Hargita, 1971. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-24 / 174. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 174 (1059) SZÁM ||­­1 JÚLIUS 24. SZOMBAT N­ ARA 30 BANI A lövétel új ércdúsító berendezés bizonyít Megoldhatjuk a legbonyolul­tabb műszaki problémákat is A Hargita bányavállalat mun­kaközössége egy eseményekben gazdag félévet zárt. És fűzzük hozzá, feladataik jórészének si­keresen tettek eleget. Kézzel fogható bizonyítéka ennek a főbb gazdasági tervfeladatoknak példamutató teljesítése és túl­szárnyalása. Az elmúlt időszakban annál is inkább szükséges volt az erő­feszítések mozgósítása, mert a termelési terv megvalósításával párhuzamosan Lövétebányán je­lentős volumenű beruházásokat végeztek. A feladat nem volt egyszerű, hisz az elmúlt évben — mint az ismeretes — a beru­házások kivitelezésének üteme nem érte el a kívánt színvona­lat. Nos, az utóbbi hónapokban a vállalat vezető szakemberei fokozottabb figyelmet fordítot­tak a munkálatok bevégzésére, gyakorlati jelentőségű, közvet­len segítséget nyújtottak a ki­vitelező szakegységeknek. És a félév végére sikerült átadni a vállalat e fontos új részlegét, a­­melynek messzi távolról látható tornya mintegy uralja a környé­ket. Időzzünk el egy kicsit a vál­lalat életének e fontos mozzana­tánál, próbáljuk felvázolni, mit is jelent a lövétebányai új, kor­szerű flotációs berendezés. Kez­denénk azzal, hogy a lövétei lé­tesítmény a hazai technika e­­gyik vívmánya, sőt, a technoló­giai folyamat vonatkozásában nemzetközi teljesítménynek szá­mítható. Működési elve, a ki­dolgozott eljárás a hazai kuta­tókat dicséri, akiknek merész vállalkozását siker koronázta, mintegy bizonyítva ezzel a pél­dával is, hogy szükségtelen az intelligencia-import, mert a ha­zai szakemberek, munkások, technikusok, mérnökök, kellő hozzáállással a legbonyolultabb műszaki feladatok megoldására is képesek. Mondhatni, kitapo­satlan utakon járva, olyan e­­gyedi megoldást találtak, amely gazdasági szempontból is elő­nyös. Ilyen értelemben szólnunk kell arról is, hogy a szükséges gépi berendezéseket hazai üze­mek állították elő, és sikerült kiküszöbölni a gyártásfolya­matnál használt vegyi anyagok behozatalát is. Az elgondolás e­­redetisége, sajátos volta abban áll, hogy a sziderit flotációs be­rendezéssel történő dúsítása nem egy szokványos, hagyomá­nyos eljárás (egyébként kevés országban sikerült érdemlegesen megoldani e kérdést). A készter­mék pedig a kitűnő tulajdonsá­gokkal rendelkező dúsított szi­derit koncentrátum, melyet ha­zánkban első ízben állítanak e­­lő. Ez a fémipar számára gaz­dasági-pénzügyi szempontból e­­lőnyös nyersanyag, majd hoz­zájárul az ércszükséglet megfe­lelőbb fedezéséhez, új távlato­kat nyit meg nemcsak a Hargita bányavállalat, de a vlahicai vas­üzem előtt is. Íme, miért állít­hatjuk, hogy a flotációs beren­dezés a bánya- és fémipar szint­jén is jelentős megvalósításnak tekinthető, s minden lehetőség megvan arra, hogy a vállalatnak ez a részlege a flotációs eljá­rások egyik fontos állomásává váljon. Említettük, hogy a vállalat igyekezett támogatni a kivitele­ző szakegységeket, így a bánya szakemberei, lakatosai, villany­­szerelői, karbantartói aktívan részt vettek a berendezések fel­szerelésében, a műszaki jellegű problémák orvoslásában. A dol­gozók hozzáállása, tenniakará­­sa, sokszor önfeláldozó munká­ja tükrözi azt a felelősségtudatot, amelyet kettős