Haladás, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1949-03-24 / 12. szám

m 9 CL nagiffí&tcefyfiat NE ÖLTÖZTESSÜKAT MUNKASLAN YNAK! [ Irta : Gya­ras M­­ilás"*) Forduljunk csak a Piubad társadalom mélyhegedűinek futama közben az operett felé. Beszéljünk az operettről, erről a nagy harmóniákból, ünnepélyes költészetből kicsinyített, elbecézett műfajról. Beszéljünk komolyan, elvégre a zene és a költészet kérdése forog kockán, ha mirigyárt picinyke alakban is korunk a problémákat bizonyos klasszikus megfogalmazásban veti fel. Minden problémát, az operettét is. De Operett-kisasszonyt nemcsak ezért kell komolyan venni. Végre is Melpomene unoka­testvére, kicsit bohó, halhatatlanságot nem tisztelő lányka vált belőle És lám, most válságban van, mint egy felnőtt, igazi istennő. Az operett még ma is hasonlít isteni rokonára. A kórus funkciója még mindig emlékeztet a lélekvezetű görög kóruséra, csak ma nem azt zengi a kar, hogy szeménye tornyairól ledobja Zeus a bűnöst«, hanem »A drága nő kidobja ezt a linket«. A függöny felmenetele után minden színházban dráma kezdődik egyik épületben Júlia sorsa tartja izgalomban a nézőt, a másikban a próbakisasszonyé, aki tulajdoképpen grófnő, de próbára teszi a snájdig huszártiszt szerelmét. Mind a kettő dráma. Ami pedig a zenét illeti, ne essék tévedés. Az operett, amelyről mi beszélünk, Maillart zenéjét idézi, Millöckerét, Lehárét, Sulii­vá­né­t, Offenbachét. Nem a Nyitott ablak jelenti az operettet, hanem a Szép Heléna. Mindezt szükséges tudni akkor, ha az operett dramaturgiájáról beszélünk. Az operettre fontos szerep vár az új társadalomban s ennek a könnyű műfajnak olyan ízlést kell képviselnie, — miután legkönnyebben hat a mindennapi emberre — amely alkalmas arra, hogy nemes művészi eszközökkel szórakoztasson. A Nyolcadik osztály éppen olyan tévedés a színpadon, mint filmen a Mágnás Miska. Nem ez az új operett útja. Korunk általános dramaturgiai hibái az operett világában is kiütköznek. Az operett jelzi a szomszéd dráma válságát is. | '| Az operett a jelentéktelen dolgok költészete. A semmiségek mű-1*1 részi megjelenési formája. A semmiségből, bájos, filigrán, ver­sek születnek, formás vidám kis dráma, pehelyként keringő muzsika. Offenbach könnyűségén keresztül vált nagy muzsikussá. Az operett Offenbachban ért olyan műfajjá, amelyről érdemes beszélni. Első lépés, hogy a színigazgatók és kiadók komolyan foglalkoz­zanak a magyar operett kérdésével és ne azon ügyeskedjenek, hogy miképpen demokratizálják a régi operetteket. Az új operettet kell megtalálni. Olyan operettet, amelyben érvényesül a költészet, a tiszta humor, olyan muzsikát, amelynek kiinduló­pontja a népzene. A nagy­hercegnő csak maradjon nagyhercegnő, ne öltöztessük át munkás­lánynak. Ez a »demokratikus művészet® operettben is giccs. Ez a fínom műfaj éppen­ úgy jelzi, hogy baj van, mint a líra, vagy az epika.. Az operettkritika is méltán énekelheti, hogy nagy veszély a­ formalizmus s a közvélemény hálásan bólint rá, mint a kórus: maiizmus, maiizmus... Ha operettről beszélünk, akkor kezdjük Offenbach nívójának igénylésével. Az operettnek sem szabad hazudnia és tud is reális lenni akkor, ha nem nagy kérdéseket dolgoz fel, hanem a nagy kérdéseknek valamely könnyű, kedves epizódját. Például, ha azt mondom: hadsereg. Ez nagy kérdés s az operettnek is jut belőle egy Kossuth akadémista fiú szerelmének finom, derűs története. Operett. Nagyon fontos tehát, hogy az operett ne avatkozzék zenével. Költészettel a valóságos világba úgy, hogy túl akarjon lépni epizód­szerepén. Ugyanennek a fordítottja is .Igaz, a dráma pedig ne irigyelje az operett könnyű sikerét. Nagy igényekkel jelentéktelen maradni, mindennapi dolog a művészetben. Az operett jelentéktelen-* ségében lehet csupán jelentős, de így éppen olyan megbecsülésre érdemes, akár az igazi dráma.