Hajdú-Bihari Napló, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14 / 62. szám
„Élni a szabadsággal” Budapest (MTI) - Az 1848-as márciusi forradalom arra kötelez bennünket, hogy tanuljunk meg élni a szabadsággal, a demokráciával, és ebben eredményeket felmutatva foglaljuk el a minket megillető helyet az európai nemzetek közösségében - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken a tárca márciusi 15-i központi ünnepségén, amelyen első ízben részt vett Keleti György, a honvédelmi tárca vezetője is. A 150 évvel ezelőtti események korszakos jelentőségét méltatva a miniszter kijelentette: e nap számunkra együtt jelenti a haza és a haladás eszméjét, a nemzeti önállóság és az európaiság gondolatát, s ezért tartottuk mindig is kiemelkedően fontos nemzeti ünnepünknek. Az ünnepségen Kuncze Gábortól 136-an, főként a települések polgármesteri hivatalaiban és a tárca rendvédelmi szolgálatainál eredményes munkát végzők vehettek át különböző kitüntetéseket, jutalmakat, elismeréseket. Megyénkből a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozatával Béres Lászlót, Hajdúhadház polgármesterét, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatával Csoknyay Lászlót,a Hortobágyi Polgármesteri Hivatal mű-szaki főtanácsosát, Illés Tóth Józsefet, Gál II borján-Szentpéterszeg körjegyzőjét, Szörnyű Sándornét,Zsáka-Vekerd körjegyzőjét, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával Müske Eszter asszonyt, a Debreceni Polgármesteri Hivatal irodavezető-helyettesét tüntették ki. A szakma legjobbjai Debrecen (HBN) A Beregszászi Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet rendezte csütörtökön és pénteken hazánk legjobb telefon- és hálózatszerelő diákjai számára a szakma kiváló tanulóinak országos döntőjét. A regionális döntőből továbbjutott 12 versenyző a Matáv Rt. regionális oktatási igazgatóságának tanműhelybázisán, a Galamb utca 16. szám alatt mérte össze elméleti és gyakorlati tudását, a debreceni szakközépiskola, a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Matáv Rt. rendezésében. Az első három helyezés mindegyikét a Beregszászi-szakközépiskola diákjai szerezték meg. A szakma legkiválóbb tanulója Sós Tibor, 2. Buti Zoltán, 3. Kovács Andor. Mind a tizenkét versenyző elérte a szamunkásnívót, ezért mindannyian szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Pillanatkép a gyakorlati megmérettetésről Fotó: Iklódy János . Hmiwy—ifi hím 'BiwiiwiurBBHw—w ‘iii'iw SHIMMMBBfk IV ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ÁRA: 34 Ft 1998. III. 14., SZOMBAT Nincs pénz a Ro-La-vonatra Budapest (HBN - N. G. M.) Az előzetes felmérések szerint mintegy 7 ezer mozgó vagonegység forgalmára lehetne számítani a Berettyóújfalu-München vonalon, s a Ro-La-szerelvények iránti piaci igények nagyságát jelzi, hogy a román, német és török fuvarozócégek már írásban előre jelezték igényüket e forgalom 80 százalékára - tudta meg a Napló Németh Lajostól, a Ro-La-szerelvényeket üzemeltető Dunakombi Fuvarozási Rt. vezérigazgatójától. „Annak, hogy a Berettyóújfalu-München vonalon még nem közlekednek Ro-La vonatok, az az oka, hogy nincsen elég szerelvény" - mondta el Németh Lajos. Az országban jelenleg 96 darab Ro-La vasúti kocsi közlekedik, a vagonok közül 50 állami tulajdonú. A szerelvények magyar részről Kiskundorozsmáról indulnak Nyugatra. Ahhoz, hogy végre a megyéből is indulhassanak szerelvények, a Dunakombi Rt.-nek vagy bérelnie, vagy vásárolnia kellene Ro-La-kocsikat. Előbbire azért nincs lehetőség, mert az Európában ma üzemképes vagonok gyakorlatilag teljes leterheltséggel futnak. A vásárlás pedig azért problémás, mert egyetlen vagon mintegy 35 millió forintba kerülne, egy 22 vagonos szerelvény ára pedig, vámoltatással együtt megközelítené az 1 milliárd forintot. „Ennek a finanszírozására még egy ilyen tőkeerős társaság sem képes önmaga" - véli a Dunakombi Rt. vezérigazgatója. Német részről, Münchenben egyébként minden feltétel biztosított a Berettyóújfaluból indítandó Ro-La-vonatok fogadására. Ráadásul idehaza a Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából belépő teherautók, ha a Ro-La-szerelvényt választanák a továbbhaladásra, jelentős állami támogatottságra számíthatnának, például mentesülnének a hét végi korlátozások alól. „Itt az idő, most vagy soha!” (Petőfi Sándor) A szabadságharc egyik (valószínűleg debreceni) ezredének zászlaja a Déri Múzeum gyűjteményéből Fotó: Horváth Katalin (Ünnepi összeállításunk a Vasárnap című - ezúttal tízoldalas - hét végi magazinban) Fényesebb a láncnál a kard -üzenet a mának Budapest (MTI) - Ezeréves történelmünket ünnepeljük, de ennél többet is: az új Magyarország születése napját. A tisztelgő rendezvénysorozatnak ez az első eseménye talán a legfontosabb - jelentette ki Göncz Áprád köztársasági elnök az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc ünnnepségsorozatának nyitányát jelentő, a Fényesebb a láncnál a kard című kiállítás pénteki megnyitóján, a Hadtörténeti Múzeumban. Az eseményen jelen volt Horn Gyula miniszterelnök, a kormány több tagja, részt vettek a főváros vezetői, valamint külföldi meghívottak is. A vendégeket huszár tiszteletadással fogadták a Kapisztrán téren, ahol elhangzott a Himnusz is. Az államfő elmondta: a reprezentatív kiállítás a magyar forradalom és szabadságharc eddigi legteljesebb áttekintését adja. Érzékelteti a szabadságharc nemzetközi hátterét, nyomon követi a történéseket a békés forradalmi napoktól kezdődően a fegyveres védekezés időszakáig. Göncz Árpád utalt arra is, hogy a nemzet mindig is megemlékezett az eseményekről, de az ünnepségbe többségében megnyilvánultak az előítéletek is. Mint mondta, ez az első alkalom, amikor úgy ünnepel az ország, hogy joga van mindegyik résztvevőjét szeretni. A köztársasági elnök abbeli meggyőződésének is hangot adott, hogy a sokszínű, soknemzetiségű forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem a Kárpát-medence ünnepe is. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter beszédében kiemelte: az 1848-as események a magyar nemzet felnőtté válásának pillanatait jelentették. Az értékeknek olyan rendszerét alkották meg, amelyekhez azóta is méri magát a nemzet. A kultusztárca vezetője rámutatott: ezekhez próbált igazodni az 1918-as őszirózsás forradalomban, a II. világháborút követő esztendőkben, az 1956-os forradalomban, majd az 1989-90- es békés rendszerváltás során is. Magyar Bálint leszögezte: azóta egyszerre lehetünk szabad európai polgárok és magyar hazafiak. Keleti György honvédelmi miniszter a kiállítást minden korosztály figyelmébe ajánlotta. Az ünnepségen történelmi családok képviselőit is köszöntötték, így a vendégek között Erika Garibaldit, az itáliai szabadsághős Giuseppe Garibaldi leszármazottját. Erika Garibaldi asszony Olaszország üdvözletét is tolmácsolta válaszköszöntőjében. Az alkalomra megszépülhettek a pótolhatatlan nemzeti kincsek közül 1848-as honvédzászlók és egyenruhák, valamint zászlószalagok is. A restaurált műkincseket első ízben tekintheti meg a nagyközönség. A legsérülékenyebb műtárgyakat - ezek sorában is elsőül a selyemből készült zászlókat, - légkondicionált vitrinek védik. A kiállítás 1999 decemberéig látható. Debrecen (HBN - K. B.) - Islym 43 éves, női fodrász, Egyiptomból érkezett a debreceni befogadóállomásra. Eredeti úti célja Németország volt, ahol munkát szeretett volna vállalni. Azonban amikor át kívánt menni Ausztriába, a határon elfogták, így került Magyarországra. Jelenleg 28 európán kívüli társával együtt a befogadóállomás lakója. A kairói férfi - saját bevallása szerint - eddig jól érzi magát nálunk, s ha itt megfelelő munkát találna nem szeretne tovább menni. Egyébként elvált, így egyedül vágott neki az útnak. A március elsején életbe lépett menedékjogi törvény lehetővé teszi, hogy Magyarország Európán kívüli menedékeseket is fogadjon. Azóta a mostani az első alkalom, hogy a debreceni befogadóállomásra ilyen emberek érkeztek - tájékoztatta a Naplót Szilágyi Zoltánná, az állomás igazgatója. Az ellátásuk természetesen ugyanúgy történik, mint korábban Európából érkezett társaiké. Jelenleg a debreceni állomáson - a most érkezetteken kívül - 226, többségében bosnyák menedékes él. A huszonkilenc Európán kívüli személy csütörtökön este érkezett meg a hajdú-bihari megyeszékhelyre, Libanonból, Pakisztánból, Bangladesből, Algériából és Egyiptomból. Egyelőre még nem tudni, ki milyen okból került hazánkba, s az sem tisztázott, hogy meddig tartózkodnak majd itt. Szilágyi Zoltánnétól továbbá megtudtuk, hogy a most érkezettek mindegyike férfi, többségében a fiatal korosztályhoz tartoznak. Egészségügyi állapotuk jónak mondható, bár egyelőre még elkülönített épületben, karanténban vannak, addig amíg a szűrővizsgálataik eredménye nem érkezik meg. Mindezek mellett az is kiderült, hogy a debreceni befogadóállomás a győri idegenrendészettől vette át a most érkezetteket, s korábban az ottani közösségi szálláson voltak. A 29 férfin kívül hamarosan egy kismama is érkezik majd Debrecenbe. Az országban megyénken kívül kisebb létszámban Bicskén és Békéscsabán is tartózkodnak Európán kívüli menedékesek. Az igazgatónő kifejtette: természetesen az új lakóknál is figyelembe veszik a vallási szokásaikat, hagyományaikat (többségében muzulmánok), s ehhez igazítják az ellátásukat is. Új menedékesek érkeztek Afrikából és Ázsiából Várnak sorsukra... Fotó: Iklódy János Debrecen - A 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésésére hazánk Ausztriával közösen pályázik. Debrecen is kandidál azért, hogy EB-színhely lehessen. Ennek esélyeiről tárgyaltak pénteken a városházán. A képen a Nagyerdő szívébe megálmodott stadion (A témáról részletesebben a 9. oldalon olvashatnak.)