Hargita, 1968. augusztus (1. évfolyam, 137-163. szám)
1968-08-01 / 137. szám
NÉPMŰVÉSZEK-AMATŐRMŰVÉSZEK A szépség útjain csíki Lőrinc két esztendeig volt a marosvásárhelyi képzőművészeti iskola diákja. Aztán a segesvári fajansz-gyár díszítője. Most huszonöt éves és a székelyudvarhelyi bútorüzem fényezője. Műkedvelő képzőművész. Tíz éve immár, hogy a szépség útjait járja. Amit mások neves mesterektől tanulnak, azt mind könyvekből sajátítja el. Egymaga próbálkozik és tapasztal és kutat. Nézem vázlatait, tanulmányait — megannyi bizonyosság. Mert tévelygéseiből egy lépéssel mindig előbbre viszi a célratörés. Olajfestményeket mutat 1957-ből. Aztán későbbieket, íme, a Hegesztők, amivel 1962- ben az amatőr képzőművészek vásárhelyi kiállításán II. díjat nyert. Utána csendéletek, portrék, tájképek, kompozíciók sorakoznak: krizantémok, kártyázó napozók, Küküllő-parti fák, segesvári városkép. Ezzel még nincs vége a felsorolásnak. Mert bár Csíki Lőrinc kedvelt szerszáma az ecset, a képzőművészet más területein is kísérletezik, alkot. Leltárából remekbeszabott kerámia-vázák, gipsz-szobrok kerülnek elő. Utánuk fából faragott tálak. Tavaly óta rézkarccal is foglalkozik: bizonyság erre a Fésülködő lány. Kísérlet még. Éppúgy, mint fametszetei. De egy tanulni vágyó, szépet kereső fiatalember kísérlete. Figyelemre méltóak gyökérfaragványai: a szökkenő őz, a struccok. Ezekben élheti ki talán leginkább a szenvedélyét. Tudniillik azt, hogy gondolatainak, elképzeléseinek formát találjon. Majdnem kész, végleges formát. És társaival együtt birkózik a művészet zabolátlan elemeivel. Nem lehet tudni, hová jutnak támogatók, hozzáértő, türelmes támogatók nélkül. Ők a szépség útjait járják, örülnek minden meghódított kavicsnak. De hátha többet kapnának? Hangsúlyozom, nekik segítség kell, elméleti és gyakorlati útmutatás, hogy egyes művészeti ágak évezredes, évszázados tapasztalatai, fortélyai birtokukban legyenek. Szerszámokra, nyersanyagokra van szükségük, közös műteremre, hogy dolgozhassanak. És kiállításra, hogy hallják a közönség véleményét is. Kissé eltévelyedtem az általánosságokban. De vajon nem bújkál e ez utóbbi sorok között valami tettrekészítő igazság? Vajon nem adnak-e magyarázatot arra, hogy Csíki Lőrinc még mindig nem tudott végleg dönteni: a képzőművészetnek ezt vagy azt a területét tartsa magának? A kallódó érték nem érték. A figyelem, az érdeklődés teszi sugárzóvá. BALÁZS ANDRÁS A megyei postahivatal figyelmébe ! Mikor érjük meg, hogy a Hargita újságot rendszeresen, mindennap el tudjuk olvasni? . Már több mint húsz éve előfizetője vagyok a napi sajtónak, mindig érdekelt a helyi lap, ami tájékoztatott és tájékoztat vidékünk legfontosabb problémáiról, eseményeiről. Sajnos, az utóbbi időben Madéfalván a postástól igen gyakran hallani: „a Hargita nem jött meg, holnapra talán megjön a mai szám is." Sok példát nem akarok felsorolni, csak a legújabbakat: a július 26-i és 28-i lapszám egy nap késéssel érkezett meg. Rendszerint a pénteki számot szombaton, a vasárnapit pedig hétfőn vagy kedden kapjuk meg. Arra is volt eset, hogy ezeket a lapszámokat egyáltalán meg sem kaptuk. Az is