­­"—" Ha már egyszer tudjuk az operettről, hogy szerkezetében és 13 felépítésében a dráma alapvető törvényei szerint működik, ak­kor nyugodtan feltehetjük a kérdést: miért nem írnak az írók operettet? Van olyan író, akinek arcát nem futná el a szégyenpír arra a gondolatra,­ hogy operettet írjon? Nincs. Az író inkább nagy és megbecsült, akadémiai tiszteletben tartott műfajban ír — esetleg rosszabbat, mint az operett. Az író kényes a műfajra. Az operettel szembeni előítéletet csak akkor tudjuk eredményesen legyőzni, ha az írók számára is tisztázzuk az operett helyzetét és feladatát. Tehát tisztázni kell az operett zavaros állapotát. Művészi rangra kell emelni. Ez egyoldalú munkával nem érhető el. A színházaknál is új szellemnek kell kialakulni, új színpadi erkölcsnek. Az operett legyen költészet. Akkor íróink nem fognak ettől a számukra egzotik­us műfajtól idegenkedni. Szép, ötletes, finom kis dráma, kellemes pár­beszédek: ez a jó librettó. Ki más írt­atná, mint vérbeli író? Az ének­számokhoz eleven, színes, formás, könnyen megjegyezhető versek szükségesek, világos, hogy költő kell hozzá. Író és költő. S az ő színvonalas munkájukhoz jó zeneszerzőnek is könnyebb jó muzsikát komponálni, mint ostoba, összetákolt storykhoz. Az operett a nép egyik legkedveltebb műfaja. Népi demokráciánk kulturális életében jelentős szerepe lesz a szép, művészi operettnek. Nem véletlen, hogy a legnagyobb magyar operettsiker Petőfi Sándor művéből készült.­­"­ Az operett útja azonos a dráma útjával az új társadalmi fel­­­­l­tételek között. Új művészetre van szükség, nem a válságba jutott régi színpadi mondanivalók átformálására a népi demokrácia frazeoló­giájának megfelelően. A forradalom alól az operett sem vonhatja ki magát. A kiindulási ponttól kezdve új módszerrel, a művészi alkotás módszerével kell az operetthez hozzányúlni. A múlt értékei csak úgy maradnak meg, ha nem kívánjuk olcsó trükkökkel átmenteni azokat a mába. Az igazi értékek klasszicizálódnak, az operettben is. Az új operett útja azonos az új művészetével. Magas színvonalú művekre van szükség, amelyek a társadalom életének derűjét, szépségét, vagy groteszkségét tükrözik vissza, műfajok szerint. Olyan művekre van szükségünk, amelyek nyelvünk és kultúránk sajátosságait őrzik és fejlesztik. Drámában ugyanaz a helyzet, mint operettben. Ma nincs elhanyagolható kérdés. Az operettet is m­eg kell oldani, mert a válság nem korlátozódik önmagára, hanem az általános drámaválságnak egyik bohó megnyilvánulása. A kérdés a színház ügyének általános komplexumából (az új dráma viszonya az új társadalomhoz, a szó­kincs nélküli színházi kritika- üzleti szempont) következik. Operettkisasszony válságban van és szerény kis személye nem is tudja, hogy mennyivel több válságot fejez ki számunkra, mint ami tortácskájára van pütt­yözve. A színházak m­ég nem, de a közönség már várja a költőket és az írókat. Miért, is ne lehetne az, hogy a­ költő, aki a nép költőjévé akar lenni, olyan verseket is írhasson, melyeket száz- és százezer ember énekel, mondjuk a »Te több vagy nekem, ezerszer több vagy nekem...