Hargita, 1972. október (5. évfolyam, 233-258. szám)

1972-10-07 / 238. szám

Ismét kisütött a nap, száradnak a földek NE HAGYJUNK KIHASZNÁ­LATLANUL EGYETLEN ÓRÁT, EGYETLEN PERCET SE! ■ Megsokszorozott erőkkel végezzük a termés begyűjtését a A kalangyok tovább már nem maradhatnak a mezőn a A termésmentés mellett fokozott gondot kell fordítanunk az őszi vetésre, a jövő évi kenyér biztosítására a A tiszta égbolt éjszakája fagyveszéllyel fenyeget Senkit sem lehetne odahaza tartani Etéd vidékén a pénteki gyö­nyörű napsütés mozgalmas ha­tárt talált. S hogyne mentek volna a földekre az emberek most a jó időben, mikor néhány napja még a jéghideg esőben is termés­menteni siettek. Szávai Géza, a községi párt­­bizottság titkárának szavai sze­rint a hozzájuk tartozó öt gaz­daság mindenikében jó ütemmel dolgoznak a betakarításban, a vetés előkészítésével, otthon sem lehetne tartani az embereket, a­­zért állítom, hogy nálunk fele semmi sem fog kárba veszni, hambárokba, vermekbe kerül a kukorica, burgonya, cukorrépa Szükséges is a sietség, az it­teni mtsz-ek több mint 130 hek­tár burgonyájából még közel 100 hektár termése a földben van. Sürgető a kukorica szedése is, mert a kocsány besilózása után azokon a területeken szán­tani , vetni kell, s­etéden is még több mint 100 hektár ter­més vár leszedésre. Körispata­­kon eddig 40-ről gyűjtötték be a törökbúzát, Küsmöd épp csak hozzákezdett, Énlakán, Siklódon még érintetlen a beérett kuko­rica. S jócskán van a földben cukorrépa is Etéden, Küsmő­­dön a 100­ hektárból mindössze 15-en fejelték le a répát. Haza- SÓFALVI ANDRÁS (Folytatás a 2. oldalon) S­ajnos többen merjük azt a rendkívül kelle­metlen és lehangoló lel­kiállapotot, amikor köz­­j­­ükségleti cikket, tele­­v­íziót, háztartási gépet, vagy éppen játékot vá­sárolunk és nagy hirte­­len, mindjárt az első próbánál felmondja a hónapokra, évekre be­ígért szolgálatot. Hor­dozni, javítani kell. Sokkal kellemetlenebb a helyzet, amikor érté­kesebb holmiról van szó egy háztartási gép­nél. Például egy családi lakosztályról. Az ember esztendőkön át gyűjtö­geti havi keresetének jelentős hányadát, hogy jó minőségű fedél kerül­hessen a feje fölé, ké­nyelmes otthonban lak­hassák. Nehéz néhány sorban hűségesen ábrázolni er­­nek a fészket rakó em­beri akarásnak bensősé­ges hangulatát, szoron­gásait, lemondásait, re­ménységeit, meleg fé­nyét. Hogy végül néha kiderüljön — mint a gyergyószentmik­lósi Virág negyed­ben saját költségen épített B6-os blokk ese­tében is , hogy ,öröm helyett bosszúságra gyűjtögetett az a negy­ven család, amelynek ez év februárjában, jóval a törvényes határidő le­járta után átadták a lakáskulcsokat. És hogy ne vádolhassa senki a riportert a leg­halványabb­­túlzással is! ■sem szavaiért, a leg­kisebb kétely se legyen afelől, hogy elhanyagol­ható apróságról van szó, felkérjük az olvasót, lá­togasson el velünk e­­gyütt néhány lakosz­tályba. A lakások ára 46—60 ezer lej között mozog, tehát amint e­­lőbb is feltételeztük, az embereknek meg kellett dolgozniuk ezért a­­ pén­zért és valószínű, hogy senkinek sincs közülük módjában ezt az össze­get kihajigálni az abla­kon. Kezdjük az A lépcső­­ház 2-es lakosztályával Közepes fizetésű gyer­mekes házaspár lakja, pontosabban lakná ö­­römmel. De mert már az első hónapban felpú­­posodott a parkett, de mert az ajtó tokostól ép­pen az elmúlt hetekben dőlt hajszál híján a kislánykára, de mert az előszoba és a konyha mozaikpadlóján mosdó­­tásnyi víz is megáll a gödrökben, mert jó­formán egyetlen ajtót sem lehet rendesen be­csukni, illetve kinyitni mert a vakolat tenyér­nyi darabokban