Hajdú-Bihari Napló, 2001. szeptember (58. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
2001. szeptember 1., szombat NftPIO AKTUM.IS l'jáZDPDj'JT_____________________| Magasfeszültség Pál Csaba Vannak olyan rendelkezések, jogszabályok, melyek „csodálattal" töltik el a velük először találkozót. Itt van példának okáért a „sérthetetlen" villanyórák esete. A béketűrő ember még csak-csak megérti a szabályozás szigorúságát. Napjaink civilizált világában ugyanis szinte lehetetlen létezni elektromos energia nélkül - már-már olyan számunkra, mint a levegő. Azonban míg a levegő ingyen van, a villanyáramért fizetni kell. S ha valaki netán nem kívánna fizetni érte, csak használni, az ellen bizony retorziókat kell alkalmazni. Ez is rendben van, hiszen a szolgáltatónak sem adják ajándékba az áramot, így elemi érdeke, hogy ő is megkapja a pénzét. Csakhogy nem mindegy, milyen alapon. A magyar ember furmányos, megtalálja, miképpen járhat jól, de mindenkit potenciális bűnözőnek tekinteni túlzás. A törvényhozók ugyanis minden bizonnyal arra gondoltak, mikor az ide vonatkozó passzust megalkották, hogy ha egy villanyórán sérülés esik, az minden bizonnyal szándékosság következménye, s azzal a céllal történik, hogy a fogyasztó a mérőórát lassabb pörgésre bírja. A feltételezett ingyen fogyasztást aztán többszörösen meg lehet fizettetni a delikvenssel. Nem vagyunk mindannyian angyalok, valóban sokan lehetnek, akik „megterhelik" a mérőkészüléket. Azt azonban a szakemberek határozott állításának dacára sem hiszem maradéktalanul, hogy egy villanyóra dacolva a hőmérséklet-ingadozásokkal, az anyagfáradással, minden porcikájában változatlanul kibír tíz-tizenöt évet. A fogyasztó pedig nem vet minden reggel és este gyöngéd pillantásokat a készülékre, így az is előfordulhat, hogy csak az ellenőrzés és az emelt díjú számla megérkezése döbbenti rá a talpig becsületest is, hogy valami hibázik. Igaz, szintén a szakemberek szerint kétséget kizáróan el lehet dönteni, hogy beavatkozás vagy más ok volt-e az eredője a hibának. Ez viszont a helyszínen nem mindig dönthető el. Esetleg másfajta szabályozással a szolgáltatónak sok fölösleges munkát, a becsületes és gyanútlan fogyasztónak pedig egy szívinfarktust megspórolhatnának a törvényhozók. Kávéház nyerte az első fordulót Debrecen (HBN) Az Év üzlete verseny egy háromfordulós megmérettetés, amelyben kereskedelmi és vendéglátóhelyek versenyeznek egymással. A szervezők, a Cívis Ház Rt., valamint Debrecen önkormányzata és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői pénteken az első forduló, vagyis a karneváli minősítés díjait osztották ki a legjobbaknak. Az összehasonlítás szempontjai is egy hármas tematika alapján épülnek fel: az általános megjelenés keretében az üzlet légkörét, ízlésvilágát, a külső tényezők vizsgálata során az esztétikai megjelenést osztályozzák. A külcsín pontozását az is befolyásolja, hogy az üzlet reklámtáblái, feliratai magyarul szólnak-e hozzánk. Végül pedig az üzlet belső összevetése következik, amely során az ott dolgozók dekoratív megjelenése, és szívélyessége is fontos pontokat hozhat a versenybe benevezett üzletnek. Az első megmérettetés megvolt tehát: a Pompeji Cafe Ristorante (bár nem igazán magyarul hangzik), ám egyéb összevetések figyelembevételével a legjobbnak találtatott. A Batthyány utcai kávéház a Villás Galériát és a Play Pub House-t szorította maga mögé. A különdíjat a 3-Style Márkabolt érdemelte ki, míg a Mandula cukrászda közönségdíjas lett. A következő minősítésre adventig várni kell, a mindent eldöntő harmadik forduló pedig a város napjához kötődik, így a végső győztes, az év debreceni üzlete majd csak jövő év áprilisában akaszthatja ki az elismerést jelentő cégért. 