Hargita, 1977. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1977-08-02 / 181. szám

Múzeum a kisszobában Ki ne ismerné Szőcs Vin­cét Csikszentmihályon ? A Búzások, Szőcsök, Kocsisok, Csiszárok, Füstösök, Sző­­györök, Tatárok községének apró­ja-nagyja állandó ven­dége, ki jó tanácsért keresi fel őt, kit a kíváncsiság hajt oda, hiszen nála látni, tőle tanulni lehet. Az az ember - mondják róla a faluban — aki vissza is néz, úgy, hogy a település múltjának fel­tárásával választ adjon a jö­vőt faggató kérdésekre. Vin­ce bácsi — az öregek is így illetik a faluban - régész, helytörténész, néprajzos, publicista, közéleti ember, szavának értelme, súlya van. Az idegent is hozzá irányít­ják, és Vince bácsi közlése nem csak helytörténeti szem­pontból jelentős. A kisszo­bában berendezett néprajzi múzeum tárgyi anyaga, a nyugdíjas kort megért auto­didakta leírásai az egész vi­dék múltját, hagyományait idézik. A jó mű szkorjában nagyváradi turisták keresték fel őt, Csíkszentmaibályán, a hajdani őrcsúcsok alatt át­utazván, nyilván a lármafák­ról érdeklődtek. Olyasmit, vagy úgy kérdezhettek, hogy 50/erc Vince azonmód elha­tározta: a témáról cikket kell írni, az meg is jelent az Új Élet című folyóirat egyik szá­mában. És a Művelődés cí­mű folyóiratban cikket kö­zölt a mészégetésről, a kézik­­cséplés­ről, szintén ott elfo­gadták az olajütéssel fog­lalkozó leírását, nevével na­pilapunk hasábjain is talál­koztunk. És tekintélyes anyag vár még közlésre, többek kö­zött a helyi népszokásokat, meséket, elbeszéléseket, szó­lásmondásokat, babonákat, pásztorjátékokat dolgozta fel, összegyűjtötte és rend­szerezte a helyneveket is. Szőcs Vince mondja: csak úgy építhetjük (tudatosan) a jövőt, ha ismerjük ősi flá­gy­omárnya­inkat, a múltat. Hi­szen őseinktől nemcsak a kenyeret adó földet­­ örököl­tük, de anyagi és szellemű értékeiben még nem eléggé ismert kultúrát testáltak ránk, s ahhoz, hogy a hajtásnak a sorsáról beszélhessünk, is­mernünk kell a gyökereket — Tíz éve gyűjtöm az anya­got — mondja. Járom a falut, a környéket. Ehhez anyagi segítséget nem kaptam, nem is kértem. Múzeumom tárgy­­anyaga többszáz darabból áll, az 1694-ben elpuszult Cserefa Ivának az emlékét külön sarok őrzi. A gyűjte­mény egyre gyarapodik. Ha annak idején, amikor el­kezdtem a munkát, a falube­liek nem tudták mire vélni, hogy Szőcs Vince a padlá­sokat járja, s szedi össze a „kormos dolgokat", jó ideje mindegyre bekopogtatnak hozzám egy-egy régi baftá­­­val, orda szedőivel, esferrel vagy mécsessel. Ehhez nagy segítséget nyújt a Csíkszere­dai Megyei Múzeum. De az érdem a község lakosságáé, aki segíti, megbecsüli, ér­tékeli ezt a fontos munkát. Csak éppen szűk, zsúfolt a múzeum helyiségéül szol­gáló kisszoba. A község ve­zetősége ígért ugyan tága­sabb helyiséget a múzeum berendezéséhez, de az ígé­ret valóra váltása évről-évre halasztódik... Pedig ez is hozzátartoznék a megbe­csüléshez ! Véli József !" Főidény az művelődési (Folytatás az 1. oldalról) kulcsmozzanatainak megis­mertetésére. Legutóbbi meg­hívottunk dr. Vasile Netea, a bukaresti N­e­forgo történ©­­temtudományi intézet főkuta­tója. A helyi előadókat leg­inkább jogi, orvosi, politikai kiselőadások gyogtartásá­ra mozgósítjuk- Ellátottságunk jó. Tavaly hatvanezer tejre kaptunk felszerelést (hang­szereket, erősítőberendezést stb.). A megyei Művelődési Bizottság támogat bennün­ket, így a helyi műkedvelő mozgalom is kibontakozhat. A fürdővázalatnak, a borvíz­­töltődének művészbr­igádjai vannak,­­ az egészségügyiek szín­játszócsopo­rtot alakítot­tak. Jó a Művelődési Ház zenekara. Szerencsére, sok a vendégegyüttes. Csak július­ban moldvai, gyulafehérvári, marosvásárhelyi, sepsiszent­györgyi népi együttes, eszt­­rád, könnyűzenekar lépett fel. Hanem a helyhiány ! A Művelődési Ház szomszédsá­gában lévő vendéglőhelyisé­get is valaha mi használtuk. Időleges használatra aztán kaptunk a fürdővállalattól egy másik­­ vendéglőte­r­­met. Korda László: Gyilkostó -van egy nyári termünk, 250 helyes. Azért nyári, mert más­kor kifűthetetlen. A két aszta­litenisz-terem egyikét táncfo­­kállá alakítjuk át szerdán­ként, akkor szabad a ven­déglőzenekar. Az előadóte­rem 120 helyes. Nem panasz­kodunk helyhiányra. Inkább hogy kevesen vagyunk, amo­lyan mindeneset a Művelő­dési Háznak, általában a szórakoztatásnak, a nevelés­nek. Elvitték a mechanikus játékokat, amit magam már­ üdülőhelyek házaiban is­z­ tam ki a tengerparton, meg­javíttattam .. . Az előadásokat gyalogtú­rá­khol kötjük. Színes diapo­­zitív-sorozaton mutatjuk be a környezet szépségeit, hozzá magyarázunk. Aki idejön, sze­reti a természetet. Minde­nekelőtt a település és a környék monográfiáját ismer­tetjük a vendéggel estén­ként tánc, tévé. Szórakozá­sunk tehát patria­rchálisabb — én meghittnek mondom —, mint egyebütt, festettebb üdü­lőhelyen. Sok művészcsoport jár erre, a bevétel mérsékelt vagy gyenge. Tudományos is­meretterjesztők is jönnek Gye­rgyószentm­ik­lósról mú­zeumiak, faipariak a Szak­­szervezeti Művelődési Ház előadói Szóval, a három Művelő­dési Ház erő és képességek szerint működik Talán min­denütt egyformán nagy gond­dal kellene a helytörténetet ismertetni, és ezen túl a jó szolgálatot tenne a megyé­nek ha múltat, kortárs­ való­­ságot, tárlatokat mutatnának be a legkülönfélébb szem­pontok alapján. Ha tehát állandósítanák — még az­előtt, mielőtt kérnék­­ nép­művészeink, képzőművészeink tárlatait, vándorkiállítások mutatnák be ipari és mező­­gazdasági jellemzőinket, a népszokásokat, egyszóval kultúránkat. Akár előadás­­sorozatot is megbíz a téma. Cikkíró még egy megyei szin­tű előadócsoport felállításá­nak hírét is szívesen venné. Tagjai e vidéket mutatnák be máramarosi, konstancai, bá­náti vendégnek. Ami pedig a helyhiányt, a korszerűsítés anyagi oldalét illeti, ez már túlnövi a művelődés helyi irányítóinak hatáskörét. Ne így ! A köztisztaság érthetően nem tűri meg, hogy­­úton-útszélen bűzös szemét­kupacok éktele­­nítsék a város­képet. Indokolt felhőit, ha ese­tenként erre fel­iratok is figyel­meztetik a kör­nyék lakóit. Mint például a Csere utca sarkán, Székelyud­var­hely municipi­ul mtean. Az vi­szont már ke­vésbé érthető, hogy a város­rendészet miért nem szerez ér­vényt a tilalom­nak? (Nagy P. Zoltán felvétele) Ember és gép a minőségért (Folytatás az 1. oldalról] gondot az elkövetkezendők­ben. Megerősítik a minőségi ellenőrző osztályt, s ezzel egyidőben nagyobb szere­pet szánnak az önellenőrzés­nek. Igényes nevelő mun­kával kívánják száműzni a fe­lületességet, ami mostan­ság a legnagyobb veszélyt jelenti a minőségre nézve, ez okozza a legtöbb kárt a vállalatnak. Kurkó Klára, a szakszervezeti bizottság el­nöke selejtes termékeket mutat a munkásnők okulásá­ra, a munkacsarnok falán el­helyezett vitrinben. Tenyér­nyi helyen elszakadoztak a szálak, ezt csak akkor nem veszi észre a munkásnő, ha nem akarja. Az elrontott ter­mék értékét eddig is meg kellett fizetniük a felületeske­­dőknek, de a bírságolás nem mindenkinél bizonyult hatá­sosnak. Új módszerrel pró­bálkoznak: kötelezik a hibás termék előállítóját, hogy munkaidő után a gyárban javítsa ki a kijavítható hi­bákat. A kifogástalan minőségű termékek előállításának má­sik biztosítéka a zavartala­nul működő gépben rejlik. Ez irányban is intézkedtek. A géphibák miatti minőség­károsodást a karbantartási munkákkal megbízott segéd­­mesterekkel fizettetik meg. Mindezek az intézkedések, a félévi közgyűlésen kidol­­gozandókkal együtt a ter­mékminőség további javu­lását eredményezik a Bútor­szövetgyárban. Nem a gyen­ge minőségű termékek fe­lettébb nagy részaránya mi­att van szükségük ezekre a határozott lépésekre, az ön­igényesség, a magasra állí­tott mérce ösztönzi erre a gyárbelieket. mm inden jó, ha a vége jó fej é­s vígjáték esetében ez nem is lehet má­s­­ként. Még akkor sem, ha közben tragédiába illő kellé­kekről is szó esik, halotti maszkról, gyászszertartásról, fekete ruhákról és így tovább, de aztán hamarosan kiderül, hogy mindez szükségtelen (mint vígjátéki etem, azon­ban, kitűnően kiaknázható), hiszen a tanácsos úr nem­hogy eltávozna az élők sorá­ból, hanem olyan csínyekre MOZGÓKÉP is képes, amelyet igazán nem várna az ember egy nagybe­­tegtől : szivarozik, megláto­gatja kedvenc vendéglőjét, szambát táncol, sőt, csélcsap fiának szemrevaló menyasz­­szonyt is kerít, s addig nem nyugszik, amíg össze nem békül a sorozatos félreértések áldozataként egymást ,,gyű­lölő" fiatalokat. Mindent egybevetve, szó­rakoztató filmet láthat a né­ző a Csíkszeredai Tran­szi Iró­niában, az Ah, Jonathan, Jo­nathan című nyugatnémet al­kotás a műfaj klasszikus sza­bályai szerint készített vígjá­ték ; komolyabb mondaniva­lót, társadalom­ bírálatot azon­ban senki se várjon tőle, mert az alkotók finoman el­­siklottak számos ilyen kínál­kozó lehetőség fölött. Demeter Zoltán VILLANÁSOK MOSOLY-SPÓRIÁS Egyetlen akcióterv célkitű­zései között sem szerepel, mégis kiviteleződik .­­. Akad­nak jó vállalkozó szellemű és készségű emberek. Egyik is­merősöm szomorúan pana­szolta, hogy amióta egy sajá­tos átszervezés eredménye­ként, érdemei elismerésével felmentették osztályvezetői megbízatásából, egyesek , e­­gészen másként köszönnek, másként viszonozzák az ő bic­centését, úgymond kimérteb­­bek, tartózkodóbbak lettek Szóval, megspórolják az egy­kor elpazarolt sok mosolyt. ■ . Oda se neki - próbáltam vi­ gasztalni. Ez a természetes, magától értetődő. Ami eddig dukált, az úgyis a funkció­nak, a beosztásnak szólt. S aki utána hasonlóképpen jár, arról is lespórolják majd a mosolyt .. . (Kolozsi Márton) KUKORICARAKTA« IVÓBAN Merthogy a tavaly három­ezer kiló, szerződésre kapott kukorica egy csűrben elrom­lott, senki sem mondhatta, hogy valakinek is a hibájá­ból egyszerűen nem volt más lehetőség a tárolásra. De ha ez még egyszer előfordulna, az már öreg hiba lenne, így hát gondoltak egyet a kicsi falucska lakói, s aránylag rö­vid idő alatt, saját erejükből az igényeknek megfelelő rak­tárt építettek. A munkálatok lelke Kalapács József népta­­nácsi képviselő volt, de kitett magáért mindenki a közös­ség javára és a tejtermelés növelésének az érdekében. Jó ez így ! (Zöld Lajos) KÍGYÓZÓ sorok, ZSÚFOLTSÁG Hosszúra nyúlt Parajdon a központban lévő élelmiszer­­üzlet leltározása, s emiatt a másik nagyobb élelmiszerüz­letben, a bányaiban, napok óta már-már elviselhetetlen a zsúfoltság. Olyan sorok kép­ződnek, nemcsak bent, ha­nem előtte és mellette is (a tejet ugyanis kint árusítják), mintha ki tudja, milyen ritka, kapós áru érkezett volna, ho­lott mindössze arról van szó, hogy nemcsak a több száz fürdővendég, hanem a tele­pülés lakóinak zöme is kény­telen itt vásárolni, ha egyál­talán annak tekinthető ez a tülekedés. Bármi is legyen a központi üzlet hosszas zárvatartásának oka, ez így, a főidény kellős közepén, szervezetlenség a javából. (Demeter Zoltán) SZERELMESEK A PÉKEK? Úgy tartja a szólásmondás, ha a gazdasszony, a leány, vagy a menyecske szerelmes, elsózza a levest. A Csíkszere­dai pékek házatáján az el­múlt hét végén érzelmi vihar dúlhatott. Pénteken a 9,60-as kenyereket vásárlókat otthon kellemetlen meglepetés érte: a termékből teljesen kifelej­tették a sót. Szombatra vi­szont pótolták a hiányt, sőt, valószínű a megmaradt só­­mennyiséget is bekeverték a 14,40-es kenyerekbe, így az­tán túl sósak, és megint ehe­tetlenek voltak. Aztán a dol­gok logikája folytán, vasár­nap nem volt elegendő ke­nyér az üzletekben, hisz min­denki pótolta azt, amit nem lehetett elfogyasztani. Re­méljük, ezzel lezárult „a sze­relemnek" ez a fejezete, s nem fogják újabbak követni (Szakács V. Sándor) 1977. AUGUSZTUS 2., KEDD

Next