Hajdú-Bihari Napló, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

|| HAJDÚ-% 1 ■ | | 1 ■ | ■BSKM Ilii I­I­I Megkezdődött a magyar nyelv hete A TIT Hajdú-Bihar megyei, valamint hajdúhadházi tég­­lási szervezete közös rende­zésében tegnap este hat óra­kor került sor a hajdúhadhá­zi Földi János Könyvtárban a magyar nyelv hetének me­gyei megnyitójára. Dr. Nagy János, a TIT me­gyei titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Se­bestyén Árpád egyetemi ta­nár, a TIT nyelvi szakosztá­lyának elnöke mondott beve­zetőt. Földi Jánosra emléke­zett, az ő nyelvművelő mun­kásságát idézte. Földi János Kazinczy nyelvújító mozgal­ma előtt már felismerte a nyelvművelés fontosságát, s megállapításai ma is időálló­­ak. Petője után dr. Szathmári Ist­ván, az Eötvös Loránd Tudó­­mes Ezt követően Sellei vol­­ták meg az érdeklődők. A manyegyetem tanszékvezető tan előadóművész „Nyelv. su- műsorban közreműködött tanára tartott előadást Merre gázzó anyanyelvem” című Mihály Sebestyén citeramű­­zart nyelvünk fejlődése? cím­ irodalmi műsorát hallgat- rész. Dr. Sebestyén Árpád neve- Dr. Sebestyén Árpád megnyitót mond Mérlegzáró közgyűlések HAJDÚNÁNÁSI RUHAIPARI SZÖVETKEZET A különböző fórumokon sokszor emlege­tett világgazdasági változások hatásait saját bőrükön érezték tavaly a Hajdúnánási Ru­haipari Szövetkezet dolgozói. Igen nehéz, gondokkal terhes esztendőt zártak. 1981 vé­gén, s bár a körülményekhez képest jó ered­ményekről számolhattak be a vezetők a mérlegzáró közgyűlésen, az előző évi telje­sítményt nem sikerült megismételni. Az 55 milliót, meghaladó árbevétel ugyan 7,4 szá­zalékkal magasabb az 1980-asnál, de a 17,7 milliós nyereség öt százalékkal elmarad a korábbitól. A szövetkezet termelésének túlnyomó ré­sze (az árutermelés 95 százaléka) tőkés bér­munka, s ez a tény alapvetően meghatároz­ta a lehetőségeket. A nyugat-európai gazda­sági válság miatt csökkent a piac felvevő­­képessége, növekedett a kínálat, s ennek kö­vetkeztében csökkentek az árak. Már az első negyedévben kezdődtek a nehézségek amikor a svéd és a francia partner lemondta a tervezett bérmunkát. Márciusban egy osztrák cégtől vállaltak — igen olcsón — munkát, és növelték a bel­földi szállításokat is. Ehhez járult még a termelési költségek növekedése, aminek kö­vetkeztében már az év elején látható volt, hogy igen nehéz lesz eredményesen zárni az évet. A baj nem jár egyedül — szokták mondani —, objektív és szubjektív okok mi­att a szövetkezet vezetőinek 70 százaléka kicserélődött Hogy mégis sikerült elfogadható teljesít­ményt produkálni — hiszen a szövetkezet­nek az idén se kell szégyenkeznie, a lema­radás csak önmaguk korábbi eredményeihez képest számottevő, más gazdálkodó egysé­gekkel összehasonlítva őket most is állják a versenyt —, az elsősorban a fegyelmezett, komoly évközi munkának köszönhető. A műszaki fejlesztést, a korszerű technológia alkalmazását, az álló- és forgóeszközök jobb kihasználását, a jó minőség megtartását és a takarékos gazdálkodást napi feladatnak te­kintették. Tavaly holland, egyesült államokbeli, nyugatnémet, svájci, osztrák és svéd part­nerekkel állt kapcsolatban a szövetkezet. Az idén változik a koncepció, csökken az üzlet­felek száma. A nagyobb szállítandó mennyi­ségek szempontjából ez előnyt jelent, ám az esetleges konfliktusok igen nagy kockázattal járhatnak. A biztonság megteremtésének alapvető feltétele a minőségi követelmények teljesítése, a szállítási határidők pontos be­tartása. Az 1982. évi terv: 51,8 millió forintos ár­bevétel, 18,3 milliós nyereség. DEBRECENI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET A Debreceni Háziipari Szövetkezet 1981- ben alapjaiban megvalósította az év elején kitűzött célokat: túlteljesítette az árbevé­teli tervet, s a vártnál nagyobb nyereséget sikerült elérnie. Pedig számos akadállyal kellett megküzdeniük a szövetkezet dolgo­zóinak. Nem mindig kaptak megfelelő mi­nőségű és mennyiségű fonalat, s ez zavarta a folyamatos munkát. A szövetkezettel kap­csolatban álló külkereskedelmi vállalat, a TANIMPEX nem tudott hosszú távú szerző­déseket kötni, így két részleg kapacitása nem mindig volt biztonságosan kihasználva. A varró-bedolgozó részleg — bár itt biztosí­tottak voltak a szükséges feltételek — alig 70 százalékra tudta teljesíteni az árbevételi tervét, főként munkaszervezési hiányossá­gok miatt. Nem kis gondot okozott, hogy év közben a megengedettnél több bért osztot­tak ki, aminek csaknem súlyos pénzügyi kö­vetkezményei lettek. A bevezetőben említett mutatók azonban jelzik, hogy végső soron sikerült megoldani a legfontosabb felada­tokat.