3. oldal Százezres számlák apró rések miatt Ha megsérült a villanyóránk, jobb, ha azonnal értesítjük az áramszolgáltatót Derecske, Debrecen (HBN - P. Cs.) A 86 éves Micskei József és 77 éves felesége betegesen, igen szerény körülmények között élnek Derecskén. Nem nehéz elképzelni, mit érezhették, mikor a Utász Rt.-től 384 ezer 983 forintról szóló áramszámlát kaptak. A két idős ember apránként rakosgatja össze a néhány hónappal ezelőtt történtek mozaikjait. Május 16-án egy kedves, udvarias fiatalember érkezett hozzájuk Fizzal, hogy ellenőrzi a villanyórát. Jóska bácsi nagy bizalommal a kezébe nyomta az óra szekrényének kulcsát, s visszament a kertbe. Az ellenőr nemsokára azzal a kérdéssel ment utána, hogy ki piszkált hozzá az órához, s hogy nincs-e nagy teljesítményű elektromos berendezés a háznál. Az öregek erre csak rázták a fejüket: nagy gép nincs, ők nem nyúlnak sosem az órához, s más sem teheti ezt, hiszen a kapu is, az óra szekrénye is állandóan zárva van. Az ellenőr azért felvette a jegyzőkönyvet: az óra üvege el van törve, s a tömítés körülé egy szakaszon hiányzik. Ez bizony visszaélés gyanúját veti fel. Később aztán megérkezett a két öreg lelkét igencsak megviselő számla is... 1972 óta élnek ebben a házban, soha, semmi bajuk nem volt a villanyórával. Igaz, egyszer belecsapott a villám, de akkor a szerelő megjavította. Az idős házaspár lánya - édesapja nevében - mind a Titásznak, mind a Magyar Energia Hivatalnak levelet írt, azt kérve, vizsgálják felül az őket szerződésszegéssel „vádoló” határozatot, hiszen ők nem követtek el szabálytalanságot. Választ még nem kaptak. Derecskén egyébként korántsem Micskeiék az egyetlenek, akik jelentős összegű „büntető-áramszámlát” kaptak. Értesültünk például 110 ezer 155 forintos, 129 ezer 800 forintos és 437 ezer 777 forintos tételekről is, sőt, 800 ezer forintos számláról is tudni vélnek a derecskeiek. Szerződésszegésben vagy éppen áramlopásban azonban senki sem tartja vétkesnek magát. Törvény adta jog Kun Csaba, a Titász Rt. központi ellenőrzési szervezetének vezetője vaskos paksamétát tesz az asztalra, mikor elkezdjük a beszélgetést Erényi Franz, a cég ügyvezető igazgatója társaságában. A paksaméta a villamosenergia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi 48. törvényt, s a kapcsolódó jogszabályokat rejti. A lényeg az 50. paragrafusban található - mutatnak rá a szakemberek. A szolgáltató a fogyasztónak közüzemi szerződés alapján ad áramot. Ezt a szerződést alapesetben mindkét fél betartja, de előfordulhat szerződésszegés is mindkét részről. A törvény betűje szerint a fogyasztó részéről többek közt szerződésszegésnek minősül, ha „a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, azok sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be”, valamint „a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez (áramot)”. Mindezek következménye - szintén a törvény szerint - többek közt az lehet, hogy a szolgáltató felemelt díjat fizettet a fogyasztóval. Nem abszurd(?) Ha a jogszabály betűjét nézzük, valóban úgy tűnik, hogy a szolgáltató a villanyóra legkisebb sérülése esetén is megalapozottan jelentheti ki, hogy a fogyasztó a készüléket nem őrizte meg eredeti állapotában, ezzel szerződést szegett. Erényi Franz nem ért egyet azzal a felvetéssel, miszerint mégiscsak abszurd, hogy a villanyóra ablaka