minőségükben — a termelőeszközök tulajdonosai és az anyagi javak előállítói — tanúsítanak vállalatuk, munka­helyük iránt. Szép példája ez az öntudatos helytállásnak, a mun­kaközösség érettségének. De egy­ben tükörképe egy viszonylag ki­csi munkaközösség érettségének, lelkiismeretességének. Jelenleg a műszaki próbák folynak. A késztermékig így per­sze még van „út“, hisz a próbák során valószínű, még sok min­dent kell megoldani, kísérletez­ni, módosítani, hogy végülis a berendezés óramű pontossággal működhessen. Rövidesen megkezdik a tu­lajdonképpeni termelést. Újabb teendők, újabb feladatok. A tech­nológiai folyamat rendkívül bo­nyolult és igényes. Az itt dol­gozóktól alapos szakmai ismere­teket, hozzáértést követel az e­­lőírt folyamatok betartása, el­lenőrzése, a gépi berendezések üzemeltetése és karbantartása. A vállalat igyekezett megfelelő ki­képzésben részesíteni a sze­mélyzetet, gondosan, figyelme­sen válogatták ki őket, és biz­tosították számukra az ország különböző vállalatainál a ta­pasztalatszerzés konkrét lehe­tőségét. A Hargita bányavállalat fejlő­désének, életének egy fontos e­­seményét próbáltuk felelevení­teni: az új flotációs berendezés „indulását“ megelőző mozzana­tokat. A vázoltak tükrében bi­zakodva állíthatjuk, hogy me­gyénk e fontos ipari egysége rö­videsen az élenjárók sorába lép, maradéktalanul eleget tesz majd termelési feladatainak. HECSER ZOLTÁN s­zen tűnődöm... Vajon a takarmányalap biztosítását abban látják-e egyesek (és illetékesek) ,hogy a parkok gyepszőnyegét addig hagyják nőni-növekedni (nö­vekszik is az, nem kell bú­sül­ni !), amíg kaszálóhoz kezd hasonlítani ? Azazhogy csak akkor kezdik vágni, amikor már „érdemes“? A kérdés­­magába hordja a választ: csak így fontolgathat­tuk magunkban. Másképpen a néptanácsok (elsősorban váro­si néptanácsok) illetékesei ar­ra is gondolnának most — a városszépítési hazafias mun­kák teljében — és máskor is, hogy az a gyepszőnyeg nem az állatállomány takarmányo­zását, hanem esztétikai célt szolgál . A­kkor szép, ha gon­dozott. Márpedig gondozottnak egy gyepszőnyeg csak akkor mondható, ha rendszeresen egyenletesre vágja a kasza, a kaszálógép. Sajnos,­ ez utóbbi­ból hasonló célra alkalmazni még enyet sem láttam me­gyénkben. Székelyudvarhelyen egyes parkokban és a tömbházak melletti úgynevezett zöldöve­zetekben még az „első kaszá­lás“ ideje sem jött el. Vigasz­taló, mert talán nem kell vár­ni „sarjú-csinálásig“, hogy a buján nőtt fű eltűnjék. Nem mintha más helyeken, ahol már látott kaszát a fű, kelle­mesebb látványt nyújtana a gyepszőnyeg : maholnap ott is térdig gázolhatna a sarjában az ember, ha nem rettenne vissza a „Gyepre lépni tilos!“ feliratú táblák nem leplezett fenyegetésétől. Jó volna tehát, ha a népta­nácsok a község- és városszé­pítési munk­álatok közepette ne csak a gyepszönyegek lét­rehozására, hanem gondozásá­ra is kellő figyelmet fordíta­nának. Ne legyen az a látsza­ta, hogy mintakaszálókat tele­pítettünk a városok, falvak központi részeire. BALÁZS ANDRÁS Vastorony VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­JETEK !NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs munkalátogatása a konstancai kikötőben és hajógyárban Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára, feleségével, Elena Ceauşescuval együtt pénteken lá­togatást tett Konstanca municí­­pium két legreprezentatívabb i­­pari egységében, a kikötőben és