Hajdú-Bihari Napló, 1994. március (51. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-25 / 71. szám
1994. MÁRCIUS 25., PÉNTEK KULTÚRA HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 7 NOTESZLAP Impressziók térre Vitéz Ferenc Az egyik márciust kezdő este, hazafelé tartva, úgy éreztem, hogy meg kell állnom a lakótelepi tízemeletes előtt. Hosszú percekig voltam hasonló egy zsebre dugott kezű szoborhoz, s hagytam magamba áramolni azt a felszabadult örömet, ami a tavasz esti madárénekből szállt felém. Nem túlzás a szó: boldog voltam, hogy meghallottam a dalt. Napok teltek el, s azt éreztem, hogy jó észrevenni egy mosolyt, reggel, a járdát taposva, egy kerítés túloldalán a gyerekleveleket, amik tegnap még rügyek voltak, idős bácsit sétálni látni hároméves unokájával, időtlen perceken át figyelni a szürke ég mögül előbukkanó napot, amint a lassan húsz felé viruló lányok bokáját aranyozza be hirtelen az idővel folyton versenyt futó, de azt legyőzni soha nem tudó emberrohanásban. Mert „a tavasz semmi máshoz sem hasonlítható felszabadulás. A benyomások megszázszorozódnak és elmélyülnek" - írja Hamvas Béla, aki (mint tanúskodik erről az egyik esszéje is) papírra vetette ezeket a benyomásokat, s e feljegyzések a téli napok során olyan felbecsülhetetlen kincsekké váltak számára, hogy semmivel sem cserélte volna el őket. Egy egész télre való impressziók forrása lehet a tavasz. Csak tudni kell észrevenni őket, befogadni s hagyni, hogy eltöltsék bensőnket. Uralkodjanak makacs szomorúságunk fölött, a tavaszi fáradtságnak nevezett, valójában azonban a továbbéléssel szembeni, magunkban erősített unalom fölött. Megfogadom a nagy gondolkodó tanácsát, tudatosan keresem az impressziókat, s ha lehet, meg is jegyzem, le is írom őket. Mint szorgos lény, ki gondol a télre. Szaporítom jelen örömeim számát, s tudom, hogy megéri. Mert „az emberek többsége szenvedését még komolyan tudja venni, de örömét már nem". Új élet parki diáksikerek Debrecen (HBN) - Az 1848 öröksége című városi történelmi vetélkedőn tíz csapat közül első helyezést ért el az Új Élet Parki Általános Iskola diáktriója (Bene Tamás, Kiss Mónika, Simándi Éva). Ugyanennek az iskolának a másodikos tanulója, Czabán Réka a városi versmondóversenyen győzött, Szelkó Orsolya a Colgate által kiírt országos rajzpályázatot nyerte meg, az iskola kórusa pedig az Éneklő ifjúság hangversenyen arany minősítést szerzett. Elismerik évtizedek munkáját A Kodály Kórus kapja a Bartók-Pásztory-díjat Elkészült a kórus emblémája Fotó: Napló-reprodukció Debrecen/Budapest (HBN - N. T.) Az egyik legrangosabb szakmai elismerésben részesül a Debreceni Kodály Kórus. A Bartók Béla és Pásztory Ditta nevével fémjelzett díjat az énekesek ma délben vehetik át a Zeneakadémián. A néhány esztendővel ezelőtt alapított díjat a magyar zenei élet jeles képviselőinek szánták. Idén a Kodály Kórus tagjai a hazai kóruskultúra szolgálatában végzett több évtizedes munkájukért, a modern magyar kórusművek ihletett tolmácsolásáért kapják meg. A nagy zeneszerző születésnapján, március 25-én a budapesti Farkasréti temetőben délelőtt megkoszorúzzák Bartók Béla sírját, a Kodály Kórus pedig a Bánat című darab eléneklésével tiszteleg a művész emléke előtt. Ezt követően a Zeneakadémián megrendezett ünnepségen vehetik át a csoport aktív, illetve közelmúltban nyugdíjba vonult tagjai, művészeti alkalmazottjai - összesen hatvanketten - a díjat és az ezzel járó jelentős pénzjutalmat. A kórus egyébként újabb