Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-30 / 124. szám
giffito namAttw. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 124. (702.) SZÁM 1970. MÁJUS 30. SZOMBAT ARA 30 BANI Hinnier nmi loronn miiTiino muuLMt ucHu@cdbu llvihRS látogatása Ialomiţa megyében Nicolae Ceauşescu elvtárs Paul Niculescu Mizil és Ilie Verdeţ elvtársakkal együtt tegnap munkalátogatást tett Ialomiţa megyében. A párt főtitkára, a többi párt- és államvezető megtekintette a Borcea körleti árvízvédelmi munkákat, valamint iparvállalatokat, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységeket. A helyszínen további intézkedéseket jelöltek ki az árvízvédelemre, s arra, hogy a gazdasági tevékenységet az ötéves terv utolsó éve követelményeinek színvonalán fejtsék ki. Több ezer ember hatalmas lelkesedéssel, hosszas éljenzéssel, fogadta a párt- és államvezetőket, kifejezte határtalan szeretetét és bizalmát a Román Kommunista Párt iránt, azt a szilárd elhatározását, hogy minden erejével igyekszik mielőbb bepótolni a természeti csapás okozta károkat, teljesíteni az idei tervet, megteremteni a jövő ötéves terv tartós alapját. * Már az első órákban Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi pártos államvezető Ialomiţa vidékére indul. A helikopter kerek ablakán mindent jól látni: zöldellő búza- és kukoricatáblák szaladnak alattunk. Ahogy a ialomiţai tájakhoz közeledünk, itt-ott víztükör villan a dús földeken, odébb mind nagyobbak és nagyobbak a tócsák, végül már egész falvakat, országutakat, gyümölcsösöket látunk víz alatt. A helikopter köröz, aztán leszáll egy szárazon maradt útszakaszra. A Vladeni-i állami mezőgazdasági vállalat — a Duna és a Borcea-ág közötti, gátakkal védett földeken elterülő nagy termelőegység — négyes farmjának székháza előtt vagyunk. Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt a következő elvtársak köszöntik: Vasile Marin, az RKP Ialomiţa megyei bizottságának első titkára, I. Manş, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium főtitkára, Valentin Georgescu mérnök, az állami mezőgazdasági vállalat igazgatója. A párt főtitkára érdeklődik az ármentesített terület védelmére tett intézkedések, a jelenlegi helyzet felől. A vendégek és a vendéglátók azonnal bárkára szállnak, hogy megszemléljék a vállalat földjeit övező védőgátakat. A Borcea-ág partján ezer és ezer polietilén homokzsák sorjázik, helyenként 1 m-t is meghaladva — a régi gát tetején. Dolgoznak Gura Saltavei, Sipirigelu, Repejoru körzetében, mindenütt, ahol a gátat veszély fenyegetheti. A motorcsónak, amelyen Nicolae Ceauşescu elvtárs tartózkodik, kiköt az egyik ilye,veszélyeztetett pontnál. A munkások, katonák, nők és férfiak egy pillanatra abbahagyják a munkát és szeretettel, bizakodó mosollyal köszöntik a párt főtitkárát, aki meg-megáll, buzdító szavakat mond, dicséri a mély hazafiasságból fakadó erőfeszítésüket a bő termést ígérő földek megmentésére. A helikopter Călăraşiipari negyedében száll le. Többezer helybeli és környékbeli dolgozó jött el, hogy köszöntse a párt főtitkárát. A vendégeket felkérik, tekintsék meg a papír- és cellulózkombinátot. A vendégeket makett előtt tájékoztatják a legutóbbi beruházásokról, elmondják, hogy a kombinát a jövő évben eléri a tervezett kapacitást, vagyis 50 000 tonna cellulózt, 66 000 tonna papírt, 8 600 tonna más terméket állít elő. A kombinát megtekintése után a hivatalos gépkocsik a város főutcáin át a konfekciógyár felé veszik útjukat. Az útvonal mentén a város apraja nagyja melegen üdvözli a párt- és államvezetőket, hosszasan élteti a Román Kommunista Pártot, annak főtitkárát. A vendégek a konfekciógyár igazgatójának kíséretében bejárják a főbb termelő osztályokat. Megmegállnak egy-egy munkahelyen, és beszélgetést folytatnak a termékek minőségéről, a termelés fokozását célzó erőfeszítésekről. A párt főtitkára befejezésül gratulál a dolgozóknak eredményeikhez és további sok sikert kíván. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt- és államvezető Călăraşiról Slobozia felé tart. Útban Slobozia felé, a párt- és államvezetők megtekintik a ciulniţai állami mezőgazdasági vállalat állattenyésztő és hizlaló komplexumát. A párt- és államvezetők ezután a megyeszékhely, Slobozia felé veszik útjukat. A város főterén ugyanaz a lelkesedés: a legkülönbözőbb foglalkozású, a legkülönbözőbb korú emberek jöttek itt össze a párt- és államvezetők fogadtatására. Lelkes hangulatú népgyűlés következik. A gyűlést megnyitva, Vasile Marin elvtárs, az RKP Ilalomiţa megyei bizottságának első titkára, a megye összes lakosai hevében üdvözölte az értek a vidékre ellátogató párt- és államvezetőket. Ezután felszólalt: Emilian Dicu építőmester, Victoria Radu, a helybeli líceum tanárnője, Mircea Popel mérnök, a sloboziai étolajgyár igazgatója. Hosszas taps, erős éljenzés közepette beszédet tartott Nicolae Ceausescu elvtárs. Kedves elvtársak! /' Mindenekelőtt tolmácsolni szeretném önöknek,a Slobozia város és az egész Ialomita megye lakosainak a párt Központi Bizottsága, szocialista köztársaságunk Államtanácsa és kormánya meleg üdvözletét. (Hatalmas taps, éljenzés.) Ma megtekintettük azokat a munkálatokat, amelyek már napok óta a Duna partján folynak, hogy gátat vessünk a folyam növekvő vizének. Rendkívül kedvező benyomást tett ránk és megelégedést keltett az az eltökéltség, önfeláldozás és hősiesség, amellyel a dolgozók, a katonák, a hazafias alakulatok tagjai és a katonai kiképző osztagok fiatalsága— beleértve a Bukarestből jött diákokat is - küzd, hogy a gátak megszilárdításával és emelésével megmentsen az áradástól sok tízezer hektár földet, hogy megvédje a termést. Meggyőződésem, hogy a végzett munkálatok, a munka, amelyet végeznek, sikerrel jár és hogy ebben a megyében is - akárcsak az ország más részein - sikerülni fog helytállnunk, leküzdenünk a fékevesztett vízáradat veszélyeit. (Hatalmas taps.) Tudják, hogy hazánk sok vidékén áradások voltak és vannak még most is: ezek az árvizek rendkívül súlyos veszteségeket okoztak a városi és falusi lakosságnak, valamint a vállalatoknak, mezőgazdasági egységeknek, nemzetgazdaságunknak. De hangsúlyozni kívánom, hogy az intézkedések folytán, hazánk honpolgárai, tízezreinek és százezreinek éjt nappá tévő hősi munkája folytán sikerült még a nagyobb veszteségeket elkerülni. Ez alkalommal is szeretném kifejezni köszönetemet és elismerésemet azoknak, akik a Duna térségében tovább küzdenek az árral, akárcsak azoknak, akik országszerte titáni munkával, a lehetőségeken belül, útját állták az elemeknek. (Erős, hosszas taps.) Nyilvánvaló, elvtársak, nincs értelme csak az elmúltakról szólni. Kétségtelenül, más volna a helyzet, ha kedvező lett volna a tavasz. De egész népünk egy emberként, a legtökéletesebb akarat- és akcióegységben küzd az ár feltartóztatásáért, a károk helyreállításáért, a lakóházak, a vállalatok, az intézmények, a szövetkezetek helyrehozásáért, a munka normális menetéért. Hangsúlyozni kívánom, hogy az árvíz miatt szenvedett övezetekben már a vállalatok, szövetkezetek és intézmények legnagyobb része folytatja munkáját; közülük jónéhány teljes kapacitással dolgozik. (Erős, Hosszas taps.) Egész népünk válaszolt a párt hívó szavára, segít a tönkrement javak mielőbbi helyrehozásában, a normális munkamenet helyreállításában, az árvízkárosultak segélyezésében. Száz és százmillió lej gyűlt össze, ruhát, élelmiszert adományoztak az árvíztől szenvedett lakosságnak, ezrek és ezrek mennek ki a természeti csapás sújtotta helységekbe, hogy segédkezzenek a termelőegységek beindításában. Rövidesen, sőt, már a napokban megkezdődik a lakóházak helyreállítása. Amint a mai lapokban megjelent határozatból láthatták, a többi intézkedés között elhatároztuk, hogy állami hozzájárulásból terven felül 5 000 