szomorú, hogy mikor az előfizetésről van szó, sokan azt mondják: nem rendelem meg a Hargitát, mert nagyon rendszertelenül jár. De felmerül a kérdés: ha nem a Hargitára fizetünk elő, akkor hogyan tudunk lépést tartani mindennap a megye eseményeivel? VEZSENYI GYULA madéfalvi lakos Szerk. megj. Hasonló leveleket, híreket szinte naponta kapunk Csíkszépvízről és a megye több községéből. Vezsenyi Gyulával kérdezzük mi is a postától: „Mikor érjük meg, hogy a Hargita újságot rendszeresen, mindennap el tudjuk olvasni?“ Választ is várunk, de inkább a rendszeres kikézbesítésben konkretizálható tetteket. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL CSÍKSZEREDA LENIN TÉR 11 SZÁM TELEFON: 249 MAI MŰSOR: 10.00 A Szófiai Világifjúsági Találkozó 12.00 Ipari krónika (ismétlés), műsorzárás 17.30 Iskolásoknak 18.00 Szakembereknek 18.30 Orosz nyelvtanfolyam (a 3 ik lecke ismétlései 19.00 Pionírok stúdiója 19.30 Est, híradó 20.00 Vikingek 20.26 Tudományos adás 21.00 siker titka — film 22:30 Szófiai Világifjúsági Találkozó 22 *‡¡’ Kölni fiem 23:10 Éjszakai híradó. 1 TELEVÍZIÓ A napokban új irodalmi művek kerültek a könyvesboltokba. Al. Voitin — Trei comedii (Portretul, Tezaurul lui Justinian Scrisori anonime); loanîd Romanescu — Presiunea luminii, versek; Gabriel Pamfil — Din partea pămîntului şi a mea, versek; Victoria Ana Tău Vikle Könyve san — Metamorfoze, költemények prózában. Stelian Gruia — Sîmbăta morţilor, elbeszélések (a Luceafărul sorozatban, Ifjúsági Könyvkiadó); Constantin Chiriţă — Cireşarii, teljes kiadás öt kötetben (Teroarea neagră, Castelul feţei în alb, Roata norocului, Teroarea albă, Drum bun, Cireşarii). A Tudományos Könyvkiadó gondozásában megjelent Mihai Dragomirescu és Mircea Maliţa —• Programarea pătratică. Introducere in programarea convexă. N. Stoicescu — Curteni şi slujitori, (Katonai Könyvkiadó). Adalékok a román hadsereg történetéhez a XVIII. század közepéig. Csúcsszezon az eforiai homokszőnyegen (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) AUGUSZTUS 2. PÉNTEK Román nyelven: 5,00—5,30: Hírek. Népi muzsika. Faipari napló: Riportok Maros és Hargita megye fakitermelő egységeiből. 17,00— 18,00: Hírek. Kamarazene. Az ifjúság hullámhosszán: Mikrofonnal a marosfői diáktáborban. Magyar nyelven: 5,30—6,15: Hírek. Fúvószene. Termelőszövetkezetek fóruma: Az első félév eredményei a kézdivásárhelyi és katolnai termelőszövetkezetben. — 13,00—13,30: Könnyűzene, Zeitz Gabriella, Nicolae Niţescu és Orietta Berti énekel. Szemafor: Az autóvezetők egészségvédelméről. 10,15—17,00: Hírek. Pedagógusok fóruma: Tanárok a vakációban. Kivánságzene. 1 RÁDIÓ MOZI AUGUSZTUS 2. péntek. Csíkszeredai Hargita filmszínház: Az első fecske. Színes, szélesvásznú angol film. Székelyudvarhelyi Homoród filmszínház: Szombat esti bál. — Román film. Gyergyószentmiklósi Mioriţa filmszínház: Topkapi. Színes, amerikai film. Maroshévizi Căliman filmszínház: Cioconda nem mosolyog. Román film. Székelykeresztúri Haladás filmszínház: Nevető bábuk. Színes szovjet film. Madéfalvi Vasutas filmszínház: A sasok korán kezdenek repülni. Jugoszláv film. Galócási Fenyő filmszínház: Kihívás. Olasz film. Balánbányai Bányász filmszínház: A szórakozott tanár. Amerikai film. Vlahicai Vlahica filmszínház: Háromszor Bukarest. Színes, szélesvásznú román film. Gyergyócsomafalvi Művelődés filmszínház: Hamis pénz. Színes, szélesvásznú francia film. Borszéki Forrás filmszínház: A gyermekkor utolsó éjszakája Román film. Borszéki Borszék filmszínház: Én vagyok Kuba. Kubai film. Tusnádfürdői Olt filmszínház: A rögeszme. Színes, franciaolasz film. Gyilkostól Gyilkosló filmszínház: A férfi egészen más. Magyar film. Ditrói Maros filmszínház: Eddie Chapman a titkos ügynök. Színes francia film. Parajdi filmszínház: A Crossbow-akció. Angol film. Egy iskolai országos turisztika Jól ismert az a közmondás, hogy „Járt utat a járatlanért el ne hagyd“. A Korondon mostanság uralkodó, hegymászást, gyaloglást kedvelő szellem azonban fittyet hány ennek a jótanácsnak. Ugyanis a köröndi turisták legtöbbször a járatlan utakat keresik fel, hogy járhatóvá tegyék mások számára. Világosabban és konkrétabban szólva: sok-sok kirándulást szerveznek,miközben ismeretlen utakat útjelzésekkel bátran járhatókká, az eltévedés veszélyétől mentessé tesznek. Mindez Beder Tibornak, az ottani középiskola igazgatójának köszönhető elsősorban, aki kezdetben a vállalkozó szellemű iskolásokkal, majd a tanárokkal is megkedveltette a hegyi túrákat. Lelkes munkájával sikerült úgy felpezsdítenie a korondiakban szunnyadozó természetjáró kedvet, hogy arra már országszerte felfigyeltek. Beszélgetünk, smegmutatja a Scânteia Tineretului június 20-i számát. Átnézem, s elszontyolodom, mert ezek után mi újat írhatnék az iskola keretében működő turisztikai körről, a kör tagjai közti nemes versengésekről a megtett távolságot illetően, vagy az ennek alapján történő kategorizálásról? Mégis, megpróbálkozom holmi tájékoztatással. Aki ötven kilométert megtesz, abból a helybéli szabályok szerint leigazolt „kék“ turista, aki százat, abból „sárga“, kétszáz kilométer után pedig „piros“ turista lesz. 500 megtett kilométer után ,,érdemes“ turistává lép elő az illető, s bekerülhet a turisztikai kör vezetőségébe. Oláh Árpádnak eddig már ezer kilométer felé tart az egyéni ■ teljesítménye. Szász Júlia 781 kilométerrel jeleskedik. Nagy Katalin teljesítménye alapján szintén a veterán turisták közé számít. Ugyanő széles körű levezetést bonyolít le az ország különböző részein lakó turistákkal. Kirándulási naplójában aprólékosan, szinte percről-percre beszámol mindenről, alapos földrajzi ismereteket, s ugyanakkor lelkes, naiv rajongást árulva el a természeti szépségek iránt. A turisztikai körnek saját sajtószerve is van: újságot adtak ki — ebben az addigi kirándulásokat képekkel, önálló versekkel, saját rajzaikkal illusztrálják. Az újság rendszeresen tudósítja a kör tagjait az őket érdeklő eseményekről, felhívásokat intéz hozzájuk, javaslataikat igényli a lap változatosabbá tételéért. Egy osztályból berendezett kiállítási teremben a kör legnevezetesebb kirándulásainak szép pillanatait örökítik meg a diákok által készített fotók, alattuk egy-egy passzusnyi szöveggel. ,, Asztalkő-túra“, „Hója-túra“, „Hasábfa-túra“ — olvasom az elnevezéseket. Bár most nem egészen aktuális a következő, szövegnek a felidézése, mégis leírtam Jakab Áron saját képe mellé írt sorait: „Nagyon jól éreztük magunkat, sokat síztünk és közben akkorákat estünk, hogy a hó öszszeloccsant alattunk. 