melletti tömítés apró hiánya több százezer forintos „büntetés” kirovására adhat alapos indokot. Az ügyvezető igazgató azon az állásponton van, hogy a fogyasztónak átadott készülékeknek - mivel ráadásul védetten, általában szekrényekben helyezik el őket - változatlan állapotban kell kibírniuk 15 - illetve ipari áramos mérők esetében 10 - évet, maximum kívülről beporosodhatnak. Ha bármilyen sérülés van rajtuk, azt valaki okozta - elsősorban a lakás tulajdonosa vagy családtagjai, hiszen többnyire csak ők férnek hozzá a készülékhez -, s a sérülések jellegéből arra is lehet következtetni, hogy esetleg befolyásolták-e kívülről a fogyasztásmérő működését. Folyamatos ellenőrzés A Titász a privatizációt követően 1997-ben egyrészt annak érdekében, hogy megbízhatóbb műszaki körülmények között szolgáltasson, másrészt azért, hogy csökkentse a szabálytalan áramvételezésből valamint áramlopásból eredő hálózati veszteségeit, ellenőrzési munkába kezdett. Mostanra lényegében az összes fogyasztásmérőt átvizsgálták, s ez a tevékenység folyamatosan zajlik tovább. A céljuk az, hogy legalább négyévenként minden egyes villanyórát újra ellenőrizzenek, de egyes fogyasztási helyeken ennél jóval gyakrabban is sor kerülhet erre. Kun Csaba megjegyezte, hogy az ellenőrzési munkába saját szakembereiken kívül külső vállalkozókat is bevontak. Joggal vetődik fel a kérdés: megfelelő szakértelem híján nem hibázhatnak-e ez utóbbiak a szerződésszegésnek minősített sérülések megállapítása során? A központi ellenőrzési szervezet vezetője szerint nem, mert ezeket a vállalkozókat megfelelő oktatásban részesítették, s aztán minősítették is. Megállapításaikat így saját szakembereikével egyenrangúnak fogadják el. Szorzás szorzást követ Tegyük fel, hogy a villanyóra sérülésének, s így a törvény betűje szerint a szerződésszegésnek a megállapítása jogos. De hogyan számolhat ki a Titász több százezer forintos mérvű „büntetéseket”? Kun Csaba hangsúlyozza, hogy nem büntetésekről van szó, hiszen a szolgáltató nem hatóság, hogy büntethessen. Ezek a szerződésszegést szankcionáló emelt áramdíjak. Mértékük lakossági fogyasztók esetében a mindenkori nappali áramdíj (ez 2000-ben 19,8 forint volt, 2001-ben 21 forint) négyszerese, vállalkozók esetében hatszorosa, plusz áfa. Ezt még az adott helyen működő elektromos készülékek fogyasztását is figyelembe véve megszorozzák egy - szintén törvényben rögzített - becsült havi fogyasztási idővel, ami, a lakosság esetében 125 óra, vállalkozásoknál 180 óra, napi több műszakos termelés esetén ez utóbbinak kétszerese vagy háromszorosa. Mindezt még megszorozzák a szerződésszegés feltételezett kezdete és felfedése között eltelt napok számával, s így jöhetnek ki horribilis összegek is. A szolgáltató akár öt évre visszamenőleg is számolhat az emelt díjjal, de a törvény szerint ha a villanyóra sérülésének vagy a beavatkozásnak az időpontja nem állapítható meg, vagy arról a fogyasztó nem nyilatkozik, akkor maximum egyéves időtartammal lehet számolni. Ennél rövidebb ciklus is előfordul, mert a Titász az utolsó villanyóra-leolvasás időpontját is alapul veheti. Micskei József értetlenül áll a történtek előtt Fotó: Iklódy János Borivó nemzet vagyunk, bár sört és bizonyos vidékeken pálinkát is tekintélyes mennyiséggel fogyasztunk. Én magáért az ízéért a fehérbort kedvelem. Mivel gyöngyösi vagyok, a Mátra vidékit is szeretem, de a legkedvesebb számomra a tokaji. A barátaimmal szoktunk olykor egy-két üveggel elfogyasztani belőle. Külföldön lehetne jobb is a magyar bor