Hajdú-Bihari Napló, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-21 / 117. szám
7. oldal Mini HAJDÚSÁGI TÁJKÉP 1999. május 21., péntek • A városi diákönkormányzat nemrégiben alakult meg Hajdúszoboszlón. Tervezett programjában szerepel nonstop kosárlabdamérkőzés, iskolák közötti vetélkedő irodalomból, művészetből, történelemből, a hagyományok ismeretéből, kirándulások, beszélgetés szakemberekkel az ifjúság problémáiról, egyetemi-főiskolai felvételi előkészítők szervezése. • Több mint 150 ezer forint gyűlt össze a balmazújvárosi Beriton ifjúsági fúvószenekar és majorette-együttes közelmúltban tartott jótékonysági koncertjén. Az összeget három beteg újvárosi gyerek gyógyíttatására fordítják. • Utak, ivóvíz. Balmazújvároson a mintegy 77 kilométer hosszú belterületi úthálózatnak csupán 57 százaléka, mintegy 44 kilométer a szilárd burkolatú. Az ivóvízhálózat kiépítettsége csaknem teljes, a hálózatba bekapcsolt lakások aránya 90 százalékos. Az értelmiségi kör kilencedik éve Varga Gábor Hajdúböszörmény (HBN) Kilencedik sikeres sorozatát fejezte be a közelmúltban a kör. Ennek névadója, Vasvári Pál tíz évig volt böszörményi diák, édesapja pedig görög katolikus lelkészként szolgálta a várost. A kör alapítója Nagymihályi Géza görög katolikus lelkész volt, aki fáradhatatlan szervező, előadó, vitavezető. Sokoldalú érdeklődéssel megáldott megvert ember, művészettörténetből az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot, s közel két évtizedig egyetemi óraadó is volt. A kör az európai keresztény művelődés és kultúra jobb megismerését tűzte ki célul. Kezdetben vendégelőadókat is hívott, később kialakult egy lelkes helyi előadói gárda. A következő, tizedik szezonban - egy sikeres pályázat révén - ismét mód lesz neves szaktudósok meghívására. A rendezvényeken a látogatók száma - a témáktól függően - negyven és nyolcvan között változott. A résztvevők a város értelmiségének minden csoportját reprezentálják a tanároktól az orvosokon, jogászokon át a lelkészekig. Az utánpótlásban lehet reménykedni, hisz alkalmanként közép- és főiskolás fiatalok is megjelentek. Az előadás-sorozatot évente egy-egy tanulmányi kirándulás zárta - segítendő a közösség összeforrását. Az 1998/99. évben az alábbi előadások hangoztak el: A szabadságról, filozófiai, teológiai szempontból (Nagymihályi Géza), Kodály és a 20. századi vallásos zene (Desseő Emil), Keresztény pedagógia az ezredfordulón (Csiha László), Misztikusok és karizmatikusok (Balla Sándor), Kereszténység a globalizálódó világban (Makk Miklósné), Ősi liturgia, modern ember (Lovászné Kerekes Mária), Művészetek és a kereszténység a 20. században (Nagymihályi Géza), Csontváry és életműve (Magi Csaba), A határon túli magyar egyházak szerepe a nemzet megmaradásában (Székelyhídi Ágoston). A Vasvári Pál értelmiségi kör a város kulturális életének figyelemre méltó színfoltja, amely az Európához való kötődés programját sajátos eszközeivel szolgálja. „Lakásmúzeum.” a 68 éves Daray Gyula lakása szinte vadászati múzeumnak is megteszi; a nyugdíjas polgári tanár trófeáit s más emlékeit korábban a művelődési központban kiállításon is lehetett látni Fotó: Iklódy János A csegeiek is társaloghatnak a világgal A teleház legfontosabb funkciója: az információk szabad áramlásának biztosítása Helmeczi István Tiszacsege (HBN) - A teleház kapcsolat a jövővel azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük és a legkisebb lehetőségük van erre. A megnyílt teleház a világra nyitás lehetőségét hivatott biztosítani. - Információs központunk több funkciót lát el, ugyanakkor összekapcsolja a Tisza mentén lévő településeket - tájékoztatott Hajdú Bálint, a Tisza Menti Települések Társulásának menedzsere. - A