Hajdú-Bihari Napló, 1991. szeptember (48. évfolyam, 206-230. szám)
1991-09-11 / 214. szám
6 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Berlin: virágoskert az én Trabim Fotó: MTI-Press Új vegyület a trombózis ellen Budapest (MTI) Egyedülálló lehetőségeket kínál a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában az az új vegyületet amelyet másfél évtizedes kutatómunkával fejlesztettek ki a Gyógyszerkutató Intézet munkatársai. A magyar tudomány ezen újabb figyelmre méltó eredményét kedden Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Gábor, az intézet igazgatója. Az új vegyületből készülő gyógyszer a trombózist okozó, a véralvadásban kulcsszerepet játszó trombin nevű anyagra hat. Ilyen hatásmechanizmusú gyógyszer jelenleg sehol a világon nincs forgalomban. Az új vegyületre felfigyeltek a világ jelentős gyógyszergyártó cégei, s a minap az egyik legnagyobb amerikai multinacionális gyógyszergyártó cég megvásárolta a találmány licencjogát. Költöző kormányhivatalok Budapest (MTI) A kormány legutóbbi ülésén egy felmérés megkezdéséről döntöttek a miniszterek, melynek keretében számba veszik a kormányhivatalok elhelyezésére szolgáló épületeket, felmérik ezen ingatlanok értékét. Az értesülést megerősítve Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, hogy a minisztériumok elhelyezésének a mainál racionálisabb módját keresik. A helyettes államtitkár kifejtette: elképzelhető olyan megoldás, mellyel e hivatalok jobb körülmények közé kerülnének, s az általuk most „lakott" értékes épületeket idegenforgalmi és más „pénzkereső" célok szolgálatába lehetne állítani. Egy koncepció szerint mindez még az államkasszát is bevételhez juttatná. Telelottó-nyerőszámok A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a szeptember havi telelottó nyerőszámai a következők: 6, 48, 58, 65, 85. Az Ausztria-lottó nyereményjegyzéke A Lottóunió közlése szerint a 36. játékhéten 4 darab 6 találatos szelvény volt, nyereményük egyenként 3 739 509 schilling, 5 plusz 1 találatos 16 db, nyereményük egyenként 311 625 ATS, 5 találatos 454 db, nyereményük egyenként 16 473 ATS, 4 találatos 22 934 db, nyereményük egyenként 434 ATS, 3 találatos 340 003 db, nyereményük egyenként 36 ATS. A nyerőszámok: 3, 4,12,17, 25, 44, a pótszám: 37. Az teljes jokernyeremény: 16 400 391 schilling. A jokerszám: 969 505. KRÓNIKA 1991. SZEPTEMBER 11., SZERDA Kompromisszumot kell kötnünk a térség lakóival Scharrer János vezérőrnagy a nádudvari lőtérről Dombrovszky Ádám Budapes (ISB) — A napokban hozta meg döntését az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, önvédelmi érdeknek minősítette a Náduvar—Hortobágy— Püspökladány—Karcag—Nagyiván—Kunmadaras térségében lévő katonai lőtér használatát. Mint ismeretes, e települések lakói tizenkét pontos petícióval fordultak az Országgyűlés elnökéhez (s további közjogi méltóságokhoz) annak érdekében, hogy szüntessék be azt a lőteret, mely elsősorban zajártalmával megkeseríti a térség lakóinak életét. A bizottság előtt Scharrer János ismertette a Honvédelmi Minisztérium álláspontját, illetve az addigi fejleményeket. A döntés után a vezérőrnagyot arra kértük: az érdekeltek tájékoztatása érdekében tárja elénk az okokat, miért annyira nélkülözhetetlen ez a gyakorlólőtér a Magyar Honvédség számára. — Jelenleg Magyarországon ez az egyetlen bombavető-lőtér. A kis hatótávolságú légvédelmi rakétalövészetre hiába próbálkoztunk, sehol nem találtunk ilyen ideális helyet. Pedig kerestünk a hetvenes években, 1986-ban, s most, a petíció hatására is. Az erdős, dombos területek e célra teljesen alkalmatlanok. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a hortobágyi térség mentesítése szinte lehetetlen. Tűzszerészek átvizsgálták a területet, ötven év alatt ismeretlen mennyiségű fel nem robbant bomba, rakéta halmozódott fel a mocsárban. A detektorok szinte mindenütt jeleznek... Ha a honvédség innen kivonulna, a mocsaras részt legalább 50-70 évre amúgy is le kellene zárni! — Nehéz erre bárhogy is reagálni... Kik döntötték el, hogy a lőtér éppen itt legyen? — Ez a lőtér nem most lett „kitalálva". 1942-ben — mint Kéri Kálmán is elmondta — hosszas mérlegelés után került a Magyar Honvéd Királyi Légierő használatába. Régebben azért nem, mert a békeszerződés értelmében 1938-ig nem létezhetett magyar légierő. A győri program hatására keresték az akkori — hadd ne mondjam mennyivel — kisebb sebességű és hatóerejű repülőgépeknek a gyakorlóteret — és ezt találták. Képzelje akkor a mai technikát! Jelenleg a Magyar Honvédség kezelésében lévő lő- és gyakorlóterek közül légvédelmi rakétalövészetre kizárólag ez alkalmas. Bombavetésre, illetve levegőből földi célokra való tüzelésre is — biztonsági okokból — csak végső soron lenne alkalmazható a Veszprém környéki. De bombavetéssel ott például erdőtűz is keletkezhet a Bakonyban, mint ahogy a szovjetek esetében ez meg is történt. — Egyáltalán, miért van szükség ilyen gyakorlatokra? — A gépesített lövész- és harckocsidandárok légvédelmi kiképzésének itt zajlik a vizsgája. Enélkül egyszerűen nem lehet értékelni, hogy képesek vagy nem képesek légvédelmi cél elfogására. Nem használok nagy szavakat, amikor azt mondom: a gyakorlat lebonyolítása honvédelmi érdek. — 1942 táján németek is használták, később pedig döntően a szovjetek „bitorolták" e hétezer hektárnál is nagyobb területet. — Olyannyira, hogy a déli hadseregcsoport hazánkban állomásozó állományán kívül még a kárpátontúli katonai körzetből is „csak úgy" idejöttek gyakorlatozgatni. Elméletileg ugyan erre engedélyt kellett kérniük, de ténylegesen semmi akadálya nem volt annak, hogy bármikor berepüljenek az országba. — Ezek után csak meg merem kérdezni: mi lenne, ha ma pedig mi gyakorlatozgatnánk valahol külföldön? — Először is egy jogállamban figyelembe kell venni az alkotmányt. Márpedig az tiltja a Magyar Honvédség külföldön való gyakorlatozását. Ha ezt esetleg feloldanák, akkor találni kellene egy olyan országot, ahol a mai Európában szívesen fogadnának ott lövöldözgető idegen katonákat. Harmadrészt pedig egy ilyen gyakorlatért hatalmas pénzt kellene fizetni, és persze dollárban. Lassan bezárul a kör. Pedig én egy dolgot világosan látok: e térség lakói az elmúlt évtizedekben elviselhetetlen körülmények között éltek. Lehetetlen, hogy a szovjetek kivonulása után ezen ne tudnánk változtatni... — A lőtér használatáról ugyan nem mondhatunk le, de hajlandók vagyunk kompromisszumokra. Magyarországon ma valamennyi lőtér működtetésére egy 1984 óta hatályban lévő négy miniszter által kiadott rendelet az irányadó. Eszerint a Magyar Honvédség köteles egy évre előre bejelenteni az önkormányzatoknak az igénybevétel rendjét. Ez havi átlagban tizenöt napot nem léphet túl. Mi a nádudvari lőteret havi átlag négyhat napra kívánjuk pusztán használni. Havonta előre pontosan közöljük a következő havi időpontokat — akár órára is. Ez a szám a korábbi bevetéseknek töredékét jelenti. Korábban a szovjetek három oldalról, lakott területek felett közelítették meg a lőteret. Mi most a berepülés útját egyeztetni kívánjuk az önkormányzatokkal. Törekedni fogunk a lehető legkisebb zajhatásokra. Minden technikai kérdést — természetesen a végrehajthatóság határain belül — ehhez igazítunk. Szombat, vasárnap, ünnepnap nem lesznek bevetések. Sajnos, az éjszakai feladatokról nem mondhatunk le, de Veszprémben például úgy egyeztünk meg a lakossággal, hogy éjfél és hajnali öt között nem gyakorlatozunk. Légvédelmi rakétalövészetre évi kétszer két napra van mindössze szükségünk. A bombavetésnél maximálnánk a kioldható bombák felső határát. Döntő többségben csak úgynevezett hatásjelzővel ellátott bombát használnánk, amelyen nincs robbanótöltet, s melynek becsapódásakor a hanghatás minimális. — A bizottsági ülésen is tapasztaltam: a másutt lakók számára meggyőző ez az érvelés. Kérdés: a térség lakói hogyan fogadják? — A térség hat polgármesterével való tárgyalás folyamatáról készült egy jegyzőkönyv. Az ülés legvégén tartottunk egy kis szünetet, s a polgármesterek egy másik szobába mentek. Megbeszélték a közös álláspontot. Eszerint a jegyzőkönyv zárórészében a polgármesterek kinyilvánították, hogy ha bármilyen hatalmi szerv honvédelmi érdeknek minősíti a bombázólőtér létét, akkor a települések nem fognak a továbbiakban tiltakozni. Kérik viszont, hogy ebben az esetben kerüljön sor valamilyen kompenzációra. — Van erre lehetőség? — A Magyar Honvédség vélhető károkkal nem tud foglalkozni. Csak jogi elbírálás során érvényesíthető kárral. Az érintett települések bizonyára olyasmire gondolnak a kompenzálással, hogy a lőtér ottléte által a falvak, városok hátrányos helyzetbe kerültek. Sokszor hallunk arról, hogy egy hulladékégető telepítésekor például az állam utakat, beruházásokat ígér a befogadó térségnek... — Erre a kérdésre már nem tudok választ adni. Meghaladja a kompetenciámat. Az új szovjet gépcsoda már nem gyakorolhat a lőtéren, megteszik majd ezt „mieink” RENDKÍVÜLI CUKORAKCIÓ 11 kg-os kristálycukor 34 Ft 50 kg-os kristálycukor 32 Ft/kg az AKCIÓ DISZKONT-ban Debrecen, Böszörményi-Füredi u. sarkon 1991. szeptember 30-ig. t ‘142845/1H* Expo: Szolnok szorgoskodik Szolnok (MTI) — A magyar vidék jó partnere lesz Budapestnek az 1996. évi világkiállítás megrendezésében — jelentették ki kedden, a szolnoki megyeházán rendezett világkiállítási napon. Az önkormányzatok, szervezetek, egyesületek képviselői előtt hangsúlyozták, hogy hazánk sok szép tája történelmi, néprajzi, idegenforgalmi értéke a programok széles lehetőségét kínálja az Expo külföldi látogatóinak. A felkészülésben ugyan a vidéki régiók némi késésben vannak, az időhátrány azonban könnyen behozható. A magyar vidék érdeklődése és aktivitása igen élénk; eddig 256 település adta be ajánlatát a világkiállítás programirodájának. Bejelentették, hogy minden megyében információs, koordinációs központot hoznak létre, amelyek számítógépes kapcsolatot tartanak a budapesti programirodával. A központoknak szolgáltató jellegű feladataik lesznek. Több helyen különböző cégek, önkormányzatok alapítványokat tesznek, illetve létesítettek, az Expo helyi programjának anyagi támogatására. A megye és Szolnok város egyébként kuriózumokat is kínál a világkiállítás programjában. Ezek közé tartozik a nemzetközi közlekedési bemutató, a sportrepülő-világkiállítás, ejtőernyős- és repülőmodellező-világverseny, fotóvilágtárlat. A szolnoki Szigligeti Színház felújított épülete színházi világfesztiválnak kínál otthont. A Zagyva-parti művésztelep és a Tisza-parti galéria a XX. század képzőművészetét bemutató tárlatnak ad helyet. A megye programajánlatát a Kodály kórusok seregszemléje, történelmi játékok, egyháztörténeti kiállítások, népművészeti tárlatok egészítik ki.