1968. I. hó 21.“ A nyári vakáció idején egymást ■ érik a kirándulások, változatos útiránnyal. Nemrég tért vissza egy nyolcvan tagú csoport egy négynapos túráról, Bucsin—Hargita útiránnyal. A retyezáti kirándulást is a közelmúltban szervezték. A közeljövőre tervezett útjelölő kirándulások azonban egyelőre — festékhiány miatt — kétes kimenetelűek. Koronától Tartód váráig már megvan a jelzés: fehér alapon piros háromszögek. Szükség lenne most a Tartód—Varság—Nagysomlyó közti útjelzésre. Ivót, a Madarasi-Hargitát és Csíkszeredát is összeköthetnék hasonlóképpen, ha újból nem lenne akadálya a festék. A megyei KISZ-bizottság turisztikai szakosztálya jelenleg nem tud erre pénzalapot biztosítani. Szeptember 1-ig Alsósófalva és a Küsmödi kő között, is szeretnék befejezni az útjelölést, útjelzéssel a Parajd és a Rapsánné Vára közti útszakaszt is le lehetne rövidíteni 8 kilométerre. Egy iskola — országos méretű kirándulások: a Máramarostól a Déli Kárpátokig. Ki tudja, melyik mai köröndi turistából lesz idővel világjáró turista, esetleg a mai kirándulási naplóból irodalmi értékűvé kristályosodó útleírás? BENCSIK ANNA Jegyzet Aki csendre ébred Keskeny szoba. Berendezése egyszerű ágy, asztal, két szék, de ami feltűnő ilyen kicsi szobában, a két telefon, meg a nagy falióra. Véletlenül kerültem oda, és sehogy sem tudtam eltalálni, hol lehetek. Aztán csengett a telefon: Az Igen ... igen ... ,neve ... tizenegy óra, harminc perc ... nyugodjon csak meg. Akkor sejteni kezdtem valamit, és Ferencz Ilona mosolyogva már válaszol is ! — A mentőállomáson van — majd kiszól a sofőrnek — a fülorr-gégére! ! Sokan vagyunk most nála, valamennyien vendégek, és a beszélgetést gyakran megszakítja a türelmetlen berregés. Szinte hallom a naponta ki tudja hányszor megismétlődő kérdést. Halló, mentőállomás? Amíg felemeli a kagylót, és beszélget, meg sem, merünk mukkanni, csak azt figyeljük önkéntelen tisztelettel, ahogy beírja az adatokat a füzetbe, ahogy az órára néz ... —• Éjszaka nehéz — morvája. Van, hogy ötpercenként riaszt a telefon. Már úgy megszoktam, hogy otthon is a kagyló után tapogatózom álmomban, és a csendre ébredek. Később megtudom róla, hogy ezelőtt pár évvel egyike volt a legjobb táncosoknak Csíkszeredában, hogy férfimunkát is végzett, ha arra került a sor, mert nem ijedt meg a ládahordástól sem. Most „csak“ beszél, de az élet és a halál között biztat a hangja. Ilyenkor a világ számára megnyugtató hang csupán, ami elintéz valamit, hogy az életnek segítsen — küldia mentőt. ■ „'c Nem kérdezik a nevét. Kinek is van rá ideje olyankor? Ő sem mutatkozik be. Miért is tenné? Nem mondana az semmit annak, aki a vonal túlsó végén beszél. KOZMA MÁRIA Nyári gondatlanság, téli bánat (Folytatás az 1. oldalról) A pillanatnyi helyzet felmérése két következtetésre ad lehetőséget. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink vezető tanácsai nem foglalkoztak — és még most sem foglalkoznak — behatóan a másodvetés kérdésével. Ugyanakkor az Agrosem, a Mezőgazdasági Igazgatóság és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetsége is jóval többet tehetett volna ebben a kérdésben. Fontos ez, annál is inkább, mert, ha az ősz folyamán sikerül megnyújtani a legeltetési periódust, a tárolt takarmányok felhasználására csak később kerül sor. Az általánosnál kevesebb takarmányalap arra kötelez minden MTSZ-t, hogy sürgősen mérje fel lehetőségeit és pótolja, ami még pótolható. Nehézségről lévén szó, nem szabad latolgatni, hogy rentábilis-e másodszor venni, mert szükségállapotban minden eszközt meg kell ragadni, ami állatállományunk átteleltetésén túlmenően, tetemesen hozzá fog járulni a tej- és hústermelés növekedéséhez. Erőss Attila A BOSSZÚ HALÁL A PARKBAN Lomhán, lomposan közeledett egy ember. Haja a szemébe hullott, ingére kiült a veríték. A szemétgyűjtő targoncában, — amit maga előtt tolt — seprűk és lapátok zörögtek. Csöndes-álmosan dudorászott, s egész valója elárulta, hogy csak az imént bújhatott ki az ágyból. A lombok mögött most próbálgatta erejét a nap. Fénye szétterült a pázsiton, az árnyékok a tölgyek tövébe húzódtak, s a park mélyén, valahol messze, ahová utak már nem vezettek, harkály kopácsolt. Az ember célhoz ért. Targoncáját az út szélére tolta, ásított, megropogtatta izmait — ahogy azt a fiatal, egészséges, de kényelmes emberek teszik, — és hanyagul a padra telepedett. Cigarettát kapart elő a füle mögül, rágyújtott és elégedetten szemlélte birodalmát. Alig akadt sepregetni való, s ez jóleső érzéssel töltötte el. Már el is határozta, hogy mihamar elszökik halászni, amikor tekintse a szökőkút mögötti tölgyre tévedt. Először nem hitt a szemének. Ilyesmi még sohasem történt, a parkban. „Valaki felakasztotta magát.“ Ismeretlen, bénító rémület fogta el. „Nem. Nem tévedés. Akasztott ember...!“ Egy pillanatig mereven, irtózottal meredt rá. Kilökte szájából az átnedvesedett cigarettát, felugrott és néhány félénk, bizonytalan lépés után futásnak eredt. Könnyű, fehér por emelkedett nyomában, úgy lebegett az út felett, mint valami halotti fátyol. A parkban csak a harkály kopácsolt tovább, és az ismeretlen furcsán, groteszkül megnyúlt testét ringatta a tölgy. Csend volt. A nyári reggel fullasztó hőséget ígérő csendje. Nem sokkal ezután két gépkocsi kanyarodott be a park fehéren izzó útjaira. A milicista tiszt, a törvényszéki orvos és a városi szolgálatos ügyész szinte, egyszerre ugrottak ki a Skodából. Mögöttük csikorogva fékezett a mentőkocsi. Egy pillanat, doktor! — ragadta meg az orvos karját , az ügyész. — Mielőtt a fűre lépnénk, nézzük meg közelebbről, hogy mikor történhetett ... A fű még harmatos ... Látja? És nyomok mívest csenek. Azt hiszem, nemigen gíthet rajta. Ezzel előre indult és fényképezőgépét többször is a szeméhez emelte. Halk kattanások jelezték a felvételeket. — Ugyan már! — türelmetlenkedett az orvos, akit láthatóan megviselt a reggeli hőség.