Hajdú-Bihari Napló, 2002. március (59. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-08 / 57. szám

2002. március 8., péntek RÖVIDEN 0 Eurorégiós kiállításról - még egyszer. A lengyelországi Kortárs Művészetek Galériája Ezüst négyszög - Przemysl, 2003 címmel Kárpátok Eurorégió nemzetközi festészeti triennálét szervez. Információk Vargáné Szathmári Ibolyától vagy Molnárné Mayer Máriától kérhetők. (Déri Múzeum, Debrecen, Déri tér 1., telefon: 52/322-207, 417-561. E-mail: mmolnar@derimuz.hu. HANGSZÓRÓ Ne csak fiatalosan T. Szűcs József e-mail: tszucs@inform.hu Fiatalság bunkóság - ekképp módosíthatnánk kevés szellemességgel, de talán némileg jobb találati aránnyal fiatal kabarészerzőink ténykedését. Félreértés ne essék, a minősítés korántsem rájuk vonatkozik, inkább hőseik azok, akik a bunkóság és a köcsögség határmezsgyéjén tántorogva rendszeresen válnak a gúny tárgyává. A klasszikus szatírák is a kisebb-nagyobb emberi hibák tudatos felnagyításán, eltorzításán alapulnak, ám esetükben félő, hogy a céltudatos témaválasztás idővel műfaji, szemléleti beszűküléshez vezet. Ragadjuk ki példának okáért talán a legfiatalabbikat, Litkai Gergelyt, aki nem ritkán műsorvezetőként szintén színvonalasan teljesít. Mellesleg jellemző, hogy a márciusi kabaré tegnapi ismétlésének közreműködői közül a rádió hivatalos műsorújságja éppen az ő nevét nem említi meg, de mi ennek ellenére felismerni véltük. Nos, ő is éppen a bízvást fiatalosnak nevezhető szemléletével, hangütésével, megformáló módszerével tört be immár évekkel ezelőtt a nagy öregek közé. Hál’ Istennek tőle inkább csurran a poén, mint cseppen, míg utóbbiak nem egy írásukban már csak korábbi önmagukat ismétlik - ráadásul nem is a legjobb színvonalukat. Mivel ez a fiatalember Tóth Tiborral s a többiekkel együtt igazi tehetség, kár lenne, ha ez az öregedés kísérlete lengené körül őket, s a rossz értelemben vett profizmus túlságosan hamar utolérné őket. Márpedig már most vannak jelei annak, hogy az egyéni hang önismétlésbe csap át, Litkainál például korosztálya bunkóbb tagjainak módszeres mószerolásába, amely egy idő után nemcsak unalmassá válik, de a szerzőt nyilván akaratán kívül - annak látszatával cicomázza fel, hogy a szerző az arányosnál is többnek tartja magát másoknál. Márpedig remélhetőleg nem ilyen babérokra vágynak, ezért, ha továbbra is tudósítanak nemzedékük belügyeiről, hamarosan jobban és alaposabban szét kell nézniük a világban. Ráadásul számolniuk kell a hallgatók egy csoportjának jogos érzékenységével is. Példának okáért, ha ők egy internetes szörfözés sikertelenségén poénkodnak, jussanak eszükbe azok, akik egyelőre nem férnek vlágképükbe, vagyis akiknek nemhogy internetes hozzáférésük, de egy nyamvadt számítógépük sincs. Rádiókabaré, március, Rókák és hollók, Petőfi, csütörtök, 14 óra. napig KULTÚRA / 8 Kangyikínyből tetőt, szűzből szakajtót Vidák István és Nagy Mari szerint a gyerekek kíváncsiak a régi népi mesterségekre Császi Erzsébet E-mail: csaszie@freemail.hu Debrecen (HBN) - „Négyen vagynak testvér atyafiak: / Nád, sás, gyékén és amit kákának hínak...” (Ismeretlen szerző: Nád - Síp azaz a nádnak ditsketie Írott versek, 1675). A gyékényt (vidékünkön gyíkínyt) évszázadok óta feldolgozzák, a sárrét-bihari térségben még él egy-egy idős művelője. Vidák István és Nagy Mari textilművészek az 1970-es években bejárták a magyar nyelvterületet, és összegyűjtötték a legjellemzőbb gyékénytárgyakat, megtanulták kötésüket, szövésüket. Gyűjteményükből, a hatvani Hatvany Lajos és a Déri Múzeum gyékénytárgyaiból nyitt vándorkiállítás a Tímárházban. A tárlaton a gyékénykötést, szövést, a mára kihalt mesterséget mutatják be a látogatóknak. Kupuskó (tojástartó), szatyor, falravaló, gyermekülési, szakajtó, halszállító, kenyeres- és