Hajdú-Bihari Napló, 2018. november (75. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-14 / 264. szám

2018. NOVEMBER 14., SZERDA NAPLÓ A legerősebb összetartó erő­ k­­ Állva szavalták a résztvevők Dsida Jenő Az én dalom című versét, köztük csaknem száz debreceni középiskolás diák. A Kistemplom volt a fő hely­színe annak a megemlékező ünnepségsorozatnak, melyet a magyar nyelv napja alkal­mából rendeztek kedden cí­­visvárosszerte. A központi ünnepséget Erdős Fruzsina énekesnő fellépése nyitotta meg, melyet Komolay Sza­bolcs alpolgármester ünnepi beszéde követett. Alapvető közegünk - A legtöbb ember számára természetes, hogy megszó­lalunk, és ezt a nyelvet hasz­náljuk mindennapjainkban. Ha kicsit belegondolunk, éb­redünk rá arra, hogy milyen nagy kincset őrzünk - mond­ta az alpolgármester. - Ez az a közeg, amellyel kommuniká­lunk. Ez az a közeg, amelyen keresztül az apa és az anya mindenre megtanítja gyer­mekét, a pedagógus tanítja a gyermeket, és a társadalom minden szereplője továbbad­ja azt a hagyományt, amely ezer éve itt, a Kárpát-me­dencében összeköt bennün­ket. Komolay Szabolcs úgy fogalmazott: - Aki elveszíti nyelvét, az elveszíti gyökere­it, kultúráját, hagyományát. Nem véletlen, hogy elődeink féltő gonddal őrizték, és pró­bálták életben tartani még ak­kor is, amikor nem a magyar volt hazánk hivatalos nyelve. 1541-ben, amikor Sylvester János lefordította az Ótesta­mentumot, azt írta: boldog, hogy a szent nyelvhez lehet hasonlítani a magyart. Ah­hoz, hogy ezt a kincset meg­őrizzük, a fiatalokra van szük­ség. Dsida Jenő munkássága abban a közegben teljesedett ki, amelyben a magyarság és a magyar nyelv kisebbségben volt - fogalmazott Komolay Szabolcs. Szakács György református lelkész ünnepi köszöntőjében elmondta: megilleti a Kis­templomot, hogy a magyar nyelv ünnepének helyszíné­ül szolgáljon. - Büszke va­gyok arra, hogy voltak olyan hőseink, akik azért harcoltak, hogy az anyanyelvünkön be­szélhessünk, amit magunkkal hoztunk a Kárpát-medencé­be, hiszen olyan temploma­ink is vannak, ahol már nem hangzik el magyar szó, mint például a kassai dóm vagy a pozsonyi koronázó templom - mondta a lelkész. Elhangzott az első is - Itt születtünk, itt élünk, itt tanulunk, és csak így ismer­hetünk meg magyar költőket és írókat, mint József Attila, Wass Albert - mondta a Nap­lónak Bakó Sarolta és Bukócz Zsuzsa, akik a Fazekas Mihály Gimnázium tanulói, és szin­tén részt vettek a közös sza­valáson. A köszöntő beszédeket kö­vetően Újhelyi Kinga színmű­vész előadásában elhangzott első magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom. Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává az­zal a céllal, hogy a figyelmet ráirányítsa szellemi-kulturá­lis örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre. szd Komolay Szabolcs a Kistemplomban fotók: derencsényi István Szakács György Drágulhat a temetés jövőre A BMW-beruházás mellett arról is szó lesz a közgyűlésen, hogy emelkedhet a gyermek­­étkeztetés díja. Debrecen. Ahogy arról koráb­ban beszámoltunk, a BMW Group Debrecen mellett, Kismacs és Nagymacs, vala­mint Felsőjózsa között fog építkezni. A beruházás értéke meghaladja majd az 1 milliárd eurót. Az üzem maximális kapacitása évi 150 ezer darab jármű lesz. Hagyományos benzines és elektromos autók előállítását egyaránt tervezik. Közvetlenül ezer új munka­hely jön létre. A beszállítók­nál minden bizonnyal további állások lesznek betölthetők. Az építkezés és a leendő dol­gozók képzése jövő ősszel, míg a termelés várhatóan 2023-ban kezdődik. A BMW-gyárral kapcsolatos beruházások mellett arról is szó lesz a csütörtöki közgyű­lésen, hogy a jövő év elejétől 4,6 százalékkal növelnék a Városi Szociális Szolgálathoz tartozó gyermekétkeztetés térítési díját. Az emelés in­doklása szerint a Központi Statisztikai Hivatal legújabb összegzése azt tartalmazza, hogy a fogyasztói árak szep­temberben átlagosan 3,6 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerekért pedig 4,6 szá­zalékkal kellett többet fizetni. Az is olvasható a szövegben, hogy az intézményi térítési díjak emelése többletterhet ró az ellátottakra, ugyanakkor lehetővé teszi a korszerű táp­lálkozási követelményeknek megfelelő étkeztetést. Az ön­­kormányzat nevelési-oktatási intézményeiben - a Boldog­falva Óvoda kivételével - az étkeztetést jelenleg a Hun­­gast Vital Kft. látja el. Többe kerülhet a végtisztesség A temetőüzemeltetési díjak 2019. január 1-től történő emelését kérte az önkor­mányzattól az AKSD Kft. A temetési helyek, a kegyeleti helyek, a kegyeleti tevékeny­ség, az üzemeltető által vég­zett szolgáltatások díjai, vala­mint a temetőbe gépjárművel történő behajtás esetén fize­tendő összegek esetében átla­gosan 3,1 százalékos növelést irányoztak elő. Minden bizonnyal arról a javaslatról is határoznak a képviselők, hogy­­mivel az AKSD-vel kötött temetőüze­meltetési szerződés