Hajdú-Bihari Napló, 2004. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

4. április 1., csütörtök RÖVIDEN Még várni kell. A nyugat-európaiak többségének az Európai Unió egy hatal­mas, belső határok nélküli teret jelent, az Unióhoz május elsején csatlakozó ál­lamok polgárainak azonban még három­négy évet várniuk kell a teljesen szabad utazásra. A cseh és a magyar politiku­sok 2006-ra remélik a belső határok tel­jes megszüntetését. NÉZŐPONT A kétütemű járművek cseréjét állami pénzzel támogató pályázati kiírás kap­­­­csán a pártállami vicc idéződött fel bennem. A német turista Mercedesével „elszáll" az egyik kanyarban, és alig ká­szálódik ki a roncsból, amikor a magyar nyugdíjas Trabantja is ott landol az összetört luxusautó mellett. - Ez nem lehet igaz, odavan legalább kétévi kere­setem - sopánkodik a külföldi. - Az semmi, én egy élet munkáját tet­­­­tem tönkre az imént - így a magyar,­­ mire a mercis kaján mosollyal az arcán­­ odaveti: kellett magának ilyen drága au­tót vásárolni... Ebben a viccben szerintem az a zse­­­­niális, hogy egyáltalán nem vicc. Mert ugyan ki merte volna húsz-harminc éve vagy akár napjainkban azzal vádolni a papírjaguárral közlekedőket, hogy az idők folyamán sikerült a felső tíz- vagy akár százezerbe beverekedni magukat? Leszámítva azt a néhány, tévéreklámo­kon felnőtt fiatalt, akik - a „Trabanttal szállni élvezet" szlogent komolyan véve - hobbiból tartanak Trabit, a többség a legkevésbé sem úri jókedvében nyűvi­­­ még mindig a csörgő-zörgő családi szappanosdobozt. Dicséretes az a felismerés, hogy ál­lami segítség nélkül a kétütemű autók tulajdonosai nem lesznek (fizető)képe-­­­sek négyüteműre váltani, csakhogy ez valamennyiükre vonatkozik. Ez az a tár­sadalmi réteg, ahol a mozgássérült, a nyugdíjas vagy a „még éppen van mun­kahelyem" típusú melós anyagi mozgás­terében nincs számottevő különbség. Ha pedig ez így van, akkor kéretik az állam segítő kezét ez utóbbiak felé is­­ kinyújtani! Szavazóink többsége nem olvas kortárs magyar költőket. A leadott voksok száma: 155 Nem olvasnak Mai kérdésünk: Legyenek-e nagy ünnepségek az EU-csatlakozás kapcsán? Szavazatát leadhatja: jjjjjj^j£^£j£j| A TÉNYEK A vér szerinti szülő Az örökbefogadó szülő A szülővel egy háztartásban élő házastárs A nevelőszülő A hivatásos nevelőszülő A gyám Ki kaphat családi pótlékot? MEGKÉRDEZTÜK: Ön szerint joggal követelnek türelmi zónát az örömlányok? Igazából azt szeret­ném, ha nem létezne e foglalkozás. Egyéb­ként jobb, ha elkülönül­ve, szabályokat betart­va űzik. Nagyon sokat árt például a szülőkkel utazó gyerekeknek, ha látják őket a négyes fő­úton. Nekem mint nő­nek visszataszító, hogy ott árulják magukat. Hevesi Istvánné MÁV-információs N­em türelmi zónára van szükség szerin­tem. Építsenek nekik egy házat, ahol tisztán, higiénikus környezetben végeznék azt, amiből él­nek. Rendkívül elítélem azokat, akik ezt a foglal­kozást űzik. Nem igaz szerintem, hogy nem ta­lálnának más kereseti lehetőséget. Tóth Kálmánné ROKKANTNYUGDÍJAS A­zért kérik joggal, mert e megélhetési mód mindig létezik majd, ez egy ősi foglalko­zás. S ha már így van, érdemes tevékenységük­höz civilizált körülmé­nyeket adni, hisz sok­kal jobb ez annál, mint­ha az utcán „keringené­nek” az örömlányok. Sok országban ez bevált. Vatai Virág FŐISKOLAI HALLGATÓ N­ekik biztosan szük­ségük van rá, ezért kérik. Nekünk is jobb, ha türelmi zónákban te­vékenykednek az öröm­lányok, hisz akkor el­különülnek, és nem kell mindenkinek látnia, hogy mivel foglalkoz­nak. Jobban járunk, mintha utcán, közterü­leteken állnának. Oláhné Viki ADMINISZTRÁTOR J­obb döntés lenne, ha nem türelmi zónát, hanem normális lakhe­lyet, egy épületet adná­nak nekik valahol. Haj­dan volt erre példa, és működött. Hasznos vol­na, hiszen nem látnák őket a gyerekek, s az örömlányok rendes, hi­giénikus térben lenné­nek. Sáska Sándor CUKORGYÁRI SZAKMUNKÁS AKTUÁLIS / 3 ­: Visszakérheti az állam a családi pótlékot Be kell jelenteni az államkincstárnál, ha a gyermek kikerül a szülői háztartásból Debrecen (HBN - M. M.)­­ Ha egy kis faluból való csa­ládanya egy távolabbi nagy­városban vállal munkát, gyermekét a nagymamára bízva, akkor előfordulhat, hogy visszafizettetik vele a kiskorú után járó családi pótlékot. Így járt egy asszony: az utób­bi három évben a gyermeke után kapott családi pótlék teljes összegét, majd 200 ezer forintot kell visszafizetnie az állam­kasszába. Az egyedülálló nő, mi­vel falujában nem talált munkát, a közeli nagyvárosba ment dol­gozni. Ott tartózkodott albérlet­ben, ahol munkát talált magá­nak. A gyermek lakhelyét nem akarta sűrűn változtatni, az éj­szakai munkavégzés miatt pedig a felügyeletét is nehéz lett vol­na megszervezni, ezért a kisko­rú a nagymamánál maradt. Az édesanya minden hét végén ha­zajárt a gyermekhez és a nagy­szülőhöz, a gyermek tartásáról rendszeresen gondoskodott, a nagymamát pénzzel támogatta. Ezt a nagyszülő is igazolni tud­ja. Az édesanyát mégis a csalá­di pótlék visszafizetésére kötelez­ték, mert elmulasztotta bejelen­teni, hogy a gyermeke nem tar­tózkodik a háztartásában, hanem az anyai nagymama neveli. Adott időszakra a nagyszülő sem jogosult a juttatásra, mert nem jelentette be időben, ezért köz­igazgatási szerv nem állapította meg, hogy ő látja el az unokáját - derül ki a határozatból. Ki kaphatja? A törvény szerint a szülő a sa­ját háztartásban nevelt gyermek után jogosult családi pótlékra. Saját háztartásban nevelt gyer­mek az, aki a szülővel életvitel­szerűen együtt él, és annak gon­dozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni idő­szakra kerül ki. A kollégiumi el­látásról a törvény külön rendel­kezik. Ha a gyermek elkerül a háztartásból a családi pótlék fo­lyósítása alatt, azt írásban, 15 napon belül kell bejelenteni a folyósító szervnél, tehát a munka­helyen vagy az államkincstár te­rületi igazgatóságán. Erre a kö­telezettségre azon az adatlapon hívják fel a figyelmet, amelyen a hozzátartozó a családi pótlékot megigényli. Bejelentési kötelezettség - Évente megyénkben is közel száz olyan eset van, amikor a családi pótlék visszafizetésére kötelező határozatot ad ki a Ma­gyar Államkincstár. Erre leg­többször azért kerül sor, mert a családtagok elmulasztották a be­jelentési kötelezettséget - fogal­mazott Máté Gabriella, a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Me­gyei Igazgatóságának irodaveze­tője. A mulasztás gyakran akkor derül ki, ha az illető új címre ké­ri az összeg folyósítását. Érdek­lődésünkre az irodavezető el­mondta: minden ügyben a legkörültekintőbben járnak el, alaposan kivizsgálják a körülmé­nyeket - iskola és családgondo­zó bevonásával -, ám a törvény hatálya alól nincs kibúvó. A csa­ládi pótlék a gyermek után az el­tartónak jár. Ha az egyedülálló szülő a gyermekétől távol kerül, más te­lepülésen tanul vagy dolgozik, il­letve 30 napon túl kórházi ápo­lás alatt áll, akkor ezt 15 napon belül jeleznie kell a folyósító szervnél, és fel kell keresnie a gyámhivatalt, ahol bejelenti azt a hozzátartozót, aki a gyermeket adott időszakban nevelni fogja - szögezte le Máté Gabriella. Versről versre A költészeti fesztiválhoz kapcsolódóan Csokonai Vitéz Mihály versei hangzanak fel tegnap estétől 24 órán keresztül a Debreceni Városi Könyvtár Piac utcai új épületében. Az intézmény immár negyedik alkalommal rendezi meg a „maratoni futamot”, amelyet az idén a Csokonai-emlékévhez fűződő programsorozat nyitányául szánt. Kiss Istvánné igazgató tájékoztatása szerint a mostani éjjel-nappali szavalaton legalább félszáz közéleti személyiség, ismert alkotó- és előadóművész részvételére is számítanak, köztük a nem mindennapi eseményt nyitó Kósa Lajos polgármesterre, aki tavaly szintén meglepte a közön­séget alkalmi költészet­tolmácsolóként. (Fotó: Horváth Katalin) Pótlékot kapunk utánuk - csak aztán ne kelljen visszafizetni (Fotó: Illusztráció)

Next