CD- felvételre készül. A tavaly rögzített Bach-motetták után idén májusban Cesar Franck műveit örökíti meg. A francia romantikus szerző darabjaival a debreceni közönség március 24-én a Szent Anna-székesegyházbeli koncerten ismerkedhetett meg. A szólisták közreműködésével, cselló-, bőgő-, hárfa- és orgonakísérettel színesített összeállítás kuriózuma, hogy az Ave Maria című alkotás kivételével Cesar Franck munkáit még nem rögzítették hangfelvételen. A Kodály Kórus április 5-én a tavaszi fesztivál keretében a Mátyástemplomban ad hangversenyt, meghívták a fővárosba a régi zenének szentelt május végi nemzetközi fórumra, június 2- án pedig a Deák téri evangélikus templomban szólaltatja meg Johann Sebastian Bach motettáit. Elkészítette Zs. Tóth Edit debreceni grafikus a kórus emblémáját, az együttest bemutató reprezentatív prospektus pedig Velényi Rudolf grafikus munkája. Rövidesen befejeződnek a Kodály Kórus referenciafilmjének munkálatai is - az így kialakított új arculat feltehetően segíti majd a csoportot hazai és külföldi fellépései során. A debreceni közönség többek között a kistemplombeli Bach-koncerteken, és a Bartók-kórusverseny kísérő rendezvényein hallhatja majd a kar énekét. Debreceni Kodály Kórus — ~ HUNGARY — BÉNYEI MIKLÓS, (6.) Kossuth Lajos és Debrecen A délelőtt tizenegy órakor megkezdett tanácskozáson elsőként ő, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke kapott szót, s - a Márczius Tizenötödike szerint - „beszéde alatt prophetai dicsőségben tündöklött." Mondandójának csúcspontja: „elérkezett a perez, midőn Magyarországnak szabaddá, függetlenné kell lennie - elérkezett a perez, midőn Magyarország s különösen a nemzet képviselőinek kötelessége Isten, a világ, Európa és a nép előtt kimondani, hogy szabadok, függetlenek lenni akarunk!" A lépést ellenző képviselők vagy reménytelennek látták a vitát a szűnni nem akaró éljenzés és taps közepette, vagy maguk is a felemelő pillanat hatása alá kerültek. Megszületett a határozat: „1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik(...); 2. A Habsburg-lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása (stb. miatt) ezen országok (...) feletti uralkodásból, és az ország területéről és minden polgárjogok élvezetéről számkivettetik." (Közlöny, 1849. ápr. 15.) Bizottságot küldtek ki a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésére, a kormányforma megállapításáig pedig Kossuth Lajost megválasztották kormányzóelnöknek. Az Alföldi Hírlap április 17-én közzétett beszámolója szerint „A debreceni nép az egész ülésen azon férfias komolysággal párosult nemes lelkesedést tanúsítá, melly a magyar fajnak tulajdona. Mindenki érezte a határozat végtelen nagyszerűségét. Igen sokak szemeiben a nemzet jövő nagysága előérzetének örömkönnyűi ragyogtak. Az ülés du. 1 és 1/2 órakor oszlott el. A nép a kormányelnök kocsiját körülözönlötte kijövetelekor s boldognak tartá magát, ki elmondhatá: én láttam őt." A trónfosztás másnapján, vasárnap este kilenc órakor Debrecen lakossága fáklyászenével köszöntötte Kossuthot. A közkedvelt református prédikátor, Könyves Tóth Mihály rövid beszédében üdvözölte. Elmondta - olvasható a Közlöny hasábjain -, „hogy a kormányelnök és a' haza egy testté lettek, hogy e' nemzetnek bizodalma, reménye, hite egy férfiúban összpontosul 's ez a' férfi Kossuth Lajos..." Az Alföldi Hírlap április 17-i számából ismert a kormányzó elnök válasza is: „Megköszönte a tiszteletet, örvendett a bizalom ezen őszinte