­­ A gazdasági célok teljesítése mellett a Debreceni Háziipari Szövetkezetben gondot fordítottak a közösségi tevékenységre is. Két kommunista műszakot tartottak tavaly, s az ezekért járó bért részben a mozgássé­rültek, részben pedig a gyermekintézmények támogatására fordították. 1981-ben négyezer óránál több társadalmi munkát végeztek, mintegy 100 ezer forint értékben. A mérlegzáró közgyűlésen szó esett az idei feladatokról. A termelés 1,8 százalékos növekedése mellett az árbevétel 20 százalé­kát közelítő, 7,3 milliós nyereséget várnak ebben az évben. Egyelőre csak 2,49 százalé­kos bérfejlesztést tűznek ki célul, de ha a teljesítmény megengedi, további bérjavítás­ra is mód nyílik. Az eredményes munkához elengedhetetlen a munka- és üzemszervezés hatékonyságának fokozása, a brigádmozga­lom fejlesztése, de gondot kell fordítani a szakmai és politikai oktatásra is. * MM SZÁMUNK TARTALMÁRÓL: A „SZOCIALISTA” ÖSSZEKÖTTETÉSRŐL MSZBT-MUNKA HAJDÚNANASON (3. oldal) FALURÓL VAROSRA, VAROSRÓL FALURA NEM A RABLÓ ERŐS, az Áldozat gyenge (4. oldal) KÉPERNYŐ BRAHMS-HANGVERSENY A BARTÓK TEREMBEN . (5. oldal) Megnyílt a szovjet szakszervezeti kongresszus BREZSNYEV AZ ÚJ SZOVJET BÉKEKEZDEMÉNYEZÉSEKRŐL Moszkva (MTI). Kedden délelőtt a Kreml Kongresszusi Palotájában 5052 küldött és 300 külföldi vendég jelenlétében megkezdődött a szovjet szakszervezetek 17. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitó ünnepségen jelen voltak a szovjet párt- és állami vezetők, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárá­val, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnökével. A tanácskozáson áttekintik a legutóbbi kong­resszus óta eltelt időszak eseményeit, a szovjet szakszervezetek tevékenységét, s megvitatják a soron következő feladatokat. A kongresszus előestéjén az SZKP központi bizottsága­­idvözlő üzenetet intézett a tanácsko­zás résztvevőihez. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusát Sztyepan Alekszejevics Sarajev, a Szov­jet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek megválasz­tották a kongresszus elnök­ségét. Az elnökségben foglal helyet Gáspár Sándor, a SZOTE főtitkára, a magyar küldöttség vezetője is. A kongresszus napirendjén szerepel a Szakszervezetek Központi Tanácsának a leg­utóbbi kongresszus óta vég­zett tevékenységéről és az SZKP XXVI. kongresszusa által meghatározott feladatok megvalósításában kifejtendő munkájáról szóló beszámoló. Ugyancsak meghallgatja a kongresszus központi revíziós bizottság beszámolóját. A küldöttek megválasztják a Szovjet Szakszervezetek köz­ponti tanácsát és revíziós bi­zottságát. A napirend és ügyrend el­fogadása után a küldöttek tapsa közepette Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke emelkedett szólásra. L. Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szov­jet szakszervezetek 17. kong­resszusán elmondott beszédé­ben a többi között tolmácsol­ta a tanácskozásnak a köz­ponti bizottság üdvözletét. Brezsnyev aláhúzta, hogy a szakszervezetek fontos sze­repet töltenek be a szocialis­ta társadalom politikai rend­szerében. Nagy és erős esz­közként szolgálnak ahhoz, hogy fejlesszék a demokrá­ciát, bevonják a dolgozókat a kommunizmus építésébe. A szakszervezetek nagy szere­pet töltenek be e feladatok széles körének megoldásá­ban. Az SZKP KB főtitkára alá­húzta, hogy a gazdaság fej­lődése és a dolgozók életkö­ (Folytatás a 2. oldalon) Együttműködés az erdőgazdálkodásban A kölcsönös előnyökre építve Tiszacsegén társaság alakult A mezőgazdasági nagyüze­mek többségének földjén er­dő is található. Van, ahol csak néhány hektár, másutt az ezer hektárt is meghalad­ja. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok együtt­működése épp ezért több ok miatt is fontos. Egyrészt mert a néhány hektáros er­dőhöz felesleges nagy telje­sítményű gépeket vásárolni, másrészt mert az erdőgaz­dálkodás szervezésében az együttműködés minden fél­nek csak javára válhat. Hajdú-Bihar megyében a termelőszövetkezetek egymás közötti együttműködésének már vannak hagyományai. Nemrégiben azonban a Fel­ső-tiszai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság is megkezdte egyszerű gazdasági társulá­sok szervezését. Tegnap, március 16-án Ti­­szacsegén gyűltek össze hét mezőgazdasági termelőszö­vetkezet és egy állami gazda­ság vezetői, valamint az együttműködésben érdekelt párt-, állami és tanácsi szer­vek képviselői. A résztvevők létrehozták a Tiszacsegei Er­dőgazdasági Együttműködési Gazdasági Társaságot. A jogi személyiség nélküli egyszerű társulás gesztora a FEFAG lett. Feladata, hogy a kölcsönös előnyökre épít­ve elősegítse és összehangol­ja a tagok erdőgazdálkodá­sát. Ebben fontos helyet fog­lal el, hogy szaktanácsadási és szolgáltatási rendszer ki­építésével tegyék lehetővé a rendelkezésre álló eszközök és a munkaerő növekvő ha­tékonyságú felhasználását. A társaság tagjainak sza­porítóanyagot szállít a FE­FAG, s együttműködnek az erdőtelepítés, -felújítás, -ápo­lás és -kitermelés végrehaj­tásának megszervezésében. Nagy segítséget jelenthet a társaság tagjainak, hogy sza­bad gépi kapacitásukat egy­másnak átadják. Így a beta­karítások idején az erdőgaz­daság a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátja szál­lító járműveit, s télen tudja foglalkoztatni a mezőgazda­­sági nagyüzemek erőgépeit. Az elképzelések szerint a speciális erdőgazdálkodási berendezések javításában se­gítene a FEFAG, míg a me­zőgazdasági jellegű gépek, berendezések karbantartásá­ra, javítására a nagyüzemek gépműhelyében keresnek szabad kapacitást. Az együttműködés kiterjed a különböző fafeldolgozók alapanyaggal való ellátására, illetve a termelőszövetkezeti erdőkből kitermelt fa hasz­nosítására is. A megye hete­dik ilyen jellegű gazdasági társulásába a balmazújvárosi Vörös Csillag, a polgári Tán­csics, az egyeki Tiszatáj, az újszentmargitai Lenin, a gör­beházi Béke, a balmazújvá­rosi Lenin, a tiszacsegei Bé­ke Termelőszövetkezet és a Hortobágyi Állami Gazdaság lépett be. A tulajdonukban, illetve kezelésükben levő er­dők együttes területe meg­közelíti az 1700 hektárt. MKBT-ü­lés Debrecenben A Hajdú-Bihar megyei­­ Közlekedésbiztonsági Ta-­­ nács idei teljes ülését­­ március 16-án, kedden délelőtt az SZMT szék-­­ házának tanácstermében * rendezte meg. Az ülésen jelen volt dr.­­ Lévai Imre, a megyei * pártbizottság osztályveze­tője, Tikász Elek, a Deb- Db­recén városi Tanács el­­­­nökhelyettese, dr. Alberth­y Béláné, a Hazafias Nép­front Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának titká­­­­ra, Seller Mihály rendőr­­ ezredes, az Országos Köz­­­­lekedésbiztonsági Tanács­­ képviselője A tanácskozáson két­pontos napirendet vitat­tak meg. Először az­­ MKBT 1981. évi munka- és költségvetési tervének végrehajtását, valamint az idei munka- és pénz­ügyi költségvetési terve­ket dr. Angyal László, az MKBT ügyvezető elnöke ismertette. Második napiirendi pontként Vas György rendőr főhadnagy, az­­ MKBT titkárhelyettese i­s az ülés elé terjesztette az­­ idei közlekedésbiztonsági­­ akciók megrendezésének­­­­ tervét. Az MKBT ülése végül egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Tordai Huba rend- f­őr alezredestől, az­­ MKBT elnökhelyettesé-­­ től a Vezess biztonsága- t­san! mozgalomban tavaly­­ kifejtett kimagasló tévé- f­kenységükért hatan vet- t­ték át az MKBT díszpla­­­­kettjét, 17 közlekedési ak-­­­ti­vista pénzjutalomban i­s részesült.

Next