Tourinform felirattal ellátott épületben egy számítógépközpont működik három géppel, összeköttetésben áll hat településsel. A kialakított rendszer közvetlen kapcsolatát az Internet biztosítja. A beüzemeléssel teljessé vált az eddigi távolság okozta - hiányos együttműködés. Igény szerint valamennyi település elérheti a szükséges információkat, de az emberi kapcsolatra a technika vívmánya mellett azért szükség van - jegyezte meg a menedzser. - Legfontosabb feladatunknak tekintjük a térség problémáinak, gondjainak egységes segítését. A jövő azt kívánja tőlünk, hogy közösen gondolkozzunk és cselekedjünk saját érdekünkben. A teleház nemcsak a távolság lerövidítését jelenti, hanem az egy helyen történő jobb, színvonalasabb kiszolgálást is. Együtt dolgozik a Tisza Mente Kistérségi Társulás, a vállalkozásfejlesztés, a Tourinform és a falugazdász. A jövőben szeretnénk, ha a kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárkamara is bekapcsolódna a rendszerbe. Keresni kell a megoldást a nagy szolgáltatókkal - Titász, Tigáz, Matáv - kapcsolatos helyi ügyintézés lehetősége érdekében, mert a lakosság túl sok időt, pénzt és fáradságot pazarol problémái megoldására. Az információra éhes állampolgár számára fontos, hogy egy helyen, rövid idő alatt sok ismerethez jusson, valamint ügyeit gyorsan elintézze - mondta Hajdú Bálint. - A térséggel kapcsolatos információkat igyekszünk felvinni számítógépre és az Internetre. A vállalkozóknak a hitellehetőségtől a pályázat megvalósításáig mindenben tudunk segíteni. Az idegenforgalomban odavissza alapon vannak adatbázisaink. A csegei teleház a falusi turizmus bástyája lett, mert a helyi és a környékbeli lakosság számára kiajánlásokat készítünk, valamint szervezzük a vendéglátó-vendégváró turizmust is - sorolta a menedzser a lehetőségeket. A gyerekek a legügyesebb hasznosítók Fotó: Iklódy János Nem csak pénzkérdés A teleházban készül a Csege újság, továbbá megannyi szórólap és programterv. A ház igyekszik az igényekhez igazodni, ez megnyilvánul a kiszolgálásban, az ügyintézésben, a segítségnyújtásban és az irodai szolgáltatásban A teleházat a Tisza Mente Társulás üzemelteti. Nyitottak a civil szervezetek irányába, s részt vállalnak az önkormányzati feladatokból is. Jó a kapcsolatuk az oktatási intézményekkel, a kisebbséggel és az átutazó vagy éppen a településen pihenni vágyó turistákkal. A fejlődés, fejlesztés nemcsak pénz kérdése, hanem az igények, a szükségletek függvénye is. Az általunk nyújtott információ és a nyitottság remélhetőleg a ma még fellelhető kételyeket feloldják, s akkor valóban meg tudunk felelni a céloknak - mondta Hajdú Bálint. Itt „viharokkal fenyegető helyzet nem lesz” Gazdag István A magyar sajtó a 19. század utolsó harmadában felfedezte a nemzetet és társadalmat megosztó szocializmust. „Sok ember azt hiszi, hogy a socializmus az ő európai jellege szerint oly maszlag, melybe a magyar nép beleharapni nem fog. Sokan azt hiszik, hogy a socializmust voltaképpen üvegházilag, a budapesti sajtó csinálja; a mezei munkás világ fennállása óta való elégedetlensége már nemzetközi socializmus... Magyarország a szellemi járványnak Európát átjáró veszedelmét el fogja kerülni, ha az emberszerető, humánus társadalom összefog... nálunk a társadalmat viharokkal fenyegető helyzet nem lesz”. A Hajdúböszörmény és Vidéke munkatársa 1895 márciusában írt jóslata nem vált be, de a javasolt kezelés a város lakosságának egy részét műveltebbé tehette, látókörét szélesíthette. .... kívánjuk a megyében, városunkban, hogy a közművelődés emberei indítsanak akciót a munkás-előadások érdekében... városunkban a közélet vezérembereinek, a honoráczioroknak, ügyvédek, orvosok, lelkészek, tanárok és