nyilvánításának, de figyelmeztette a népet, ne tulajdonítsa senkinek, ne tulajdonítsa neki sem, ami a népé: a haza függetlensége és szabadsága kivívásának dicsőségét." Április 15-én a városi közgyűlés hódoló nyilatkozatot intézett Kossuth Lajoshoz. Ugyanígy cselekedett a tiszántúli református egyházkerület vezetése is. Miután június 16- án elnyerték a közgyűlés jóváhagyását, a dokumentumot nyilvánosságra hozták az Alföldi Hírlapban, június 21-én. Az újabb kutatások kiderítették, hogy Szoboszlai Pap István superintendens fogalmazta. A közvetlenül Kossuthra vonatkozó bekezdése így szólt: „Örömzaj zendült föl minden honfinak szájából, midőn megértette, hogy a nemzet A Kölcsey művelődési központ programjaiból KIÁLLÍTÁS Március 31-ig - Kisgaléria, előtér: tavaszi tárlat. PROGRAMOK IV. debreceni tavaszi fesztivál Március 25., 19.30 óra -Kodály terem: romantikus kamaraest. Közreműködik: Laskay Edit - zongora, Pess Attila - zongora, Molnár Zsolt - gordonka. Belépődíj: 60 (diák), 120 forint (felnőtt). Március 26., 19.30 óra - református Nagytemplom: a Debreceni kamarazenekar hangversenye. Művészeti vezető: Hatvani Pál. Belépődíj: 120 forint. Március 26., 19.30 óra - zeneművészeti főiskola: japánmagyar kórusest. Közreműködik: a Bárdos Lajos leánykar, vezényel: Szesztay Zsolt; a fukushimai Kodály kamarakórus (Japán), zongorán közreműködik: Duffek Mihály; a tokiói Hortensia kórus (Japán) zongorán közreműködik: Fuchigami Chisato, karvezető: Minato Shingo. Belépődíj: 60 (diák), 120 forint (felnőtt). Március 27., 10.00 óra -Kölcsey Művelődési Központ színházterme: Alföld ifjúsági színpad műsora - Pinocchio. Rendezte: Porcsin László. Belépődíj: 60 forint. Március 27., 19.00 óra -Kölcsey Művelődési Központ színházterme: Jazz - Steve Pistorius and His Mahogany Hall Stompers New Orleans, USA, és Scott Kirby ragtimezongorista, New Orleans, USA koncertje. Belépődíj: 250 forint. Március 27., 19.30 óra - zeneművészeti főiskola: Régi és új magyar zene. Előadja: Mohos Nagy Éva - ének, Martos László - csemballó, Kedves Tamás - gordonka, Nagy Csaba - oboa. Belépődíj: 60 (diák), 120 forint (felnőtt). Március 27., 19.30 óra - Új Apostoli Egyház temploma (Füredi u. 39.): Jakab Hedvig francia orgonaestje. Belépődíj: 100 forint. • Március 28., 19.30 óra -Bartók Terem: Oxfordshire County Youth Orchestra (Anglia) hangversenye. Vezényel: Richard J. Hallam. Belépődíj: 100 forint. Március 29., 19.30 óra -Kodály terem: A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola művésztanárainak hangversenye. Belépődíj: 60 (diák), 120 forint (felnőtt). Március 30., 19.30 óra -Bartók Terem: Szergej Krilovgála. Közreműködik: a Debreceni filharmonikus zenekar, Stefánia Mormone - zongora. Vezényel: Karolos Trikolidis. Belépődíj: 120, 140, 160 forint. Március 31., 19.30 óra -Bolyai utcai református templom: Quartett oboára és vonósokra. Belépődíj: 120 forint. Jegyek válthatók a Kölcsey művelődési központ (Debrecen, Hunyadi u. 1-3., tel.: 419-647) és a Nemzeti Filharmónia (Debrecen, Piac u. 20. tel.: 412-250) jegypénztáraiban. Jegyelővétel: Április 9., 19.00 óra - színházterem: Tavaszi hadjárat élő rádiókabaré. Szereplők: Markos György, Nagy Bandó András, Farkasházy Tivadar, Juszt László, Verebes István, Megyesi Gusztáv, Fábry Sándor, Ayala, Brindisi, Bagi Iván, Gábor Szilveszter. Szóvivők: Selmeczi Tibor, Trunkó Barnabás. Vendégek: Hodosán Róza, Vitányi Iván. képviselői annak kezébe tették le az ország kormányát, kinek neve olly régóta fény- és