kanáltartó, gyékénykötél, gyékényszék, méhkas és megannyi, a ház körül használatos tároló tárul a látogatók szeme elé. A gyékény a vizes élőhelyeken fordul elő, de nem mindegy, hogy melyik fajtáját vágják le feldolgozásra. A kangyíkíny, vagyis a buzogányos növény keménysége miatt csupán tetőfedésre való, esetleg kiszárítva taplónak, míg a szűzgyíkíny széles, puha leveleiből bármit lehet szőni, kötni, és a hordók dongái közé is jó. A mogyorógyíkíny a mogyoróval egy időben érik, szatyorkötésre való. Száz évig is ülhetünk rá A parasztemberek a téli estéken dolgoztak vele, a munkából az egész család kivette a részét. A mesterség, szakajtó-, szatyor- és székkötőkre, valamint falra való gyékényszövőkre szakosodott. Magyarországon ma a népi kismesterségeket oktató iskolákban sem tanítják. Nem is akarnak magyar gyékénykosarat venni az emberek, s a kereskedők sem kutatnak hazai mesterek után. A szupermarketeket elárasztják a távol-keleti olcsó szatyrok. Az országban néhány idős ember foglalkozik gyékényszövéssel, s ha meghalnak, velük együtt kihal a mesterség is - mondta a textilművész. - Ha az erdélyi Tacs és Mezőfele gyékényesei nem kötnék a kosarakat, nem látnánk már ilyet. Pedig a gyékényes mesterség kizárólag magyar nyelvterületen él. Míg a főzött vesszőből világszerte kötnek kosarakat, addig a gyékényt kizárólag a történelmi Magyarországon dolgozzák fel. Még ekhót is szőttek belőle a szekerekre. Kísérletező korunkban új és újabb bútorokat alkotunk, a régivel senki sem foglalkozik. Már csak a múzeumok őrzik az egykori használati tárgyakat, s ha nincs rá igényünk, nem készítik az idős mesterek a régit. Vidák István egy 1920-ból való érmelléki, sással bekötött ülőkéjű széket mutat. A karosszék háttámlájának íves vonala csúcsba fut, sima, lekerekített karjai magukhoz hívogatják a szemlélőt. A széket csaknem 100 éve faragták, és még 100 évet is kibír. De ha ülőkéje kiszakad, ki javítja meg? Egyszer volt Van mit átvenni a múltból - mondta a művész -, csak nincs bennünk hajladóság iránta. A hasonlóképpen gondolkozó muzeológusokkal együtt nem hagyják a múltba veszni a mesterséget, gyűjteményüket, kötetben is kiadott tudásukat a kiállításon átnyújtották a nézőknek. A művész a megnyitón nedves gyékényt vett a kezébe, leguggolt a földre, és elkezdett mesélni. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, akinek 9 fia volt... A szarvassá vált fiúk mondáját ámulva hallgatták a gyerekek, miközben elkészült a gyékényszarvas, kinek lába többé nem tapos tűzhely hamujába, kinek szarva nem fér be többé az ajtón. A gyerekek öröme, tapsa a bizonyíték arra, hogy kíváncsiak a régi mesterségek megismerésére, művelésére, csak legyen, aki megmutassa nekik. 111®®* VfBHl llogjjj agtíj 1 Szarvassá változott a gyékény Fotó: Horváth Katalin KÉT FLEKK Két fél ország SZIRÁK PÉTER E-mail: pepin@tigris.klte.hu Ez a drága jó magyar világ, hogy úgy mondjam, hagyományosan megosztott. Kis honunk a szurkapiszkák és gonoszkodások melegágya, a szekértáborok, a nagyidai tempók, az egymást taposó árulások kétes értékű paradicsoma. Könnyű kalandozásra vágyók és előbbre tekintő letelepedők, maradi pogányok és utóbb méltán dicsért hitváltók, pápisták és reformáltak civakodtak itt hajdan nagy szenvedéllyel, orthológusok és neológusok, reformerek és patópálok gyűrték egymást, s jöhetett török, tatár, német, állhatott máshon a négy folyam partjára, bősz magyarjaink vitatkoztak és haragudtak, amíg meg nem haltak. Izgalmas életet éltek, a másik, a világ, a sors legyőzésének halavány reménye nélkül. A legnagyobbak tudták ezt, s nemes melankóliával tűrték, mi mást tehettek. S azokban a szerencsés korokban, amikor nem keverte senki végzetesen össze a hazafit a muszka vezetővel, a pufajkát a kis viharkabáttal, a biciklit a Kádár-taxival, még azt is mondhatjuk, hogy