Hajdú-Bihari Napló, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-13 / 110. szám

D­ óm „Sorsdöntő évek” Budapest (MTI)­­ Nemzeti egységet sürgetett Horn Gyula miniszterelnök hétfőn, a MUOSZ- székházban megtartott televíziós sajtótájékoz­tatóján. A kormányfő kifejtette: az elkövetkező négy-öt év sorsdöntő lesz Magyarország jövő­je szempontjából, tekintettel a NATO- és az európai uniós csatlakozási tárgyalásokra. Úgy vé­lekedett, hogy 1998 után négy-öt párt lesz csak jelen az Országgyűlésben, amelyeknek a párt­közi vitákat alá kellene rendelniük az ország érdekeinek. A külföldi partnereket és a magyar közvéleményt is zavarják a „műbalhék", a szél­sőséges megnyilvánulások - tette hozzá. Negyvenöt év Debrecen (HBN) - Amatőr zenekarból ala­kultak 1923-ban, 1952 óta főhivatásúakból álló önálló intézmény a Debreceni filharmo­nikus zenekar. A nagyszámú külföldi és ha­zai koncertet és hangversenyturnét maga mögött tudó, több díjat elnyert együttes az évforduló alkalmából koncertet adott hétfőn este az Aranybika Szálló Bartók Termében. A zenekar 1994-ben Rubányi Vilmos szel­lemiségének ápolására (aki közel két évtize­dig volt a zenekar karmestere) hozta létre a helyi önkormányzat támogatásával a Rubá­­nyi-díjat- a zenekar történetében az első önál­lóan alapított kitüntetést mellyel a kima­gasló művészi teljesítmény, a komolyzene népszerűsítésében végzett munkát és a filhar­monikus zenekart patronáló tevékenységet is­merik el. Az idén ezt az elismerést Kányási József zeneművészeti főiskolai tanár kapta. Kollár Imre karmester, Kányási József és Kovács János, a zenekar igazgatója a jubi­leumi koncert előtt Fotó: Horváth Katalin Igénylik-e a vekeri-tavi járatot? A jó idő beálltával egyre többen keresik fel a város környéki kirándulóhelyeket. Igénylik-e az utasok az előző évek gyakorlatához hason­lóan az idén is a vekeri-tavi pihenőhelyhez in­dított buszjáratot? - kérdeztük a Hajdú Volán Rt. illetékesétől, Horvátné Kis Zsuzsa helykö­­ziosztály-vezetőtől. - Igen, már május elsejétől úgynevezett ki­rándulójáratokat indítottunk - melyek ezt kö­vetően minden szabad- és munkaszüneti na­pon közlekednek - a Vekeri-tóhoz. Az autóbu­szok a következő helyekről és időpontokban indulnak: a debreceni autóbuszállomásról ki­indulva megállnak a MÁV-állomásnál, a Mike­­pércsi úton és az Ozmán utcán, valamint az al­kotóháznál. Az autóbusz-állomástól 8 órakor, 9 óra 30 perckor, 12 órakor és 16 órakor indít­ják a buszokat, melyek a Vekeri-tótól 8 óra 30 perckor, 10 órakor, 12 óra 30 perckor és 16 óra 30 perckor indulnak vissza. A kirándulójárato­kon a menetrend szerinti járatokra meghirde­tett kedvezmények érvényesek; az egy útra szó­ló menetjegy 94, az 50 százalékos kedvezmé­nyű menetjegy pedig 47 forintba kerül. ­­ Moszkva - Békeszerződést írt alá hétfőn Borisz Jelcin orosz (bal­ról) és Aszlan Maszhadov csecsen elnök. Jelcin szerint a meg­állapodás arra hivatott, hogy lezárja a mintegy 400 éves szem­benállást. A jövőben Moszkva békés együttműködést folytat Groznijjal, mindenekelőtt gazdasági téren - szögezte le az orosz államfő Fotó: AP Megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák Budapest, Debrecen (HBN)­­ Nyolcvanezer nappali tagozatos végzős középiskolás - gimnazis­ta és szakközépiskolás - tanuló ült hétfőn reggel 8 óra után asz­talhoz országszerte az alma ma­terekben, a magyar nyelv és iro­dalom írásbeli érettségi felada­tának kidolgozásával megkezdő­dött az idei matúra június 27-ig tartó folyamata. Néhány perccel nyolc óra után - mint az itthon már hagyomány - a rádió és a televízió nyilvánossá­ga által ismerték meg a diákok és tanárok az idei magyar tételeket, amelyek közül egyet kellett az érett­ségizőknek négy óra leforgása alatt kidolgozniuk. A feladat megoldása során csak a szöveggyűjteményt használhatták. Az alábbiak voltak az írásbeli érettségi tételek magyar nyelv és irodalomból a gimnáziu­mok és szakközépiskolák nappali tagozatán: 1. Ady Endre jelképvilá­gának jellemzői néhány versének tükrében; vagy: 2. Petőfi Sándor A XIX. század költői című versének elemző bemutatása, vagy: Groteszk látásmód Örkény István egy szaba­don választott elbeszélésében vagy drámájában. Megyénkben több mint hatez­ren fogtak hozzá tegnap e feladat valamelyikének kidolgozásához. Ma - kedden­­ a matematikával folytatódik az írásbeli érettségi. (További információnk a 11. ol­dalon.) Pillanatkép a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium magyar írásbeli érettségijéről Fotó: Iklódy János „Nem most éli fénykorát a KISOSZ...” Debrecen (HBN - P. A.) - A köz­jogi kamarák megalakulása és a kötelező kamarai tagság révén a Hajdú-Bihar Megyei Kereske­dők Tagegyesülete (is) jó né­hány tagját elvesztette. Fejesné Völgyesi Katalin megyei titkár — a KISOSZ 50. évfordulója kap­csán rendezett hétfői ünnepi küldöttgyűlésen - ezt azzal ma­gyarázta, hogy sok kereskedő a klasszikus értelemben vett ér­dek-képviseleti feladatokat is a kamaráknak tulajdonítja. Noha - tette hozzá - a kamarák nem érdek-képviseleti szervezetek. A megyei tagegyesület né­hány éve még mintegy 1500 ke­reskedő érdekképviseletét látta el, tagjainak száma azóta - rész­ben az említett okok miatt - 350 főre zsugorodott. Erre is utalt Fe­jesné (no meg az érdek-képvise­leti törvény hiányára), amikor úgy fogalmazott, hogy nem nap­jainkban éli fénykorát a KISOSZ. „A megyei szervezet minden olyan fórumon képviseli a tag­jai érdekeit, ahol csak lehet. Ott vagyunk a megyei érdekegyez­tető tanácsban, a munkaügyi ta­nácsban, a területi egészségbiz­tosítási és nyugdíjpénztárban, valamint a kereskedelmi és ipar­kamara elnökségében. Érdekeink markánsabb megjelenítése érde­kében öt másik szervezettel együtt létrehoztuk a gazdasági érdekképviseletek szövetségét. Próbálkozásaink egyelőre kevés sikerrel jártak" - mondta a tit­kár, említést téve a különböző együttműködési megállapodá­saikról is. Puskás István, a KISOSZ me­gyei elnöke arról beszélt, hogy noha az élet ma már másfajta iramot diktál, mint hajdanán, az igazi kereskedő ma is szolgálat­nak tekinti a munkáját. A „mit tetszik parancsolni" vagy a „mivel szolgálhatok" kifejezé­sek ma is rangot adnak az eladó-vevő kapcsolatnak. Az el­nök nem hagyta szó nélkül azt a jelenséget sem, amit úgy ne­vezünk, hogy kényszervállalko­zás. Puskás István szerint e te­kintetben „lassan több az esz­kimó, mint a fóka", és ez a ten­dencia Hajdú-Biharra fokozot­tan jellemző. Mint ahogy jellem­zőek a magas hitelkamatok, a túlzott adminisztráció vagy az egyre növekvő számú külföldi