hámlik a falakról, ennek a kö­zepes fizetésű, becsüle­tesen dolgozó házaspár­nak vajmi kevés betel­jesedést hozott az új la­kás. Ugyancsak az A lép­csőház 13-as lakosztályá­ban a fűtőtest mögött másfél négyzetméter ki­terjedésű fal vált le e­­gyetlen darabban, a mennyezet pedig tenyér­nyi helyeken adta meg magát és állandóan ja­vítani kell mindenütt. De lépjünk át a B lépcsőházba is. A negye­dik emeleti 20-as lak­osztályban ezeken a hi­bákon kívül még a te­tőzet is beázik. Vala­hányszor megered az e­­ső, négyzetméternyi ki­terjedésben sötétedik meg a fal, s szárad, hal­ványodik es valahány­szor kisüt a nap. Itt is két szerény fizetésű em­ber spórolta össze a házravalót becsületes munkával ... Mit lehet még min­dehhez hozzáfűzni ? Hogy a két lépcsőház, negyven lakója felhábo­rodott hangú levelet írt alá, amelyben kérik szé­pen azokat, akik felel­nek a becsületesen meg­fizetett lakások minősé­géért, fáradjanak el ide és segítsenek javítani a helyzeten. Mi még csak a kö­vetkezőkkel egészítenénk ki a levelet : Jó volna, ha . 1. A megyei építkezési vállalat s a gyer­­gyóószentmiklósi vá­rosi néptanács ki­vizsgálná kinek a ha­nyagságából, rossz munkájából kifolyó­lag állt elő ez a hely­zet ? 2. Mennyi az okozott kár és ki fizeti meg azt ? 3 Milyen intézkedéseket foganatosítottak a je­lenlegi állapotok or­voslására ? 4 S ha ez mind meg­­történt, szíveskedné­nek e néhány szerény sorra válaszolni, hogy tájékoztathassuk a közvéleményt, misze­rint a panasz orvos­lásra talált. íme, semmi többet nem óhajtunk annak a negyven lakónak a ne­vében, aki bizalmával kitüntetett, minthogy járjanak el úgy, aho­gyan azt a szocialista etika és méltányosság elvei is már követelik. ZÖLD LAJOS­ T" 1­1 FELELŐS KERESTETIK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 238. (1435.) SZÁMI 1972. OKTÓBER 7. SZOMBATI Ara 30 bant Jó szervezéssel behozható a lemaradás Derült éggel, napsütéssel éb­redt Gyergyó vidéke. Az ólmos eső, hó, hideg mintha nem is lett volna — végre magához tért az ősz. Minden reményünk megle­het, hogy a jó idő tartós lesz. S úgy a termés sorsa lassan raj­tunk kezd múlni, embereken. Hogy látják ezt a kérdést a gyergyói gazdaságok vezetői, tag­sága ? Gyergyócsomafalvára vezetett utunk. A község gazdasága e­­gyike a legjobban lemaradot­­tabbaknak a termésbegyűjtéssel, szántással egyaránt. A 230 hek­tár burgonyából csupán 31 hek­tárról takarították be a termést, 100 hektáron még lábon a gabo­na. Ha tekintetbe vesszük, hogy a község tószomszédságában van az ország „északi sarka“, Alfái , és így nagyon hamar beköszönt­­hetnek a talajmenti fagyok, a legkevésbé sem rózsás a hely­zet. Milyen intézkedéseket fogana­tosított a gazdaság, a község ve­zetősége ? Király Sándor gyergyócsoma­falvi párttitkár és a néptanács végrehajtó bizottságának elnöke készségesen tájékoztatott ezekről az intézkedésekről. A talaj még egyelőre annyira nedves, hogy vettetővel, de még állatvontatá­ snál Péter (Folytatás a 2. oldalon) ­ HÍREK 1 ■ . ESEMÉNYEK Folynak a pioníravatási ünnepségek megyénk isko­láiban. Ebben a tanévben közel 5 ezer kisiskolás teszi le az ünnepélyes fogadalmat, veszi át a szimbolikus jelvényt és nyakkendőt, válik az országos pionírszervezet tagjává. A jelöl­tek közül több mint 4000 tanuló másodikos, így a múlt tanév vé­gén a pionírkorból kinőtt tanu­lók számával szemben több mint ezerrel gyarapszik pionírszerve­zeteink jelenleg 21 000-et kitevő tagságának száma. Belgyógyászati szimpozion­­ Tusnádfürdőn. Tegnap és ma számos résztvevő je­lenlétében gyomor- és bélmegbe­tegedésekkel kapcsolatos dolgo­zatokat olvastak fel és vitatnak meg az Orvostudományi Társa­ságok Szövetsége által szervezett találkozón. A feldolgozott téma­körök : a gyomorrák, valamint a környezeti tényezők szerepe a bélmegbetegedések kiváltó okai között. Ugyancsak ma Gyilkostón fogászati szimpoziont tartanak, ahol a járóbetegek fogorvosi ke­zelésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket vitatják meg.