hajógyárban. A pártfőtitkár kíséretében vol­tak a következő elvtársak: Manea Mănescu, Paul Niculescu-Mizil, Maxim Berghianu, Florian Dănă­­lache, Fazekas János, Petre Lu­­pu, Dumitru Popescu, Vasile Vîl­­cu, Petre Blajovici, Gere Mihály Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ és Ion Stănescu. A párt- és államvezetők, élükön a pártfőtitkárral a hét folyamán már másodszor tesznek látogatást Konstanca megyében és municí­piumban, a helyszínen nézik meg, milyen stádiumban van az ötéves terv soron lévő feladatainak tel­jesítése és a távlati feladatok e­­lőkészítése. A pártfőtitkár találkozá­sai a munkaközösségekkel, az ipari és mezőgazdasági tech­nikusokkal és szakemberekkel mindig mozgósítólag hatnak, jobb megoldások felfedéséhez fontos, rendkívül időszerű és távlati problémák megoldásához vezetnek, ösztönzik a dolgozók alkotóerejének kibontakozását. Ez ékesszólóan bebizonyosodott azokon a megbeszéléseken is, a­­melyekre a konstancai kikötő bő­vítési és korszerűsítési tervének elkészítőivel, a hajósokkal, a ki­kötőmunkásokkal, a hajóépítők­kel, került sor. Észak-Mangáliától Konstancáig mindenütt, 23 August és Tuzla községben, Dél-Eforián, Észak- Eforián, Agigea és Lazu helység­ben ezrek és ezrek köszöntik meleg szeretettel Nicolae Ceauşescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt. Konstancán a tengeri ki­kötőállomás előtt nagyszámú kikötőmunkás, hajós, ha­jóépítő várja a vendé­geket. A hatalmas transzparen­sen a következő felirat: „Kö­szöntjük körünkben, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs !“ Kegyeletnyilvánítás a fasizmus elleni harcban elesett szovjet hősök iránt Az elmúlt nap folyamán Csík­szeredában, a Szovjet Hősök em­lékművénél sor került a fasiszta csapatok ellen a város terüle­tén vívott harcban elesett szovjet katona földi maradványainak el­­hantolására, amit az állomás mel­letti lakónegyedben végzett város­­rendészeti munkálatok alkalmá­val fedeztek fel. Az ez alkalomból megrendezett szertartáson jelen volt Bertalan Sándor elvtárs, a megyei népta­nács végrehajtó bizottságának titkára, Tibrea Vasile alezredes, és Csíkszereda város néptanácsá­nak képviselői, dolgozók, pioní­rok. A szertartáson ott volt Dastem­­bek Raimbekov elvtárs, a Szov­jetunió bukaresti nagykövetségé­nek első titkára és a nagykövet­ség más tagjai. A katonai zenekar gyászindu­lóinak akkordjai közepette, a szovjet katona földi maradvá­nyait tartalmazó koporsót elhe­lyezték az emlékműnél. A kegye­let jeléül virágkoszorúkat helyez­tek el a városi néptanács és a város dolgozói, valamint a Szov­jetunió bukaresti nagykövetsége részéről. Pionírok egy csoportja virágcsokrokat helyezett a sír­hantra. A jelenlévők egy percnyi csend­del adóztak a szovjet katona em­lékének, miközben eldördült a felsorakozott díszőrség búcsú­­sortüze. hírek —események—hí­rek 1 A kisipari szövetkezetek megyei szövetségének nagy­arányú beruházásai. Csík­szeredában, a Hargita utcában több új helyiséget épített a Har­gita művészete szövetkezet szá­mára a kisipari szövetkezetek me­gyei szövetsége. Az új kerámia­műhely, amelynek építkezési­berendezési költségei nyolcmillió lejt tesznek ki, még ez év végé­re elkészül. 1972 második évne­gyedében átadják rendeltetésé­nek a hárommillió lej költség­­vetésű vegytisztítót és mosodát, ezt követik majd újabb szakosí­tott műhelyek. A beruházások összértéke 21 millió lej. 2 Gyermek játszót­ér a Tudor Vladimirescu negyedben. Csíkszereda legfiatalabb negyedében hozzáfogtak egy gyer­mekjátszótér építéséhez, így a rendezési, parkosítási munkák­kal, zöldövezetek létesítésével egyidőben elkészül a negyed ap­róságai számára nélkülözhetetlen „birodalom“ is. 3 Új, népművészeti termé­keket árusító szövetkezeti egységeket létesített a kis­ipari szövetkezetek beszerzési és értékesítő szervezete a megye számos turisztikai nevezetessé­gű helyén. A marosfői diáktábor­ban, a maroshévízi Fenyő­für­­dőn létesített egységek már nagy forgalmat bonyolítanak le, és rövidesen megkezdődik az áru­sítás Homoródfürdőn és a Gyil­­kostónál is.­­ Aki tud, az nyer verseny. Vasárnap reggel kilenc ó­­rakor kezdődik a Csíkszere­dai Transzilvánia filmszínházban Franco Zeffirelli Rómeó és Júlia című filmje kapcsán a megyei mozivállalat által szervezett Aki tud, az nyer verseny. A vetélke­dőn, ahol kétségtelen, izgalmak­ban nem lesz hiány, számos ér­tékes tárgy­nyeremény várja a győzteseket. 5 Pionírok, iskolások haza­fias munkái. A pionírok a vakáció kellemes napjait sok hasznos órával kötik egybe. A homoródalmási, tusnádfürdői, máréfalvi általános iskolák, a zetelaki líceum pionírjai külö­nösen a gyógynövény-gyűjtésben jeleskedne­k, a gyergyószentmik­­lósi 2-es számú általános iskola és a gyergyóditrói iskola tanu­lói pedig iskoláik környékét szé­pítik. Előrelátás?! A Firtostól sokan tanultak idő­jóslást. Ki szerencsével, ki re­ménnyel. Jósoljunk mi is ? Volt és van egy gazdaság e nevezetes hegy lábánál, amely a tájegység nevét is hordja, úgy mondják, akik itt élnek, gyakran néznek fel, ama hegy csúcsaira. Szeret­nek előrelátni. Nem tudom a fir­­tosmartonosi szövetkezet vezetői az előrelátni­ kívánók között ta­lálhatók-e ? Minden bizonnyal. Az itteni juhtenyésztés holnapjá­ról viszont nem szerencsés jósol­ni. Pontatlanabbak lennénk az esetenként tévedő időjárás-prog­nózisnál. Mert ugyan ki jósolta volna meg... például az idei fél­évi „zivataros“ mérlegzárást ? Azt például, hogy egy­­ szövetke­zetben a juhok 34 (!!!) százaléka ellett? Arról tudunk, hogy a­ ju­­hoknál nem ritka az ikerbárány­­zás, de arról talán még a mondák sem emlékeznek meg, hogy egy nagyüzemi gazdálkodást folytató szövetkezetben 388 befedeztetett anyajuhnak 134 báránya szüles­sen. És ha csak az elléssel lenne baj... A 34 százalékos ellési e­­redményt viszont megfelezi a 14,4 százalékos elhullási „teljesít­mény“. És mindezt olyan körül­mények között,­ amikor az a bi­zonyos hegycsúcs szép időt jósolt. Nem volt fertőző betegség, nem volt semmi, amibe belekapasz­kodhatnánk. S jó hogy így van ! Fontos a tisztánlátás. Lehet a szövetkezet a juhtenyésztéstől való elszakadásra készül. Ponto­sabban az elszakosításra. Hogy itt a Firtos lábánál mi volna el­fogadhatóbb profil?.Hát ezen le­het gondolkodni. Amin viszont közösen kell töprengenünk, az a kérdésből adódó tanulság. Nem mintha egy szövetkezet szélsősé­ges eredménytelensége megyei fejfájást okozna. A létszám e szö­vetkezetben különben sem olyan jelentős, amely befolyásolná a megyei statisztikát. Az itteni szélsőséges kudarc azonban így vagy úgy, de szélsőséges megnyil­vánulása a megyeszerte tapasz­talható lemorzsolódásnak. Nem legyinthetünk lekicsinylően. Mert való igaz, hogy Firtosmartonost esetleg más irányban lehet pro­­filozni. De mit szóljunk akkor a megyei 78 százalékos ellési telje­sítményhez ? Mit mondhatunk mást, mint