— Minek ez a cirkusz? úgy tesz, mintha nem öngyilkosságról, hanem valami rablógyilkosságról lenne szó. Mire várunk? Azonnal le kell vágni! Hátha van még benne élet? Maga meggyilkol engem s ezt a nyomorultat is, aki talán még . . . — Alig hiszem ...... Nézze csak! Már szederjes az arca ... Ami pedig a „cirkuszt“ illeti, azt bízza rám... Ilyenkor nem árt némi elővigyázat, bizonyos szkepticizmus, vagy nevezze aminek akarja .... — és szemüvege fölött rövidlátóan hunyorgott.. Már ott álltak a tölgy alatt, amikor az ügyész hirtelen megtorpant. Egy pillanatig döbbenten nézte az akasztott embert, majd felkiáltott: — Doktor!... Azonnal!... Gyorsan! — és idegenül fojtott lett a hangja. — A létrát! — ,majd a főhadnagyhoz fordult. — Üljön be Eltört a pohár. BÁCS ÁRON július 19-én Csójszentdomokosról beutazott a megyeszékhelyre, hogy likvidálja a Takarékbetétkönyvét.- Házat akar építeni. Miután kézhez kapta megtakarított,, pénzét, összetalálkozott régi' S cimborájával • TATAR ’JÓZSEFFEL. A viszontlátás örömé--"ívei, ez betessékelte a lakására, hogy egy pohár erejéig felelevenítsék az emlékeket. Itt kiderült, hogy Bács mi járatban is van tulajdonképpen. Tatár, Bács és Tatár vadházastársa Erőss Ilona kedélyesen átpoharaztált a délutánt. Több ital kéznél nem lévén, kimentek a zsögödfürdői teraszra, hogy folytathassák. Pénz volt, fennakadás nem lehetett. Majd a jókedvű társaság visszautazott Szeredába. A „fáradt“ Bács Áron, ■Tatár meghívására lepihent ennek lakásán.Másnap reggel, amikor magához’tért,hosszú álmából, első mozdulata a táskát kereste, amelyben 7.400 lejt tartogatott még. A táskát üresen találta. Egyedül volt a lakásban. Ahogy a későbbiekben kiderült, Tatár József elutazott Szebenbe, volt feleségéhez és két gyerekéhez. Csak néhány nap múlva tért vissza, előzőleg még Segesváron és Székelyudvarhelyen is megállt. Jelenlegi házastársa csak a kifosztott, hadonászó embert találta a lakásban, mert aznap este nem tért vissza, szüleinél töltötte az éjszakát. Tatár Józsefet a milicia őrizetbe vette. Részleges, beismerő vallomást tett, csak 2.100 lejt ismert el, amiből 300 még meg is volt. A lopás ügyében a Csíkszeredai helyi ügyészség elrendelte a kivizsgálást. Tatárék bűnösségének gyanúját az is valószínűvé teszi, hogy Tatár ezidáig már ötször volt elítélve hasonló bűncselekményekért. Jelenlegi „házastársa“ pedig kétszer „ült“ prostitúcióért. Bács Áron jól megválasztotta barátait! KOSZTA ISTVÁN 0% ■ ■ . HARGITA Augusztus havi vásárok CSÍKSZEREDA — hetivásár: vasárnap és szerdán; Csíkkarcfalva — hetivásár: csütörtökön; Madéfalva — hetivásár: pénteken; CsíkVél TV?rr. hetivásár: Appibaton. ...... Gyímesközéplok — hetivásár: hétfőn; Csíkszentdomokos — hetivásár: hétfőn; Csikszentmárton — hetivásár szombaton; GYERGYÓSZENTMIKLÓS — hetivásár: szombaton; Gyergyóditró — hetivásár: kedden; Gyergyóalfalu — hetivásár: pénteken; Gyergyóremete — hetivásár: hétfőn; SZÉKELYUDVARHELY — hetivásár: kedden, állatvásár: 7-én. kirakó vásár: 8-án; Székelykeresztúr — hetivásár: szombaton; Etéd — hetivásár: csütörtökön, vegyes: 2-án; KOROND — hetivásár: szombaton, állatvásár: 25-én, kirakóvásár: 28-án; LÖVÉTE — hetivásár: szombaton, állatvásár: 5-én, kirakóvásár: 7-én; Vlahica —hetivásár: csütörtökön; Maroshévíz — hetivásár: hétfőn; Várhegy — hetivásár: csütörtökön.