a disputák, hitvillongások, egymásnak feszülő tervek nem csak rosszat hoztak: a megosztottság ugyanis nem mindig csak gyengeséget szül, alkalmasint éppen szellemi szabadságot, gondosabb körültekintést, kreativitást, gazdag többszólamúságot is adhat egy közösségnek. Ennyiben egy ország, egy nemzet hasznos rugalmassága, túlélő képessége is gyarapodhat a konfliktusok által, míg ahol meg olyan fene nagy az egység, ott unalom van, és tespedés (bóbiskol a pap, iszik a muzsik, s csak az asszony robotol). Tehát nem vagyunk egyformák, nem is muszáj annak lennünk, s ettől még jól mehetnek a dolgok. Emberi együttélés nincs konfliktus nélkül, a nézeteltérés a szellemi élet, a politika és a mindennapok természetes velejárója: vitatkozz, s én megmondom, ki vagy, s persze, ezen majd újból elvitatkozunk. Nézeteltérések nélkül nincsenek hathatós nézetek, nincs a dolgok menetének dinamikája, a túl nagy béke ára az infantilizmus és az önkény. Hát akkor, mondhatja erre a kedves olvasó, mi bizony be vagyunk biztosítva ellene, hogy állni látsszék az idő, hogy úrrá legyen rajtunk az unalom, hogy egyhangúan zsongó kórussá váljon a felhevült csatakiáltók egymással ellenséges kara. Nálunk bizony van viszály, ha kell, egymás húsába beletépünk, a győzelem a fontos, nem a részvétel. Dehogyis baj a politikai megosztottság! Ez a szabadság természetes rendje, a szükséges kisebbik rossz, a tömegdemokrácia velejárója. Tizenegynehány éve épp legszebb álmainkban vágytunk legalább egy parány kis megosztottságra, egy csöppnyi kis vitadús közéletre, a paternalizmus szocreál hadovája helyett. Most itt van mindez, s nem is a termékeny többhangúságtól van a csömör. S nem is attól, hogy tudjuk már, a nemzet nem egyetlen érdek, nem egyetlen ízlés, nem egységes gondolat. Hanem attól, hogy lassan valahogy - szellemi értelemben - megszűnni látszik a nemzet, mint nagyon különbözőek mégis közös vállalkozása. Valahogy kettészakadt az ország, s mindenki csak a saját táborának beszél, s nincs már senki, aki higgadtan átszólna, akinek volna reménye, hogy odaát meghallják, akiben átvillanna, hogy a másiknak is lehet igaza, vagy ne túlozzunk, aki belátná, hogy a várva várt és hát biztosan kiérdemelt győzelem után is ott marad az ország másik fele, akik elvesztettek egy választást, de azért remélik majd, hogy nem vesztettek el véglegesen egy országot. Korábbi írások: ^Debrecen, 35-ös útrél 0212/6 hrtz. Tel.: 52 525-950, fax: 52/525-970.^^1 HIRDETÉS-----------------------------------------------------------------------------------------Hirdessen a Naplóban! Megéri!___________________ MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA ] OKTATÁSI KÖZPONT DEBRECENBEN INDULÓ KÉPZÉSEINK KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEKKEL okleveles könyvvizsgáló, adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, pénzügyi és számviteli szakellenőr, tb-ügyintéző, tb-szakelőadó, vállalkozási ügyintéző, pénzügyi , számviteli ügyintéző * Angol és német nyelvtanfolyamok KÉRJE RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓNKAT« Tel«« 52/504-107, 504-148, 504-125, 1 4025 Debrecen, Péterfia u. 25. s KÉPZÉSEINK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA: 01-007099 Napló-olvasó: ^ o V i \ jól informált ember!* ^ & l DEBRECENI I KUKORICA I VETŐMAG | A versenytársak átlagát meghaladó termőképesség! Jobb tűrőképesség a magyarországi időjárási viszonyokkal szemben! Az egész ország területén termelhetők! | I | Magas fehér|etartalom ” IISMt* TÖBBLETJÖVEDELEM | | Manipulált géneket nem tartalmaz! MAGYAR TERMÉKI A termést a magasabb fehérjetartalom miatt a piaci ár fölött visszavásároljuk! ÉRDEKLŐDNI: a jelentősebb vetőmag-forgalmazóknál valamint AGRÁRGAZDASÁG KFT., HIBRIDÜZEM, Politika, sport, bűnügy, titkok... Forrás: a Napló!