lakás épüljön a sokat szenvedett városokban. (Erős taps, éljenzés, ütemesen kiáltozzák: „Ceauşescu - Ceauşescu!") Természetesen, elvtársak, eddig is megmutatkozott egész tevékenységünkben, a szocialista építésben. a A népgyűlés befejezésekor felszólalt a megyei pártbizottság, relső titkára, s rámutatott, hogy e vidék dolgozói, élen a kommunistákkal, mindent latba fognak vetni, hogy példásan teljesítsék Ialomiţa ipari és mezőgazdasági kollektíváinak öszszes termelési vállalásait, s hogy ilyképpen ez a megye is jelentősen ki-, vegye részét az országunkat sújtó természeti csapás okozta károk pótlásából, az 1970. évi terv maradéktalan teljesítéséből. A népgyűlés a nagy lelkesedés lég-~körében ért véget.A népjólét emelésében elért eredményekben szocialista nemzetünk egysége és munkaakarata; ez az egység azonban sohasem nyilvánult meg — hogy úgy mondjam — olyan nagy erővel, mint ezekben a nehéz napokban. Ez szocialista nemzetünk magas fokú öntudatáról, az egész nép azon elhatározásáról tanúskodik, hogy a párt köré szorosan felsorakozva mindent megtesz bármilyen nehézség leküzdéséért, s biztosítja a szocializmus egyre gyorsabb ütemű építését, a kommunizmus győzelmét Romániában. (Hatalmas taps, éljenzés; ütemesen kiáltozzák: „Ceauşescu - RKP!") Meggyőződésünk, hogy a hozott intézkedések nyomán, amelyeket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségiek, férfiak, nők, ifjak és idősebbek tettek, hogy intenzív munkával biztosítják a termelés fokozását, az áradások következtében károkat szenvedett egységek veszteségeinek pótlását, teljes egészében teljesítjük az iparban az ez évi tervfeladatokat; megvan a kilátás arra is, hogy intenzív munkával — a természeti csapás okozta nehézségek ellenére — a mezőgazdaságban is jó termést érünk el. Bízunk abban, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti tagok, a mérnökök, mindent megtesznek a károk pótlásáért, és biztosítják az idei jó termést. (Hatalmas taps, éljenzés; ütemesen kiáltozzák: „Ceauşescu — RKP!") Megyéjükben megtekintettünk két iparvállalatot, valamint egy állami mezőgazdasági vállalatot és egy mezőgazdasági szövetkezetét. Megállapítottuk, hogy ebben a megyében is - akárcsak az egész országban — a dolgozók odaadó, lendületes tevékenységet fejtenek ki, hogy teljesítsék kötelességüket, hogy kivegyék részüket a természeti csapás okozta nehézségek legyőzéséből, örömmel állapítottam meg azt is, hogy a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti tagok jó eredményeket értek el, s hogy általában a termés szépnek ígérkezik a Bărăgan síkságon. Meggyőződésünk, hogy Ialomiţa megye dolgozói - munkások, parasztok és értelmiségiek - maradéktalanul kiveszik részüket az idei terv teljesítéséből, a nehézségek leküzdéséből, s ilyképpen biztosítják szocialista hazánk előrehaladását. (Nagy taps, éljenzés.) Gratulálni szeretnék Ialomiţa megye összes munkásainak, szövetkezeti parasztjainak, mezőgazdasági dolgozóinak, értelmiségeinek és újabb sikereket kívánok munkájukhoz. (Nagy taps, éljenzés.) Természetesen, elvtársak, e hetekben figyelmünk és erőfeszítéseink a természeti csapások okozta nehézségek leküzdésére irányultak. De ugyanakkor azon igyekeztünk és azon igyekszünk, hogy ezek a nehézségek, ezek a csapások ne befolyásolják a tevékenységet az ország más részeiben. Sőt, azon iparkodunk, hogy a munkát úgy szervezzük meg, hogy ezáltal a maga egészében biztosítsuk a gazdasági és társadalmi tevékenység minél jobb menetét. Ezt abban a meggyőződésben tesszük, hogy a szocializmus építésében, népünk jólétének emelésében elért sikerekkel konkréten hozzájárulunk a szocialista világrendszer fejlesztéséhez és erősítéséhez, a szocializmus befolyásának növekedéséhez az egész világon. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Miközben következetesen foglalkozunk a hazai szocialista építés fejlesztésével, egyben szükségesnek tartottuk és szükségesnek tartjuk Nicolae Ceauşescu elvtárs, s a többi párt- és államvezető Ialomiţa megyei látogatása, akárcsak az ország területén e napokban lefolyt többi találkozások, újabb alkalmat nyújtottak, hogy kifejezésre jusson szocialista nemzetünk sziklaszilárd egysége a kommunista párt, annak Központi Bizottsága körül, bebizonyította szocialista rendszerünk erejét. A munkából és gyümölcséből, az áradó vizeket megfékező dolgozók odaadásából, azoknak az odaadásából, akik a szántóföldeken és az azoaktívan fejleszteni az együttműködést a szocialista országokkal, a kommunista- és munkáspártokkal, az antiimperialista mozgalommal. Mint tudják épp ebben az időszakban találkoztunk Bukarestben több államfővel, más országok képviselőivel, más pártok és nemzeti szabadságmozgalmak vezetőivel és küldötteivel, úgyszintén elmentünk Moszkvába, mert szerintünk nem hanyagolhatjuk el a nemzetközi kérdéseket még az árvíz okozta nehézségek közepette sem. Ellenkezőleg, ilyen körülmények között éppen intenzívebb nemzetközi tevékenységet kell kifejtenünk, abban a meggyőződésben, hogy az összes népek, az összes haladó erők szolidaritása és egysége biztosíték az előrehaladáshoz, a béke szavatolásához. (Erős, hosszas taps.) Ezekben a napokban sem feledkeztünk meg arról, hogy a földkerekség különböző pontjain háború folyik, hogy cselekednünk kell, mindent meg kell tennünk, hogy megszűnjön az uralmi és diktátumpolitika, a kolonializmus, hogy a nemzetközi életben érvényesüljenek az együttműködés és az egyetértés kapcsolatai, a teljes jogegyenlőségnek, a nemzeti függetlenség és szuverénítás tiszteletben tartásának az elvei, minden egyes népnek az a joga, hogy óhajának megfelelően rendezze sorsát. Meggyőződésünk, hogy ezek az elvek diadalmaskodni fognak. (Erős taps.) Pártunk és népünk, nemzeti és nemzetközi teendőit egybehangolva, egyaránt teljesíti kötelességét mind saját maga iránt, mind pedig a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a szocializmus, a béke és a haladás világméretű ügye iránt, így bizonyítjuk, hogy a nemzeti érdekek és a nemzetközi szolidaritás szoros egységbe fonódik, hogy csakis akkor teljesítjük kötelességünket, mint a kommunista mozgalomnak, az egész világ békeerőinek az osztaga, ha harmonikusan egybekapcsoljuk nemzeti teendőink ellátását , biztosítjuk a jólét növekedését és a szocializmus fejlődését saját országunkban — a nemzetközi szolidaritással. (Erős taps.) Szeretnék ez alkalommal is köszönetet mondani mindazoknak az államoknak, amelyek e napokban kifejezték együttérzésüket népünkkel, s különböző formákban segélyt ajánlottak fel, úgyszintén szeretnék köszönetet mondani az összes nemzetközi szervezeteknek támogatásukért, a világ különböző országaiban élő embereknek, akik adományokat küldtek a romániai árvízkárosultaknak. Mindebben annak a bizonyítékát látjuk, hogy népünk az összes nemzetekkel való barátság és együttműködés politikájáért, békepolitikájáért rokonszenvnek és nagyrabecsülésnek örvend a világ többi népei körében. (Erős taps, éljenzés.) Köszönjük tehát mindazoknak, akik segítettek és segítenek bennünket, s rokonszenvünkről, szolidaritásunkról biztosítjuk őket. A román nép mindig is barátságot és békét akart és akar a világ összes népeivel. (Erős taps.) Végezetül ismételten újabb munkasikereket kívánok önöknek, a szép megyeszékhellyé váló Slobozia város lakosainak, Ialomiţa megye összes lakosainak! Jó egészséget és boldogságot kívánok. (Hosszan tartó taps, éljenzés; hosszasan és ütemesen kiáltozzák: „Ceauşescu - RKP!”) mekben éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy az oly nagyon szükséges anyagi értékeket előállítsák az országnak, az e napokban megújított vállalásokból, egyaránt kitűnik: Románia összes fiainak eltökélt szándéka úgy, dolgozni, hogy sikeresen zárjuk az ötéves terv utolsó esztendejét. Ez újabb tanúbizonyságot