tanítóknak össze kell fogni, hogy a kézimunkás és földmíves népies nyelven írt vagy előadott szellemi táplálékot nyerjen, hogy tisztuljon felfogása, oszoljék balvéleménye.” A gazdák a jövedelmező termelési ágakról szerezhessenek ismereteket, az egyes olvasókörök az igényeknek megfelelő felolvasásokat rendezzenek. Jókaival az élen a legillusztrisabb nevek álltak össze, hogy megszerettessék a néppel az erkölcsöt - mindhiába. A ponyva irodalmával nem tudtak konkurrálni. A munkáselőadások rendszeresítése azonban késlekedik, pedig társadalmi, erkölcsi, sőt politikai hiányokat képes áthidalni. „Tehát rajta! Ne engedjük elveszni az időt. Az ipartestületek, az olvasókörök... szervezzenek munkás előadásokat, elsősorban az ő feladatuk, és ha elmulasztják, félreismerik kötelességüket”. Esélyt adnak az állástalanok gyerekeinek Hajdúböszörmény (HBN) - A helyi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületének munkatársai a közelmúltban részt vettek a „Tégy a tartósan munkanélküliek második generációjának megelőzése érdekében!" ankéton. A rendezvényt Budapesten a Duna-palotában tartották, ahol a hozzászólók méltatták az ország nyolc településén az ifjúságért végzett munkát. A programot az USA-ból vettük át „Amerikai ifjúsági program” címen. Mi is ez a tevékenység? Bezzegh Tibor válaszol a kérdésre, a hajdúböszörményi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületének elnöke. - Ebbe a programba 19 tartósan munkanélküli szülő 13-20 éves gyerekeit vonták be. Számítógépes alapismereteket, angol nyelvet tanulhattak és a csoportos klubfoglalkozásokat látogathatták. A város és az önkormányzat működésével is megismerkedhettek. Emellett a város számára is hasznos munkát végeztek: díszfákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki, a hadházi útfélen szemetet szedtek. Egyesületünk, mivel országos szinten is jó eredményt értünk el, a Szociális és Családügyi Minisztériumtól és az amerikai nagykövetség munkatársától biztatást kapott a munka folytatására. A programba még több gyereket szeretnénk bevonni. Pályázati lehetőségeket kerestünk, de örömmel vesszük a helyi önkormányzat támogatását is, hiszen a város többszörösen hátrányos helyzetű gyerekeiért cselekszünk, hogy lehetőséget kapjanak vágyaik eléréséhez, helyzetük jobbá tételéhez. Reméljük, a kiúttalanságból van hova lépni. A gyerekek juharcsemetéket ültettek a Muraköz térenFotó: Csóka Imre A muzsika és a képzőművészet párosítása Hajdúböszörmény (HBN - V. G.) - A zeneiskolában a Maghy Zoltán tárlatával indult idei sorozatban az érdeklődők Égerházi Imre, Hornyik Zoltán, Cs. Uhrin Tibor, Pálnagy Zsigmond és a két Pálnagy Balázs műveit láthatták. A kiállításokhoz a zeneirodalom legcsodálatosabb anyagából válogatott hangversenyek társultak, legtöbbször országos hírű és nemzetközileg is ismert művészek közreműködésével. Hallhattuk az Academia Brass Quintettet, az Ungária zongoranégyest, továbbá Matuz Istvánt, Tokos Zoltánt és Luciano Tristanót (Olaszország). A vendégművészekhez többször társultak a helybeli tehetséges, fiatal művésztanárok is. Április 16-án Szilágyiné Kóczián Melindának, a helyi Eötvös József Általános Iskola tanárának munkái kerültek közszemlére, a megnyitón Rác Gábor szombathelyi brácsaművész játékában gyönyörködhetett a közönség. Hajdúböszörmény a Sillye Gábor Művelődési Ház, a Hajdúsági Galéria és a Bartók Béla Zeneiskola rendszeres tárlatainak köszönhetően a hasonló nagyságrendű városok sorából kiemelkedik. Sokan félnek azonban attól, hogy financiális vagy személyi okok miatt a közeljövőben csonkulhat a város kulturálisművészeti élete. A Bartók Béla Zeneiskola legutóbbi sorozatának megszervezése is Szőkéné Csorba Erzsébet igazgató érdeme.