hogy évről évre elve­szítünk egy két százalékot a sta­tisztikában és sokezer bárányt a valóságban. A megyei szakveze­tés minden bizonnyal látja a je­lenségeket. És az igazság az, hogy a paraj­di komplexum létesítésé­vel (sajnos kevésbé a kivitelezés­sel) tett is azért, hogy a bárá­nyok magasabb átlagsúlyban ér­­tékesítődjenek. De a súlytöbblet nem a kieső, az elvesző bárányo­kat hivatott pótolni... Újra gon­dolva s újraértékelve a juhte­nyésztés egészén, a tenyésztési felfogáson s gyakorlaton kellene töprengeni. Lehet, hogy a Firtos Mima túl hűvös a cigája számára­. Lehet, hogy a racka itt, vagy máshol megbízhatóbb fajtának bizonyulna. Lehet, hogy a gondo­zók körül van baj, esetleg a mes­terséges megtermékenyítés hibás végzése az okok forrása. Szóval sok minden lehetséges. Amivel, hangsúlyozzuk újból, nem lehet, nem szabad megbékülni, az, hogy tudomásul vesszük a 34 százalé­kot, a 15 százalékot, és azt, hogy kevés a gyapjú és kevés a juhtej. (Újból Firtosmartonossal példáz­va, a szövetkezet a 104­ hektólite­res juhtejszerződésből alig 40 hektoliter tejet törlesztett.) Nem lehet megbékülni, mert a juhte­nyésztés a viszonylag jövedelme­ző üzemágak közé tartozik és e számadatok végeredményben ép­pen a jövedelmezőségét veszé­lyeztetik. Nem lehet megbékülni, mert lám a megyében is Szent­­márton, Kilyénfalva és Csíktap­­loca 100 százalékos (és ennél is magasabb) eslést jelenthet. S nem lehet megbékülni azért sem, mert az ilyen igénytelenség ellent­mond a gazdálkodási szellemnek, s végsőfokon mindannak, amit a legutóbbi párt- és állami doku­mentumok is oly határozottan hangsúlyoznak. FLÓRA GÁBOR T­alálkozás A konstancai gazdasági válla­latokban tett látogatás után, a helybeli Sportcsarnokban gyűlés­re került sor a megyei pártaktí­vával, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz, a többi párt- és államvezetőhöz intézve szavait. Vasile Vilcu elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, az RKP Kons­tanca megyei bizottságának első titkára ezeket mondotta : Ez a nap nagyszerű alkalom számunkra, hogy közvetlenül, szí­vünk mélyéből fejezzük ki Ön­nek, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, Konstanca megye k­om­­munistái, összes dolgozói meleg nagyrabecsülését az ön erőfeszí­téseiért, azért a mérhetetlen se­gítségért, amelyben bennünket részesít, a gondoskodásért, ame­lyet munkánk iránt tanúsít. Köszöntjük körünkben a többi párt- és államvezetőt, aki elkíséri önt ezen a számunkra oly nagy jelentőségű látogatáson. A továbbiakban a szónok tájé­koztatta a vendégeket az idei el­ső félévi ipari termelési terv tel­jesítéséről, a búzabetakarítási kampány és a többi mezőgazda­sági munka menetéről, valamint egyes közérdekű problémákról. Ezután hangsúlyozta, hogy a me­gyei pártszervezet és a megye összes dolgozói, akik kinyilvání­tották, hogy fenntartás nél­kül helyeslik és támogatják a pártvezetőségnek a tö­megek kommunista nevelésére vonatkozó programdokumentu­­mait, e program valóraváltásán munkálkodnak. Ezután felszólalt még Ion Voi­­cu, a kikötői pártbizottság titká­ra, Alexandru Tunschi, a Kons­tancai Villanyhálózat-vállalat i­­gazgatója, Ion I. Lungu, a Peda­gógiai Intézet rektora, Ion Păun, a Castelu községbeli mezőgazda­­sági termelőszövetkezet elnöke, Liliana Bucur, az Egyesített Gyapjúfonoda igazgatónője, Ma­rin Croitoru, a konstancai hajó­gyár KISZ-bizottságának titkára. Ezután élénk taps