ismertsége, többet kellene reklámra költeni. Csordás Ferenc INFORMATIKUS Mivel a tokaji borvidékhez közeli Kótajban lakunk, bort szoktunk fogyasztani étkezések után. Sültekhez félszárazat, vadhúshoz vörösbort, sütemények után édeset iszunk. Az is előfordul, hogy elborozgatunk a barátaimmal. Annál finomabb a nedű, minél régebbi évjáratú. Szerintem a magyar ember a bort issza és a töményét, sört kevésbé fogyaszt. A mértéktelen ivászatunkról vagyunk híresek. Tóth Tibor vállalkozó A mi családunk nem nagyon boros, én kólával szoktam egy kis egri bikavért inni, magában a Merlot-t fogyasztom. Tudom, hogy a vörösbor egészséges, de én nemcsak azért szeretem, hanem egyúttal ízletesebbnek is tartom a fehérnél. A nyáron voltunk a Balatonon, s láttuk, hogy a külföldiek mennyire szeretik a badacsonyi borokat egyrészt helyben fogyasztani, másrészt ajándékba vinni. Rimai Lászlóné ügyintéző Igen, borivók vagyunk. Én a piros bort szeretem, például az otellót. A pörköltökhöz szoktam meginni egy-két pohárral belőle, tésztás, rakott és egyéb ételekhez nem fogyasztok bort. Úgy vagyok vele, hogy nyáron inkább sörözöm, télen borozom. A röviditalt nem szeretem, csak összejövetelek alkalmával, a baráti társaság kedvéért iszom meg egy pohárral. Azt hiszem, több nemigen esne jól. Czellár István VILLAMOSGÉP-SZERELŐ Sörfogyasztó a magyar nemzet. Én egy éve beteg vagyok, ezért nem iszom szeszes italt. A férjem sörözni szokott. A borvidékeken fogyasztanak több bort az emberek, mert ott elkészítik maguknak és kéznél van. Magyarországon többségében fehérbort palackoznak, de a vörösbor a kedveltebb. A sör és a bor mértékkel fogyasztva egészséges, ellenben az égetett szesz tönkreteszi a szervezetet. Gulyás Istvánné rokkantnyugdíjas Van lehetőség a jogorvoslatra Arra a kérdésre, hogy a fogyasztót a leolvasáskor miért nem figyelmezteti esetleg a „villanyszámlás” a felfedezett sérülésre, vagy miért nem a leolvasó regisztrálja a szerződésszegést, Kun Csaba azt válaszolta, hogy a leolvasóknak - akik nem villanyszerelők - ez nem feladatuk, és a sérülés megállapítása gyakran csak tüzetesebb ellenőrzést követően lehetséges. Pedig így - jegyezzük meg - az évenkénti egyszeri leolvasást figyelembe véve annak a fogyasztónak is, aki nem nézegeti gyakran a villanyóráját, s nem is tudja, hogy sérülés keletkezett rajta, több esélye lenne arra, hogy időben jelentse a sérülést a Titásznak, s ezzel elkerülje a későbbi ellenőrzés utáni, esetleg nagymérvű szankciókat. A szerződésszegés gyanújába keveredőknek egyébként megvan a lehetősége a jogorvoslatra. A szerződésszegés tényét az ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyvben egyrészt nem kötelesek elismerni, másrészt a jegyzőkönyv végén szerepel - pontos címmel -, hogy kifogásaival a Titászhoz, a Magyar Energia Hivatalhoz vagy a területileg illetékes bírósághoz is fordulhatnak. Ekkor a Titász az eljárást határozat születéséig felfüggeszti. A fogyasztó kérheti, hogy a sérült villanyórát vizsgálja meg az Országos Mérésügyi Hivatal vagy igazságügyi szakértő. Kun Csaba szerint nem egy példa volt már rá, hogy e vizsgálatok nyomán a szankció elmaradt, számos esetben viszont jogosnak bizonyult az emelt díj megfizettetése. A szerződésszegés nem azonos az áramlopással, mely utóbbi már büntetőjogi kategória. A Titász áramlopás felderítése esetén sem tesz azonnal feljelentést, mert - Erényi Franz szerint - nem az az elsődleges céljuk, hogy büntetőeljárások kezdeményezői legyenek, hanem hogy az általuk nyújtott szolgáltatás ellenértékéhez hozzájussanak.