« kezdetű dal helyett? Az új magyar művészetnek egyik átfogó feladata az, hogy minden olyan területen, amelyen akár komoly, akár könnyed megnyilvánulás történ a szocialsta igényt érvényesítse. 2 HALADÁS — A LEGDIVATOSABB Műtéttel is gy­ógyítják a magas vérnyomást betegség Túl az emberélet útjának felén a leggyakoribb bántalmak egyike az érelmeszesedés. Egyes orvosi sta­tisztikák rámutatnak arra, hogy aránylag sokkal több ember hal meg korai érelmeszesedésben, mint rákban és tüdőbajban együttvéve. Felkerestük dr. Baráth Jenő pro­fesszort, a Szent János-kórház I. számú belosztályának vezető főor­vosát és megkérdeztük, mi az oka az egyre gyakoribbá váló érelmesze­sedéssel kapcsolatos panaszoknak. Baráth professzor a következő fel­világosítást adta: — Az érelmeszesedés az ütőerek öregkori változása, mely azonban egyáltalán nem jelent mindig be­tegséget. Hogy az érelmeszesedés­sel kapcsolatos betegségek nap­jainkban feltűnően megszaporodtak, annak az a magyarázata, hogy az emberi élettartam erősen megnöve­kedett. Körülbelül száz év alatt az emberi életkor 32—33 évről 66 évre nőttt meg, ami annyit jelent, hogy a most születő csecsemőknek összes viszontagságaiknak tekin­tetbevételével is két­szerannyi élet­tartamra van reményük, mint száz évvel ezelőtt. Ma tehát sokkal több idősebb ember van mint azelőtt és elsősorban ez teszi az érelmesze­sedéssel kapcsolatos megbetegedé­seket gyakoribbá. Ezzel együtt jár, hogy az érelmeszesedéssel ös­-szefüggő szív- és ütőérbetegségek is fontos, gyakori problémát jelen­tenek az orvostudományban.­­ Az érelmeszesedés közvetlen okozója a magas vérnyomásnak? — Primitív népeknél, Afrika és Ausztrália bennszülött laikóinak idős embereinél a vérnyomás agg kor­ban inkább alacsonnyá válik. Maga az érelmeszesedés tehát nem oko­zója a magas vérnyomásnak és az ezzel járó betegségeknek. — Ami az oka annak, hogy az ér­elmeszesedés különböző embereknél más és más testrészen jelentkezik? — Az érelmeszesedés gyakran a legerősebben igénybevett testrészen fejlődik ki. A kezükkel erős munkát végző embereknél például a karon, másoknál a lábak erein jelentkezik, erős szellemi munkát kifejtő embe­­rek­nél pedig az agyi erek változása a leggyakoribb. — Mi okozza tulajdonképpen az érelmeszesedést? — Ez még nincsen teljesen fel­derítve. Ártalmas okok: a túlságo­san bőséges táplálkozás, elhízás, erős dohányzás, mértéktelen ivás. A mértékletes alkoholfogyasztás, tapasztalás szerint, nem jelent ve­szélyt. A táplálkozás módja nem játszik döntő szerepet. Amerikában és a túlnyomóan növényi táplálko­zású Japánban egészen egyforma százalékban találhatók magas vér­nyomással járó érelmeszesedéses betegségek. A régi egyiptomi, tel­jesen vegetáriánus táplálkozású pa­pok múmiáina­k boncolásánál éppen­olyan súlyos érelmeszesedés jeleit lehetett találni, mint a vegyes táp­lálkozásű­ embereknél. A túlbő táp­lálkozás és ivás a rendszertelen, hajszolt életmód, a mértéktelen do­hányzás és feketekávéfogyasztás rendszerint együttesen károsítják az érrendszert és korai érelmesze­sedéshez vezetnek. — Mik az érelmeszesedés gyógy­szerei? — A régóta ismeretes jód