konkurencia is. A küldöttgyűlést megelőző sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a megyei könyvtár épüle­te egykor a debreceni kereskedő­ké volt, amit a kárpótlás során szerettek volna visszakapni. Mi­vel azonban a törvény csak az egyházi ingatlanok visszaadá­sára adott lehetőséget - mondta el Varga János, a KISOSZ elnö­ke -, szervezetük az Alkotmány­­bírósághoz fordult jogorvosla­tért. „Beadványunkban leírtuk, hogy 1948-ban egyetlen tollvo­nással vették el a kereskedőktől, ami az övék volt, és kértük, hogy valamilyen formában találjanak módot a kereskedőtársadalom esetében is a kárrendezésre" - je­lentette be Varga János. Tizenhárman Giczy ellen Budapest (MTI)­­ „Nem tudjuk és nem is kívánjuk vállalni Giczy György kereszténydemokráciától tá­vol eső, politikai irányvonalnak ne­vezett cikcakkjait" - olvasható Isépy Tamás KDNP-s frakcióvezető és to­vábbi tizenkét képviselőtársának hétfőn közzétett nyilatkozatában. A levél aláírói szerint a pártelnök sa­ját hatalmi érdekét a párt érdekei fö­lé helyezi, a képviselőcsoport együttműködési szándékát folyama­tosan elutasítja, a képviselőket en­gedelmességre köteles alattvalóként kezeli. Torznak minősíthető külde­téstudattal, az ellentétes vélemények egyeztetése előli merev elzárkózá­saival Giczy György két év alatt megosztotta és szétverte a korábban egységes pártot. Sűrűn változó és el­lentmondó nyilatkozataival kiszá­míthatatlanná és megbízhatatlanná tette a párt politikai irányvonalát. A nyilatkozat leszögezi: a kétna­posra tervezett frakcióülésen a kö­vetkezmények vállalásával egyértel­mű és kiérlelt döntést kívánnak hoz­ni a képviselőcsoport jövőjéről. Hétfőtől Mol-jegyzés: „tuti tippnek” tűnik Debrecen (HBN - P. A.)­­ Rész­vényjegyzések alkalmával a szakértők többnyire óvatosak a minősítésekkel, a Mol Rt papír­jainak most megkezdődött jegy­zése kapcsán azonban általános a vélekedés: a biztosnak tűnő haszon miatt a hazai befektetők­nek nehéz lesz részvényhez jut­ni. A hétfőn indult és legalább szerda estig tartó kibocsátás so­rán névértéken 4 milliárd, tőzs­dei áron számítva azonban több mint 14 milliárd forint értékű Mol-papírt jegyezhetnek le a ha­zai befektetők. A kibocsátási ár (2970 forint) jó­val alatta marad a tőzsdei árfo­lyamnak (a múlt pénteki átlagár 3554 forint volt), így nem csoda, ha a 17 százalékos árfolyamnye­reséggel kecsegtető tranzakció so­kak fantáziáját megmozgatja. Ere­detileg a részvénypakett egy szá­zalékát (984 millió forint névérté­kű papírt) szántak a hazai piac­ra, azóta azonban plusz három­százaléknyi papír (2,9 milliárd fo­rint) jegyzését is kilátásba helyez­ték. Megfigyelők szerint az olaj­papírok iránt ennél is nagyobb az igény. A mintegy 130 jegyzési hely valamelyikét felkereső befektető­nek tudnia kell, hogy ha készpénz­zel jegyez és tőkeszámlára teszi a papírt, akkor az adókártyáját vigye magával. A befektető a részvé­nyeit később is tőkeszámlára tehe­ti, aki azonban nem így cselekszik, annak 20 százalék forrásadót kell fizetnie az árfolyamnyereség után. A Hatvan utcai OTP-fiókban hétfőn délelőtt nem volt nagy tömeg. A részvényt jegyezni kívánók összeír­ták a névsort, átadták a bank alkalmazottainak, akik az első napon négyszáz sorszámot osztottak ki Fotó: Horváth Katalin

Next