közepette NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs emelkedett szólásra. A beszédet a jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták végig és többször hosszasan megtapsolták. (Folytatás a 2. oldalon) a megyei pártaktívával NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak ! A párt Központi Bizottsága, a szocialista Románia Államtaná­csa és kormánya nevében mele­gen üdvözlöm Önöket, valamint a megyei pártszervezet 60 000 kommunistáját, Konstanca mu­­nicípium és megye összes lako­sait. (Hatalmas taps.) Ezekben a napokban megtekin­tettem Konstanca megye és mu­­nicípium több ipari és mezőgaz­dasági egységét. Egyébként ré­gebbről — még mindjárt a fel­­szabadulást követő évekből és az utóbbi esztendőkből is — isme­rem Konstanca megyét, s így jól fel tudom mérni a nagy eredmé­nyeket és azokat a mély átala­kulásokat, amelyek az iparban a mezőgazdaságban, a tudomány­ban, az oktatásban, a kultúrában, a dolgozók jólétének növelésében megyeszerte végbementek. Kons­tanca ma a haza egyik nagy ipari központja, s rövidesen Románia legnagyobb hajógyárának váro­sává is válik. Remélem, hogy mind a hajógyári, mind a muni­­cípiumi pártszervezetek és a me­gyei bizottság úgy fog dolgozni, hogy a konstancai hajógyár fej­lesztési programja legalább a tervezett határidőre, esetleg va­lamivel hamarább megvalósul­jon. (Hatalmas taps.) Országos viszonylatban Kons­tanca tartományban fejeződött be elsőnek a mezőgazdaság szövet­kezetesítése. (Élénk taps.) Azóta 14 esztendő telt el. A napokban megtekintettem néhány termelő­szövetkezetet, egy állami mező­gazdasági vállalatot és egy mező­­gazdasági kutatóállomást, s ö­­römmel állapítottam meg, milyen nagy sikereket ért el a mezőgaz­daság mind a növényi termésho­zam és az állattenyésztési ered­mények tekintetében, mind a me­zőgazdasági munkák gépesítésé­ben ; elmondhatom, hogy Kons­tanca megye mezőgazdasági szem­pontból Románia élenjáró megyéi közé tartozik. (Hatalmas taps.) Konstanca megyében az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében és a többi tevékenységi területen el­ért eredmények szervesen hozzá­tartoznak azokhoz a nagyszerű győzelmekhez, amelyeket a ro­mán nép a szocialista társadalom­­megteremtésében, Romániának fejlett iparral, lendületesen fej­lődő mezőgazdasággal, előrehala­dott szocialista tudománnyal és kultúrával rendelkező országgá való átalakításában ért el. (Élénk taps.) Az önök megyéjében elért eredmények arról tanúskodnak, hogy derék munkát végeztek a kommunisták, a pártszervezetek, a megyei pártbizottság, az összes dolgozók, élükön a munkásokkal. Akárcsak egész munkásosztá­lyunk, akárcsak egész népünk megingathatatlanul érvényre jut­tatják a Román Kommunista Párt politikáját, amely megfelel szocialista nemzetünk létérdekei­nek. (Hatalmas taps.) Kétségkívül az életszínvonal e­­melésében is értek el sikereket. Vilcu elvtárs beszélt itt a Kons­tanca megyei dolgozók számára megteremtett egyre jobb életkö­rülményekről. Ha megtekintjük mindazt, ami az Önök municípi­­umában és megyéjében épült és épül, kijelenthetjük, hogy Kons­tanca beszédesen szemlélteti a megújító átalakulásokat és a si­kereket, amelyeket országszerte elérünk. Nincs ma olyan megye, város vagy falu hazánkban, ahol ne lüktetne élénken az építő te­vékenység — az iparban, a mező­gazdaságban, a társadalmi élet többi területein, ahol ne nyilvá­nulna meg nagy erővel