­­ A múlt hónapban a rend­kívüli Pronoexpres húzá­son megyénkben két bene­­vezőnek kedvezett a szerencse. Tifrea Alexandra toplicai lakos 10 ezer 280 lett. Székely István tölgyesi lakos a szilveszteri ün­nepségek alkalmából Prágába szervezett kirándulásra két sze­mély részére jegyet nyert. A rovatot szerkesztette : BAUTUNER KATALIN U­Sgpf Hargita megye történelme a kutatók figyelmében Beszélgetés dr. DEMÉNY LAJOSSAL, Románia Szocialista Köztársaság Társadalom- és Politi­kai Tudományok Akadémiájának levelező tagjával, az „N. Iorga“ Történelemtudományi Intézet Nemzetiség­történeti Osztályának vezetőjével. — Felkérjük, szíveskedjék is­mertetni az „N. Iorga" Történe­lemtudományi Intézet Nemzeti­ségtörténeti Osztálya munkater­vének főbb irányait. — Az „N. Iorga“ Történelemtu­dományi Intézet Nemzetiségtör­téneti Osztályának közelebbi és távlati munkaprogramjáról már többször esett szó. Beszéltünk ró­la a Román Tévé magyar adá­sainak során és részletesen tá­jékoztattuk az olvasókat a „Ko­runk“ múlt évi 8. számának ha­sábjain. Ezért tehát most rövi­den csak azt említeném meg, hogy mind a forráskiadást, mind a feldolgozásokat munkánk egy­aránt f­ontos részének tartjuk. Kutatásunk felöleli a hazánk te­rületén élő összes nemzetiségek múltjának és a román nép és nemzetiségek haladó hagyomá­nyainak feldolgozását. — Szerepel-e az osztály kuta­tásaiban olyan téma, amely köz­vetve vagy közvetlenül Hargita megye múltját érintené? Melyek azok a témák ? Szerepel és nem is egy, ha­nem több ! Megemlíteném a Szé­kely Oklevéltár forráskiadványá­nak készülőben lévő köteteit. Az első három vagy talán négy kö­tet anyaga­­ kizárólag Hargita megye múltjára vonatkozik. A XVI. századi udvarhelyszéki protocol­lumokról, jegyzőköny­vekről van szó. Készítjük a ma­gyar nyelvű protocollumok szö­vegének 1600-ig terjedő teljes közlését. Az első kötetben az 1589—1591-es évek jegyzőköny­veinek szövege kerül kiadásra. Az ez években lezajlott perek jegyzőkönyvei ezek, amelyek ki­zárólag Székelyudvarhely, Szé­­kelykeresztúr és az akkori Ud­­­varhelyszékhez tartozó falvakra vonatkoznak. Értékes és nagyon fontos forrásai ezek a mindenna­pi életnek, mintegy keresztmet­szeteit nyújtják a XVI. század végi székely társadalomnak , a székelyek társadalmi rétegződé­sének. Érdekesek lesznek e ki­adványok mindazok számára, a­­kik a szokásjoggal a mindennapi élet sajátosságaival, a társadal­mi mobilitás mozzanataival és más kérdésekkel akarnak fog­lalkozni. Sok és felbecsülhetet­len adatra bukkan majd ben­nük a Hargita megyei helytörté­netkutató. A falutörténet kutatá­sa nem kerülheti majd el a ki­adványt. Bizonyára nyelvészeink is felfigyelnek majd a régi ma­gyar nyelv tanulmányozása szem­pontjából oly értékes forrásra, hiszen a tanúvallatások során a mindennapi élő nyelv emlékeit rögzítették a jegyzőkönyvek. Ugyancsak Hargita megye múltjával állanak szoros kapcso­latban a székelyek letelepülésére irányuló kutatások, az 1848—■ 1849-es forradalom egész erdé­lyi és székelyföldi eseményeinek tanulmányozása, az agrárkérdés és az 1945-ös földreform fonto­sabb mozzanatainak feltárása.­­ (Folytatás a 2. oldalon) ANKÉT­­I műsorok bővítésének szükségessége Ankétünk első részét (Har­gita, szeptember 26) azzal az ígé­rettel zártuk, hogy a folytatás­ban olyan kérdéseket boncolgat­nánk, mint a műsorszerkesztő gondjai (hogyan készül a műsor, mit tartalmaz és mit tartalmaz­hatna), ez mennyire felel meg az ismeretközlő, nevelő funkció­nak és a dolgozók igényeinek ; a felettes szervek támogatása a­­vagy hiánya — váltsuk hát be ígéretünket. A hagyományokkal büszkélke­dő üzemi vezetékes rádiók rend­szerint rendelkeznek már azok­kal a műszaki alapeszközökkel, amelyek elősegítik a műsorok előkészítését, összeállítását, zök­kenőmentes lefolyását. A Csík­szeredai Készruhagyárban, a gyergyószentmiklósi Lenfonodá­ban (itt ugyan pillanatnyilag nem használják), a székelyudvarhelyi Cérnagyárban csakúgy mint a balánbányai Kombinátnál mag­netofon, lemezjátszó és le­mez-, illetőleg szalagtár áll a műsorszerkesztő rendelke­zésére. Balánbányán rend­szerint minden műsort jóelőre szalagra rögzítenek, így nem le­het fennakadás pillanatnyi „a­­nyaghiány“ miatt. A jogi tanács­adás például egyszerre az egész hónapra elkészül, a mű­sorszer­­kesztő ezt felszabdalja és rész­leteiben tárja a hallgatók elé. Ugyanígy készül az Országos Pártkonferencia anyagait fel­dolgozó sorozat, amelyet minden szerdán közvetítenek. Az üzemi vezetékes rádiók mű­sorában eléggé elterjedt adás az élmunkások tiszteletére szerkesz­­ tett zenés műsor, amely rendsze­rint abból áll, hogy miután rö­viden méltatják az élenjáró (e­­gyén vagy csoport) eredményeit, egy-egy zeneszámot közvetítenek. Az üzemi vezetékes rádiókról leginkább könnyűzenét (itt-ott az is tapasztalható, hogy meg­kérdezik a szóbanforgó élenjáró­tól, mit hallgatna meg szíve­sen). Az üzemi vezetékes rádiók mű­soraikat rendszerint egy szerkesz­tő-bizottság segítségével készí­tik elő. Ez három-négy tagból áll (a legtöbb helyen csak név­leges ez a bizottság, a tevékeny­ség zöme egy emberre hárul, ak­i ezt társadalmi munkában végzi), akik egyben gondoskodnak bizo­nyos műsorszámok folyamatos biztosításáról. . Székelyudvarhe­lyen a Cérnagyárban Ketesdy Rozália feladata a politikai ok­tatás és tájékoztatás megszerve­zése, ugyancsak hozzá tartozik az újságkommentárok, kivonatok elkészítése, s részben ő gondos­kodik a tudományos, egészség­­ügyi előadások megszervezéséről is.­ Gotthárd Béla jogügyi kérdé­sekről és törvényekről, párthatá­rozatokról tart előadást, míg Ja­kab Emil ügyviteli kérdésekkel és hirdetések közzétételével fog­lalkozik. Annak ellenére, hogy a műsor­­szerkesztés folyamata itt eléggé differenciált, még mindig elég sok kívánnivalót hagy maga u­­tán, ezért itt is szükséges az ő­­szi művelődési idény beindulásá­val a szerkesztő bizottság tevé­kenységét újraszervezni. A Csíkszeredai Készruhagyár­ban akárcsak a balánbányai Bá­nyaipari Kombinátban elég gyak­ran szerepel az agitációs brigád a vezetékes rádióban, természe­tesen ezek a műsorok már eleve közös használatra készülnek DEMETER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) _________________________________! i­ftonchute V A Köztársaság kikiáltása 25. évfordulója köszöntésére Múzeumok készülődése Megyénk négy múzeumának igazgatóját szólaltatjuk meg körinterjúnkban : mit tesz­nek, mivel készülnek múzeu­maink a Köztársaság kikiál­tása 25. évfordulójának kö­szöntésére. Íme a válaszok: János Pál, Csíkszereda. Múze­umunkban jelenleg tovább foly­nak a restaurálási munkálatok, ennek ellenére December 30 tisz­teletére több akciót szervezünk. A csíki népművészet gyöngysze­mei címen vándorkiállítást ter­vezünk Al- és Felcsik három nagyközségében, itt a múzeum épületében pedig a csíki zóna műemlékeit szemléltető kiállítást nyitunk meg, ezenkívül tíz elő­adásból álló sorozatot indítunk Szép és gazdag vagy, hazám címmel ipari, mezőgazdasági, kulturális, turisztikai megvalósí­tásainkról illetőleg látnivalóink­ról. Végezetül meg kell még em­lítenem egy folyamatban lévő munkánkat : kiállítási anyagot gyűjtünk Hargita megye altalaj­kincsei és azok ipari hasznosítá­sa témakörrel. Ferenczy Géza, Székelyudvar­hely : A köztársaság kikiáltása 25. évfordulójának tiszteletére múzeumunk a történelmi alap­kiállítás elrendezését és megnyi­tását tervezi, mely az ókor és a középkor történelmi folyamatai­nak, eseményeinek szemlélteté­sét szolgálja 1848-cal bezárólag, a Megyei Művelődési és Szocia­lista Nevelési Bizottság javasla­tára közlő jellegű tudományos ü­­lésszakot tartunk Hargita megye történelmével kapcsolatosan, e­­zenkívül ugyancsak a múzeum helyiségeiben a székelyudvarhe­lyi sajtó történetéről időszakos kiállítást tervezünk. Tarisznyás Márton, Gyergyó­­szentmiklós : Novemberben nyit­juk meg a Fakitermelő és -fel­dolgozó egység klubjában az u­­tóbbi évek kutatásai alapján összeállított vándorkiállításunkat a következő címmel : A gyergyói munkásmozgalom történetéből , ugyancsak novemberre tervezzük Gyergyó történelmi emlékei cí­mű kiállításunkat, amelynek színhelye a Salamon Ernő líce­um lesz, de terveink közt szere­pel a szárhegyi állandó kiállítás újrarendezése csakúgy mint há­­rom-négy előadás megtartása, e­­zek anyagának közzététele az u­­tolsó hetven esztendőben Gyer­­gyószentmiklóson és környékén folyó tudományos kutatásokról. Molnár István, Székelykeresz­­túr : Itt, Keresztúron, a múzeum patronálásával jelenleg régészeti ásatások folynak azzal a céllal, hogy minél világosabb képet al­kothassunk a régi Keresztúr tör­ténetéről. A Köztársaság kikiál­tása 25. évfordulójának tisztele­tére a múzeum épületében kép­zőművészeti kiállítást rendezünk be, a Küküllő Művészete kisipa­ri szövetkezet dolgozóinak pedig már október végétől előadásso­rozatot indítunk Székelykeresztúr történelme témával. Lejegyezte : LÁSZLÓ ZOLTÁN ­ EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN . Genfben megkezdődött az UNCTAD- tanács 12. ülésszaka. Az első ülésen felszólalt Mircea Petrescu miniszteri rangú tanácsos, hazánk képviselője is. A Bulgária Népköztársaság Miniszterta­nácsa elemezte a termelőerők területi elosz­tására vonatkozóan a BKP KB 1970 márciu­si plenáris ülésén hozott határozatok teljesí­tését.­ ­­ 0 Mogadiscióban befejeződtek az Ugan­dai—tanzániai konfliktus békés megoldására vonatkozó tárgyalások, amelyeknek eredmé­nyeként a két fél békeszerződést írt alá. 0 Washingtonban szimpoziont rendezett a kelet-nyugati kereskedelemmel foglalkozó tanács. A részvevők szorgalmazták az USA és a szocialista országok kereskedelmi kap­csolatainak fejlesztését.­­ Moszkvában tudományos szeminá­riumon vettek részt szovjet és amerikai tu­dósok. A tudósok megvizsgálták az óceánok és az atmoszférák kölcsönhatását, felmérték az Atlanti-óceán trópusi övezetében végzett kísérletek eredményeit . Rómában csütörtökön befejezte mun­kálatait a kábítószerfogyasztás és -csempé­szés leküzdésével foglalkozó kétnapos nem­zetközi értekezlet. A tanácskozásokon a Kö­zös Piac hat tagállamának és Nagy-Britan­­niának a képviselői vettek részt.­­ Október 4-én a nyugatnémet hatósá­gok bejelentették a palesztínaiak két NSZK- beli szervezetének betiltását. A France Presse közlése szerint a szövetségi rendőrség szer­vei házkutatást rendeztek a két szervezet (a Palesztinai Diákok Általános Szövetsége és a Palesztinai Munkások Általános Szövetsé­ge) székházaiban és vezetőik lakásán.

Next