vezérlobogóként lengett a nemzet előtt átalakulási szent ügyében s közelebb szabadság harcában, Kossuth Lajosnak kezébe, ki olly sokat szenvedve a szent ügy miá, de meg nem törve, mint a kőszikla állt mindeddig az ostromló habok között, a vésznek legdühöngőbb habjai között is." A városi közgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetését követően, április 27-én újabb, terjedelmesebb hódolatnyilatkozatot küldött a kormányzóelnökhöz. A képviselő-testület büszke öntudattal hangsúlyozta: „hol édes magyar hazánk ügye áldozatot igényelt, soha, de soha hátra nem maradt városunk minden egyes lakosai keblében a haza iránt mélyen gyökeredzett szent kötelesség édes érzete (...)" Felsorolták, hány nemzetőr-zászlóaljat és -századot állítottak ki, hol és merre harcoltak, majd hozzátették: „Debrecen városa részéről újból is nyilatkoztatjuk, miszerint szeretett hazánk s imádott nemzetünk érdekében a kormány felhívására ezentúl is bármely időben s bármely téren magunkat a cselekvési pályán felülhaladtatni senki által engedni nem fogjuk, hogy így a nemzet szabadsága őrvárosának magasztos nevezetére, mely címre városunkat kormányzó úr érdemesíteni méltóztatok, méltán megérdemelhessük." A képviselő-testület április 29-én - vasárnap - függetlenségi ünnepet rendezett. Délelőtt istentiszteletek, délután népünnepély s népgyűlés voltak, este kivilágították a várost. Május 14-én a református Nagytemplomban zajlott le a kormányzó elnök és a kormánytagok ünnepélye eskütétele. De mennyire más volt most a hangulat, mint egy hónappal korábban! Beárnyékolta az orosz intervenció híre, s nem lehetett már titkolni a kormány belső ellentéteit sem. Az előkészítés sem volt megfelelő: az ajtókat későn nyitották ki, a zűrzavarban alig tudtak rendet csinálni, legalább annyira, hogy a kormány és a képviselők a helyükre mehessenek. Miután a magyar sereg visszafoglalta Budát az osztrákoktól, az országgyűlés és a kormány május 31-én úgy határozott, hogy visszaköltözik Pestre. Kossuth az előző napokban utasította a közlekedési minisztériumot, hogy a hadifoglyokkal kezdjék el a szolnok-debreceni vasút földmunkáit, mégpedig Debrecen felől haladva. Az Alföldi Hírlap munkatársa május 31-én úgy vélte, ez az intézkedés alkalmas arra, hogy „megalapítsa Debreczen jövendő nagyságát, és a törzsökös magyar vidék szellemi s anyagi felvirágzását. Az országgyűlés és kormány itt létének emlékéül nagyszerűbb ajándékot nem adhat". Kossuth Lajos június 3-án búcsúzott el Debrecen népétől - de levélben: „Debrecen város közönsége! Azon szíves látásért, melyeket az országgyűlés és kormány itt székelése ideje alatt, csaknem fél év óta folyvást tapasztalt, fogadja a derék város őszinte köszönetem meleg nyilvánítását. Önök vendégszerető körében szinte hinnünk kellene, hogy inkább csak a fővárostól, nem pedig az ország szívétől valánk távol. Isten megáldotta igaz ügyben emelt fegyvereinket, s most, midőn országgyűlés és kormány előbbi székhelyére, Budapestre tér vissza, fogadják Önök, a távozás pillanatában, azon ígéretemet, név szerint főbb gondjaim egyike leendő város javának, e világ virágzásának elősegítése." Addig is a város jótékonysági létesítményeinek - a polgári kórháznak, a két kisdedóvó intézetnek és a szegények ápoldájának - 500-500, összesen kétezer pengő forint adományt küldött. Másnap, június 4-én reggel öt órakor elutazott Debrecenből. Szoboszlóig elkísérte Poroszlay Fridrik polgármester és a lovas nemzetőrség egyik osztaga. (Folytatjuk)