pár­tunknak és államunknak a nép­jólét növelésére irányuló törekvése. Az élet bizonyít­ja, hogy minden, amit pártunk kezdeményez, egész politikája, e­­gész tevékenysége az embert, az ember boldogságának megterem­tését szolgálja. (Hatalmas taps.) Melegen gratulálok ez alka­lommal Konstanca municípium és megye kommunistáinak, mun­kásainak, parasztjainak, értelmi­ségieinek, összes lakosainak azért a módért, ahogyan az előző öt­éves terv feladatait teljesítették, az új ötéves terv első hat hónap­jában elért eredményekért. (Hosz­­szan tartó taps.) Önök ismerik Románia 1971 — 1975. évi fejlesztési programját. Konstanca megyére nagy fela­datok hárulnak ; ebben az öt­éves tervben megyéjükben több mint 20 milliárd lejes beruházá­si programot irányoztunk elő, s ebből jelentős összeget fordí­tunk a kikötő és a hajógyár fej­lesztésére. A hajóipar terén a fejlődés sokkal nagyobb lesz az ötéves terv eredeti előirányza­tainál. A konstancai hajógyárnak az a feladata, hogy 1975-ig építsen 60 000 tonnás hajókat, s ugyan­akkor kezdje meg egy 150 000 tonnás hajó építését. Felelősség­teljes, nagyszerű feladatok ezek, s teljesítésük megköveteli, hogy a Konstanca megyei és municí­­piumi pártszervezet, a hajógyár kommunistái, az adminisztratív vezetőség, a szakemberek, az ősz­ (Folytatás a 2. oldalon) Ez történt a nagyvilágban • Tegnap Moszkvában megnyílt a román gép­ipari kiállítás. A szovjet főváros lakói megte­kinthetik gépiparunk különféle gyártmányait. • Az utóbbi hetekben tovább fokozódtak az amerikai munkások revendikatív mozgalmai. • Szudánban a kormányhű csapatok meghiú­sították a Ilaszhem el Atta őrnagy vezette ál­lamcsíny-kísérletet. A sikertelen államcsíny szervezőit letartóztatták. A fő vádlottakat egy rögtönítélő bizottság halálra ítélte. • Cape Kennedyn sikeresen folytatják a hét­főn fellövésre kerülő Apollo-15 űrhajó vissza­­számolási műveletét. Megörökítik a Szojuz—11 űrha­jósainak emlékét MOSZKVA (Agerpres) Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elhatározta, hogy megörökíti a Szojuz-11 három űrhajósának, Georgi Dobro­­volszkijnak, Vlagyiszlav Vol­­kovnak és Viktor Pocajevnek az emlékét — jelenti a TASZSZ. A határozat értelmében O­­desszában, Moszkvában és Aktyubinszkban, az űrhajó­sok szülővárosában mellszob­rot állítanak a hősi halottak­nak és iskolát és utcát ne­veznek el róluk. A Szojuz-11 leszállási helyén obeliszket e­­melnek, azoknak az épületek­nek a falán pedig, amelyek­ben a három űrhajós dolgo­zott, illetve tanult, emlék­táblákat helyeznek el. Helsinkiben folyta­tódtak a szovjet­­amerikai tárgyalá­sok HELSINKI (Agerpres). Az Egyesült Államok hel­sinki nagykövetségén pénte­ken ismét összeültek a Szov­jetunió és az USA képviselői a stratégiai fegyverkezési haj­sza megszüntetéséről folyó tár­gyalások keretében. A következő plenáris ülést július 27-én tartják meg a szovjet nagykövetségen. Hazaárulással vá­dolják a volt egyiptomi alelnököt KAIRO — (Agerpres). — Musztafa Abu Zeid, az Egye­sült Arab Köztársaság főügyé­sze csütörtökön hivatalosan hazaárulás vádját emelte Ali Szabri volt alelnök ellen. Musztafa Abu Zeid kijelen­tette továbbá, hogy Mohamed Fawzi volt honvédelmi minisz­ter, nyugalmazott tábornok katonai akciót akart szervezni, hogy átvegye a hatalmat. A főügyész hozzátette — szögezi le az egyiptomi hírügynökség —, hogy Mohamed Fawzi még 1971. áprilisában megtette az előkészületeket e célból.

Next