Hajdú-Bihari Napló, 1991. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

1991. JANUÁR 22., KEDD Kiskanállal a kásahegyből ? Néhány hónappal ez­előtt az igazságszolgáltatás­ban dolgozók szűk csoportja a bírói engedetlenség gondo­latával is kacérkodott. Az új előmeneteli és bérrendszer bevezetése óta viszont úgy tűnik, lecsillapodtak a kedé­lyek. Ön a közelmúltban több megyében is járt, milyennek ítéli meg a bírák hangulatát, közérzetét? — Azt a fajta rebellis han­gulatot sehol nem tapasztal­tam, amely korábban első­sorban a főváros — kicsit élénkebben politizáló, de jobban meg is terhelt fiatal bírói között — lábra kapott. Az új előmeneteli és bér­rendszert természetesen nagyon fontosnak tartom, a fiatal kollégák számára külö­nösen kedvezőnek ítélem meg. Ennek ellenére nem gondolom, hogy mindenki elégedett, az emberi termé­szet sajátja, hogy amit már megkapott, azt természetes­nek tekinti, és többre vágyik. Én mindenesetre csodának tartom, hogy a parlament egyhangúan elfogadta a ja­vaslatot. A döntés azt jelzi, hogy a képviselők fontosnak tartják az igazságszolgálta­tást, a bíróságot. Ami pedig a bírákat illeti, az a vélemé­nyem, ha valaki emberileg és szakmailag alkalmas erre a pályára, annak jó a közérze­te, aki viszont elvész az ak­ták tömegében, annak min­dig rossz a hangulata. — Milyen további változá­sok várhatók a bírói szerve­zetben? — Az új előmeneteli rend­szert első lépésnek tartom, a jövő feladata a bírósági eljá­rási rendszer felülvizsgálata és optimális bírói szervezet létrehozása, természetesen megfelelő létszámmal. Arra számítani kell, hogy a bíró­ságokon a közeljövőben nő a munkateher. Mondok egy hihetetlennek tűnő példát: 1200 ügye van jelenleg az egyik fővárosi bírónak, aki gazdasági perekben hoz íté­letet. A bírákra kásahegyként tornyosulnak az ügyek, amelyből kiskanállal tudnak csak méregetni. A mennyisé­gi teher tehát rendkívüli.­­ A bíróknak tartott elő­adásában hangsúlyozta, mennyire fontos a törvények egységes értelmezése. Ezzel sejtetni engedte, hogy a jog­szabályok nem minden eset­ben egyértelműek. Mennyire elégedett ön a parlament tör­vényhozói munkájával? — Nem osztom azt a véle­ményt, hogy a képviselők nem dolgoznak, sokra érté­kelem az utóbbi hónapok törvényalkotói munkáját. Az új parlament eddig száznégy törvényt hozott, ez példátlan teljesítmény, még akkor is, ha nem mondható el, hogy mindegyik törvény egyfor­mán jó. Előfordul, hogy a jogrendbe illesztve az új jog­szabály egyik-másik koráb­bival ellentétes. Olyan hibák ezek, amelyek nehezítik a bírák munkáját, a jogalkal­mazást.­­ Előfordulhat, hogy ugyanabban az ügyben — bírótól függően — teljesen ellentétes ítélet születhet? — Nem, ez nem lehetsé­ges, inkább a mértékben le­het eltérés. A büntetőbírsá­got nem lehet grammokban mérni, ezért tartjuk fontos­nak a jogegységet. Azt, hogy a bírák közösen értelmezzék a törvényeket, és hasonló súllyal értékeljenek egy-egy tényt. Ettől még szuverén módon hozhatják a döntésü­ket. A cél az, hogy a tenden­cia legyen egységes. — Milyennek tartja a bírás­kodás jelenlegi presztízsét? —Jelentősen megtépázott­­­nak. A múlt néhány történé­se olyan fekete árnyékot vet a bíróságra, amely nem tün­tethető el. Néhányan ugyan, de olyan szörnyűségeket vit­tek véghez, amelynek követ­­kezménye a 301-es parcella. Én nem tudok nem gondolni arra, hogy azokban a sírok­ban bírósági ítélet alapján fekszenek emberek. Ugyanakkor tiltakozom az általánosítás ellen. 1780 bíró van Magyarországon, az esetek, az ítéletek mindig konkrétak. Hiszek abban, hogy a presztízs visszasze­rezhető. Remény van arra, hogy egy-két éven belül az alapvető eljárási szabályokat megreformáljuk, a bírói szer­vezeteket pedig átalakítsuk. Vannak elképzelések a tábla­bíróság esetleges visszaállí­tására, a kétszeri fellebbezé­si lehetőségre. Az átalakítá­sokat természetesen fontos­nak tartom, ugyanakkor az a véleményem, hogy a bírói méltóságot mindenkinek magának, a tárgyalóterem­ben kell megteremtenie. Fazekas Valéria A megyében is sokan látták Ufórajzás péntek éjjel Újra ufólázban ég az or­szág! A televízió-híradókban bemutatott riport után még azok is meginogtak, akik addig dühödten tagadták az ufók létezését. Ráadásul a Honvédelmi Minisztérium szóvivője, Keleti György ezredes sem tartja elképzel­hetetlennek, hogy valóban a sok vitára okot adó idegen civilizációk vezérelte űrjár­művek látogatását regiszt­rálták a kecskeméti repülőté­ren. Felbolydult az ország, mert Budapesttől keletre számos helyen hasonló je­lenségekkel találkoztak a szemtanúk. Az ufórajzás nem kerülte el megyénket sem. Délkeleti irányba tartott A Hajdú-Bihar fölött észa­ki irányból keletre áthaladó fényes gömb útjáról az első észlelést ez idáig a Görgey utca 14. szám alatt lakó Szűcsné Peles Erzsébettől kaptuk. — Szombaton éjszaka A tanú című filmet néztük a televízióban, amikor 15 éves lányom kiszaladt az erkély­re, mert egy narancssárga színű gömböt vett észre Haj­dúböszörmény irányában. A hatodik emeletről figyeltük amint tőlünk körülbelül 500 méterre egy hatalmas, lát­szólagos nagyságát tekintve félméter átmérőjű gömb füg­gőlegesen felemelkedett, hozzánk képest mintegy 60 fokos szögig. Amikor elérte ezt a magasságot, minden átmenet nélkül irányt vál­toztatva lassan elindult dél­nek, azaz a házunk fölött haladt el. Félelmetes volt! Hatalmas tűzcsóvát húzott maga után, ami körülbelül háromszorosa volt a gömb nagyságának. Azt is megfi­gyeltük, hogy a lángcsík sza­kaszosan kialudt, majd újra­­gyúlt. Körülbelül két percig láttuk az egészet. Semmiféle hang nem kísérte a jelensé­­get. Ugyancsak a televíziót nézte a Poroszlay út 50. alatt lakó Szabó Ferenc és család­ja is, de már jóval később. A 18 éves Péter vette észre, hogy a befüggönyzött abla­kon keresztül egy furcsa pi­ros fény látható. Mindannyi­an az ablakhoz rohantak, amely északra néz. Szabó Ferencné így­ mondta el a látványt: — Az Esthajnal csillagnál kétszer-háromszor nagyobb, fénylő ezüstös-kékes, fehéres színű gömb lassan, de elég alacsonyan haladt délkeleti irányba. Mögötte nagy­ságához képest tízszeres volt a csóva, amit narancssárgás­­pirosasnak láttunk. A há­zunk fölött haladt el hangta­lanul, amikor átszaladtunk a másik szobába, melynek ke­letre néz az ablaka és onnan figyeltük, hogy a Nagytemp­lom irányában eltűnik. Kö­rülbelül egy percig tartott az egész, amikor a férjem meg­nézte az órát, 23.19 órát mutatott. Kisebb, de változatosabb lett Míg a korábbi észlelők a hatodik, illetve a negyedik emeletről figyelték meg a jelenséget, addig akadt, aki a földről észlelte a látványt. — A Tölgyfa étteremből tartottunk hazafele a bará­tommal, Nagy Antallal, aki szintén az Ady Endre Gim­náziumba jár, amikor a szo­ciális otthon előtt elhaladva déli irányban egy sötétpiros fényt vettünk észre — emlé­kezik a pénteken éjszaka negyed tizenkettőkor történ­tekre Lakatos Ágnes gim­nazista. — Jobban szemügy­re véve egy csillag nagyságú kékes-zöldes gömböt vet­tünk ki az égen, amit egy narancssárga jóval hosszabb és vastagabb csóvaszerűség követett. Bizonyos távolsá­got tartva ezek fölött körül­belül a csóva középvonalá­ban együtt haladt velük egy piros gömb. A csónakázótó irányából tovább délkeleti irányba. A 4-500 méter ma­gasan repülő „valami" se­bessége a nagy magasságban kondenzcsíkot húzó repülők sebességével lehetett azonos. Két-három perces láthatósá­ga után tűnt el, de akkor még egy óriásit villantott, hogy azon a részen nappali vilá­gosság támadt. Kiderült a fénylő repülő szerkezet makacsul tarthatta déli irányát, mert a jelzett időpontban legalább tízen észlelték Berettyóújfaluban is. Többeknek úgy tűnt, hogy alacsonyan a piac fölött állt, s akkora volt, mint a telihold. Ezután egy villanás követke­zett, majd a gömb helyén színes hosszúkás téglalapok rendezetlen alakzata tűnt fel. Egy idő után, mintha „leol­tották volna". Persze nem biztos, hogy nem több, egy­mástól független ufólátvány­ról van szó. Égerházi Péter A taxisok egyelőre nem emelik a tarifát A szervezett magántaxisok egyelőre a magasabb benzinárak ellenére sem emelik tarifáikat. Bár szolgáltatásuk szabadáras, és a mostani üzemanyagár-eme­­lés, illetőleg az alkatrészárak növekedése a számítások szerint kilométerenként 2 forintos költ­ségnövekedést okozott, s a Magánfuvarozók Országos Ipar­testületétől kapott információ szerint a szervezett magánfuva­rozók egyelőre kénytelenek to­vábbhárítás nélkül elviselni a költségek növekedését. A forgalom ezekben a napok­ban, hetekben az átlagosnál is gyérebb, nagymértékben csök­kent az idegenforgalom, alig van éjszakai élet. Mindezek követ­keztében mintegy 40-50 száza­lékkal kevesebb az utas. Ha a taxisok még tarifát is emelné­nek, végképp nem lenne kit szállítaniuk — vélik az érdek­­védelmi szervezetnél, ahol el­mondták azt is, hogy a bevétel­­kiesés ellensúlyozására a ma­gánfuvarozók kénytelenek több időt — néha 12-14 órát — eltöl­teni a közutakon, emellett lénye­gesen megnőtt az üres járatok száma is. Az érdekvédelmi szövetség arra számít, hogy a megélhetési gondok miatt jelentősen csökken a magánfuvarozók száma. Egyébként ezt nem tartják tragi­kusnak. Jelenleg mintegy 25 ezer a személyszállító fuvarosok szá­ma, és ebből csak a fővárosban 11-12 ezer dolgozik. Ez a szám túl magas ahhoz, hogy a taxizás tisztességes jövedelmet jelentsen az ipart kiváltók számára. A magánfuvarozók érdekvédelmi szervezete úgy véli, hogy a fő­városban 7 ezernél több vállal­kozóra nincs szükség. Éppen ezért javasolja, hogy mihama­rabb módosítsák a közúti tör­vényt, amely a magánfuvaro­zásban bevezeti a koncessziós rendszert, vagyis a meghatáro­zott létszámot. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 Heti kommentátorunk: Orbán, a „victor” Torgyán József napirend előtti felszólalásával kezdődött az országgyűlés tegnapi ülése. A frakció­­vezető hű maradt önmagához, érzelmekre hatva, szenvedélyesen, fenyegetőzve érvelt a kisgazdák földprogramja mellett. „Patakvér" fog folyni, élni fognak a parasztok, ha a kormány nem vonja vissza a kárpótlási törvénytervezetét, és az országgyűlés nem hoz törvényt arról, hogy mindenki kapja vissza korábbi földjét. Torgyán nyíregyházi beszéde után láthatóan nem érte váratlanul a Házat mindaz, amit a politikus elmondott. Azonnal reagált szavaira Orbán Viktor, Szűrös Mátyás, Pethő Iván, majd megszólalt a mi­niszterelnök, Antall József is. Végül pedig Kónya Imre emelkedett szólásra. A Ház légköre talán még egyik ülésen sem volt ennyire izzó, mint most. Érez­ni lehetett, ez az a kérdés — a föld és a reprivatizá­ció —, amely körül legélesebbek a hat párt közötti nézetkülönbségek. A felszólalók elegánsan szedték szét Torgyán József felszólalását, akinek kétperces riposztja bi­zony erőtlen, pontatlan volt. Mégis, ezen vita igazi győztesének a Fidesz vezére, Orbán Viktor bizo­nyult. Igen, Orbán Viktor „victor" volt, hogy a régi rómaiakat idézzem. Nem személyeskedett, nem fűzte látványos körmondatokba gondolatait. Kifej­tette, Magyarországnak van törvényes alkotmánya, amelyre valamennyi képviselője letette az esküt. Aki alkotmányellenes akciók, lépések támogatója, az megszegi esküjét. A parlament határozatai meg­szavazásuk után törvényekké válnak. Megvolt és megvan a lehetősége annak, hogy bármilyen javas­lat a demokrácia keretei között törvényerőre emel­kedjen, így a kisgazdák földprogramja is. A kor­mánypártoknak volt lehetőségük, hogy nyolc hónap alatt megegyezésre jussanak ebben a fontos kér­désben, s mivel többséggel rendelkeznek a parla­mentben, megalkossák a nekik tetsző törvényt. Alkotmányellenes viszont az, ha valaki kisebbség­ben marad, elképzeléseit erőszakos úton akarja keresztülvinni. Amit Orbán Viktor elmondott, mindenki számá­ra egyértelmű és világos. A parlament hivatott arra, hogy többségi szavazással határozzon minden olyan kérdésben, amely megoldásra vár. A földfoglalások alkotmányellenesek. Mert mi lenne — vetette fel Orbán Viktor a gondolatot —, ha a pártok egymást követően más-más kérdésekben hasonló akcióra ragadtatnák magukat... És még valami. Erre is utalt Orbán Viktor. Na­gyon furcsa koalíció az, amelynek tagjai nem tart­ják be az európai parlamentarizmus idestova év­százados „játékszabályait". Ugyanis, ha nézetelté­rések vannak a koalíciós pártok között, akkor azo­kat a színfalak mögötti tárgyalások során szüksé­ges tisztázni, s nem pedig az ellenzék szeme láttá­ra. Antall József kompromisszumkészsége tegnap is megcsillant. Lehet, hogy sikerül lecsillapítani a szenvedélyeket. De a tegnapi szócsatának az egyér­telmű győztese az én szememben egyértelműen Orbán Viktor volt. FILEP TIBOR Emelés után - kifizetés előtt Nyugdíjban - nyugodtan(?) A parlament múlt heti döntését a társadalombizto­sítási törvény módosításáról sokan örömmel vették tudo­másul. Ideje volt, hogy az elhibázott nyugdíjrendszer nem ritkán kegyetlen követ­kezményein — súlyos gaz­dasági gondjaink mellett is — enyhítsenek a honatyák. A döntés eredményeként ja­nuár elsejétől átlagosan 23 százalékkal, azaz 1500 forint­tal emelkednek a juttatások. A magasabb nyugdíjakat — ahogyan az a televízióban is elhangzott — februárban kézbesítik először. Hogyan készült fel erre a nem kis munkára a megyei társa­dalombiztosítási igazga­tóság? — tudakoltuk Sápi Gyulánétól, a nyugdíjosztály vezetőjétől. — A már megállapított nyugdíjak új, felemelt össze­gét Budapesten, a nyugdíjfo­lyósító igazgatóság fogja ki­számolni és kiutalni. Mi csak a új nyugdíjak megállapítá­sával foglalkozunk. Ma még nem tudom megmondani — hivatalos értesítést nem kap­tunk erről —, hogy érinti-e az emelés azokat is, akik január elseje után mentek nyugdíj­ba. — Hajdú-Biharban hány nyugdíjas ember él és milyen összegű ellátást kapnak? —1990. augusztusi adata­ink szerint 104 ezer nyugdí­jas él a megyében. Közülük 70 ezer 347-en 6100 forint alatti nyugdíjat kapnak. 30 ezer 657 ldős embernek 6100 és 9400 forint közötti; 2699- nek 9400 és 13800 forint kö­zötti; 345-nek 13800 forint fölötti nyugdíjat kézbesít a postás. Csekéné Kelemen Korné­lia, a Nyugdíjasok Pártja debreceni csoportjának elnö­ke helyeselte a nyugdíjeme­lés összegének megállapí­tásában alkalmazott elveket. A munkában és a nyugdíjban eltöltött évek figyelembe vétele igazságosabb elosztást tesz lehetővé. — Nagyon örülnek az idős emberek a parlament dönté­sének, de túlzott optimiz­musra ez nem ad okot. Még nem tudják, a fűtésdíj, az áramszámla mennyibe is kerül majd, különösen ag­gódnak azok, akik központi fűtéses lakásban élnek. A kisnyugdíjasok, özvegyek továbbra is el vannak kese­redve, hiszen az alacsony nyugdíjak százalékos eme­lése nem teszi nyugodttabbá a megélhetésüket. A nyugdíj húsz, harminc, negyven éven keresztül fizetett biztosítás fejében jár az idős emberek­nek, nem könyöradomány tehát, mert az ellenértékét tőlük levonták. Éppen ezért én a munkában eltöltött évek alapján jobban differenciál­tam volna. Jó, hogy elfogad­ta az emelést a parlament, ez eredmény, amelynek örülni kell. De látjuk azt is, hogy az áremeléseket ez nem kom­penzálja. (k. m.)

Next