bizo­nyos esetekben ma is jó orvosság, de orvosi utasítás nélkül természe­tesen nem szabad használni, mert kellemetlen mérgezési melléktüne­teket okozhat. Az újabb gyógysze­rek közül a dihydroergotamin és a vele rokon vegyületek az érelme­szesedés súlyosabb alakjainak gyó­gyításában szerepelnek. — A legújabban sokat olvastunk a rizsdiétáról. Mi ennek a jelentő­sége? — Kínában, különösen Kantong­ban megfigyelték, hogy egyező kö­rülmények között éles, túlnyomó­részben rizzsel táplálkozó diákok vérnyomása alacsonyabb, most az ott élő európaiaké. Amerikában a rizsdiétát erre való tekintettel a magas vérnyomás gyógyítására ajánlották. Azért is jó ez a diéta, mert a rizs rendkívül sószegény és ez általában nagyon hasznos a ma­gas vérnyomásnál. A rizskúránál körülbelül napi harminc deka telje­sen sótlan rizsit javasolnak, gyü­mölccsel és gyümölcsszörpökkel ke­verve. Hátránya a diétának, hogy rendkívül egyhangú és egyes bete­gek hosszabb ideig csak nehezen tudják elviselni. Mindenesetre a túlságosan bőven táplálkozó embe­reknél igen javasolható ez a diéta­forma, két-háromhetes megszakítá­sokkal. — Mi a professzor úr receptje az érelmeszesedésben szenvedők szá­mára? — Nyugodt életmód, mértékletes táplálkozás, gyakori pihenések, de­rült életszemlélet, igen fontosak a korai érelmeszesedéses betegségek megelőzésében. Gyógyszerek h­asz­nálata betegségi tünetek hiányá­ban feleslegesek. Mint ahogy Baráth professzor is megállapította, a magas vérnyomás nem közvetlen okozója az érelme­szesedésnek. A magas vérnyomás sok betegségnek, így az érelmesze­sedésnek, a vesebajnak, bizonyos szekréciós zavaroknak egyik tü­nete, de mint önálló betegség is szerepel. Erről a kérdésről beszélgettünk dr. Fodor Imre egyetemi magán­tanárral, a János-kórház II. számú belosztályának vezető főorvosával. — A magas vérnyomás — mondta Fodor professzor — igen elterjedt, de az esetek mintegy 80 százaléká­ban a magas vérnyomás okát kide­ríteni nem lehet, és e betegség fontossága miatt a patológiai kuta­tás minden erőlködése oda irányult, hogy az okot kiderítsük, mert en­nek ismeretében a gyógyítási lehe­tőségek megjavítása, sőt talán a gyógyítás biztonsága is elérhető volna. Fontos törekvés ez, mert a koszorúér, szívizom megbetegedé­sek, agyvérzések és másodlagos vesebajok összefüggése a magas vérnyomással, az újabb megvilágí­tások nyomán kétségtelen. A leg­újabb kutatások arra mutatnak, hogy ha a vese vérellátása hiányos, olyan anyag képződik benne, amely a vér bizonyos alkatrészeire hatás­sal van és amely a kis ütőerek ál­landó összehúzódásával a vér­nyomási zavarokra való hajlam­ban sokt az öröklött elem. A kuta­tások azt is kimutatták, hogy a ma­gas vérnyomás hosszú ideig való fennállása az ér falainak megválto­zásával jár. Ilyenkor az erek el­vesztik rugalmasságukat, sőt el­meszesednek, amely folyamat a vér­keringés akadályát képezve a szívre is nagy megterheléssel jár. Vég­eredményben azt mondhatjuk, hogy az érelmeszesedések nagy részében a magas vérnyomásé a vezető sze­rep és igen sok esetben az ér­elmeszesedés kialakulásának magas vérnyomás az oka. A vérnyomásos betegség évtizedekre kiterjedő fo­lyamat, amelynek nagy része tünet­mentesen, lappangva folyik le. A tü­net-szegény szakaszban eleinte a vérnyomásemelkedés csak időleges és a kisütőerekben maradandó el­változás még nem következik be. Ilyenkor a betegség gyógykezelése főleg az életmód szabályozásából áll és helye van a gyógyszeres keze­lésnek is. Ha azonban a betegség hosszas fennállás után már érelvál­tozásokat okozott és a vérnyomás­emelkedés állandósult, az erek tágu­lásra nem képesek, akkor értágí­tókkal már nem érhetünk el gyógy­ered­ményt.