szolgáltat a szocialista Románia építőinek felelősségérzetéről, magas fokú hazafiasságáról. (Agerpres) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE AZ EGÉSZ ORSZÁG ÖSSZEFOGÁSA SEGÍTI A TERMÉSZETI CSAPÁS SÚJTOTTA LAKOSSÁGOT, A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEKET Amint tegnapi lapszámunkban közöltük, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa határozatban rögzíti az 1970. májusi természeti csapás által sújtott lakosság és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítésére szolgáló egyes intézkedéseket, a bajbajutottak gondjain történt enyhítés formáit. Ez a határozat újabb tanúbizonysága annak, hogy pártunk, szocialista hazánk vezető ereje, mindent megtesz azért, hogy az ország gazdasági, társadalmi erejét mozgósítva, az árvíz sújtotta lakosok, szövetkezeti gazdaságok segítségére siessen, hogy pénzzel, jutányos áron szállított építkezési anyagokkal és más módozatokkal járuljon hozzá az árvízkár okozta sebek begyógyításához. Szocialista államunk állandó támogatást nyújtott és nyújt a kárt vallott lakosságnak és a szövetkezeti egységeknek. Már az első napoktól kezdve 400 000 000 lejes alapot utalt ki a lakosság azonnali megsegítésére. Tekintettel az árvíz sújtotta övezetek nehéz helyzetbe került lakosságára és arra a tényre, hogy minél előbb meg kell oldaniaz árvízkárt szenvedettek otthonai helyreállításával és az árvizek sújtotta mtsz-ek támogatásával kapcsolatos összes problémákat, a Határozat értelmében központi párt- és állami szerveink újabb intézkedéseket foganatosítanak. A természeti csapás nagy kiterjedésű övezeteket érintett, hatalmas veszteségeket okozott. Emberéletek estek áldozatul, ipari és mezőgazdasági vállalatok és más gazdasági egységek mentek tönkre, szociális-kulturális intézmények, közlekedési útvonalak rongálódtak meg, középületek és lakóházak váltak az árvíz martalékává, az állatok ezrei pusztultak el. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a felhívására, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségiek, a hadsereg és a hazafias gárdák, az ország öszszes dolgozói - románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek - éjt nappá téve, fáradhatatlanul harcoltak a természet fékevesztett erői ellen, hősiesen, olykor életet is feláldozva küzdöttek, hogy meggátolják a vizek pusztítását, hogy megmentsék az anyagi javak milliós értékeit, az emberek életét. A pártszervek és szervezetek közvetlen vezetésével, a néptanácsi végrehajtó bizottságok, az árvízvédelmi bizottságok, a többi állami szerv és társadalmi szervezet, elszántan cselekedett a helyzet helyreállítása és normalizálása érdekében; az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és társadalmi-kulturális egységek mielőbbi működésbe helyezése végett; az elmaradt mezőgazdasági munkák pótlása, a közlekedési utak és más gazdasági létesítmények helyreállításáért, hogy biztosítsák az árvíz sújtotta lakosság megsegítését, elszállásolását, elem-,ezeket ez egészségvédelmét. Megyénk székely és román dolgozói, az egész ország népével együtt, elszántan hozzáfogtak, hogy minél rövidebb időn belül elhárítsák a nagy természeti katasztrófa súlyos következményeit. A magas fokú szocialista felelősségérzet és szolidaritás szellemében a vállalatok és intézmények, a munkatelepek, az állami és szövetkezeti egységek dolgozóinak munkaközösségei megtízszerezték erőfeszítéseiket és elhatározták, hogy tevékenységükkel, a termelés növelésében elért eredményeikkel járulnak hozzá az árvíz okozta károk pótlásához, azoknak a feltételeknek a biztosításához, amelyek közepette nemzetgazdaságunk fejlődését semmi sem akadályozhatja, hogy sikeresen megvalósíthassuk az állami terv feladatait. Ezért hangoztatjuk fennen, hogy a párt hívó szavára mi tettekkel válaszolunk, hogy a cselekvés a mi segítségünk. A hazánkat ért természeti csapás eseményeinek rövid összegezése