az év végén lejár, új pályázatot ír­janak ki erre a tevékenységre. A közbeszerzési eljárás lefoly­tatása várhatóan 3-4 hónapot vesz igénybe. öcs A BMW gyárának lehetséges helye Aktuális 3 Benne él a nemzet Jó ideje gyötör egy ér­zés: akit arra ítélt a sors, hogy a magyar nyelv eredetéről kell vitába bocsátkoznia internetes közösségi oldalon, an­nak talán jobb meg sem születnie. Az e témájú szópárbajok tartalmi és vérmérsékleti jellemzőit ismerve ugyanis nagyjá­ból két dolog történhet vele: amit ír, mond, gon­dol, az vagy hazafiatlan, vagy tudománytalan. Legalábbis így érezheti magát az illető a ren­geteg kígyó-békától és tücsök-bogártól, amely rázúdul. Azt szoktam mondani, hazánkban a labdarú­gás mellett legalább két terület van, amihez min­denki ért: a gyermekne­velés és az anyanyelv. Maradva az utóbbinál, nem is meglepő, hogy sokan szívügyünknek tartjuk, kötődünk hoz­zá, és ennek nyomán erős véleményünk van róla - hiszen mindennap használjuk, a gondolko­dásunk alapja, benne él a nemzet. Nem mi vagyunk finn­ugor eredetűek, hanem a nyelvünk - olvasom az Akadémia tudomány­népszerűsítő oldalán. Találó tömörséggel igyekszik tisztázni ek­képp a közbeszédben folyó - s egymás mellett elbeszélve parttalanodó - vitát, illetve feloldani az annak alapjául szol­gáló félreértést. Rámu­tatva: a nyelvrokonságot nem tanácsos keverni a származásbeli (örök­­lődéstani, embertani) atyafisággal. Toldjuk meg egy játékos példá­val: az, hogy finnugor eredetű nyelvet beszé­lünk, önmagában nem zárja ki, hogy mi, ma­gyarok a törököktől, a suméroktól, urambocsá, a Szinusz valamelyik bolygójának népétől származzunk­­ vagy mindhármuktól. A világ jelenségeinek magyarázatára számos mód kínálkozik. Művé­szet, tudomány, vallás, mitológia, ezotéria, ideo­lógia és így tovább. Akad­nak kérdések, amelyekre csak az egyik tudja a választ, s akadnak, ame­lyekre a másik. Vagy épp mindegyik, csak más­képp. Nincs is ezzel gond. Inkább csak azzal, ami­kor az egyik a másiknak a nevében igyekszik fel­lépni, meggyőzni máso­kat, netán manipulálni. FÁBIÁN GYÖRGY A múlt szerelmesévé válhatunk a levéltárban Olyan élményekben részesülhetünk, me­lyek erősítik a múlt és hagyományaink tiszte­letét. DEBRECEN: A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára szervezte azt a szak­mai tanácskozást, melynek első, keddi napján a Megye­háza, második napjának a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ ad otthont. Pajna Zoltán, a Haj­dú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke beszédében kiemelte: a levéltári napokon a résztvevők olyan hasznos információkhoz juthatnak, amelyek birtokában akár szerelmesévé is válhatunk múltnak. - A megyei civil szer­vezetek és az önkormányzat közös munkájával cselekvő közösségek jöttek létre, me­lyek rengeteget tesznek a helyi identitás megőrzéséért - fogal­mazott Pajna Zoltán. Mazsu János tanácsnok kö­szöntőjében úgy fogalmazott: - A Hajdú-Bihar Megyei Levél­tár sokrétű tevékenysége mi­att Debrecen néhány éve érez­heti újra, hogy levéltára van. Az adatszolgáltatás, a digitális adatbázis fejlesztésével, ki­állítások szervezésével és a város identitásának erősítésé­ben meghatározó programok megvalósításával megyénk levéltára egyre fontosabb sze­repet tölt be a régióban. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazga­tó-helyettese a megnyitón kijelentette: - Nem titkolt cé­lunk, hogy a jövőben a régió kiemelkedő kulturális szerep­lőjévé váljunk, ehhez azon­ban a levéltár modernizálásá­ra van szükség. A tanácskozás első, keddi napján bemutatkozott a Ma­gyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeum, és több érdekes témában is előadás hangzott el, mint például szó­rakozás a Rákosi-korban, vagy téli örömök Debrecenben a századforduló idején. szd Az Árpád teremben kezdték a tanácskozást fotó: molnár Péter Wa­h? Röviden A második idegen nyelv: a német Debrecen. „Debrecenben az ideális második idegen nyelv” mottóval, az egyete­mi német nyelvtanulásról, a nyelvvizsgákról és a külföl­di ösztöndíjakról kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők csütörtökön, a német nyelv napján a Debreceni Egyete­men - írja az Unideb.hu. huu A jeles költőre emlékeznek DEBRECEN. Csokonai Vitéz Mi­hály születésnapjának (1773. november 17.) évfordulója alkalmából a költő síremlé­kénél - mely a Dorottya utcán található - megemlékezést és koszorúzást rendez a Debre­ceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium szerdán, 13 óra 30 perctől. hbn A Dorottya utcai emlékmű FOTÓ: VASS ATTILA Százéves idén a debreceni orvoskar Debrecen. Előadás-sorozat­­tal idézik fel a Debreceni Egyetem orvosi intézeteinek múltját a Kenézy Villában. A visszatekintéseket a százéves orvoskar neves professzorai, szaktekintélyei tartják. Szer­dán 14 órától a Szem-, az Uro­lógiai és a Tüdőklinikáról, va­lamint a Biofizikai Intézetről lesz szó. hbn

Next