­­ Újabban sokat hagynak a ma­gas vérnyomásos betegség műtét útján való gyógyításáról? Igen. Ezeknek a műtéteknek a lényege, hogy az ú. n. szimpa­tikus idegfalaton, minciguu­ea, ér­szűkítő ingerek haladnak, műtétet végeznek. Célja enn­ak az, hogy ezen ingerek távoltartásával a vér­medet állandóan tágan tartassák. Ez persze csa­k akkor képzelhető el, h ha a kisütőerek még tágulásra ké­pesek, tehát a műtét időpontjának helyes megválasztása tulajdonkép­pen a fő probléma. Gyakorlatilag ez úgy hangzik, hogy se túl korán, se túl későn ne operáljunk. Annyi bi­zonyos, hogy az úgynevezett Gym­pathektoniás műtét sem jelent vég­leges megoldást, kellő időben vég­zett műtétekkel azonban a szívelvál­tozásoknak az agyi erek, a szem­ütőerek és a veseereik súlyos elvál­tozásának következményétől a be­tegeket megóvhatjuk. Ezek a műté­tek körülbelül tíz éves múltra te­kinthetnek vissza és egy délame­rikai orvos, Smithwick alkalmazta először. Külföldön már ezerszámra végeztek ilyen műtéteket, hazai vi­szonylatban azonban még elég rit­kán. Az eddigi tapasztalatok bizta­tóknak mondhatók. Nagyon fontos, hogy e betegség terápiájának kuta­tása és tökéletesítése erőteljesen megindult, mert Magyarországon évente 100—120 ezer ember halt meg a magas vérnyomás következ­tében. —ács. —es. :­­/wwwwwwwwwwww A­z a beszéd, melyben Nagy Imre, az országgyűlés el­nöke a Ház előtt megfo­galmazta a harmadik magyar forradalomnak, a Tanácsköz­társaságnak lényegét és jelen­tőségét, a magyar parlament elnöki megnyilatkozásainak legszebb hagyományaira em­lékeztet A Ház elnöki emel­vényén a politikai judicium és történelmi ítéletmondás nem egy klasszikus megszóla­lása hangzott el és Nagy Imre beszéde ezek közé tartozik. A Tanácsköztársaság, mint a népakarat kifejezése, mint az állami szervezet új hatalmi formája, 1919-ben hősi korszak terméke volt a Szovjetunió nyomán és 132 napi küzdelem után külső és belső ellenséges rohamok tüzében össze kellett omlania, mert a vezetők szá­mára nem álltak még rendel­kezésre forradalmi tapasztala­tok és a nagy eredmények mel­lett súlyos hibák gátolták munkáját- Nagy Imre megraj­zolta a Tanácsköztársaság bu­kásának politikai és pszicho­lógiai okait, de ugyanekkor le­vonta belőle a tanulságokat a mai korszakra, amely szeren­csésebb és tudatosabb, mert m­ár ismeri a népi erő és hata­lom biztosításának eszközeit és közvetlenül mögötte áll az, ami 1919 ben még földrajzi messzeségben volt tőle:­­ a Szovjetunió támogatása. Az el­nöki székből elhangzó törté­nelmi miniatűr a tények és okok tömör összefoglalása és előkelő színvonalú kifejező szintézise volt, méltó arra a hű­re, amelyet Szilágyi Dezső és Justh Gyula alakja emelt magasra és amelyen nagy vál­tozások és átalakulások meg­újító hullámzásának kellett átviharzania, hogy ismét a nemzeti gondolat és akarat méltó megnyilatkozásának szé­kléke legyen. 1949 március 24 A TUDOMÁNY HALADÁSA «lllllllllll IHIllllllllllllllllll IIIIIlllllllll­l­llllllllllll IIIlllllllllllllllllll­ II11 Illl­llllll II­lllllllllllnillll I IlLtl IIIIM

Next