Országunk közvéleményét még élénken foglalkoztatják az utóbbi hetek eseményei, az árvíz okozta rombolás, valamint az ellene folytatott ádáz küzdelem. A természet vak erői elleni harc egyes vidékeken tovább folytatódik. Alig telt el két hét . . . Amint az ismeretes, május közepén hazánk történelmében mindeddig ismeretlen méretű és kimenetelű természeti csapás érte csaknem az egész Románia területét. Május 14- én a hazai sajtó az ország lakosságának tudomására hozta a természet vak erőinek ezt a páratlan méretű megnyilvánulását. A május 12 és 13-i nagy esőzések, valamint a rohamos és nagyméretű hóolvadás következtében megáradtak és kiléptek medrükből a Maros, Szamos, Beszterce, Jijfa és más folyók vizet és nagyszámú helységet, várost és falut öntöttek el. A veszélybe került, vagy veszélyeztetett övezetekben az első pillanatoktól kezdve megtették a helyzet kívánta rendkívüli intézkedéseket. A párt- és államvezetés azonnal nagy erőket összpontosított a veszélyeztetett területekre, hogy a lehetőségek arányában, megakadályozzák az áradások kiterjedését, hogy megakadályozzák vagy csökkentsék az anyagi károkat. Hadseregünk egységei, a hazafias gárdák, a veszélynek kitett területek lakossága, a párt- és államapparátus kemény, szervezett, jól egybehangolt és hősies küzdelmet folytatott a természet vak erői ellen. A veszély által fenyegetett megyéket állandóan tájékoztatták a vizek szintjének alakulásáról. A megyék között pedig szoros együttműködés alakult ki, állandóan tájékoztatták, és kölcsönösen segítették egymást. Ily módon nagyszámú emberéletet és jelentős anyagi értékeket sikerült megmenteni. Az egész ország békeidőben eddig ismeretlen mértékben mozgósítva volt, ami nagymértékben csökkentette a lehetséges károkat. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, a helyszínre utazott; pártunk és államunk más vezetői is a veszélyeztetett megyékben tartózkodtak. A foganatosított intézkedések eredményeként számos helyen célba értek a lakosság hősies erőfeszítései az ár megakadályozására. Ilyen vonatkozásban sokatmondó Arad példája, amelyet maguk az aradiak védtek meg. A sajtó, a rádió és televízió állandóan tájékoztatta hazánk közvéleményét a természeti csapás elleni kemény küzdelemről. A nemzetközi tájékoztatási eszközök ugyancsak rendszeresen informálták a világközvéleményt a Romániában kialakult árvízveszélyről és következményeiről. Az ár hullámai, miután végigvonultak hazánkon, elérték a szomszédos országot, a Magyar Népköztársaságot is. Ezzel párhuzamosan hazánk több helységét az ár második hulláma sújtotta, többet közülük második alkalommal. A hazánk területén kiöntött vizek ellen harcolva, a határmegyék hivatalos közegei kapcsolatba léptek a szomszédos határmenti magyar hivatalos közegekkel is. Már május 14-én a korai órákban, a Temes megyei Vízügyi Hivatal, a 3485-ös számot viselő táviratban közli a magyar közegekkel a Maros vízállását. Május 14 és 17 között, a Vízügyi Hivatal még 14 táviratban tájékoztatja a magyar illetékes közegeket a Maros vízállásáról. Május 19-én Teodor Has elvtárs, az Arad megyei pártbizottság első titkára a nagylaki határponton találkozott Komócsin elvtárssal, az MSZNP Csongrád megyei bizottságának első titkárával, mely alkalomból megtárgyalták az ár kapcsán kialakult helyzetet. A magyar felet mindvégig és minden vonatkozásban tájékoztatták a két országon áthaladó vizek állásáról, valamint a román fél által foganatosított intézkedésekről. Ugyancsak május 14-én a szatmári Vízügyi Hivatal tájékoztatja az illetékes magyar közegeket a Szamos, Kraszna és Túr vízszintjének állásáról. Az ilyen irányú tájékoztatások a következő napokban is folytatódtak. Hasonló akciókat végeztek az aradi és nagyváradi hivatalok, valamint a központi szervek, így például telefonbeszélgetésre került sor Lucian Popovici mérnök, a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium vezérigazgatója és Vajda József mérnök, a budapesti Országos Vízügyi Hivatal alelnöke között, valamint Barbu Popescu, mezőgazdasági és erdészeti alminiszter és Fehér Lajos, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke között. Május 18-án hivatalos közegek magyar területre látogattak, a magyar hivatalos közegek pedig helikopterrel felderítő repülést tettek a víz által elárasztott területeken, el egészen Aradig. Most az árral folyó harc új szakaszába léptünk. A természet szeszélye folytán, a folyók kiáradt vize, miután végig pusztított Románia, majd Magyarország földjén, mintha körkörös mozgást végezne, újra hazai területeket veszélyeztet, újabb erőpróba elé állítja a természet fékevesztett erőivel küszködő honfitársainkat. Mivel a Tisza töméntelen mennyiségű vizet szállított a Dunába, június másodika és tizenkettedike között, a folyam teljes román szakaszán az áradás újabb veszélye fenyeget bennünket. Lakott területek, kikötők, a mezőgazdasági termelés szolgálatába állított hatalmas területek kerültek ismét válságos helyzetbe. S a kialakult új helyzet sajátos intézkedéseket tesz szükségessé. Hatalmas anyagi és emberi erőt mozgósítottunk az áradás veszélyének kitett folyamszakaszokra. Amint arról a sajtószervek, a rádió és a televízió rendszeresen beszámol, az összpontosított erő, az a hősies helytállás és az a kitartó erőfeszítés, amellyel embertársaink éjt nappá téve dolgoznak a veszélyeztetett övezetekben, arról győznek meg bennünket, hogy a természet fékevesztett erőivel folyó küzdelemből győztesként kerülünk ki. A román nép akaratereje törhetetlen, s eltökélt szándéka, hogy pártunk és kormányunk vezetésével egyetlen lépést sem hátrál a természet sötét erőivel folyó küzdelemben, hogy meg fogja védelmezni anyagi javait, új életének gyümölcsét, a haza napfényes jövőjét. Gheorghe-Radu Chirovici HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Amatőr gépkocsivezetők tanácskozása. Tegnap, május 27- én délután négy órakor a municípiumi néptanács gyűléstermében gyűltek össze a székelyudvarhelyi amatőr gépkocsivezetők. A milícia közlekedési osztálya a közlekedési szabályok módosításáról tájékoztatta a jelenlévőket. 2 Gyimesközéplokon végleges helyére költöztették a néprajzi múzeum leendő épületét. A ház lebontását és újra felépítését önkéntes munkával végzik el. 3 Mi a kibernetika? — ezzel a címmel tartotta, tegnap esti ülését a székelyudvarhelyi művelődési ház értelmiséggi vitaköre. A vitaindító előadást Rafai Dezső tanár tartotta. A tusnádfükzelői néptanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elemezték a városszépítési munkálatok helyzetét. Ezidáig a város lakossága , a tervezett 250 000 lej helyett 363 000 lej értékű hazafias munkát végzett. Új parkokat létesítettek, a város tisztításánál, járdák és utak javításánál vettek részt. Június elseje, a gyereknap tiszteletére vasárnap délelőtt 8-tól 12-ig nyitva tartanak a Vegyeskereskedelmi Vállalat üzletei. (Textil üzletek, kozmetikai és gyermekáru üzletek.) ár A székelyudvarhelyi nyugdíjasok önsegélyző pénztárának tagjai az árvízkárosultak megsegítésére már az első pillanatban 8 000 lejt adományoztak, amit le is fizettek a 2 000-res CEC számlára. Az elmúlt napokban tartott közgyűlésükön újabb vállalást tettek: felajánlották havi nyugdíjuk egy százalékát — egészen december 31-ig — a bajbajutottak megsegélyezésére. Május 31-től új vasúti menetrend lép érvénybe (RÉSZLETES HÍRADÁSUNK LAPUNK 3. OLDALÁN) Lapzártakor jelentik Péntek este visszaérkezett Moszkvából Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki előző megállapodás értelmében találkozott Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, hogy megbeszélést folytassanak Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének és kooperálásának további fejlesztéséről. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK