött megállapodások alapján. A megyei takarék­­szövetkezetek gazdálkodási eredményei ugyancsak ked­vezőbbek az országos átlag­nál. A hajdú-bihari takarék­­szövetkezetek jelenleg 26 községben látnak el — közös megegyezés alapján — bizto­sítási tevékenységet. A takarékszövetkezeti há­lózat korszerűsítésének je­gyében Hortobágyon és Hen­­cidán 1979-ben kirendeltségi épület létesült. Az idén ke­rül átadásra a biharnagyba­­jomi takarékszövetkezet mo­dern üzletháza, jövőre pedig a csökmői, mikepércsi és a nyíradonyi kirendeltségek kapnak új üzletházat.­­ A hajdú-bihari takarékszö­vetkezetek össztagságán be­lül örvendetesen gyarapszik a fiatalok és a nők aránya. Ma már a taglétszám 38 százaléka 30 éven aluli, az országos 30 százalékos át­laggal szemben. A választott testületek igazgatóságainak s felügyelő bizottságainak tagjai kö­zött is sok a fiatal, 38, illetve 42 százalék. (Az országos át­lag e tekintetben 29, illetve 34 százalék.) Az idei terv szerint a megyei takarékszövetkezetek taglétszáma december vé­géig eléri a 92 ezret. To­vább nő a betétállomány is, valamint a folyósítható hite­lek összege. Elsősorban ter­melési célra kaphatnak hite­leket a tagok. Bővülnek a kapcsolatok a Cooptourist­­tal is társasutazások közös szervezésére.

Next