Hajdú-Bihari Napló, 1993. április (50. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. (90.) szám

1993. ÁPRILIS 19., HÉTFŐ MEGYÉNKBŐL Újra megmérettetni Debrecen (HBN)­­ A kongresszus első szá­mú házigazdája a debreceni Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője volt, akire sok teher hárult a tanácskozás egyik leve­zető elnökeként is. - Milyen volt a kongresszus hangulata „tűz­­közelből" - kérdeztük tőle először. - Szeretek Fidesz-konresszusra járni, mert a politikán kívül is sok mindenről lehet beszélgetni. Örülök annak is, hogy a három nap alatt Debrecen „tele volt" a Mesze­sekkel. Házigazdaként persze mindezt alig élvezhettem, a hivatalos programon kívül szinte semmire nem maradt időm. - Úgy tűnt, a küldöttek is nagyon komolyan vették a dolgukat. A humor paládul, mintha el­veszett volna. - Kétségtelen, amikor nem alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, akkor több a humor. Most én is lenyeltem néhány poént, amit az elnöki asztalnál ülve elengedhettem volna, de ez azért volt, mert nagy a tét. Nyil­ván visszatér majd a jókedv, a savanyodott politikusok ugyanis nagyon kellemetlen látványt nyújtanak - Milyen feladatok várnak önre a következő választásokig? - Megye- és régiófelelős vagyok, továbbá rám hárul a gazdaságpolitikai kampány szer­vezése, ami egyrészt kulcsfontosságú terület, másrészt el kell kerülni, hogy az állampol­gárok a programok ismerete nélkül válasz­­szanak a pártok közül. Nem hagyható ki a parlamenti munka sem, bár kétségtelen, hogy a kampány-előkészítés miatt mintha a többi párt életében is némileg csökkenne ennek a jelentősége. S végül: szeretnék elindulni egyéni kerületben, mert szeretem, ha az em­ber valódi mércével is megméretteti magát, el tudja-e hitetni ötvenezer választópolgár­ral, hogy őt érdemes választani. „Elkelt” a Narancs Debrecen (HBN)­­ Több millió forintot emésztett fel a Fidesz-kongresszushoz kap­csolódó Narancs-fesztivál, de mint Debre­­czeni László, a Narancs-alapítvány titkára a Naplónak elmondta, a pénzt nem állami hozzájárulásokból biztosították a kulturális rendezvénysorozatra, hanem szponzorok adták. A programok látogatottsága összességében 60-70 százalékos volt. Telt házat vonzottak például a színházi előadások, de - ritka kivételtől eltekintve - a filmvetítések is mindig elérték a kétharmados nézettséget. Debreczeni László kifejtette: a programok szervezésénél törekedtek arra, hogy a műfa­jában kiváló előadásokat, kiállításokat, fil­meket hozzanak Hajdú-Biharba és emellett mindenki számára elérhető árakat kínáljanak. A fesztivál zárórendezvényeként a Cso­konai Színházban mutatkozott be a közön­ségnek a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata. Márton László A nagyra törő című szomorújátékának a bemutatóját megtekin­tették a Fidesz-kongresszuson megválasztott új tisztségviselők és a párt parlamenti frak­ciójának tagjai is. Fotók: Iklódy János A KONGRESSZUSRÓL TUDÓSÍTOTT: Szabó Katalin és Pásztor Zoltán Nem tervezik, hogy árnyékkormányt állítanak Fiatal demokraták: van egy harmadik, egy liberális út is Magyarország előtt Debrecen (HRN) - Az Antall-kor­­mány romot örökölt, de romok­ból romot épített - jelentette ki Orbán Viktor szombati sajtótá­jékoztatóján. A politikus úgy vélte, különbséget kell tenni az előző rendszer és a mostani kor­mány politikai felelőssége kö­zött. - A régió országaival ellentét­ben szerencsés helyzetben van Magyarország - mondta -, mert a kormány vélhető jövő évi bukása után a választópolgá­roknak nem kell visszafordulniuk a múltba, és ismét kommunis­ta kormányt választani, mert van egy harmadik, egy liberális al­ternatíva is, amit a Fidesz képvi­sel. Orbán Viktor szerint Antall József 1990-ben nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy az ország előtt álló nehézségek megoldásá­hoz a mérsékelt polgári erők ösz­­szefogására lett volna szükség. A polgári demokrácia pártjainak nagykoalíciója helyett „vélt törté­nelmi rokonságra alapozva válasz­totta ki koalíciós partnereit, olyan pártokkal és politikai csoportokkal kötött szövetséget, amelyek gaz­dasági és politikai nézetei ösz­­szeegyeztethetetlenek voltak egy­mással". Mindezt tartalmazza a kongresszusi programnyilatko­zat is, amit a szekciókban elfo­gadott határozatokkal egészítettek ki. A Fidesz nem tervezi árnyék­­kormány felállítását - mondta Or­bán -, de szeretnénk, ha tudato­sulna a közvéleményben: a Fi­desznek van árnyékkormánya. Eh­hez kapcsolódva megemlítette a párt kabinetrendszerét, ami ha­sonlít a kormány kabinetrendsze­réhez, és így a Fideszben is meg­nevezhetők a szakterületek felelő­sei. Orbán nem tudott választ ad­ni arra a kérdésre, hogy kivel alakítana sikeres választási ered­mény esetén koalíciót a Fidesz, hiszen mint mondta, ez két dolog­tól függ: a választási eredmények­től és a magyar gazdaság jövő évi helyzetétől. Szombati beszédében Fodor Gá­bor is hagsúlyozta a kongresszusi programnyilatkozat fontosságát: „meghatározó lehet a választópol­gárok számára, amit az oktatás, a kultúra, a gazdaság, a szociálpoli­tika, az ifjúságpolitika, a környe­zetvédelem, a jogalkotás és a kül­­olitika terén mondunk". Fodor hrom területet tartott fontosnak megemlíteni: az emberi jogok biz­tosításának kiemelt kezelését és a kisebbségvédelmet, az egyházak fontosságát az ország elkövetkező éveiben, valamint a határon túli magyarsággal való kapcsolattar­tást. Úgy vélte, olyan ellensúlyokat kell teremteni a párton belül, ame­lyek egészségesen egyensúlyozzák ki egymást. „Nem szabad azt gon­dolnunk, hogy az eredményesség túlzott hangsúlyozása nem okoz­hat komoly bajokat önmagunk­nak" - mondta, majd hozzátette: „Természetesen eredményesnek kell lennünk, nyernünk kell, de nem mindegy, milyen áron! Az egységesség látszatából fakadó rövid távú előnyökért nem szabad lemondanunk a hosszú távon ki­egyensúlyozottságot és erősséget jelentő sokféleség tolerálásáról, a kompromisszumkészségről." Nyolc alelnököt választottak Debrecen (HBN)­­ A Fidesz el­nökségébe a debreceni kong­resszus nyolc alelnököt választott: Áder János, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Molnár Péter, Németh Zsolt (Budapest), Rockenbauer Zoltán, Tirts Tamás és Trombitás Zoltán. Az elnökség póttagja lett: Medgyessy Balázs és Selmeczi Gabriella. Öttagú lett a számvizsgáló, va­lamint a mandátumvizsgáló ügy­rendi és összeférhetetlenségi bi­zottság, ugyancsak két-két pót­taggal. A hagyományos tagfel­vételi rendtől eltérően, rendkívüli formában száz új tagot vett fel a pártba a kongresszus. Munká­jukkal polgármesterekként, alpol­gármesterekként, illetve szakér­tőkként bizonyították a Fidesz iránti elkötelezettségüket, de fel­vételükre csak most, a felső kor­határ eltörlése után nyílt lehető­ség. A küldöttek között jó volt a (szép) lányok aránya Fotó: Iklódy János „Tudtam, hogy csak félreértés lehet” A pártvezető a választásokon számít a debreceni fideszesekre Debrecen (HRN) - Jól gondoljuk, hogy a Fidesz megalakulása, majd a parlamentbe kerülése után a párt életének harmadik legjelen­tősebb eseménye a pártelnök megválasztása volt? - kérdeztük Orbán Viktort a kongresszus bezárását követő percekben. - Ha nagyságrendeket nem aka­runk téveszteni, akkor harmadik legjelentősebb eseménynek az alapszabály elfogadását kell te­kinteni, ami kifelé ugyan nem látványos momentum, de egy párt életében döntőbb, mint a szemé­lyek kijelölése. Ezzel a párt alkal­massá vált arra, hogy a siker re­ményében induljon a '94-es vá­lasztásokon. - Mit érzett abban a pillanatban, amikor Fodor Gábor - egy félreértést követően - kijelentette, hogy vállalja a jelöltséget? - Azonnal gondoltam, hogy csak félreértés lehet. Van a pár­ton belül egy politikai kultúra, ezt a dolgot megbeszéltük, épp Debre­cenben döntöttünk róla. Túl hosz­­szú ideje dolgozunk együtt ahhoz, hogy ilyen sunyi, pitiáner kisstílű­ségeket föltételezzünk egymásról.­­ Kik azok a helyi fideszesek, akikre különösen számít a jövőben? - Kósa Lajos kiváló parlamenti képviselő, hosszabb távon is csak az ő döntésén múlik, hogy óhajt-e a Fideszen belül politizálni. Szá­mítunk rá. Ugyancsak a jelenle­gi debreceni alpolgármester, Ma­­zsu János döntésén múlik, hogy mikor, s milyen mélységig sze­retne a Fidesz meghatározó em­bere lenni. Azt gondolom, Sásdi András önkormányzati frakció­­vezető is a párt helyi erőssé­gei közé fog tartozni. Lehetnek a megyében más, kiváló politi­kusjelöltek is köztünk, én a felso­roltak munkáját ismerem közelebb­ről. „Az iskolák semlegesek” Szekcióvitákon formálódott a párt álláspontja Debrecen (HBN)­­ A Fidesz-kül­­döttek szombaton kilenc szek­cióban tanácskoztak a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Előt­te plenáris ülésen hangzottak el a vitaindítók, majd vasárnap a je­lentések. Az oktatási szekció vita­indítóját Mazsu János debreceni alpolgármester tartotta. A Fidesz oktatási kabinetjének tanulmánya szerint az önkor­mányzati iskoláknak olyanoknak kell lenni, amilyet az egyházak tanítását követők, a maguk mód­ján vallásosak, a közömbösök, az ateisták egyaránt aggodalom nél­kül látogathatnak. Az iskolák sem­legesek. Ez azt jelenti, hogy az iskola mint intézmény, semmilyen világnézetnek nem ad elsőbbséget, minden nézetet egyenlő távolság­ból mutat be. A Fidesz szerint az állam és az egyház elválasztásá­nak elve, valamint a szorosabban vett magyar hagyományok szerint a hitoktatók csak egyházi alkal­mazottak lehetnek, és díjazásukról is a felekezeteknek - és nem az iskolafenntartóknak - kell gondos­kodniuk. Az ifjúságpolitikai szekció ha­tározata - többek között - ki­mondja, hogy világos munka­­megosztás szükséges az állam központi szervei és a települési önkormányzatok között, amely tisztázza, hogy a kormányzat a szaktárcák közötti együttműkö­déssel, az információgyűjtéssel, a -feldolgozással és a törvény-elő­készítő feladatokkal látja el ifjú­­ságpolitkai szerepét. A külügyi szekció például kije­lentette, hogy Magyarország nyu­gat-európai integrációjának sikere attól függ, hogy képes-e tartósan konfliktusmentes viszonyt kialakí­tani a szomszédos országokkal. Meg kell kötni a szomszédos or­szágokkal az alapszerződéseket és létre kell hozni a kétoldalú megál­lapodások szerteágazó rendsze­reit. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 9 Vendégek Debrecen (HRN) - A fiatal demokraták tanácskozásán szombaton és vasárnap szó­lalt fel - többek között - Wolfgang Gerhardt, a né­metországi FDP alelnöke, Charles Kennedy, az angol Liberális Demokrata Párt el­nöke, Lennart Rohdin, a svéd Folkpartiet parlamenti képviselője, valamint Szlová­kiából Duray Miklós, az Együttélés Polgári Mozga­lom vezetője és A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke. A VMDSZ elnö­ke, Ágoston András pedig levélben küldte el a kong­resszusnak szóló üdvözletét. Kisebbségi aggodalmak Debrecen (HBN) - Szalay Lu­cia küldött több ügyrendi ja­vaslattal hívta fel magára a fi­gyelmet. Szavaiból sejteni lehe­tett, azok közé tartozik, akik szívesebben látnák a pártelnö­ki tisztségben Orbán Viktor helyett Fodor Gábort. A kül­döttet álláspontja okairól kér­deztük. - Úgy gondolom, a Fidesz je­lenleg a saját belső kisebb­ségével szemben nem toleráns, s ebben Orbán Viktornak sze­repe van - jelentette ki. - Ezek szerint nem annyira az Orbán által is meghatározott párt­­progrogrammal, hanem azzal az emberrel van vitája, aki a párton belül az ön számára nem tetsző stílusban vezet? - Ez nem csak stílus. Okunk van feltételezni, hogy a Fidesz az országos életben is hajlandó lesz ugyanazt megvalósítani, amit a párton belül. - A tagok között vajon mekko­ra hányad vélekedik hasonlóan? - Nehéz felmérni, mert so­kan vannak anyagi vagy poli­tikai függőségben a vezetéstől, amint ez megmutatkozott az alapszabályról folytatott sza­vazás idején is.­­ A többség leszavazta a ja­vaslataikat. Gondolnak-e arra, hogy az egyet nem értésüknek a mostaninál látványosabb jelét ad­ják? Várható talán valamiféle sza­kadás a pártban? - Nincs ilyen szándékunk. A vereséget el kell tudni viselni, s eztán is konstruktívan kell viszonyulnunk a dolgokhoz, de az álláspontunkat nem szabad föladni.

Next